Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

xxm. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM ARA: 50 fillér 196«. ÁPRILIS 7, CSÜTÖRTÖK Hz SZKP XXIII. kongresszusának szerdal ülése Moszkva, (TASZSZ): • Nyolcadik napja ülésezik a Kremlben az SZKP XXIII. kongresszusa, amely* megvitatta a Központi Bi­zottság beszámolóját és megkezdte az 1966—1970. evekre szóló népgazdaság- fejlesztési terv irányelvei­nek tárgyalását. Ivan Kazanyec vaskohá­szati miniszter elmondotta, hogy 1965-ben a Szovjet­unióban 91 millió tonna acélt, csaknem 71 millió tonna hengerelt árut gyártot­tak. A vaskohászat sikerei még nagyobbak lennének, ha az utóbbi években „a vegyiparnak a vaskohászat­tal való helytelen szubjek- tivista szembeállítása” miatt nem csökkentették volna a vas- és acélgyártás' növeke­dési ütemét. — Á vaskohászat iránt tanúsított ügyelem lanyhu­lása következtében nem tel­jesítettük a nyersvas, az acél, a hengerelt áruk gyár­tására szolgáló új kapacitá­sok üzembe helyezésének hétéves tervét — állapítot­ta meg a miniszter, majd hangsúlyozta, hogy az új ötéves terv a vaskohászat fejlesztésének gyors ütemét irányozza elő. Tizenhárom nagyol­vasztót, 30 konvertert, 52 cső- és hengermű­vet kell építeni, évente körülbelül 190 millió tonna vasérc kiterme­léséhez szükséges kapa­citást kell üzembe he­lyezni. Pavel Lobanov, a Szovjet Országos Mezőgazdasági Tudományos Akadémia el­nöke közölte, hogy a tudó­sok tudományosan megala­pozott gazdálkodási rend­szert dolgoznak ki a külön­böző mezőgazdasági öveze­tek számára. Az ország számos körzeté­ben a szemes termények ala­csony hozamát nem magya­rázhatjuk kizárólag a mű­trágyahiánnyal és a ked­vezőtlen időjárással, mon­dotta Lobanov. A tudo­mány és az élenjáró tapasz­talatok alapján termeléke­nyebben lehetne gazdálkod­ni, „de a szubjektivizmus, s a tudományos adatok le­becsülése a közelmúltban arra vezetett, hogy egyes ajánlások, amelyeket nem ellenőriztek kellően, kétség­bevonhatatlan igazságokká váltak, s ezeket az ajánlá­sokat mindenütt alkalmaz­ni kellett, függetlenül at­tól, hogy hoznak-e valami hasznot vagy nem” — hangoztatta. „A Központi Bizottság 1964 októberi és 1965 már­ciusi plénuma gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Ez a tudományos intézmé­nyek és a tudósok munká­jára is vonatkozik. Ma kedvező feltételek terem­tődnek meg az alktó mun­kához és a tudományos ter­melési ajánlások kidolgozá­sához” jelentette ki Pavel Lobanov. Grlgorij Zolotuhin, a Krasznodari Határterület Pártbizottságának titká­ra kijelentette, hogy a szovjet mezőgazdaság az elkövetkező években képes lesz teljesen ki­Tanácskozik az SZKP XXUT. kongresszusa. (Telefoto MTI Külföldi Képszolgálat) elégíteni a lakosság rizsszükségletét. Zolotuhin szerint az irány­elvekben konkretizálni kel­lene a rizsültetvények víz­ellátását biztosító hidro­technikai művek építésének programját. Jekatyerina Furceva mű­velődésügyi miniszter han­goztatta, hogy a reakciós propaganda elkeseredetten támadja a szocialista kultú­rát, a művészet népiségé- nek és pártosságának el­vét. Ezekkel a támadások­kal is folytatja az_ impe­rializmus — és elsősorban az amerikai — azt az ál­talános eszmei diverziót, amely a Szovjetunió és a szocialista közösség vala­mennyi országa ellen irá­nyul. Furceva megállapította, hogy a szovjet művészet a szocialista realizmus útján haladva nemzetközi elisme­rést szerzett. Több mint 100 országban sikerrel szerepel­tek szovjet művészegyütte­sek, tavaly 9500 szovjet művész vendégszerepeit külföldön. —A párt támogatjá és támogatni is fogja azo­kat a művészeket, akik aikotó munkájukkal a dolgozók kommunista nevelését szolgálják, — mondotta, majd méltatta az összes szovjet népek hozzájárulását a szov- ‘ jet kultúra fejlődéséhez. A köztársaságok közötti kul­turális csere nagy hatással van a szovjet népék barát­ságának megszilárdulására. A miniszterasszony közö1- te, hogy