Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-25 / 122. szám
Mitől függ a társadalmi bíróság tekintélye ? Kellemes lesz a vakáció! Több a családos üdültetés, 47 ezer fiatal gyermeküdülőkben A Szakszervezetek Megyei Tanácsa megyénk társadalmi bíróságok elnökei részére 1965. decemberben tanácskozást tartott. Gazdag tapasztalatokat és elvi irányítást adott a társadalmi bíróságoknak. Az addig és az azóta megtett út tapasztalatait ezúttal abból az összefüggésből rendszereztem, hogy mely tényezők befolyásolják leginkább a társadalmi bíróságok tekintélyét: vagyis a munkájuk színvonalát. 1^Megállapítható, hogy a társadalmi bíróságok tekintélye nagyban azon fordul meg. hogy az erre hivatott szervek milyen mértékben tudják biztosítani a társadalmi bíróságok megfelelő összetételét. Tehát azt, hogy a társadalmi bíróságok tagjai közé a dolgozók bizalmát élvező, határozott, emberséges, köztiszteletben álló tagok kerüljenek. 1 _i. Függ a társadalmi bíróságok tekintélye attól is, hogy a tagjai milyen mértékben sajátították el a társadalmi bírósági eljárás szabályait. Mennyire alaposan készítik elő a tárgyalást, ismerik meg a tárgyalt ügyek I—fi. Nem kis mértékben függ a társadalmi bíróságok tekintélye azoknak az ügyeknek a kiválasztásától is, amelyeket elbírálásra előterjesztenek. Természetesen, ha az ügy — lényegét tekintve — nem olyan, amely a társadalmi bírósági eljárásra alkalmas, akkor a társadalmi bírósági eljárás minden erőfeszítése ellenére sem növeli majd a tekintélyét Épp így nem növeli a tekintélyt az Sem, ha á vállalat vezetője kényelemszeretetből inkább fegyelmi hatáskörében bírálja el az ügyet, bár annak elbírálása a társadalmi bíróság hatáskörébe kívánkozna. I-L A társadalmi bíróság tekintélye egyenes arányban Mellékútvonalnak számit, de nekünk fontos főútvonal a Nagykálló—Bal- kány közötti útszakasz. Bizonyltja ezt az út növekvő forgalma is. Éppen ezért került sor a szélesítésére és javítására, amely most nyert befejezést. Ilyen jaA naményi út — állítom — az ország egyik legszebb útja. Igaz, hogy különös gonddal készült, kísérleti jelleggel. A szürke folyam partját a legváltozatosabb módon telepítették be fákkal, bokrokkal, virágzó növényzettel. Sötét fenyők testes foltjaiból ragyog ki a fehér nyírfa törzse, majd nyárfák következnek, aztán pompázó jázminok, amelyek most bontogatják nagy kelyhű virágaikat. Illatos a levegő. Madarak röppennek fel az utak mentén. Sármányok alacsony repüléssel vágnak át, fűbe rakott fészkeik irányába. A bodza is kidobta fehér virágtányérját, s az akácokon még tartja magát a virágfürt, de már kezd fehérleni az erdők alja. Szabolcs. Az utak mentén sohasem látott szőke dombok, megfogott és még vad homokhegyek. Az ég csillogó kékje is megáll a hozott határozatok tekintélyével. A határozatok tekintélye ugyanis attól’ függ. hogy mennyire elégíti ki a dolgozók igazságérzetét. Vagyis mennyire sikerül feltárni az objektív valóságot, és milyen fokig áll arányban az alkalmazott intézkedés az elbírált társadalomellenes magatartással, valamint az elkövető vétkességi fokával. I_^ Végül, de nem utolsósorban a társadalmi bíróság tekintélye attól is függ, hogy adott területen, üzemben mennyiben alakították ki az egészséges működéséhez nélkülözhetetlenül szükséges társadalmi légkört. Akkor mondható, hogy ilyen légkör már kialakult, ha mindenütt, mind az üzemek, vállalatok vezetői, mind az üzemek dolgozói szükségét érzik a társadalmi bíróságok működésének. Ilyen érzés pedig csak akkor alakul ki, ha minden vezető segítséget lát a társadalmi bíróságok működésében, a dolgozók pedig társadalmi fórumot, ahol bátran felléphetnek a társadalomellenes magatartásokkal szemben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ilyen légkör már kialakult, ott jól mennek a dolgok, a társadalmi bíróságoknak tekintélyük van. Pl. a Nyír- bogdányi Kőolajipari Vállalat, 5. sz. AKÖV, Mátészalkai Faipari és Sütőipari Vállalat, az Építő- és Szerelő Vállalatnál, és még sorolhatnánk jónéhány vállalatot. Ahol viszont nem alakították ki ezt a légkört, ott a társadalmi bíróság nem, vagy alig működik. Jóformán az érintett üzem dolgozói arról sem tudnak, hogy társadalmi bíróságuk van. Ez pedig élesen veti fel a felelősségét azoknak, akik emiatt társadalmilag elmarasztalhatok. Dr. Kovács Pál, a megyei bíróság elnökhelyettese vitásra, egy évben egyszer szokott sor kerülni, addig bizony eléggé megrongálódik az út. Az lenne jó, ha egyszer már úgy csinálnák meg, hogy ne kelljen oly sokat költeni a javítására. Bihari Gyula Balkány fakul a dombok szőkeségétől, sárgás okkeres aranysugarak táncolnak a levegőben. Szabolcs. Akácok messzi sora keresztezi a földeket, de most azok is fakók, kékes árnyak a hatalmas sárgás, aranyló ragyogásban. Törpe gyümölcsös fiatal serege sorakozik a dombok oldalán, mint az óvodások, szinte látom, hogy kézenfogják egymást. S az ember, aki vezeti őket, mindenütt ott van, kint a földeken. Csapatosan, hosszú sorokban, vagy sakktábla- szérűén szétszórva dolgoznak a koranyári délutánban. Testüket felgyújtotta a nap, ők lángolnak, bár a délután fénye már aranyban, az óbor színével csordogál szerteszét — rajtuk is. Aztán döbbenetes kép: egyetlen földecskén galambősz öregember térdel, kapájával keményen dolgozik. Egyszer sem áll fel, úgy csúszik tovább a rögös barázdák között. Egyetlen ember a végtelen határrészben, mintha nyomorék volA nyári vakáció közeledtével minden szülő tervezget: hol nyaraljon a gyerek, kinek bízhatja a gondjaira, tölthet-e együtt néhány hetet a család? A gyermek- üdültetés, az úttörő és kisdobos táborozás illetékeseitől: a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságán, és a Magyar Úttörők Szövetségében választ kértünk ezekre a minden szülőt érdeklő kérdésekre. A családos üdültetés fejlesztésére, és a felnőttek, családok együttes üdültetésének megvalósítására még 1965. július 31-én hozott határozatot a SZOT elnöksége. Eszerint az e célra alkalmas éves üdülőkben a 13. turnussal kezdődő, és a 18. turnussal befejeződő nyári főidényben együtt nyaralhat ki-ki a családjával az úgynevezett vegyes üdülőkben pedig — például Lillafüreden, Pécs—Mecsek-en, Sopronban, a Dunakanyarban öt helyen, Szilvásváradon, Balatonlellén, Siófokon, Galyatetőn, Mátraházán — már január 1. óta elhelyezhetők az igényjogosult felnőttek gyermekeikkel együtt is. Régi óhajuk valósult meg a szülőknek azzal, hogy január 1. óta eltörölték a felső korhatárt a gyermekek beutalásánál: így hároméves kortól az iskolai tanulmányokat folytató, önálló keresét- tel nem rendelkező gyermekek együtt üdülhetnek