Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-15 / 88. szám
„Szemérem“ helyett bátor kiállást! Hírünk túl a megyehatáron Építészeti teiveink és teimékemk sikeie az oiszágban és külföldön Megkapja-e a közgyűléstől a tuzséri Rákóczi Termelőszövetkezetben a Zrínyi Ilona nevét viselő 18 tagú nőbrigád a szocialista címet vagy sem? — Ez a kérdés hevítette a hangulatot jó ideig a közösség zárszám- adó közgyűlésén. A nőbrigád tagjai tavaly tavaszkor határozták el: bekacsolódnak a szocialista brigádmozgalomba. Kidolgozták vállalásaikat, szerződést készítettek a közös gazdaság párt- és gazdasági vezetőivel. Eltelt az esztendő, elérkezett a zárszámadás és a brigád szocialista vállalása értékelésének a napja. A vitában, a felszólalók közül mindjárt a második, majd a negyedik tsz-tag elvetette a vezetőség javaslatát a cím odaítélésére, a brigád jutalmazására. Érdemes idézni a jegyzőkönyvben található sorokat. G. Nagy Istváné: Kifogásolja azt, hogy a korábban megszavazott 10 000 forintot megkapja a szocialista brigád. Szerinte nem érdemlik meg. A többiek is ugyanúgy megállták a helyüket, mint a brigád tagjai. „Forosz Mihályne: Semmivel sem érdemelnek többet, mint a többiek. Mutassanak fel több termelést, akkor igen.. Sajnos, a jegyzőkönyv nem adta vissza e felszólalások hangulatát, helyenként az oda nem ülő szavakat sem, és azt sem jegyezték fel, hogy a két asszony véleménye után a tagok egy része tapssal fejezte ki helyeslését. A szocialista brigád cím odaítélése, a jutalmazás megszavazása — vagy elvetése —, különösen a mozgalom mostani, bontakozó szakaszában nem más mint az új és a régi összecsapása az emberek gondolkodásában. Alapjában fontos elvi-f eszmei kérdés. Különös jelentőséget nyert ez p tuzséri Rákóczi Tsz-ben is, ahol 'év közben gyakorta volt gúny és csípős megjegyzések tárgya a nőbrigád. így vált elsőrendű politikai üggyé a közgyűlésen a brigád sorsa, és az, hogy a javaslattevő vezetőség meg- védi-e a brigádot, helyes mederbe tereli-e a tagok hangulatát? Voltak felszólalók — az elnökön, párttitkáron túl —, köztük párttag is, akik védelmükbe vették a brigádot. Például Szilágyi Já- nosné, párttag, a tsz vezetőségének tagja: „Semmi szégyenkezni valója nincs a brigádnak. Ha nem kapják meg a címet és a jutalmat, a brigád akkor is együtt marad." — Czető Andrásné, a nőtanács elnöke: „A munkában, a közösségi életben sokat tett a brigád ...” Folytathatnánk, de ezek és az ehhez hasonló érvek nem győzték meg a tagok • közül a leghangosabbakat. Mert mi is volt a hangulatEbben a járásban két éve 1300 abortusz volt. Egy falunyi ember nem született meg. És most? LL. TIBIKE! Mégcsak próbálgatom a nevedet; Magos Tipor Béla. Apukádat Endrének hívják, ezért szokatlan a Tibor. Első gyermekünk v agy, megszenvedtem érted, de látod már nevetni is tudok. Apukád, aki ^Nyírmeggyesen a szakmunkásiskola gondnoka, azt sem tudja, hova legyen örömében. Mert fia van. Én ugyanígy örültem volna, ha kislányom születik. Nemsokára felöltöztetnek kis ruhádba, amit otthon már elkészítettünk. Hazamegyünk. öt hónapig biztosan melletted leszek minden órában. Aztán? Megy- gyesen nincs bölcsőde, nagymamádéit pedig Botpaládon élnek. Lemegyünk hozzájuk, s ott maradunk. Ha kell egy évig, kettőig