tavaly 250 millió néző fordult meg a Szov­jetunió színházaiban és hagversenytermeiben. A következő felszólaló Maszimhan Bejszebajev, Ka­zahsztán minisztertanácsának elnöke megelégedéssel nyug­tázta, hogy a következő öt­éves tervben Kazahsztán népgazdaságának fejleszté­sére 19 milliárd rubelt for­dítanak, másfélszer annyit, mint az elmúlt ötéves idő­szakban. Az elnök ezután a külföl­di vendégeknek adta meg a szót. Friedl Fürnberg, az Osztrák Kommunsta Párt Központi Bizottságának tit­kára kijelentette, hogy a nyugatnémet imperializmus ismét veszélyezteti Ausztria függetlenségét és semleges­ségét. „A nyugatnémet tőke egyre jobban behatol az osztrák gazdaságba.” A következő felszólaló, Zahir Abdel Szamad, a Szí­riái KP képviselője kijelen­tette: bármilyen felszabadító mozgalom csak úgy ha­ladhat előre, és lehet biztos a sikerben, ha igaz barátságot tart fenn a Szovjetunióval, a nagy Lenin pártjával. A szónok hangsúlyozta, hogy a proletár internacionaliz­mus fő ismérve az SZKP- hoz való viszony volt és marad. A szíriai küldött megálla­pította, hogy az amerikai, az angol és a nyugatnémet im­perializmus összeesküvést sző az arab világban és ez nélkülözhetetlenné teszi az arab országok valamennyi hazafias és haladó erőinek szolidaritását. Antonio Ramirez, az Ecuadori Kommunista Párt küldöttségének vezetője üd­vözlő beszédében kijelentet­te: országának kommunis­tái újra leszögezik, hogy tá­mogatják azt a fő vonalat, amelyet a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásain dolgoztak ki és határozottan elítélnek minden olyan kí­sérletet, amely a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének megbontására irá­nyul. — Pártunkon belül min­denkor erélyesen visszaver­tük egyes elemek felforgató tevékenységét, amelynek cél­ja a forradalmi körök meg­osztása és megtévesztése volt. A szakadárokat kül­földről támogatták és irányí­tották olyan emberek, akik nem ismerték országunk va­lós helyzetét. A kispolgári ideológiával átitatott szaka dárok a marxizmus—leniniz- mustól idegen álláspontra helyezkedtek, kalandorko­dásra próbáltak bennüket rávenni — jelentette ki az ecuadori küldött. Az ecuadori katonai dik­tatúrának a közelmúltban történt megdöntése csapás az amerikai imperializmusra, bebizonyítja, hogy az ame­rikai erőpolitika és a latin- amerikai országok bel- ügyeibe való beavatkozás újabb és újabb vereséget szenved. Raul Acosta, a Perui Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára felszó­lalásában kijelentette, hogy „a történelem nem bocsát meg azoknak, akik az egység ellen lépnek fel az impe rializmus ellen vívott harc­ban.” Felszólította „a szocialis­ta tábort és a nemzet­közi kommunista moz­galmat, hogy Vietnam megsegítése alapján még jobban fogjon össze.” Acosta ezután így folytat­ta: „Mi saját országunkban sikeresen harcoltunk a tá­volról irányított szakadár csoport ellen. A szakadárok igyekeztek megosztani pár­tunkat, s még „Peru Kom­munista Pártját” is létre­hozták. Ennek ugyan igen kevés tagja van, pártfogói azonban gazdagok. De ez a csoport már három, egy­mást kölcsönösen támadó, frakcióra szakadt... A Perui Kommunista Párt az ismeretes 1957 és 1960 évi dokumentumok elvei alap­ján harcol a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségéért. „Pártunk véleménye szerint most meg lehetne kezdeni a kommunista és munkáspártok új értekezle­tének előkészületeit” — je­lentette ki Raul Acosta. A küldöttek ma folytat­ják a vitát Alekszej Koszi- ginnak az ötéves népgazda sági terv irányelveiről tar­tott beszámolója felett. Kádár János látogatása a moszkvai óragyárban Moszkva, (MTI): Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, az SZKP XXIII. kongresszusán részt vevő magyar pártiküldöttség ve­zetője és Szipka József, hazánk moszkvai nagykö­vete, a pártküldöttség tagja szerdán délután a moszkvai 2. sz. óragyárba látogatott. A vendégeket a gyárban Rudnyev automatizálási és műszergyártási miniszter, Kolasnyikov, a moszkvai városi pártbizottság titkára és Volkov, a vállalat igaz­gatója fogadta. Kádár János megtekintet­te az elmúlt években mo­dernizált, közel tízezer dol­gozót — főként nőket — foglalkoztató gyár - egye* részlegeit, majd részt vett a dolgozók nagygyűlésén. A gyűlés részvevői forx'ó ünneplésben részesítették a magyar pártküldöttség ve­zetőjét. s a szónokok test­véri üdvözletüket tolmá­csolták népünknek. Kállai Gyula és Szirmai István fogadta Alekszej Leonovot Kállai Gyula, a forradal­mi munkás—paraszt kor­mány elnöke és Szirmai István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titká­ra, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai a kor­mány és a Központi Bizott­ság képviseletében szer­dán a Parlamentben fogad­ták Alekszej Leonov űrha­jós alezredest, a Szovjet­unió hősét. Részt vett a talál­kozón Czinege Lajos hon­védelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, jelen volt N. R. Seleh, követtaná­csos, a budapesti szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A szívélyes ba­ráti hangulatú összejövete­len Kállai Gyula és Szir­mai István hosszan elbe­szélgettek a szovjet űrhajó­sok népes családjának tag­jával. * A legifjabbakkal, a kék- és vőrösnyakkendős pajtások több mint egymilliós táborá­nak képviselőivel találkozott szerdán délután a IX. kerü­leti József Attila úttörőház­ban Alekszej Leonov népünk űrhajós vendége. Kis úttörő­lány köszöntötte társai ne­vében formás, orosznyelvű beszédben a világűr első gyalogosát, akit háromszo­ros éljennel fogadott és tisz­teletbeli úttörővé avatott a látogatás hírére összegyűlt gyereksereg. Ezután rövid körséta következett az épü­letben. Majd Leonov az út­törőház nagytermében ba­ráti összejövetelen találko­zott a IX. kerületi úttörők­kel. Szabó Ferencnek, a Ma­gyar Úttörő Szövetség titká­rának bevezető szavai után rövid beszédben köszöntötte az új nemzedék képviselőit. — Tanuljatok szorgalmasan — buzdította a pajtásokat — éljetek barátságban egymás­sal, készüljetek fel jól az élere, hogy méltó kezekbe kerüljön a szocialista Ma­gyarország- jövője. A József Attila úttörőház­ból a Csepel Vas- és Fém­művekbe vezetett Alekszej Leonov útja; nagygyűlésen találkozott a gyáróriás dol­gozóival. Borbély Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára üdvözlő szavai után a nagy­gyűlés résztvevőinek ünnep­lése közben Alekszej Leonov emelkedett szólásra: — Ügy gondoltam: nem utazhatom el Magyarország­ról anélkül, hogy ne keres­sem föl Csepelt, ezt a nagy­múltú városrészt, amelynek hagyományaira, hősies helyt­állására nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi mun­kásmozgalom is méltán le­het büszke, — hangsúlyozta elöljáróban, majd a XXIIL kongresszus munkájáról be­szélt. Elmondotta például, hogy Kádár János elvtárs szavait tizenháromszor sza­kította félbe a küldöttek vi­haros tapsa, tetszésnyilvání­tása. A Luna 10. mesterséges űrállomás a szocializmus ügyének diadalát jelenti és hirdeti a földön és a világ­űrben egyaránt — mondotta Alekszej Leonov, majd a szovjet űrpilóták életéről be­szélt. A Luna —10 világvisszhangfából (TASZSZ): „Felemelő jelképes jelen­tősége van annak — han­goztatja a havannai rádió a Szovjetunió legújabb űrsi­keréről —, hogy a Hold kö­rüli pályára vezérelt Lu­na—10 önműködő űrállo­más az Internacionálét, a dolgozók! himnuszát sugá­rozta a földre.” A havannai újságoknak is vezértémája a Luna—10 útja. Valamennyi chilei lap részletes tudósítást közöl az önműködő űrállomásról. A Mercurio „a Luna—10 útja felmérhetetlen haladás a holdkutatásban” cím alatt közöl jelentést az űr­állomásról. „Ismét az elsőnek kijáró címet nyerte el Oroszor­szág” — így értékeli a ni­gériai Daily Times a szov­jet űrsikert. A lap emlé­keztet arra, hogy a Szov­jetunió bocsátotta fel an­nak idején a föld első mes­terséges holdját is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom