Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-29 / 100. szám
Itthon nem kell? A fogyasztók védelmében Beszélgetés Varga György KNEB elnökkel a minőségről, a burkolt árdrágításról és a hiánycikkek ről Az ország határain túl ia nagyon jól ismerik a híres szabolcsi almát, dohányt és burgonyát. Azt azonban kevesen tudják, hogy a szabolcsi emberek szorgalmának eredményei között szerepel egy új építőanyag is, a perlit. A múlt század óta Ismert — Borsod megyei Pál- háza községben nagy meny- nyiségben található — anyag kibányászására 1955- ben tették meg az első lépéseket. Nagy anyagi befektetés következett, majd még nagyobb vita, végül hallgatás övezi ezt az immár világhírnév felé tartó anyagot. Pedig ez az ásványi anyag tette lehetővé, hogy létrejöjjön egy lelkes kollektíva kezdeményezőkészségére, lelkesedésére támaszkodva a jelenlegi ÉM. Könnyűbeton és Szigetelőipari Vállalat nyírteleki duzzasztóüzeme, amely jelenleg száznegyvenezer köbméter duzzasztott perlit készítésére képes. Egyelőre azonban a meglévő kapacitást sem használják ki. Az idén várható csúcstermelés is messze alatta lesz a kapacitás maximumának. Vajon miért? A műszaki életben és más fórumokon szakemberek vitatkoztak a perlit hasznosságát illetően. Többen annyi hasznos tulajdonságot kívántak a perlit- től, amit csak valami csoda, szer tudott volna nyújtani. Mások pedig eltemették, nem mindenütt hasznosítható tulajdonságai miatt. Az elkészített perlit felhasználói között a legnagyobb maga az építőipar. A nyolcvan százalékot használja fel. Mégpedig műszakilag legegyszerűbb célra: főként ipari épületek hőszigetelésére. Az ÉM. vállalatok között a megyei építőipari vállalat a Hajdú megyei vállalattól is kevesebbet használ fel, évente átlagban körülbelül háromezer köbmétert. Az építőiparon belül egyes új anyagok alkalmazását elsősorban ott kellene szorgalmazni, ahol azt előállítják. Hiszen ez ésszerű, ezt követelné a duzzasztott perlit szállításával kapcsolatos probléma. Hogy mégsem igy van, ez nem csupán az építőipari dolgozók unszim- pátiájának a következménye, hanem a tervező vállalatoknál az alkalmazási terület leszűkítése. Egyszerűen elfelejtik, hogy a perlit duzzasztása itt megy végbe és nem a nagyobb felhasználást Köleséről, idős Máté Bálinttól az alábbi levelet kaptuk: „Lapjukban olvastam, hogy Szabolcs-Szatrnár Baráti Kör alakult, ha lehet én is szeretnék bekapcsolódni és segítségére lenni. Nyolcvanöt éves fejjel sokra visszaemlékezem, szeretném elmondani.” Otthonában kerestük fel az idős embert, aki jelenleg tsa-járadékos. Mondanivalóját rövidítve az alábbiakban adjuk közre. — Azért szeretnék én a múltról beszélni, mert nagyon sok minden történt az életemben, az emberek ösz- szefogásával, ami másként nem valósulhatott volna meg. Nagyapám — mint a ^legtöbb mai köleseinek az ősei — a felvidékről jött ide, telkes jobbágynak, úgy 1848. táján. Elődeink azt hitték, hogy itt a síkon könnyebb lesz a megélhetés. A lakosság számához a föld nagyon sok volt, de az úr a víz volt. Harminc holdjával mérték a jobbágyföldet. 