Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
A Szabolcs-Szatmár Barátok Köre péntek délutáni alakuló ülésén Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára mondott vitaindít ó beszédet. Mellette Benkei András elvtárs, az WS/wi1 Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter és dr Ortutay Gyula akadémikus. Ilku Pál elvtárs, az MSZ MP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter felszólalását mondja. Képek, beszélgetések a Szabolcs-Szatmár Baráti Kör alakuló eseményeiről ,,Az egész ország a hazám“ Egy kicsit az író, egy kicsit a politikus, az országgyűlési képviselő, a paraszti múlt és a jelen ismerője, avatott tanúja, a szomszédos Hajdúság szülötte, az ország jövőjét szívén viselő magyar ember hangján beszél... A Nyírséget már régen magáénak fogadta, A nyíri ember, a homokon élő paraszt gondja az ő gondja is: kilenc olyan község kis és nagy ügyeit képviseli parlamentünkben, amelynek neve a „nyír” szócskával kezdődik. — Kilenc községem van. Homokon, almátlainul, gyü- mölcstelenül. Ősi jellegű, hagyományos termelési módokkal, régies állattenyésztéssel. Miből élnek itt az emberek? CukoiTépa termesztésből, abból, amiből a múltban az itteni uraságok is éltek. Gazdálkodni nem tudó földmunkások vették kezükbe annak idején a tsz-eket. Az egykori agrár- szocialista földmunkások megtanultak gazdálkodni. Ezeknek a gazdálkodni tanuló embereknek a képviselője ül a parlamenti pádban, a nyírfalucskák embersorsainak krónikása rója szenvedéllyel az izes- zamatos szavakat a kéziratpapírra. Krónikása? Nem csak az! Jövendőmondója, egyengetője is Veres Péter társadalmi fejlődésünknek: publicisztikájával tanácsol ad, segít, bírál. — Minden eszközzel törekedjünk: maradjanak otthon, a faluban a fiatalok. A 22 éves unokám házat épít. mert otthon maradt, s keresetét félretette az édesanyja. Ha felment volna Pestre, az építőiparba, biztos nem építene házat magának! Jegyzetei közül újságcikk Czine Mihály irodalomtörténész történelmi és irodalmi visszapillantása a színházi esten lírai vonásokkal ecsetelte a megye múltját, az irodalom első csiráit. Adyt idézte, aki ezt a földet Magyarország dagasztó- teknőjének nevezte, ahol együtt volt minden, ami a régi magyar életet jellemezte. A mai irodalmi útkeresést, az innen elindultak és ittmaradtak munkás- * ságát ismertette, majd előkéziratát keresi elő a 71 éves Kossuth-díjas író. „Gazdálkodjunk okosan a munkaerővel, alkotó intelligenciával!” Veres Péter gondolatai, jondjai nem balmazújvárosi, nem budapesti gondolatok, gondok. „Az egész ország a hazám” — vallja. Hazája tehát a szabolcsi, szatmári, beregi táj is, s most barátjának fogadta ezt a vidéket, az itt élő embereket, gondjaikkal. eredményeikkel. Sz. Sz. adóművészek mutattak be részleteket Galambos Lajos, Képes Géza, Rákos Sándor, Sánta Ferenc, Váci Mihály, Móricz Virág, Sipkay Barna és Ratkó József műveiből. Veres Péter maga szólt a közönséghez. Az előadóművészek Jancsó Adrienne, Szentpál Mónika, Lorenz Kornélia, Érsek Mária, Bodor Tibor meggyőző eszközökkel elevenítették meg az irodalmi alkotásokat. Ez a főid Magyarország dagasztóleknője A szabolcsi öntözés a Gödöllői Agrártudományi Egyetem programjában Régi jó kapcsolat fűzi megyénket a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos munkatársaihoz, professzoraihoz. Szinte állandó vendégek a vásárosna- ményi járásban, főképpen Tarpán, ahol számos, a gazdálkodás szerkezetének átalakítására vonatkozó tudományos alapokon nyugvó javaslatuk valósult meg. Mit várhatunk ezek után? — kérdeztük Magyar! Andrást, az egyetem rektorát, a baráti társaság tagját. — Ahhoz, hogy a viszonylagos elmaradottságot gyorsabban felszámolja ez a megye mi is szeretnénk a magunk módján hozzájárulni. Eddig főképpen a vásá- rosnaményi járásban, a beregi táj gazdálkodási kultúrájának kialakításában segítettünk. Munkáink között szerepel az Ecsedi-láp víz- rendezési problémáinak megoldása, illetve annak szakszerű kidolgozása. Szeretnénk segíteni a megyének az öntözéses gazdálkodás rendszerének kialakításában is. — Továbbra is folytatjuk azokat a tudományos, a gyakorlattal rokon előadásokat, melyeket a vásárosnaményi agrárklub meghívására tartottunk az elmúlt és az idei évben. A megye más területén is szívesen átadjuk a tudományos kutatás legújabb eredményeit, mint a szalmiákszeszes silózást, és más eljárásokat. Mintalegelőket létesítünk a tsz-ekben, hogy népszerűsítsék a korszerű módszereket. — Szakemberekkel Is gyarapítani akarjuk a megyét, hisz csak az utóbbi két-há- rom évben ötven agrár, és gépészmérnököt adott Sza- bolcs-Szatmárnak az egyetemünk, s most is több fiatal szakember tanul nálunk, hogy tudását szabolcsi tsz- ekben, állami gazdaságokban kamatoztassa majd. Magyari András igen szerencsésnek tartotta a kör megalakulását, melyet az egyetem legkiválóbb munkatársai segítenek majd, tekintet nélkül arra, hogy szabolcsiak vagy más megye szülöttei. P. G. A Móricz Zsigmond Színházban megrendezett Irodalmi est közönsége. Veres Péter és Móricz Virág írók az alakuló ülés szU- ■etében interjút adnak a nyíregyházi rádiónak. A színházi irodalmi esten dr. Czine Mihály, az irodalomtudományok kandidátusa szól a közönséghez. Balról jobbra Veres Péter író, Váci Mihály és Ratkó József költők. Hammel József felv.