szüleikkel a családos, vagy vegyes üdülőkben. Az új lehetőségek alapján az idén duplájára növekszik a családok együttes szakszervezeti üdültetése. Gyermeküdültetést az idén 18 helyen szervez a SZOT, a múlt évi 40 ezer gyermek üdültetésével szemben az idén 47 ezer gyermek szervezett nyaralását biztosítják. A fizikailag gyengébb, vérszegény gyermekeket az ország nyolc iskolai gyógyüdülőjében — hegyvidékeken és az Alföldön — tanítják, gyógyítják az oktatási idényben, egy-egy turnusban 23 napig. Évente 7700 gyermek erősödik, gyógyul ezekben a gyógyüdülő iskolákban. Uj gyermeküdülőt is létesít a SZOT az idén Balatonza- márdiban, ahol 500 személyes üdülőtáborban tölthetik nyári vakációjukat az általános iskolások. Valamennyi szakszervezeti gyermeküdülőben sok játék, szórakozás, kitűnő ellátás várja az idén is az iskolás, óvodáskorú gyermekeket. Az úttörőszövetség fennállásénak 20 éves jubileuna. Fel sem néz, egyenletes, kemény csapásokkal vágja a földet, amely tud nagyon jó lenni, de tud kegyetlen is lenni, tud gyilkolni, gyermek kezébe adta régen a kést, hogy apjára emelje, vagy testvér kezébe, hogy a juss igazságát vérrel szerezze. A föld néma, a föld érzéketlen, mindig az ember az, aki jóval, vagy rosszal felruházza. A térden haladó öregember mintha centizné maga előtt a rögöket, ki tudja, mióta dolgozik, s meddig? Csöndesek a szabolcsi falvak. A munka ideje van. A csinos, kora tavaszon megreperált házak színesen verik vissza a fényeket. Kevés már az egyszerű fehér derekú ház; annál több a piros, sárga. A fehér kietlen szín, — ezt tartja a tudomány. Nincs sivárabb látvány a fehérfalú hegyeknél, az örök hó jeges birodalmánál. A piros, sárga a vidám kedély harsogó színe. És most ilyen ruhákat öltenek a mi falvaink. És virágosak. Mennyi virág! Rózsa, rózsa, rózsa, piros, sárga, halvány, rózsaszín őszirózsa, sötétvér kerek labdák. Gólya emelma Jegyében rendezi meg valamennyi nyári táborozását. Évente mintegy 30 ezer kisdobos és 100 ezer úttörő táborozik az ország 120 járási, megyei állandó táborában, és 800 csapattáborában. A szaktáborokban a gyermekek érdeklődésének megfelelő programot állítanak össze, szakágak szerint. Ilyenek a mezőgazdasági, az orosz nyelvi, a matematikus, a képzőművész, az eletkro- technikai szakágak. Esztergomban, a hagyományos regőstáborban azok a gyermekek töltik a vakáció egy „Nem kapok pénzt a férjemtől, éheznek a gyerekek. Segítsenek.” „Rossz útra tért a fiam, tegyenek valamit érte”. „Nem kaptam munkaruhát, mégis lefogták az árát, hogy lehet ez?” „Kérem, intézzék el, hogy megkapjam a családi pótlékom...” így és hasonlóan kezdik a panaszukat a megyei építőipari vállalat szakszervezeti bizottságánák szobájába belépők. Jönnek javaslatokkal, hasznos tanácsokkal is, de legtöbben kérnek, orvoslást várnak a munkahelyi, sőt olykor családi bajokra. Nem békebirák Most főleg az utóbbi bér- fejlesztés foglalkoztatta erősen az embereket, hisz egyes munkahelyeken szinte emberről-emberre kellett megállapítani, jogos-e a nagyobb kereset. Még az egyes kategóriákon belül is voltak eltérések. Sok nézet- eltérést okozott a különélé- si pótlék értelmezése, számos esetekben a szakszervezetnek kellett közbejárni, hogy megkapják, akiket illet. Ellenben jogtalan követelések is akadtak melyeket meg kellett