Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

Ä kakaskukorékolástól a birtoklaákorításig'

Kerítés és mesgyeviták — Megakadályozzák az önbíráskodást Bosszantás! vágy, cinizmus, anyagi előny megszerzése

Egy kerekasztal-beszélge- tésen hangzott el: Nyíregyházán sok a viszály a lakók, szomszédok között, bajok Vannak a szocialista együttélés normáival. Egyes emberek önbíráskodással, erőszakkal igyekeznek beváltani vélt, vagy jogos kívánságukat. De hol kereshet orvoslást a zaklatott család, a jogaiban megsértett állampolgár. A bírósági eljárások hosszadalmasak, a rengeteg polgári per miatt nehéz gyorsan intézkedni.

A városi tanács I. 23-as szobájában olyan emberekkel találkozhatunk, akik védelmet kérnek az önkényeskedőkkel szemben. Dr. Nagy Miklós akták halmazát mutatja, 1960 óta az elmúlt év végéig 776 kérelem érkezett a szabálysértési csoporthoz, ebben az évben eddig 58. A szabálysértési csoport tizenöt napon belül intézkedik a birtokháborítási ügyekben, még akkor is, ha utána bírósági eljárásra is sor kerül. A tanács intézkedése elsősorban az önbíráskodás megfékezését és a problémás ügyek gyorsabb intézését szolgálja, í

„Jó szomszédság"

Sok lármát, haragot szül még a birtokháborítás, mások zavarása jogaik gyakorlásában. Megtalálhatók a legszélsőségesebb esetek is. Az egyik szomszéd azért jelentette fel a másikat, mert annak nemrég vásárolt kakasa „kirivóan” kukorékol. Ezzel zavarja a békés pihenés jogainak gyakorlását. Az ilyen megmosolyni Való perpatvar mellett -'ákadnak még hasonlók, főként tavasszal sok a mesgye- a kerítésvita, melyben egyáltalán nem könnyű igazságot tenni. Feltűnően sok a háztulajdonosok és a lakók közötti nézeteltérés, főként az új háztulajdonosok nincsenek tisztában azzal, hogy birtokjog és a tulajdonjog nem azonos. Vagy szándékosan sértik meg a lakókat jogaikban.

Hogy meddiy mehet el a zaklatás, arra megdöbbentő példa az, amely a Kiss Ernő utcában történt. Ez túl tesz a szokásos bosszantáson, a járdafelszedésen, a virágágy eltlprásán, a kapukulcs, a közös vízcsap használatának megakadályozásán. A

Kiss Ernő utcában az egyik asszony szándékosan nyitva- hagyta a kiskaput, hogy a haragos szomszéd, illetve lakó gyereke menjen ki a forgalmas egyirányú közlekedést lebonyolító úttestre. Ez többször megismétlődött, a gyereket féktávolságon belül sikerült megmenteni a gépkocsi figyelmes vezetőjének. Az ügyben most fog döntést hozni a városi tanács szabálysértési csoportja.

Kicsinyesség,

idegesség

Keressük az okokat. Miért tesznek ilyesmit az emberek?

A haragos viszonyon kívül meglepő rejtett rugót fedezhetünk fel, a cinizmust.

Sokszor kicsinyesség, pillanatnyi idegesség, apró bosszúvágy, más esetekben viszont az anyagi haszon viszi a törvények megszegésére a vétkeseket. Sokan szeretnének megszabadulni a lakótól, a volt házastárstól, testvértől, ismerőstől, hogy abból pénzt nyerjenek. Több éve tart az egyik Debreceni utcai család késhegyre menő küzdelme a közösen használt lakrészért. A férfi a bátyját is odafogadta, hogy segítsen elüldözni a volt élettársát, aki télen a szabadba kényszerült, sőt nem egyszer kirakták a bútorát az utcára, még a forgalmat is akadályozva. Vallomása szerint még sertésólban is aludt, a volt élettárs leöntötte télen hideg vízzel, az ráfagyott, megverte, végül is a bátyja üldözte el végleg az asz- szonyt. A városi tanács visszarendelte jogaiba a nőt, de a férfi állandó vendég, a tanácson. Ugyanis el szeretné adni a főbérleti lakást,