1866-ban amikor itt végien gesen felszabadultak a jobbágyok, kétfelé mérték a határt, egyik oldalon az uradalmak maradtak, Köleszközlő dunántúli vállalatoknál. A perlitfelhasználás másik nagy területe a mező- gazdaság. Mód bőven van a sokirányú alkalmazásra, (melegágykészítés, gyökerez- letés, almozás) azonban a kedvező tapasztalatok ellenére is igen lassan hódít tért. Más népgazdasági ágakban szintén jóval kevesebb hazai perlitet használnak fel a lehetségesnél. Az élelmiszeripar például nagy Aeny- nyiségben vásárol nyugati országokból szűrőperlitet, amelyet pedig kisebb berendezés bevásárlása után a nyírteleki üzem is előállíthatna. (A Nyíregyházi Konzervgyár szűrőperlitként használ fel Nyírtelekről perlitet). Nincs másról szó tehát, mint megérteni, hogy e berendezés kapacitáskitöltésére kell törekedni. Fel kell lapozni az elfelejtett, és érthetetlenül kevés példányban elkészített OMFB tanulmánytervét! Megyénkben a perlit adta lehetőségek arra késztetnek bennüket, hogy az építőipar felhasználási területét növeljük, túllépjünk az egyszerű hőszigetelési célon. A korábbi tervek r/erint nagyobb felfutás állhatott volna be a duzzasztás terén. A tervek azonban csak papíron maradtak. Pedig az 1970-re meghatározott 22Ó ezer köbméter duzzasztott perlit felhasználása nem le- hetelten. Sikeres kutatások tanúskodnak amellett a tény mellett, hogy a perlit bitumennel keverve kitűnően alkalmas épülettetők szigetelésére, a gipszkötésű perlit- ből készített válaszfalelemekkel pedig a blokkos építési módot lehetne hatékonyan fejleszteni. További nagy lehetőség a rioporit készítése perlitből, amely magas hőmérsékleten dolgozó berendezések (kazánok, kemencék) ma már nélkülözhetetlen anyaga. A megyénkben megépítendő rioporit gyár is ezt készítené elő. Olyan lehetőség ez, amellyel az építőipar előtt álló feladatokat gazdaságosabban és gyorsabban tudnánk megoldani — egyben segítenénk megyénk iparosítását. A perlit alkalmazása minden szóba jöhető népgazdasági ágban a hagyományosnál jobb műszaki megoldásokat és számottevő gazdasági előnyöket kínál. Ideje, hogy külföld után végre mi is felfedezzük a perlitben jelentkező kincset! Végh János csey, Egri és az Ormos birtokok, másikon a volt jobbágyok földje. Az ura<- dalmak köré gát épült, a paraszti földek szabadon maradtak. A vizesebb esztendőkben a 30 hold 15—16 mázsa szemes terménnyel fizetett csak. 1881-ben születtem, jól emlékszem már arra az időre, amikor a harmincholdasok egymás után szögezték be kapuikat és elmentek szerencsét próbálni Amerikába. Az első világháborúig a mi kis községünkből több, mint negyven család vándorolt ki, közülük tíz ha visszajött valami kis vagyonkával. Egészen az 1930-as évekig, amig a Túrt nem szabályozták, a víz körbefolytat a községet. Három hajója volt Kölesének. Terményt, állatokat ezekkel szállítottuk a községből ki, be. 1913 nyarán tizenkétszer áradt meg a víz. Az aratást sarlóval, derékig érő vízben végeztük; Az egyik szedte a kalászokat, a máA kormány megbízta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, kísérje figyelemmel a februári árintézkedések hatását. Felkerestük Varga Györgyöt, a KNEB elnökét, milyen tapasztalatokat szereztek a népi ellenőrök országszerte az elmúlt hetekben. — Hat megyei NEB-et bíztunk meg alapos, részletes felmérés elvégzésével, s 19 megyéből kaptunk jelentést, mintegy bizonyítva: népi ellenőreink országszerte