értetni. Mégsem illene a szak- szervezetre a békebíró szerepe, mondja Erdélyi András, az szb-titkára. Nincs már erre szükség, de a dolgozókat érő hátrányos helyzetek megszüntetésében még van tennivaló. Évek óta borsot tört a dolgozók orra alá a munkaruhaellákedik nehézkesen a levegőbe, ráfekszik a levegő mozduló lapjára és elsiklik a belvizes rétek irányába. Sok a belvíz. Vagy ahogy régebben mondták: tavas, mocsaras határ. A nap nem akar búcsúzni. Jól érzi magát az égen, mint a kissé pityókás vendék a terített asztal mellett. Hat óra felé jár már az idő, az országúton kerékpáros csoportok „ballagnak” hazafelé, kasza, kapa hosz- szában a vázhoz kötve. Lányok, asszonyok tereferélő együttesei várakoznak az akácok alatt autóbuszra, szekerekre. Kálló határában négy traktor dübörgésétől remeg a levegő. Négy traktor halad olda- lozva egymás után, a végtelen nagy kukoricatáblán. Kis kapákat húznak, nagy figyelemmel fogják a kormányt, nehogy kerék, kapa a zsenge kukoricatövéket kapja fel. A fordulóban a kapákat a gép megemeli, van idejük, ahogy az egyik fordul, a másik rákiált, csupa mosoly az arcuk, valami nagyon jó lehet a tréfa, nevetnek. Aztán újra a barázdákra fordulnak, s felbőg a részét, akik az iskolaévben a kultúrmunkában tűntek ki. Az úttörő nyári olimpia járási szinten már május 20- án elkezdődik, majd június 6—16 között lesz a megyei és július 15—30-ig a területi döntő. Az országos találkozóra az Országos Sportnapok keretében augusztus 14—20 között kerül sor Budapesten, ahol az atlétika, kajak, kenu, kézi- és kosárlabda, kispályás labdarúgás, torna, úszás sportágakban mérik össze erejüket az ország úttás, illetve ennek zavaros, bürokratikus kiadása. Sokszor meg sem kapta a dolgozó a ruhát, mégis levonták tőle az árát, vagy egyszer kapott és kétszer vonták le a fizetéséből. Ez az utóbbi hónapokban szűnt meg, a szakszervezet erélyes fellépésére. Színes függöny a lakatosüzemben A balesetek figyelmeztettek bennünket, hogy jobban szorgalmazzuk a balesetvédelmet. A lábsérülések, amikat a lehulló téglák, blokkok okoznak tetemes munkakiesést, költséget és nem kis fizikai fájdalmat okoztak. Nemrég szereztettünk be úgynevezett acélkaplis bakancsokat, melyek orrában acél védi a lábat. Persze ez sem ment könnyen, a dolgozókkal is meg kellet értetni, hogy egy kicsit nehezebb ez a rendes bakancsnál, de a testi épséget védi. Külön munkavédelmi, munkaegészségügyi terv is készült, amely már nem is terv. A lakatosüzemre felkerültek a színes függönyök, melyeket nem ver át az ívfény, a hegesztők már nincsenek kitéve a gyakori szemgyulladásnak. A mélyépítésben dolgozók — sátoraljaújhelyi, eperjes- kei és más munkahelyeken — egy tűszúrás ellenében védve vannak a tífusz ellen. A húzódozás itt is a helyszínre hívta a szakszervezeti bizottságot. — Mindig visszatérő építraktorok melle, mint valami óriás orgonaversenyen. Egy gépnek is nagy hangja van. Hát még négynek! Furcsa ez a többes, erős hang. Hol is hall ilyet az ember? Eszembe jut egy motorverseny, ahol bőrálarcban rohantak a versenyzők, egyikük kis híján a halálba. Aztán a bombázó gépek. Itt, ahogy tovább halad a négyes, a közeli tavacskából szelíd békahang- veráeny úszik a levegőbe, az olajfák illatos koszorúja felé. De lehet, hogy ebben a pillanatban is százak