fizetetlen szabadságot veszek ki a mátészalkai gyógyszertarban, ahol eddig dolgoztam. Veszünk gyerekkocsit, az- aal megyünk majd sétára, keltők1 állítása? „ .. .a többiek ugyanúgy megállták a helyüket...” — „Mutassanak fel több termelést ...”, stb. Nem lett volna megfelelő ellenérv e véleményekkel szemben? Dehogynem. Csak egyetlen, a brigád mellett szóló vezető vagy tag sem élt ezekkel. Szemérmesek voltak, mintha titokban kellett volna tartani a tényeket, a brigád eredményeit. Ez érződött a vezetőség beszámolójában és a felszólalásokban egyaránt. Pedig, pár nappal korábban értékelte a közösség vezető testületé a nőbrigád eredményeit a munkában, a tanulásban, a közösségi életben. Helyettük pótoljuk most vázlatosan a mulasztást. A Rákóczi Tsz Zrínyi Ilona női növénytermesztő brigádja a közös gazdaság átlagához képest burgonyából 5, szemes kukoricából 1,3, zclddohányból 5 és cukorrépából 10 mázsával termelt többet holdanként. A brigád megművelt területén ez körülbelül 40 000 forint töb’o- ietértéket jelent. A brigád tagjai személyes vállalásaiknak eleget tettek a tanulásban; néhányuknak önhibájukon kívül nem sikerült minden. A közösségi életben, a társadalmi megmozdulásokban mindenkor példát mutattak. Ezeket a dolgokat ott, a közgyűlésen kellett volna elmondaniok a vezetőknek, a párttagoknak, mert ők ismerték az eredményeket, mivel két-három alkalommal is foglalkoztak a brigád munkájával. És legalább itt kellett volna elmondani, hogy a pártvezetőség határozatában a nyáron megdicsérte a brigádot helytállásáért a növényápolásban. Mivel lényegében egész Nagyarányú fejlesztés előtt áll a Nyíregyházi Cipőgyár. A tervek már elkészültek, a kivitelezési szerződést a napokban kötik meg az építőkkel. Már az idén elkészül egy közel 500 négyzetméter alapterületű, hat szekciós üzemcsarnok. Jelenleg meglehetősen széttagolt a gyártás, sok az anyagmozgatás, gyakran egyik emeletről kell hordani a termékeket a másikra. A fejlesztés első lépcsője ezt szünteti meg. Az előzetes számítások szerint — ha majd a megépülő üzemcsarnokban helyezik el a szalagokat — nemcsak a termelékenység növekszik, hanem az önköltséget is csökkenteni ha szépen süt a nap. Ha tudnád, hogy várnak már a rokonok, az ismerősök! HL. PISTIKE! Ugye hazajön apukád, hat hét után... És talán most nem lesz italos. Csak így tenne! Mindig azt mondta, azért iszik, mert csak 6 olyan szerencsétlen, hogy három lánya van, és fia egysem. Jó szakmunkás, kőműves, most Szálkáról Gödöllőre jár dolgozni. Csak iszik és olyankor mind'g félünk tőle. Vecsésen szoktatták rá a cimborái, amikor még ott laktunk. Szálkára azért költöztünk, hogy messze kerüljünk a barátoktól. Aztán minden maradt a régiben. De ugye most hazajön? Hiszen elküldtük a táviratot kedden: „Megszületett Pistike”. Tizenegy éves t legkisebbik esztendőben nem volt nyilvános fóruma a szocialista címért harcoló brigád életének, eredményeinek, tevékenysége nem jutott el a köztudatba, a községben afféle új, különleges „szektaként" megrekedt a brigád. A mozgalom nem kapta meg a kellő elismerést, nyilvánosságot. Pedig nincs olyan vezető a tsz-ben, aki ne hangoztatná: a brigád derekasan helytállt a munkában, új vonásokkal gazdagította a közösségi életet. Ehhez még hozzáteszik: érdemes támogatni azt a másik női brigádot is, amelynek tagjai arról beszélgetnek, hogy ők is bekapcsolódnak a mozgalomba. Érdemes és jó támogatni az újabb kezdeményezőket, de ebben az ügyben — azután, hogy végül a Zrínyi Ilona brigád megkapta a szocialista címet és a jutalmat —, és másban is, igen hasznos levonni a tanulságot a tsz-vezetőknek, párttagoknak egyaránt — Tu- zséron is, máshol is. Ez pedig nem más, mint határozott, bátor kiállás az előrehaladás ügye mellett. Ha a vezetőség év közben erkölcsileg és szakmailag megfelelően segíti a brigád munkáját, tevékenységének az eredményeivel megismerkednek a szövetkezet tagjai, akkor könnyebb becsületet szerezni a mozgalomnak. Ha ezt teszik, akkor a szocialista brigád ellen szólókat talán éppen azok bírják jobb belátásra, akii: a közgyűlésen megtapsolták őket. S mindez miért nem következett be? — Azért, mert a szocialista brigádmozgalom igenlői nem álltak ki olyan szenvedéllyel az igazság mellett, mint tették a demagók szavak hangoztatok Samu András tudják. Évente 20 ezer pár cipővel többet tudnak gyártani a jelenleginél, és ha ezt összevetjük az önköltség csökkentésével, az idén felépülő egymillió forintos Üzemcsarnok három év alatt „kifizeti” a beruházási költségeket. Ezzel azonban nem fejeződik be a gyár korszerűsítése: a következő években az üzemcsarnok mellé egy másikat is építenek. Ebben a gyárvezetés olyan szalagot akar kialakítani, amely exportra termel. Hamarosan megkezdik a kísérletezést, hogy mire a csarnok felépül, a gyár már tapasztalt szakemberekkel kezdhessen a termeléshez. K. L testvéred, Évike. Én apukád miatt vállalkoztam még egyszer és teljesült a vágyam. Biztosan oda adták neki a táviratot, és ő siet haza. Meglátod, neked is olyan jó édesapád lesz, mint a többi gyereknek. Ilii. JÁNOSKA! Már csak egyet kell aludnunk és megérkezik édesapád. Most iskolán vizsgázik Debrecenben. mert mindig azt mondja: Ö, Pitlu János, nem akar egész életében útőr maradni; gépkezelő lesz. Még nem "tudja, hogy fia van. mert naponta változtatják a szállásukat Debrecenben, nem ismerem a legújabb címét, ahova megtáviratozhatnám a születésed. Annál nagyobb lesz az öröm. Mert ő csakis fiút Február 15-én adták át rendeltetésének a nyíregyházi kórház új nővérszállását. A kétágyas és háromágyas szobákban összesen hatvan dolgozót tudnak elhelyezni. Az átadás óta alig két hónap telt el, s máris megjelent egy bizottság Heves megyéből. Megszemlélték az épületet és elhatározták, ők Is felépítik az egyik kórházukban, Nem egyedülálló jelenség, hogy a megyében tervezett és kivitelezett épület hasonmása az ország más részében is megtalálható. A megyei tanács tervező irodája készített egy áteresz tervet. Az Építésügyi Minisztérium annyira praktikusnak találta, hogy elrendelte: a tervet az ország más részében is alkalmazni kell. Hasonló elhatározás született egy száz adagos konyha tervének áttanulmányozása után. A konyhát ugyancsak a tervező iroda készítette az állami gazdaság megrendez lésére A terv bárhol kiviSajnos egyre kevesebb kecsegét fognak a felső-tiszai halászok, mert a tiszalöki erőmű akadályozza a dél- vidéKi nemesebb halak szabad mozgását. Aztán a vízügyi emberek is, egyre nagyobb területen pokrócoz- zák a Tiszát. De a követ nem kedveli a nemes hal, mert a pokrócozott partoldalban nem terem meg a tiszavirág, a kecsege kedvenc eledele. Szakember nélkül nem lehet — Hát a harcsa — kérdezem Széles Ferenctől, a halászmestertől. — Okosabb már a harcsa is! A felső-tiszai harcsa nem kapja be a horgot, csak a csalétek szélét birizgálja. Aztán a horgászok halevők... A halászati felszerelést is tökéletesítjük... Ezért úgy határoztunk, hogy a hajdani halastavak hálózatát építjük szeretett volna. Hát most itt vagy. Micsoda öröm ez nekünk. Én nagyon féltem a kórházban. Fájt a lábam is, a szivem is, születésed előtt egy héttel már itt tartottak. Mindig csak várni, várni, éjszaka álmatlankod- ni. Erőt vettem magamon. Mások talán azt mondják: még lakásuk sincs, s a fizetés 1300 forint, később is ráérhettünk volna, hiszen egy éve házasodtunk össze Fábiánházári. De te ne félj Jánoska, lesz lakásunk, egy idős bácsival eltartási szerződést kötöttünk. gondot viselünk rá. Jó ember, meglátod, olyan lesz mint egy nagyapa. És ha apukád tényleg gépre ül, többet is keres már, lesz mindened. Amikor te megszülettél, azt mondtam vigyázunk rád nagyon, több gyerek nem kell. Mondtam már, hogy féltem. Utód, semmi bajom, és egyre jobban szeretném, ha idővel testvérkéd is lenne, egy copfos kislány. Megfognátok majd egymás kezét, úgy indulnánk hazulról vasárnap délutánokon a főutcára. (Szülészeti osztály, Mátészalka, 1966 tavaszán.) telezhető, s éppen ezért az állami gazdaságok központi szerve elrendelte, hogy az országban lehetőleg ennek alapján készítsék el a gazdaságok a konyhákat. Megyénk egyik legmagasabb épülete a nyírbátori gabonasiló. A tervezés megyei szakemberek kezenyo- rnán született, és a kivitelező is tudása legjavát nyújtotta a munkák során. Hasonló siló készül Kaposváron, mely valamivel nagyobb lesz a nyírbátorinál Már vannak olyan elképzelések is, hogy a harmadik ötéves terv során az ország több helyén építenek hasonlót a •negyei tervező iroda dokumentációinak fel- használásával. De nemcsak épületekkel büszkélkedhetünk, hanem egyes ipari termékek is felhívják magukra a szakemberek figyelmét. Keresettek a Vencsellői Cipész Ktsz készítményei, és itt már azt is el lehet mondani, hogy nemcsak Magyarországon vásárolják szívesen őket, hanem külföldön is. Ausztria, Finnország. Svédország, Lengyelország és a Szovjetunió neve szerepel leggyakrabban a megrendelő országok listáján. A Nyírbátori Vaslö- megdkkiparl Vállalat napellenzőit korlátlan mennyiségben vennék át a külföldi államok. Hasonlóképpen országos hírnévnek örvend az Építőanyagipari Vállalat kályhacsempe készítménye. Az üvegtechnikai üzemben új dolgokkal kísérleteznek, mely máris magára vonta a szakemberek figyelmét. Nyíregyházán alakították ki a Nyírség áruszállító targonca végleges formáját. Nehéz lenne felsorol/!? mindazt az épületet, ipari készítményt, mely Szabolcs megye jó hírnevét viszi szét az országban, vagy az országhatárokon túlra is. A tervezők, technikusok és az új profil kialakításában részt vevő munkások fáradozása nem volt hiábavaló. Bogár Ferena Felső-tiszai halászok között ki az élő Tisza közelében. A holtágakat, a halványo- kat, hallal dúsítjuk. Kis- arotn 80 holdas halastavat testesítettünk. Az ivótóból hal- ivadákot is szállítunk a Holt-Tiszába... — Ez mit jelent? — Az apró haüvadék, amit a holtágba juttatunk, etetés nélkül is két-három kilóra hízik őszre. Csakhát kevés az anyahal, meg a „gépesített" sporthorgászok is pusztítják a fiatal állományt.. így a halászmester, ne- lsem egyik szemem sír, a másik nevet. Nagyon jó dolog, hogy halastavat terveznek és építenek. Amit elrontottak a vízszabályozásnál, most helyrehozhatják. Mármint a szakemberek. A vízi szakemberek, csalás azok! Nem az ujjamból szojpom ezt. Tiszabecsi emberek érkeztek a halászati szövetkezet irodájába. Kéretlenül mondták: — Egymillió forint költséggel halastavat építtetett a szövetkezet. Aztán 16 anyapontyot telepített a 35 holdas tó ha. De a nemes ivadékot a vadak felették. 60-ban 20 mázsa ivadékot vásároltak Nagykál- lótól. A szaporulatból 35 mázsát halásztak ki ősszel. Amit ősszel kihalásztak, egy kubikgeidörben tárolták. Ott pusztult el javarésze... Ebből tanulták meg a tsz vezetői, hogy szakember nélkül nem érdemes halastavat játszani. Három esztendeje már, hogy üres, pusztul a halastó. A halászok szövetkezete segíthetne... Iskola, képzés kellene A halászok szövetkezete nem segíthet. Pusztul a hal, fogytán az igazi halász. Ügy vagyunk velük, mint az igazi pásztorokkal, akik a maguk eszéből gyógyítanak és a mesébe térnek. Szeretjük őket. Kedveljük a hallal merített hálókat, a Tiszát békéltető magányukat. De semmiféle szép szeretet nem pótolja a vízi tu- 1 dományt. Az volna jó, ha a halastó építését, védelmét, a halnevelés tudományát is elsajátítanák a derék tiszai halászok. Halászati—öntözési-vízgazdálkodási iskolára, technikum félére gon- dolok, mert szakember nélkül nem sokat ér, mese csak a halparadicsom. Példával is szolgálhatok: 1964 nyarán a felső-tiszai halászszövetkezet halastavat épített Kisar alatt. Az iváí idején érkeztem a halastó széléhez. Negyvenkét anyahalat helyeztek az ivótóba, Nyolc szép anyahalat a vízszinten találtak oldalt úszva, dögön. Zavaros volt a víz, mert a part oldalát a a tófenékből vett 15—2C centi vastag fertőzött humusszal terítették. Az al> földet ugyanis nem vittél; toyább, takarékoskodtak aj igával. Nem mondom, leckének jó az ilyesmi, csak egy kicsit drága. De ha a kisari halastavat említem, hadd mondjam el a hasznát is. A 80 holdas halastóból 1964-ben 189, 1965-ben 369 mázsa halai halásztak. Az idén 400 mázsára számítanak. Ebből mintegy 130 mázsa Ivadék kerül a Holt-Tiszába, meg a Holt-Szamosba. Dúsítják tehát a felső-tiszai halállományt. A cukros viz és a pézsma — Perionhálót kéne kötni — mondják a halászok, — De azt cukros vízbe kell mártani, vagyis köny- nyebb a perionhálót kötni, ha perionszálat cukros vizbe mártjuk — magyaráz a halászmester. Miért? A cukros víz keményít. A kemény perion nem ugrik. — Aztán mit csináljunk a pézsmával, mert az egéss Felső-Tiszát, de a Szamosi is ellepte, a hálót, meg a halat pusztító pézsma? — Lőni kell, lőni! A szerencsi fiúk egy nap 8C pézsmát lőnek a vajai víztárolóban! Most üződik a pézsma. Ilyenkor puskával könnyen pusztítható. Rajta hát halászok, hiszen 40—8( forintot fizetnek a pézsma bőréért! Balázs Árpád 1966, április lő. Egymilliós fejlesztés a Nyíregyházi Cipőgyárban Három év alatt megtérül a beruházás Angyal Sándor: Hátont monológ