— mert már másutt lakik •— s úgy válhat beköltözhetővé, ha a nő elköltözik:. - —

— • s* - •; m r .< x í> h c v :.o £... ii I

Nevelési probléma is

Az anyagi előnyhöz jutás vágya sem utolsó „Vádlott” a birtokháborítási esetekben. Legyén azonban ilyen vagy ennél ártalmatlanabb ez a háborítás — a hangos tv- zéstől — a hangosan csörömpölő vállalati tejeskannákig

— bizonyos törvényes jogok gyakorlásának csorbításáról van szó, melyek legtöbbször magukkal vonják a rossz magatartást, .a haragot, a gyűlölködést, az ártani akarást. Mindezeknek azonEgy fiúgyermeknek adott életet. Keresik az apát.

— Úgy sem tudják meg. Senki.

— Ne mondd, hisz szülés előtt a fiúval együtt kereste meg az orvost.

— Inkább szüljenek, mint temessünk — bölcselkedlk az igazgató...

Névadó ünnepséget tartottak az újszülöttnek. Oly árva volt az anya és fia.

— Ezt talán mégsem kellett volna — ellenkezik valamelyik. — Mit szól a falu?

— És ha a templomban

keresztelik?

De ünnep is volt. Bélték legöregebb asszonyát, Juri- na Mihálynét asszonyok keresték fel, hogy elhalmozzák jókívánságaikkal.

— Él ma is — így az elnök.

— A nőtanács vitt neki ajándékot — mondja a párttitkár.

(Egy lányanya most kezdi az életet újszülöttjével... Haragvó pillantások... elfordított fejek... Matuzsálemi korú nénike... örömkönnyek, gyöngédség, szeretet övezi... Életbimbó és elmúlás...)

Vajda János és veje a határban valamin összekaptak.

ban féket vet az 1960 óta életbe lépett Polgárjogi Törvény Könyv ide vonatkozó réndelekzése, amely szabályozza a birtokháborítási ügyekben alkalmazandó eljárásokat, jelentős döntési, beavatkozási jogot ruház a tanácsokra.

Hogy ezekkel a jogokkal élnek is az állampolgárok, az a több száz és egyre szaporodó ügyiratokból is kiderül. A dolgozók jogi félvilá- gosodottsága növekszik, nem tűrik el a jogtalanságot, a csorbítást. De a dolog másik oldala, hogy a szocialista együttélés szabályainak betartása, az erre való nevelés még bőven ad munkát a társadalmi szervezeteknek, lakóbizottságoknak. Célszerű lenne már a gyermekek nevelésénél is nagyobb szerepet biztosítani ennek iskolai keretek között osztályfőnöki órák segítségével is.

Páll G.

Levelezőnk írja:

Készülnek az aratásra a tiszalöki járásban

A tiszalöki járásban 16 ezer hold kalászos vár majd learatásra, melyhez a tsz- eknek 59 kombájn, rendre- vágó és aratógép, 82 cséplő, bálázó és kazlazó gép, s még 257 különböző erőgép áll rendelkezésre. A gépek teljesítményét és'a hathat és fél ezer tsz-tag és családtag munkáját figyelembe véve az aratás 19 nap alatt elvégezhető lesz. A rendkívüli időjárásra is számítva a járás minden tsz-ében kézi aratópárokat is szerveztek. Már ezekben a napokban rendbehozzák a szérűket, június 20-ig fertőtlenítik a magtárakat A különböző gépek helyes használatáról július 5-ig bemutatót rendeznek a ti- szadobi Táncsics Tsz-ben. A magtárhiány csökkentésére a tsz-ek közvetlenül a cséplőgéptől adják át leszerződött gabonájukat a Terményforgalmi Vállalatnak.

Doszlop Miklós

Tiszalök

Az idén is szomjas marad a Vénusz?

Senki sem vállalja a csőhálózat javítását

_ Nyíregyházán a Benczúr téren álí immár 30 éve Kisfaludy Stróbl Zslgmond Születő Vénusz című szobra. Az alkotás egy világkiállításon aranyérmet nyert.

Érthető, hogy a nyíregyháziak büszkék is erre a szoborra, féltve óvják az idő viszontagságaitól. Télen fából készült védőburokkal látják el, hogy a hó, jég ne tehessen kárt benne.

A szobor talpazatába szö- kőkútrendszert építettek be, azonban ez évek óta nem működik.-_ Az egységes vízmű hiányában az elsődleges problémát éppen a vízellátás okozta. Most, hogy a város csőhálózatában többnyire már a kótaji víz kering, elhatározták, hogy ismét üzemképes állapotba hozzák a szökőkutat, Bekötötték a vizet és ek'kor derült ki, hogy a hosszú évek során a csövek teljesen tönkrementek, szétfagytak, és ott is „szökik” a víz ahol nem kellene.

Munkához láttak a szakemberek és megállapították, a megjavításhoz teljesen Szét kellene bontani a' talapzatot. A felelősséget senki sem vállalja.

Gyermekvédelmi

hét

Jelenleg tehát víz van, de a szökőkút mégsem működik. Lenne azonban egy megoldás. Ha sikerülne fel- kutani olyan embereket, akik annak idején részt vettek a szökőkút csőhálózatának szerelésében, vagy ismerik az elhelyezkedésük módját.

Kár lenne, ha a befektetett pénz, a ráfordított munka ellenére ezen a nyáron is. száraz maradna a szökőkút medencéje. ...- A jíb nme bt

Ma kezdődik a gyermek- védelmi hét megyénkben.

Az események kiállítással, kulturális műsorral indulnak, a hét folyamán több előadás hangzik el a gyermekvédelemről, majd május 29-én a Tiszadobi Gyermekváros 20. évfordulójának megünneplésével záródnak.

Méltán kerülnek a társadalmi érdeklődés központjába a gyermekvédelem kérdései.

Államunk hallatlanul

nagy összegeket fordít gyermekvárosok, gyermek- otthonok, csecsemőotthonok létesítésére. Szabolcs-Szat- már megyében a 2130 állami gondozott gyermek nevelése és gondozása 1966- ban 29 651 000,— forintba kerül.

A gyermek és ifjúságvédelmet még ma is egy kicsit a régi menhelyi szemlélettel kezelik. Sokan úgy gondolják, hogy a társadalom elenyészően kis rétegét érinti ez a probléma, s nem látják, mennyire ösz- szefügg a családvédelemmel, munkaerőhullámzással, az egészségügyi, pedagógiai és egyéb problémákkal.

Még mindig nem kap megfelelő hangsúlyt a megelőzés, pedig a bajokon még akkor kellene segíteni, amikor a betegség még gyógyítható. Ehhez fel kellene számolnunk azt a közönyt, nemtörődömséget, olykor felelőtlenséget, amely a legtöbb esetben kimutatható az állami gondozásba került gyermekek családi és társadalmi körülményeinek vizsgálatánál.

A közvélemény számára nem közömbös az okok feltárása. A Nyíregyházi Járási Tanács gyámhatósága által végzett felmérés szerint (1965-ös adatok) anyagi okból 14, erkölcsi okból 50, egészségügyi okból 11 gyermeket vettek állami gondozásba. Társadalmi rétegződés szerinti vizsgálat alapján megállapítható, hogy a legtöbb állami gondozott gyermek szülei alkalmi munkások.

Az sem megnyugtató, hogy sok szülőnél hiányzik a kellő felelősségtudat a gyermek sorsa, jövője iránt. Ezt igazolja a válások következtében magára maradt gyermekek nagy száma.

Sokan úgy gondolják, hogy azért vannak a nevelőotthonok, gyermekvárosok, hogy az állam törődjék a gyermekek gondozásával, nevelésével.

Pedig az anyai szeretetet, a harmonikus családi légkört semmiféle intézeti nevelés sem tudja pótolni.

A gyermeknek legalább 6 éves korig — esetenként tovább is — feltétlenül szüksége van az érzelmi kötődésre, a derűs érzelmi atmoszférára ahhoz, " hogy az értelmi-szellemi erők a kívánalmaknak megfelelően bontakozhassanak ki.

Olyan társadalmi köz- szellemet kell tehát kialakítani, mely elítéli a szülői felelőtlenséget, a csak önmaga boldogulásával, érdekeivel törődő szemléletet; ugyanakkor fokozottabb megbecsülésben kell részesíteni azokat a családokat, szülőket, akik példamutató életmódjukkal, gyermekeikért áldozatkész magatartásukkal erősítik a szocialista közösségi közszellem és a család megerősödését.

Ilyen szemszögből vizsgálva a gyermekvédelmet, családvédelmet, világossá válik mindenki előtt, hogy mennyire összefügg a gyermek és családvédelem a társadalomvédelemmel.

Az állami és társadalmi szerveknek azokat az intézményeket kellene megerősíteni, fejleszteni (bölcsődék, óvodák, napközi otthonok), melyek a családok számára nyújtanak hathatós segítséget a gyermekek neveléséhez, s ily módon kevesebb gyermek kényszerül majd arra, hogy kiszakítsák a családi környezetből.

j v .-•* ' i': ; •'

Barota Mihály

AZ SZMT VIZSGÁLTA:

Másfél évtized —

szabadnap nélkül

Törvénytelen munkarend, utólagos kiűzetések

— Rendes ember az

öreg... csodálkoztunk az eseten — jön tűzbe a párttitkár. — Egyik gyereke kivitte Amerikába is, de nem bírta a kinti klímát, hazajött.

Hetvenes években tart.

— Itthon az udvaron bicskázták meg egymást “- mondja a tanácselnök. — Mindkettőt beszállították a kórházba.

— Súlyos? — kérdi az

igazgató.

— Annyira, hogy ezért nem tudják, hogy miért késelték meg egymást.

Egyéni indulat. Tizennyolcezer hold föld. Csaknem ennyi darab, s mögötte a kapzsiság.

— Egy évben több mint félszáz mezsgyeperünk van — jegyzi meg a tanácselnök. — Civódás, vesződés egy barázdáért.

— Egyénileg gazdálkodó falu nyírbéltek — szól közr be a párttitkár. — Ezért sok az indulat, a haragvás... Nem képes magát ellátni. Nincs erre ereje, másra pocsékolódik. Tavaly lisztből nyolcszáz mázsát, kenyérből pedig több mint ezernégyszázat hoztunk be.

— És a bélteki gazdák összesen csak 100 mázsa kenyérgabonát adtak az országnak — mondja a tanácselnök.

(Egy egész ország fizet ezért az ellentmondásért

De élni kell, enni kér a gyerek Bőiteken is... Míg ők azon pereskednek, kinek fütyül a fülemüle... És kit illet az ősi juss!)

Esküsznek rá. különösen az elnök, hogy a hetvennégy esztendős Zelenák András termeli a iegjobb bort Béltekén.

— Az apósom, csak tudom — így a tanácselnök.

— Cifraszálláson lakik. De sajnos nem keresik fel tanácsért. Pedig ízes, nemes olaszrizlinget termel.

Itt inkább a nova, a dl- rekttermő szőlő divik. Hogy kik termelik a legtöbbet? Ez a kérdés vá- laszolatlanul marad. Csak enrtyit mondanak, hogy ne sértsenek senkit:

— Sokan, nagyon sokan.

És ebben a faluban nagy

az olvasottság is. Óriási ellentmondás újra.

— A fél falu be van iratkozva a könyvtárba — újságolja a tanácselnök.

Cifra tanya azonban még a múlt századot idézi.

— ötvennégy család. Négy-öt kilométerre a falutól. De hozzánk tartozik

— magyarázza á tanácselnök. — Most fizetik a juttatott egykori cselédlakások megváltási árát... Négy négyes konyha, két nyolcas

lakás és egy tizenkettes. A múltkor egy napig agitáltam Török nénit. Lehetőségük lenne OTP hitelt felvenni, építeni. A gazdaságban dolgoznak, jól keresnek. Nem! „Engem innen temessenek el, itt akarok meghalni.”