pusztulnak el a Távol-KeleTen, a bombát cipelő nagy gépek motorjainak egybezúgó dörgése közepette. Gyermekek pusztulnak el. Zúg a négy traktor, ismét közeledik. Más ez a hang. Nem vad, nem ij osztó, nem kellemetlen. A figyelő négy szempár apró palántákra vigyáz, nehogy a gépóriás eltiporja. Talán az az ősz, öregember is megáll pihenni, feláll, és kiegyenesíti a derekát. Ideje volna. Sipkay Barna törői. A nyár eleji országos úttörőtalálkozó június 7—10 között lesz ugyancsak Budapesten sok-sok rendezvénnyel a huszadik évforduló jegyében. A nagyobb úttörők számára pénzkereseti lehetőséget is biztosítanak —, főleg a mezőgazdaságban. Gyümölcsöt, zöldséget szedhetnek, csemetét ápolhatnak, könnyű kertészeti munkában tevékenykedhetnek. Az úttörőházak is az egész országban a gyerekek rendelkezésére állnak állandó színes nyári programjaikkal. A kultúrbá- zak tervei is az úttörőkhöz alkalmazkodnak az egész nyári vakáció idején. tőipari probléma — folytatja az szb-titkár — az étkezés, az ivóvízellátás, a tisztálkodás, a munkásszállások rendje. A tiszakará- di munkahelyeken két évi húzódozás után most kint a szociális csoportunk, hogy megoldódjék a mintegy húsz-huszonöt dolgozó étkeztetése. A munkásszállásaink általában jók, de előfordul, hogy a rossz út, a járművek hiánya, vagy a gondatlanság miatt is késve érkeznek a tiszta lepedők, huzatok. Ilyenkor mindig tetéznek a panaszok. És jogosan. Gyerekek — mint „bizonyíték“ Persze a szakszervezetet egyes dolgozók gyakran összetévesztik valamiféle jótékonysági és jogtalan ügyeket is elintéző testülettel. Az egyik sokgyermekes dolgozó háromszor akart családi pótlékhoz jutni. Egy másik az éhező gyermekeire hivatkozott, akiket szép sorban el is hozott magával, s leültette az irodában. Kiderült, hogy mindössze 13 napot dolgozott a hónapból, tehát még annyit sem, hogy megillesse a családi pótlék. — Különösen a faluról bejáró munkások egy része nincs tisztában kötelességével. Náluk van a legtöbb családi probléma is, az alkohol, a család elhanyagolása, új szerelmi viszony. Nem egy asszony jön el hozzánk, segítsünk, mert nem kap egy fillért sem a férjétől. Az egyik alkalommal egy édesanya levélben kért bennünket, segítsünk visszatéríteni a fiát a jó útra, mert rossz társaságba keveredett. Ilyenkor nem egyszerű beavatkozni a szakszervezetnek, hisz ha munkájával nincs baj az illetőnek, azt mondja: a magánéletemhez semmi közük. Mégis meg kell találnunk az utat, — olykor közvetve, a munkatársakon, a kollektíván keresztül, — hogy segítsünk. Kevesebb figyelmetlenséget Nemcsak a dolgozók érdekeinek védelme, hanem nevelésük is helyet kap a szakszervezeti munkában. Még hatékonyabb lenne azonban mindez, ha jobban betöltenék feladatukat a mühelybizottságok, a munkahelyi és egyéni problémák közvetlen ismerői. Sok felesleges zaklatástól kímélnék meg a dolgozókat. Nem kellene egy rossz ösz- szeadás, vagy más figyelmetlenség miatt a dolgozónak a megyeszékhelyre utazni, vagy irogatni, hogy megkapja a jogos keresetét. Vagy hozzájuthasson egy újsághoz, folyóirathoz, könyvhöz. Páll Géz* Olvasónk írja: Nem lehelne minőségileg jobbat ? Szalx&Leii niáfmvűp .,Nem kapok pénzt a férjemtől“ — „Rossz útra tért a fiami** „Hol a családi pótlékom?“ A jogos és jogtalan panaszok íóiuma a szakszezvezeti bizottság
