Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

Hét perc Termelőszövetkezetünk te­hergépkocsija április- 5-én délután tél kettőkor indult üzemanyagért az AFOR vá- sárosnaményi telepére. Út­közben defektet kaptak, így csak 14 óra 53 porckor, vagyis hét perccel a zár­óra előtt érkeztek a telepre. Amikor a rakodómunkás be­ment az irodára a megren­delővel, a telep vezetője az óráját mutatta, mondván, hogy mindjárt záróra, nem ad üzemanyagot, menjenek haza. A megismételt útnál újabb fél napot töltött el a jármű két emberrel, a legnagyobb tavaszi munkák idején. Dúló János községi párttitkár Hete Jól dolgozlak Jelentősen túlteljesítette exporttervét az elmúlt év­ben a Tiszalöki Faipari Vál­lalat, ezért 460 ezer forint nyereségrészesedést fizethet­tek ki a napokban a dolgo­zóknak. Személyenként 23 napi átlagkeresetnek meg­felelő összeget kaptak. Az 1963 január 1 óta a vállalat­nál dolgozók pedig 20 szá­zalék többletnyereséget is kaptak. Ezzel egyidejűleg osztották ki a kiváló dolgo­zó jelvényeket és oklevele­ket Doszlop Miklós Tiszalök Félmillió az árrendezésből 350 hízósertést értékesített az elmúlt évben a tiszaesz- lári Győzelem Termelőszö- • vetkezet - 82 Állatforgalmi . Vállalat útján. Ez jelentős jövedelmet hozott a közös gazdaságnak. Ebben az esz­tendőben úgy határoztak, hogy az év folyamán 600 darabot értékesítenek, 342 darabot még az első félév­ben. Hízómarhából 65 darab az éves tervük, ebből ötven­hármat szintén az első fél evben adnak ál az Állatfor- galmi Vállalatnak. Az érvényben lévő új fel­vásárlási árak mintegy fél­millió- forint többletbevé­telt eredményeznek az állat- tenyésztésből a tiszaeszlári Győzelem Tsz-nek. Kiss Lajos Nyíregyháza MÉSZÖV Ismét a határidő A TÜZÉP Vállalat fehér- gyarmati telepén 1965 no­vember elején egy hídmér­leg építéséhez kezdtek. A szükséges gödröt még ak­kor kiásták, jelenleg is úgy van, de nem a mérleg van beépítve, hanem víz áll benne, — mint az a képen is látható. A munka elkezdésekor, az illetékesek megígérték, hogy még decemberben működni fog a mérleg. Utána ja­nuár 15- lőtt a határidő, azóta három hónap telt el, s minden maradt a ré­giben. A gépkocsik pedig továbbra is a Terményfor- galmi Vállalathoz járnak mérlegelésre. Még valamit meg kell említeni a teleppel kapcso­latban: ősztől szinte lehetet­len bemenni a telepre. Gya­log is nehéz, gépjárművel még inkább A gépkocsik tengelyig járnak a sárban. Fotó és szöveg: Darabos László Fehérgyarmat Segítséget kaptam A férjem meghalt, nagy veszteségemben komoly tá­maszt kaptam az Állami Biztosítótól. A férjem bal­eset áldozata lett, s mint a gégényi Ady Endre Tsz tagja az önsegélyezési cso­portnak is tagja volt, és háztáji biztosítással is ren­delkezett. így a haláleset után az önsegélyező csoport révén 30 ezer forintot, a háztáji biztosításból eredően 15 ezer forintot fizetett ki részemre az Állami Biztosí­tó. 8zv. B. Varga Lajosné Gégény Zalka Máté emlékkiállítás, irodalmi estek, találkozók Kulturális napok Mátészalkán Figyelemre való kezde­ményezés történt Mátészal­kán : a helyi törmegszerve- zetek és művelődési intéz­mények április 13 és május 1 között megrendezik a má­tészalkai kulturális napo­kat. A gazdag programú ese­ménysorozat a költészet járási eseményei­vel indul. Erre az alka lomra a Debreceni Csokonai Színház és a mátészalkai irodalmi színpad ad közös műsort. A kulturális napok alkalmából