megértették, mekkora jelentősége van a felsőbb szervek gyors, pontos informálásának — kezdi a beszélgetést Varga György. — A lakosság országszerte szőváteszi, hogy „zsírosodnak” a felvágottak és a húsok, s elterjedt az a hiedelem is, hogy a vágott baromfi ára is emelkedett. Mi a valóság, milyen tapasztalatokról számolnak be a megyék? — Valóban vannak minőségi problémák. Az utóbbi hetekben egyre többször találtak ellenőreink a szabványostól eltérő összetételű és minőségű felvágottakat és az is igaz, hogy sok helyütt okkal panaszkodik a lakosság a zsírosodó húsok miatt. — Egyes élelmiszeripari vállalatoknál sajnálatos „ügyeskedés” tapasztalható. Több helyütt tapasztalható, hogy eltérnek a szabványoktól, s így a vállalat jogtalan haszonhoz jut — ami egyben burkolt árdrágítás. Azoknál a cikkeknél, ahol szabad ármegállapítás lehetséges, a húsipar automatikusan a maximális árat kéri. — Az ilyen és ehhez hasonló tendenciák ellen a népi ellenőrzési bizottságok azonnal fellépnek. Már eddig is több fegyelmi eljárást kezdeményeztek megyei bizottságaink. Az országos tapasztalatokat értékelve, tájékoztattuk a belkereskedelmi és élelmezés- ügyi minisztert, akik megfelelő intézkedéseket ígértein Az intézkedéseket és azok megvalósítását a jövőben is figyelemmel kísérjük. sik a karján tartott egy abroszt és abba raktuk a búzát. A szekereket szét kellett szedni, és csak az első két kereket hagytuk meg, annak a tengelyére raktunk egy-két mázsa terhet, ötven évvel ezelőtt úgy közlekedtünk mi itt, ahogyan ezer évvel korábban ide vándorló őseink, két kerekes jármüvei és lóháton. Alig harminc éve, — a Túr szabályozása után — épült meg az első kővesút községünkben. Mennyit szenvedtek az emberek addig, de az állatok Is a sárban. Attól az időtől, hogy kö- vesutat kaptunk és a víztől már nem kellett félteni a határt, nagy éhség lett itt a földre. Mindenki földet akart ragasztani a meglévőjéhez. Ezután meg a földszerzés ölte az emberek erejét. Én már öreg ember vagyok. Különösebb panaszom nincs, gyermekeim, unokáim jól viselik gondomat. Igaz, a járadék több is lehetine. Azt tudom mondani a fiataloknak, azzal a sok jóval* — Mi is történt valójában a vágott baromfi árával ? Egyértelműen meg kell mondanom — a februári intézkedések is leszögezték —, a baromfi ára változatlan. Ml adott tápot akkor e hiedelemnek? Az ipar a baromfi igényeket a kért választék szerint nem tudja kielégíteni. Kevés az aprólék és sok a 47 forintos exportcsirke, az egész liba és a pulyka. Az áremelkedésre vonatkozó hiedelemnek az az oka, hogy olyan helyeken is forgalomba került a 47 forintos exportcsirke, ahol azelőtt ilyennel nem találkozott a vásárló, és ezzel egyidő- ben helyenként — ez áruelosztási hiba — a szokásos 37 forintos csirkét ugyanakkor nem árusították. — Sokan szóvá teszik, hogy a leszállított áru ruházati cikkek lassanként eltűnnek, nincs orkánkabát, kevés az ágynemű, kevés a nylon- harisnya. Milyen tapasztalataik vannak a ruházati forgalomban? — A ruházati kiskereskedelem forgalma januárban és februárban 7 százalékkal növekedett. A húsvéti forÉbredés Nyírcsászáriban Csinosítják a szövetkezet központját. Négy sorban frissen ültetett facsemeték. Néhány férfi a régi juh- akol mellől földet lapátol az útra. Távolabb, az iroda kertje előtt asszonyok. Jóízűen kacagnak. Közben figyelik, hogy az örökvidám Jolán néni milyen ügyesen formálja spárgával a kezében a virágágyat. Aztán újabb kibuggyanó jókedv egy-egy ízes megjegyzésre. Jolán néni, özvegy Rátonyi Zoltánná tartja szóval őket. Csak ezt hallom: ,,Másképpen fütyül a rigó..." — Másképpen fütyül a rigó, s más a tánc is, s nevet. Az iroda bejárata fölött megkopott tábla. Még a név sem olvasható. Jön az elnök. Energikus ember. Az egyik asszonyhoz forarnit most a gépekkel könynyen termeinek, gondosabban bánjanak. Nem régen olvastam Eéja Gézáról,' azt írja sárga arany a sárban. Bizony, ha leesik a szekérről egy cső kukorica, most nem ugranak le érte. Nagyon szeretném — amit nem lehet, — a drága jó apámat csak egy napi a feltámasztani, megmutatni neki, mi lett itt a posvány helyén. A víz, ami minket sanyargatott, most rizst termel. Az emberek akkor engedik a földre a vizet, amikor akarják és ha úgy tetszik nekik, el is vezetik. Hát még ha a szép piros kölesei jonatánt láthatná apám. A baráti körnek, meg a mostani fiataloknak annyit üzenek: becsüljék meg az öregeket, mert mi is mindig a jobbat akartuk, de nem volt hozzá erőnk még akkor se, ha tízszer any- nyit küszködtünk, mint a maiak. Én mint nyolcvanöt éves ember, több mint ötven éve a vízzel birkóztam. Tudom mit jelent az összefogás, sokat várok ettől az új összefogástól, a Szabolcs-Szatmári Baráti Körtől cs. a galom a ruházati szakmában az egész országban kiemelkedően nagy volt. Egyes áruházakban meghaladta a karácsonyit is. —- Eimek ellenére gondok is vannak. Az áruellátás gyermek- és bakfiskabátr an az ország egész terüleién nem megfelelő. Gyakran keresik a kártolt szövetből készült konfekciócikkeket, bár hosszú időn keresztül a kártolt szövetekről és az ezekből készült konfekció- termékekről azt állította a kereskedelem, hogy a lakosság nem igényli. Az árleszállítás után e cikkek iránt megnövekedett a kereslet, s az ellátás zavartalansága most gondot okoz. Gyermek, bakfis cs női kabátokból például azért, mert a Május 1. Ruhagyár még a tavalyi IV. negyedéves belföldi szállítási kötelezettségeit sem teljesitet- te maradéktalanul. — Egyes árucikkeknél jogos a lakosság bizalmatlansága. — Több éves tapasztalat alapján elmondhatom, hogy egyes ruházati cikkeknél a választék természetes cserélődése következtében előfordulhat bizonyos lassú áremelkedés. A divatváltozás dúl: — Mi járatban Csabáné? — Ha kész lenne a föld, már ültetném a dohánypalántát. — Holnap már kezdhetik — mondja. Bosszankodik az elnök, mert még csak április 25-én szabadítottak fel a számlájukon 32 000 forintot. — Ma küldtem be egyik emberünket Nyíregyházára az AGROKER-hez. Vásároljon palántaültető gépet... Ezt várjuk — fordul hozzám az elnök. Csendes, hűvös iroda. Együtt a falu vezérkara. Számolgatnak. Pihennek, ök is, a tagok is. Csodálkozom. Nincs munka? Mosolyognak. „Így még nem állt o tsz... — Pillanatnyilag. Azért babrálgatnak az emberek a kertben. Ugyanis minden tavaszit elvetettünk. Halad a kukorica vetése, s a dohány palántálása van hátra — jegyzi meg az elnök. Hornyák József, a tanácselnök szól elismerőleg: — így még nem állt a tsz egy esztendőben sem. ( Dohánypalántálás ilyenkor? Most elsők között kezdtük a megyében. Idén nyolcvan holdon termelnek dohányt. Bőséges palántát neveltek. — Még más tsz-nek is juttatunk, ha szükséges 10— 15 holdba valót — így az agronómus. Félszáz taggal kötöttek szerződést 46 hold dohányra. A többit munkaegység és prémiumjuttatással termelik a nyírcsászáriak. A dohánymelegágyak mellett nyugdíjas paraszt- emberek gyomlálnak. Egyikük mellém szegődik. Kísér az udvaron. „Felfedezett a járás... — Még a megyeiek is dicsérték a palántáinkat Azt mondták, nem láttak tőle szebbet egész Szabolcsban. De roppant ügyes ember is és a természetes választék- csere során újonnan belépő termékek ármegállapításánál — az egyszerűsítés érdekében — a cikkcsoport átlagos forgalmi adókulcsát alkalmazzák és ez egyes esetekben önmagában is árnövekedést okozhat. így adódott például, hogy a 380 forintról 340 forintra leszállított „Merida” kabátszövet mellett megjelent a minőségileg gyengébb, de azonos típusú „Fürjes” kar bátszövet, 359 forintos áron. A kereskedelem ebben az esetben gyorsan és határozottan reagált; nem vette át ezen az áron a szövetet. — A népi ellenőrzés feladata az elkövetkező időszakban az is, hogy a "lakosság érdekeit szem előtt tartva ügyeljen arra: a tömegigényeket kielégítő, nagy szériában gyártott konfekciótermékeknél a fazonváltozás, a divathoz való rugalmasabb alkalmazkodás, ne járjon közgazdaságilag indokolatlan áremelkedéssel. — Tapasztalatunk, hogy az árváltozások óta a lakosság érzékenyebben reagál az aránytalanságokra és igényesebben követeli a jó minőséget. Ezért ezúton is kérjük a megyei népi ellenőrzési bizottságok kereskedelmi szakcsoportjait és a kereskedelem dolgozóit, jelezzék a hibákat, mert csak fgv tudunk eredményesen fellépni a káros jelenségek ellen. (6) ez a mi elnökünk. Az este a pártgyűlésen is megmondták neki: Csak így Antal elvtárs és nem lesz semmi baj. Pedig ez évben került ide — magyarázza Orosi Béla nyugdíjas parasztember. S amint meglátja az elnököt, hogy közlekedik, halkabbra fogja a szót, s újra a palántákról beszél. Most kezdtem érteni Jolán néni példólózkodását a rigóról. Amint a melegágyakat elhagyjuk, apró parasztbáz tűnik fe. Mögötte, a legelőn tornaórát tart a tanárnő. Énekelnek a gyakorlatokhoz. A háznál kutya siet gazdája elé. — Itt lakom a családommal — tessékel beljebb az elnök. — Mikor asztal mellé telepszünk, filteres Moszkva cigarettával kínál. Antal Gyula, a nyírcsászári Üj Élet Tsz új elnöke csaknem két évtized után került vissza szülőmegyéjébe. — Felfedezett a járás — újságolja. — Megtudták, hogy a Taktaközi Állami Gazdaságban dolgozom, s levelet írt a járási pártbizottság. Gondolkoztam, jöjjek-e vagy sem. Válaszoltam, hogy jól érzem ott magam. Újra írtak, aztán el is jöttek. Igent mondtam. Múló Üdére Ez év január 14-én köz- felkiáltással választották meg elnöknek. — Azóta vagyunk itt. Nyírcsászári. Néhány évvel ezelőtti kép. Elhanyagolt központ, elkeseredett emberek. Vesződés, egyenetlenkedés. Itt-ott néhány ember lézeng. Kereset nincs. És ami ezt követi, elvándorló parasztok... Már csak Üdére. Jönnek vissza. Olyanok is, akik nyolc esztendeje batyuznak ... S ez még csak az első ilyen tavasz. Farkas Kálmán Szereinek segíiem ... 1966. április 29.