És ez is Nyírbéltek.

— De az is, hogy alig győzzük a betonkerítésnek valót, az épületelemeket gyártani... Mert ezzel is foglalkozunk — sorolja az fmsz elnöke, a párttitkár...

(Tornácos, tv-antennás házak és négypitvaros cselédlakások. Olaszrizling és nova bor. Lassan szakadozó felhőzet.)

Este nyolc óra. Neonok

gyúlnak a művelődési házban. Tanácsülésre készülnek. Izgul az elnök: vajon határozatképes lesz-e? Lassan fél kilenc. És még két tanácstag hiányzik, hogy a minimális többség meglegyen a határozatképességhez.

Csak így dönthet a tanácsülés... Pedig a falu jövőjét tárgyalnák...

(Akácos út, tiszta illat, felhőtlen ég. Gyúlnak a csillagok.)

Farkas Kálmán

Még a múlt év szeptemberében Kádár Dezső csahol- ci lakos levelet írt a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának. Elpanaszolta, hogy 14 éve dolgozik a Tyukodi Gépjavító Állomáson mint éjjeliőr, de a közel másfél évtized alatt egyetlen szabadnapot sem kapott. A szinte hihetetlennek tűnő bejelentést azonnal kivizsgálták és megállapították, hogy igaza van az éjjeliőrnek. Ennek alapján a vállalati munkaügyi döntőbizottság tárgyalta az ügyet és elrendelte a heti pihenőnapok kiadását.

Megtörtént ugyan az elrendelés, ennek ellenére a vezetőség továbbra sem adta ki a szabadnapokat. Kádár Dezső mit tehetett egyebet, mint ismét levelet írt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának. Az ügy újra napirendre került ez év áprilisában. A vállalati munkaügyi döntőbizottság most már intézkedett, hogy 1965 január elsejétől 58 napra járó munkabért, ezenkívül a pihenőnapokon végzett munkáért, összesen 3094 forintot kell kifizetni az éjjeliőrnek.

A tárgyalással egyidőben az éppen szolgálatban lévő éjjeliőr elmondta, hogy Kádár Dezsőn kívül még három embert érint a szabadnapok ki nem adása. A Tyukodi Gépjavító Állomás a négy dolgozónak visszamenőleg több mint 13 ezer forintot

fizet ki a meg nem adott szabadnapokért.

Az eset sajnos nem egyedülálló. A szakszervezet megyebizottságának munkatársai a közelmúltban ellenőrzést tartottak a Nyírteleki Gépjavító Állomáson. Kiderült, hogy három éjjeliőr és portás részére a vasárnapi munkákért nem biztosítottak szabadnapot. Visszamenőleg 12 114 forintot fizet ki részükre a Vállalat.

Hasonló panasz érkezett a Nagykáilói Gépjavító Állomás portásától is. Panaszának kivizsgálása most van folyamatban. A fenti példák alapján a Szakszervezetek Megyei Tanácsa felkérte a gépjavító állomások igazgatóságát, hogy egy hónapon belül vizsgálják meg a gépjavító állomásokon dolgozó éjjeliőrök, portások munka- beosztását, s a gazdasági vezetők a Munka Törvényköny- ben rögzítettek szerint készítsék el a munkarendet.

Az eddig feltárt néhány eset arra enged következtetni, hogy nemcsak a gépjavító állomásokon, hanem egyéb üzemeknél, vállalatoknál is előfordulhat hasonló szabálytalanság. Elgondolkoztató, hogy az éjjeliőrökkel, portásokkal a vállalati vezetők naponta találkoznak és senkinek sem jut eszébe megkérdezni: megkapják-e rendszeresen a szabadnapokat?

Ebben a munkakörben rendszerint elfáradt, idős emberek dolgoznak. Több gondosságot, elvtársi és bar ráti segítséget várnak a vezetőktől, de a törvények betartását mindenekelőtt.

Bogár Peren»