megrendezik az állatorvosok és állattenyész­tők, a gyógyszerészek és or­vosok, a mérnökök és tech­nikusok találkozóját. Ne­ves szakembereket látnak vendégül egy-egy szakmai találkozón, A jogásznap al7 kalmával például a társa­dalom feladata a bűncse­lekmények megelőzésében témát vitatják meg, Sor ke­rül a helyi Ipar és a gazda- sági mechanizmus össze­függéseinek vitájára is, A Debreceni Déry Múzeum tavaszi tárlatát is bemu­tatják a hónap végén Má­tészalkán, hangversenyei és irodalmi estek szerepel­nek még a programban. A kulturális napok 'ide­jén nyitják meg' a Zalka Máté emlékkiállítást, '. ké­sőbb a járás és a megye nagy szülöttére emlékeznek egy Zalka Máté esten, amelyre meghívják a nemzetközi hí­rű legendás tábornok egy­kori harcostársát is. A rendezvények az ifjú­ság igényeit is kielégítik majd: a gyarmati ifjúság napján nagygyűlést, irodal­mi délutánt, ifjúsági bált tartanak, s a napok záró­akkordjaként sor kerül a megye amatőr ifjú táncdal” énekeseinek versenyére lg. ■ UJ FILM A hétköznapi fasizmus Az elmúlt években olyan sok dokumentumösszeáUí- tást láttunk a fasizmusról és személy szerint Hitler­ről, hogy némi belső ellen­kezéssel vártuk ezt az új, kétrészes szovjet filmet. A hétköznapi fasizmus végig- nézése után azonban, min­den néző egyértelműen megállapíthatja majd, hogy a legjobb művet látta, ami ebben a tárgykörben ké­szült. Mi az oka ennek? Minde­nekelőtt az a művészi bá­torság, hogy Mihail Romín, a kitűnő szovjet rendező arra mert vállalkozni, ami­re eddig még senki: a fa­sizmusról, az objektív do­kumentumokról teljesen szubjektív hangnemben, egyéni módon mert beszél­ni. Beszélni a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Átvitt értelemben úgy, hogy a film képi anyaga is tel­jesen egyéni szempontok szerint van csoportosítva, nem akarja sem a fasizmus történelmi gyökereit, sem időbeli kialakulásának sor­rendjét, sem Hitler életét, sem valamiféle tudományos tétel igazolását nyújtani. Valóban képeket ad a fa­sizmus hétköznapjairól, s elsősorban olyan képeket, — művészi merészségének ez a másik összetevője —, amelyek nem egyszerűen megdöb­bentőek, hanem nevetsége­sek. Tragikomikusak. A film kétharmadán harsá­nyan lehet, sőt kell nevet­ni. Romm felfedezte illetve nagyszerűen alkalmazta azt a törvényt, hogy a nevetés a leggyilkosabb fegyver. Éppen ezért a néző soha sem kerülhetett olyan fö­lénybe a fasizmussal szem­ben, mint most, amikor harsányan kinevetheti. Ám ez a kinevetés egyáltalán nem csökkenti a döbbene­tét, amelyet átélünk, amikor a film e korszak embereit s jelenségeit bemutatja. Szubjektiven mer beszél­ni Romm — írtuk az- előbb —, s ezt szó szerint Is kell érteni, a rendező ugyanis saját hangján kom­mentálja a látottakat. Nem felolvasott szöveget hal­lunk, hanem rögtönzést. Egy moszkvai beszélgetés során a rendező elmondta, hogy rendkívül nagy súlyt helyez a film szinkronizá­lására, azt sem bánja, ha az ő szövegéhez sem ra­gaszkodnak szó szerint, ha­nem a szinkronhang az álta­la mondott szöveg alapján rögtönöz. Természetesen nem lehet­nének ilyen erényei a film­nek, ha nem sikerült volna szenzációsan új dokumentu­mokat összegyűjtenie a ren­dezőnek. A rendező érdekes körülmények között akadt az újdonságokra. Göbbels annak Idején minden elké­szült filmből bekéretett a maga számára egy példányt. Olyan részleteket is, ame­lyeket később nem engedett a német nézők előtt bemu­tatni. Ez a hatalmas archív anyag a szovjet hadsereg birtokába került, s húsz év óta Moszkvában van. Ám mind ez idáig senki sem néz­te végig a sok százezer mé­ter filmszalagot. Romm munkatársaival most hete­kig böngészte Göbbels archívumát, s innen kerül­tek ki olyan kultúrfilm- részletek, amelyek eddig teljesen ismeretlenek • vol­tak, mint például a „Mein Kampf” hatalmas díszpéldá­nyának elkészítése, vagy amint a frontról szabadság­ra induló katonák össze­rakható bölcsőt kapnak ajándékba, mert odahaza a lányok, asszonyok kötelesek ezeket a katonákat minden tekintetben kiszolgálni. Hit­lert is láthatjuk néhány kényelmetlen szituációban — Göbbels ezeket is kivétette az eredeti filmekből; • így például a hatalomra jutása utolsó hónapjaiban, amint teljesen zavarodott kamasz­ként nem tud mit kezdeni kezével-lábával. vagy ami­kor egy kordonom itverekszí magát az egyik német hon­polgár, hogy Hitler kocsijá­hoz ugorva, kérvényt ad­hasson át neki. Se szeri, se száma az ér­dekesebbnél érdekesebb, tragikus és komikus felvé­teleknek, amelyeknek meg­döbbentő erejét s hatásos­ságát végül is a már emlí­tett szubjektív módszer ad­ja, amellyel a képeket cso­portosítja és kommentálja. Moszkvában és Lcningrad- ban még a hivatalos bemu­tató előtt rövid idő alatt egymillió ember nézte meg a filmet, s az 1965-ös lip­csei fesztiválon a nagydijat kapta. Ötszázéves okmányok Nyirbélteken Szendrel Zoltán római katolikus plé­bános tulajdonában több mint húsz darab igen ritka olyan ősnyomtatvány, könyv, okmány található, amelyek kora a három-négy', sőt az ötszáz évet is meg­haladja. Legnagyobb ré­szük latin nyelven íródott és vallási vonatkozású: bib­liai magyarázatok, a kato­likus restauráció korabeli hitvita iratok, a reformá­cióval kapcsolatos hitviták, és az inkvizíció korának ' emlékei. Történelmi tárgyú Wer­bőczy' Tripártitum, amit la­tin és magyar nyelven ad­tak ki 1632-ben Bártfán. Magyar nyelven íródott az 1500-as években egy a re­formációval kapcsolatos kézírásos gyűjteménye. A gyűjteményben található la­tin nyelvű Szentbeszédek, az 1400-as évek derekáról és a Kölnben 1492-ben Flah Már­ton által nyomtatott Frin- sei Antonünus érseknek a szentségekről írott latin nyelvű könyve. Kovács Endre Nyírbátor Olvasónk panaszára válaszol az illetékes Elszállítják a törmeléket 7őá j ők (loföuLuLöpi A Kelet-Magyarország március 23-i számában kö­zölte Egri Béla Nyíregyhá­za, Népkert utcai lakos pa­naszát, mely szerint utcájuk rendezetlen, szemetes az építkezésekből visszamaradt törmeléktől. A Népkert Utcán találha­tó építési törmelék elszállí- 'tására a Városgazdálkodási Vállalatot felszólítottuk. Ez­zel egyidőben megkeresést : küldtünk a Talajerőgazdál­kodási Vállalat igazgatójá­nak is. Az utcában található útépítésre alkalmas zúzott követ a Közúti Üzemi Vál­lalat használja fér a Toldi utca építési munkáinál. A lapolvasó leveléből nem derült ki, hogy ki szállítat- ta az utcába az említett 1—2 kocsi szemetet, így a sza­bálysértési eljárást nem tudtuk megindítani. Nyíregyháza Városi Tanács VB építési és közi. osztály A Ságvári telep kultúr- otthonában beszélgetünk. A honismereti szakkör tagjai, mind hatvanéven felül, va­lamennyien a telep, az egy­kori „Dzsungel”, a Fried­mann telep alapítói, őslakói, a mai Ságvári telep prole­tár krónikásai emlékeznek, mesélnek. A régi proletársorsröl, harcokról, a Tanácsköztár­saságról folyik a szó. Mint mindig, most is közöttünk Ül Ónodi néni. Már túlié­pet a hetven éven, de szeme fiatalosan csillog. — Emlékszem, 1919-ben két vöröskatonát temettek innen, a hadikórházból. Nagy pompával temették őket, két ágyúval Vitték őket. Talán annál nagyobb temetés nem volt Nyíregy­házán. És oda temették őket a Morgóba, az én gyermekem mellé. Azóta is ápolom sírjukat. Csak azt tudnám, kik voltak. Senki sem kereste őket Akkor este. ott a szakkö­rön nem tudtam feleletet adni a kérdésre. Most a nyilvánosság előtt adok vá­laszt. Mert fél évszázadon át gondozott halottai a mi halottatok is, történetük, Ónodi néni története a mi történelmünknek is feleme­lő hagyománya, A Nyírvidék 1919. április 13. számában a következő cikk jelent meg: „Tömegsírba, mésszel le­öntött gödörbe temette a régi militarista rendszer a világháború „hősi halottait”, tömegtemetők ezernyi sír­hantja alatt alussza álmát vágóhídra cipelt proletárok milliója. Fásult szívvel, el­torzult ajakkal kísérték utolsó útjukra az elesette­ket bajtársaik — így volt ez régen, abban a másik világban, mely olyan rövid idő alatt annyira messze esett mitőlünk. Virágdíszes ravatalról, ez­rek fájdalmas szívű rész­véte, könnyező siratása mel­lett, koszorúk tömege alatt, ágyúdörgés, puskaropogás között temettek tegnap két vöröskatonát, akiket nem a régi militarizmus hajtott vágóhídra, hanem proletár­öntudatuk, szocialista meg­győződésük vezetett a hódí­tók, kizsákmányoló imperia­listák ellen. Mészáros János és Vi- tovszky András vöröskatona elvtársainkat temette teg­nap Nyíregyháza proletariá­tusa és Nyíregyháza vörös helyőrsége. Két vörös elv­társunk a demarkációs vo­nalon súlyos sebet kapott, Nyíregyházára hozták őket a tartalókkórházba, és in­nen temették el őket teg­nap délután. Az egész helyőrség meg­jelent a két bajtórs temeté­sén, amelyen sok ezernyi tömeg is részt vett. Ágyú­talpon hozták be a barakk­ból a két elesett koporsó­ját, itt, a városháza előtt megállott a menet, hogy el­búcsúztassák a két vörös­katonát. A városháza erkélyéről elsőnek Simonits József mondott beszédet, dicsőit- ve a két vöröskatona hősi­ességét, majd Molnár Antal Gábor főbizalmi férfi, a vöröshadsereg katonáinak új szelleméről, új kötelessé­géről és új harcairól szólt, végül Kazimir Károly a proletariátus eszmevilágá­nak, a vörös akaratnak di­adalra jutásáról beszélt, l amelynek a küzdelmében ! esett el a két vöröskatona. yörös zászlók alatt. a Marseillaise, és a munkás- í induló hangjai mellett in-1 dúlt meg a gyászmenet a Morgó-temető felé, ahová ezernyi tömeg kisérte ki a két koporsót. ­Itt a munkásdalárda Ja- ■ kab József karnagy vezeté­sével elénekelte a munkás- indulót, majd Sehrpidt Mi­hály direktor búcsúztatta a halottakat, akiknek vére nem imperialista államo­kért, hanem a marxi esz­mék győzelemre jutáséért folyt. Végül a hadügyi nép­biztosság kiküldött politikai megbizottja búcsúzitatta. a két vöröskatonát, akiknek a sírdombja felé Nyíregyhá­za egész proletariátusának gyásza tekint’1. Ennyi a történet a két vöröskatonáról. Ónodi néni „névtelén” hőseiről, ' kik 1919-ben az eísők között ál- dózták életüket a proletár- jövőjért. Meg Qnodi néni példája a? igaz emberségről, a „proletariátus eszmevilá­gának' diadalra jutásáról”. Horváth Sándor, József Attila Megyei Mű­velődési Ház, honismereti szakkörvezetője, i 1966. április 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom