Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

ém «irányi Rákóczi Termelő szövetkezetben idén 240 hol dón termelnek dohányt. Készülnek a melegágyak. Foto: Hammel József Kedvező a serléshízlalásra az új árrendszer Az év első három hónapjának eredménye; 73 000 sertésre kötöttek szerződést 1967 végéig három ABC áruház létesül Nyíregyházán A csemeee áruház építkezése áprilisban megkezdődik Nyíregyháza kereskedelmi életében örvendetes ese­ményt jelent, hogy 1967 vé­géig a mai igényeket is ki­elégítő modern, úgynevezett ABC áruház létesül váro­sunkban. A város központjában az Állami Áruházzal szemben lévő sarkon épül fel a Csemege ABC Áruház. Az eddig ott működő hentes- bolt, virágüzlet, és a Je­geske büfé megszűnt. Rész­ben elköltöztették más, ideiglenes helyiségbe. A bontási munkálatok napo­kon belül megkezdődnek. Az új áruház kétszintes lesz, fővárosi KÖZÉRT min­tára úgy rendezik be, hogy a vásárlóközönség minden éle'miszerszükségletét egy helyen beszerezhesse. Az építkezési tervek sze­rint a Kossuth téri cseme­ge áruház egyik látvá­nyossága lesz városunknak A másik ABC áruház az Északi Alközponban épül. A tervek szerint ez a létesít­mény is azt a cé’t szolgálja, hogy a városnak ezen az új lakótelepén minden igényt kielégítő áruház áll­jon a vásárlóközönség ren­delkezésére. A harmadik naav ABC áruház a Dé'i Alközpontban épül fel. A három áruházi központ nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a város áruel­látása zavartalan legyen. Ezt támasztja aiá a három áruház építkezési terve, mely szerint összesen 1400 négyzetméter eladóteret fog­lal magába. A város egyik jelentős színfoltját fogja jelenteni a Dózsa György utcán léte­sítendő lakberendezési áru­ház. Elég soká várunk erre az új létesítményre, végre azonban elkészültek a ter­vek és rövidesen hozzá­kezdenek az építkezéshez A csemegebolt Dózsa György utcai oldalán egé­szen a takaróképület be­járatáig húzódik maid a lakberendezési áruház, amely magába foglalná a bútortól kezdve valamennyi lakberendezési árucikket. Ez az új létesítmény a fővárosi Lenin körúti lakberendezé­si áruház kicsinyített mása lenne. Galériával készülne, bemutatótermekkel és kü­lön kiszolgáló térrel. Az az előnye is meglesz, hogy magába olvasztja a Rákóczi úton lévő korszerűtlen és a várost egyáltalán nem dí­szítő lakástextil boltot, va­lamint a faáru üzletet is. Farkas Pál Soron kívül szállítják az építőanyagot az ár- és belvízkárosult területekre Az új gazdasági év foko- Zptt feladatot jelent a felr vásárlási szervek számára. Az Allatforgalmi Vállalat­nál tájékoztatásképpen kö­zölték, hogy legfontosabb teendőik; idén 93 ezer hí­zott sertés, 45 ezer süldő és 31 ezer vágómarha vá­sárlása. A kövér sertés vásárlása már az első negyedévben kedvező eredménnyel zárult. A tervezett 19 ezer 500 da­rabbal szemben 22 ezret vá­sárolt a vállalat. Az évi terv is kedvezően alakul: a meglevő sertés alapanyag biztosítva van a tsz-ekben és a háztáji gazdaságok­ban. Az év első három hó­napjában több, mint 73 000 kövér sertés idei szállításá­ra kötöttek szerződést. A Orosz nyelvi tanulmányi verseny Az izgalmas versenyhan­gulat feszültséggel telíti a kis termet, ahol húsz álta­lános iskolás nyolcadikos várja, hogy behívják a szi­gorú zsűri elé. Orosz nyel­vi tanulmányi verseny kez­dődött szerdán reggel a nyíregyházi úttörőházban. A zsűri szólítja az egyes számú versenyzőt, megin­dul a magnószalag, pereg­nek a mondatok — mögt már csak orosz nyelven. Kis történetek az úttörő­életről, Leninről, Goráiról, a magyar és szovjet diákok barátságáról, a Szovjetunió­ról. A megye legjobbjai ke­rültek itt össze, maguk mö­gött hagyva az iskolai ős a körzeti versenyeket. Telnek a magnótekercsek, egymást követik a verseny­zők. Végül az utolsó úttö- rőnyakkendős kislány után is becsukódik az ajtó. A zsűri tanácskozik, majd eredményt hirdet: A hetedikesek versenyé­ben Szabó Csilla (nyíregy­háza 2. sz. isk.) első helye­zést, Nagy Pálma (ököritó- fülpösi ált. isk.) második helyezést és Tarr Éva (jánk- majtisi ált. isk.) harmadik helyezést ért el. A nyolca­dikosok közül Gerényi Ágota (nyíregyházi 4. sz. ált. isk.) került az első helyre, a második helyezett Hadházi Éva nyírbátori paj­tás, a harmadik pedig — megosztva — Földi Éva (nyíregyházi 12. isk.) és Nagy Judit baktalórántházi nyolcadikos lett. Sz. Sz. sertéshízlalásra és értékesí­tésre különösen kedvező hatással van az új gazda­sági árrendszer. Hasonlóan jó irányban alakul a süldővásárlás is. Eddig 37 ezer darabra kö­töttek szerződést, holott még csak év eleje van. Az átvett süldők nagyrésze ál­lami hizlaldába kerül, a többi olyan tsz-be, amelyek nagysúlyú süldőket fogad­nak hizlalásra. Jó a hatása itt is az árváltozásnak. Az április 1-től szerződött sül­dők után ugyanis kilójáért az eddigi 18 forint helyett 20,50 forintot kapnak az állattartók­Nehezebbnek látszik az előirányzott vágómarha vá­sárlása- Az éves tepyből — a szerződések szerint — mintegy nyolcezer hiány mutatkozik, ami abból adó­dik, hogy a borjuk nevelé­sére, a felnőtt állomány ja­vítására piind több terme­lőszövetkezet az eddiginél sokkalta nagyobb gondot fordít. Befolyásolja a vá­sárlást, hogy az elmúlt év őszén és a télen egyes tsz-ek a feleslegesnek lát­szó szarvasmarháikat szom­szédos megyék termelőszö­vetkezeteinek adták el. En­nek ellenére a vágómarha felvásárlási terv teljesítése sem lehetetlen. A vállalat szabadfel vásárlással is ja­vítani kívánja az ered­ményt- S ami ugyancsak fontos: a megyéből való vágómarha exportfedezet teljesen biztosított. Az Építésügyi Miniszté­rium építőanyagiparának és a Belkereskedelmi Minisz­térium TÜZÉP főigazgató­ságának vezetői intézkedtek az ár- és belvízkárosult megyék soron kívüU építő­anyag-ellátásáról. Az előze­tes felmérések szerint 70— 80 millió téglára lesz szük­ség az újjáépítéshez és a sérült házak helyreállításá­hoz. A vízkárral sújtott te- rü'etek helyi anyagkészle­teinek gyors kiegészítésére már kiutaltak Báes-Kisktm megyének kétmillió, Békés és Szolnok megyének 500 000—500 000 égetett tég­lát, s az anyag nagy részét máris elküldték a gyárak dolgozói. A károsult me­gyék soron kívül kaptak, illetve, kapnak cementet és égetett fneszet is. Az építő­anyagipar vezetői rendsze­resen ellenőrzik a károsult megyék anyagéi1 átását és a TÜZÉP igazgatóság szakem­bereivel közösen elháríta­nak minden akadályt a szállítások útjából. Megjegyzés .* Mindenki telelőssége Egyre több vb-jegyzökönyv- ben olvasom: elkészült egyik, vagy másik járás ez évi községfejlesztési ter­ve. Papírra került az 1966- os esztendő. Emberek hajol­tak a tiszta lapok felé, las­san igazodtak egymás aia a sorok, számoszlopok, mert sokszor szüneteket szabott a „hogyan lenne jobb?” Elkészült a terv. Elkészül­hetett, mert a most befe­jezett év is újabb gyara­podást ígért és adott a fa­lunak, mert megépülhet­tek a megépítendők- Aki: a számsorokat papírra ve­tette, tudta, hogy az össze­adás már nemcsak a papír­lapokon stimmel. Az összeadásból téglának kell Születnie a községi kultúr- házhoz, az orvosi rendelő­höz, cementlapoknak az új járdához. Egy évig az ösz- szeadások szerint gyarapszik majd az ország. Nézegetem a nyíregyházi járás 1966 évi községfej- lasztésj tervét. Gazdasági ágazat, szociális, kulturá^ Jis, rend és jogbiztonság, stb, stb. A tucatnyi létesít­ményre előirányzott összeg 14,4 millió forint. Meg lehet ezt ennyiből valósítani? Aligha. Viszont valamivel jeiiebh ott van még két ro­vat: 1 millió 871 ezer fo­rint társadalmi munka, 114 ezer forint értékű sa­ját anyag. Több, mint kék- millió forint! Nem sok ez egy kicsit? A szakemberek azt mondják: nem, mert ennyi „benne van” ebben a járásban. S talán éppen ez a „ben­ne van” a garacíája a terv­készítők felelősségtudatá­nak- S ez a felelősség egy­forma, akár a vb-elnökről, a tanácstagról, vagy a köz­ség bármelyik lakójáról van szó. Egyforma, mej*t mindenkin egyformán mú­lik, hogy egy év múlva va­lóba q stimmeljen az össze­adás. S éppen ebben a közös felelősségben, közös alkotó­erőben rejlik a pontos ter­vezés lehetősége. És ez * tervek megvalósulásának legfőbb biztosítéka is. Bogár Ferenc Sóstón - szezon előtt les* elegendő YÍX — Nyitásig befejezik a tó tisztítását Készülődnek a sóstói sze­zon megnyitására. Tavaly óta néhány elhúzódó munka még ez előtt befejeződik így minden tekintetben felkészülten várják az idei nyarat. A strandon megoldódik/ medepcék vízeRátása, mű­ködésbe lépnek az új szi­vattyúk. Korábban több problémát okozott, hogy a strandon csak egy zuhanyo­zó működött. Az idén már a szezon megkezdésekor több zuhanyozó-csoport várja a fürdőzőket Megold­ják Q7, ÍYÓvíz problémáját is -*■ már szerelik a három díszes vízcsapot. Megújultan vária a hideg strand is a nyarat! a *»­zon kezdetéig befejezik a kotrását. A Sóstó fejlesztésében nemcsak az idei nyárra, ha­nem későbbre is gondom ak: több jelentős építkezést kezdenek meg ebben az évben. Megkezdik az út építését az anyás-csecsemő­otthontól a Krúdy-szállóig. Érre egymillió 600 ezer fo­rintot fordítanak. A svájci lakot 48 ágyas, korszerű turistaszállóvá ala­kítják, fürdővel, büfével látják el, hogy a vendégek mindent megtaláljanak. Az egymillió forintos beruhá­zás építését is megkezdik ebben az évbén. <k. 1) Pál Gyula kiállítása A mai nap nemcsak egy nyíregyházi művész életé­ben lett jelentős dátum, ha­nem amiatt a tény miatt is, hegy első eset, mikor egy helybeli művészünk a fővá­rosban önálló kiállításra al­kalmat kapott. Pál Gyula festményei a mai naptól kezdve négy héten át lesznek az ország szeme előtt a Fé­nyes Adolf teremben, hogy megmutassák alkotójuk ké­pességeit, művészi felfogá­sát, s egyúttal, megmond­hassa a véleményét az or­szágunknak arról a kis da­rabjáról, amelyet mi sza­bolcsiak szülőföldünknek nevezhetünk. Amit Pál Gyula Szabolcs­ról mond, ha tematikailag G6v»i Vegyes Ktsfc személy és tehergép­kocsi, valamint «po- torkerékpár javítást, felújítást rövid ha­táridőre garanciával filial «eil A Nyíregyházi Járási és Városi Rendőrkapitány­ságra 1 db női kerékpárt és egy műbőrkabátot szolgál­tattak be. Igazolt tulajdono­sa a fenti kapitánysáfiop át­veheti. 100 éves asszonyt köszöntöttek Sárgulofélben lévő hi­vatalos értesítő: Wohlmann Károlyné, született Philippi Erzsébet, aki 1866 március 30-án Kolozsvárott született. Százéves tehát Wohlmann néni, aki most Nyíregyhá­zán lakik az Öszőlő utcá­ban. Hat gyermeke volt, a három fiú már meghalt, a három lány él. Legöregebb közülük nyolcvanéves. Há­rom unokája és két déduno­kája Ünnepli a nevezetes születésnapot. «— Nem gondoltam, hogy megérem ezt a kort. De szívesen élnék még százat. Ha mégegyszer táncolhat­nék... Táncolni ugyanis nagyon szeretett fiatal korában. Most fáj a lába, de mind­össze ez az egy jelzi éveit. Á háború alatt ugyan őt is elkapta a spanyol járvány, egyébként orvoshoz soha­sem kellett járnia. Szellemé friss, gyakran tréfálkozik a családdal, és várja a déd­unokáit. — Holnap jönnek. Olya­nok mint a kisördögök. Ré­gi versekre tanítom őket, amelyeket még én is óvo­dás koromban tanultam. Bárcsak már itt lennének. Wohlmann Károlynét szá­zadik születésnapján virág­gal és ajándékkal köszöntöt­ték a nőtanács és a Haza­fias Népfront képviselői, s az úttörők. — ki­nézzük, viszonylag talán pem sok: öreg házak, öreg emberek, főleg asszonyok és árnyékukban néhápy gyermek. A kiállítás anya­ga nem nagy, talán 28 kép, viszont egységében megka­pó, s a problémában való el­mélyülést fölényesen illuszt­rálja. Á témakör nem új, de maga a csoportosítás újsze­rű. Távol attól, hogy a mű­vész egy hangszernek csak péhány húrján játszana — mi itt ismerjük Pál Gyula munkásságát1 — ez esetben olyan téma utáni érdeklő­désről van szó, mely las­san, észrevétlenül, hovato­vább a múlté lesz. Ön­kénytelen felvetődik a pár­huzam Kiss Lajos egykori munkássága és Pál Gyula mostani beállítottsága közt. Amint egykori nagy nép­rajzosunk is rengeteg anya­got mentett meg a régi Sza­bolcsról szóló tanulmányai­ban, épp igy a művész is a gyorsan alakuló környeze­tünknek pgy eltűnésre ítélt pldalát ragadja meg: azokat a régi nyíregyházi, s falusi Házakat, melyek még a nyíregyház} telepesek ide­jéből származnak, s melyek évről évre ritkulnak, s me­lyekre a helyi néprajzosok sem figyeltek fel. Á művész szándéka nyil­vánvaló: a régi házak, s öreg lakóik összetartoznak. Van valami közös bennük. Közös a sorsuk, az öreg­ség, s az a gyöngédség, mellyel a művész irántuk viseltetik. Valami enyhe szomorúság lebeg a képe­ken, olyasmi érzés, melyet egy novemberi alkonyban érzünk, mikor a szinek el­tompulnak, mikor szelesén uralkodik a szürke, fekete és a barna, mikor egy kis okker, vagy kék már vidá­man hat. S itt talán felfa­kad a múltból a gyermek­kor egy-egy nem mindig vidám emléke, s a fejken­dős, de éppúgy szeretett édesanyának az alakja, mint a ház körül tesz-vesz. És ez az élmény menti meg a dekadenciától a ki­állítás képeit, s ez ad nekik tart almai, s emberi mély­séget. Pál kifejezési módja nem bőbeszédű, mint ahogy a szereplői sem voitak azok. Kevés szin, kevés forma. Színeit említettük, s formái rendkívül erőteljesek. A művész szívesen foglalkozik ritmusproblémákkal. (Só­lyom utcai ház, Korán ke­lő), A figurák elhelyezésé­ben is tud változatos len­ni (Hazafelé). Olykor pedig merész kivágással döbbene­tesen erőteljes kifejezést tud elérni, mint a „Gulácsí házak”, „Téli táj” esetében. Ez utóbbiaknál az egysze­rűsítésnek már olyan foká­ra jutott, melyben a külső motívumnál fontosabb a belső, teremtett kép. A külső világ elhalványodik, az ember által alkotott ér­zésvilág mellett. Ez az eset, mikor helyénvaló már arról beszélni, hogy a művész fel­fedezte sajátmagát, és lelki­világának sajátos esztétikai törvényeit. Koroknay Gyula 1966. április 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom