Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-26 / 97. szám
A munkahely megbecsülése V állatták a kockázatot Egyenes út Tiszavasváriban — az országos hírnévig A volánnál Hajósi János né, a Nyíregyházi Konzervgyár emelővillás targoncakezelője. Hammel József felv. Olvasónk írja: Hiúsági nagygyűlés Ofebértén Amikor felmérték a vállalatok, üzemek munkaerő- helyzetét s kitűnt: igen sok felesleges státuszt töltenek be, a létszámszigorítással a cél az volt, hogy minden kifizetett munkabér-forint mögött fogható, kimutatható termelési érték legyen, szűnjön meg a kapun belüli munkanélküliség. Elbocsátásokkal, emberek más munkaterületre történő átcsoportosításával járt ez: tehát igen kellemetlenül érintette az illetékeseket. Az elmúlt évi feladatokat is a korábbinál lényegesen kevesebb létszámra tervezték a vállalatok, — s már tudjuk emberben, munkaerőben sehol sem mutatkozott hiány a tervek teljesítéséhez. Emelkedett viszont a legtöbb munkahelyen a termelékenység, nőtt a gazdaságosság, amely végül a nemrég kifizetett nyereségrészesedésekben csapódott le. Ez a dolog számszerű oldala. A másik oldalt a munkafegyelem érezhető megszilárdulása és főként a munkahely megbecsülésének a fokozódása jelenti. Alábbhagyott a vándorlási vágy, egyre kevesebben tekintik pillanatnyi ugródeszkának beosztásukat, mert — éppert a vállalatok létszámszigorítása révén — csökkent a válogatási lehetőség. Nem arról van szó, hogy most már teljesen megszűnt volna a „mozgás”, vagy egyáltalán nincs mód a képzettségnek és a hivatásérzetnek jobban megfelelő állások eléréséhez. Arra viszont egyre inkább fel kell figyelnünk, hogy a legtöbb dolgozó — vezető és beosztott egyaránt — nagyobb fegyelemmel, önképzéssel erősíteni igyekszik elfoglalt pozícióját, meglévő munkahelyén akarja tökéletesíteni tudását. Olyan versengést hozott ez — és hoz a jövőben — amely nem látványos ugyan, de jótékony hatással van a gazdasági mutatókra. Egyúttal jelzése annak is, hogy lényegében már hat az új gazdasági mechanizmus, melyben szerencsésen fonódik egybe két fogalom: az önállóság és a felelősség. Egy gyár, üzem felelősségének a növekedése az egyszerű emberek felelősségéből tevődik ki. S ha ez abban is megmutatkozik, hogy a dolgozók az eddiginél jobban ragaszkodnak munkahelyükhöz, beosztásukhoz, — amit elsőként jobb munkával bizonyítanak, — máris mérhető az új gazdaságirányítási rend értéke. Az a munkás, aki igyekszik megkímélni magát a vándorélet kellemetlenségeitől, nagyobb, bonyolultabb feladatok elvégzésére lesz képes. Mert nemcsak erővel, szaktudással, hanem szívvel is végzi a rábízott tennivalót, — a maga javára, kenyéradó munkahelye rangjának emelésére. Angyal Sándor Korbics Jánosné. Egyszerű, kék köpenyes asszony, szabályos arccal, s olyan tekintettel, amelyben három gyermekének minden gyöngédsége látszik. Az asszony a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat művezetője és párttitkára. Csupán egyet nem tudtam elképzelni: hogyan tudja beosztani az idejét? Elmondta. ★ Mindennap hatkor kelek. Rendszerint fél nyolckor már a gyárban vagyok, de ez nem olyan egyszerű, mert a Honvéd utcán lakom, a gyár pedig a város másik végén, a repülőtérnél van. Itt gróf Dessewffi gyümölcsöskertje volt. Akik látták, mondják: szép fák álltak benne, s néhány gazdasági épület. 1948-ban az egyik hodályba hat traktort állítottak. A hat traktorhoz kapufélfát állítottak, rá táblát: Tisza- vasvári Gépállomás. Miből lettek a milliók ? Ma 319 műhelymunkás, 24 traktoros, 60 ipari tanuló, műszakiak és adminisztrátorok dolgoznak a gépjavító állomáson. 1963-ban a 16,2 milliós tervet 5 és fél millió forinttal túlteljesítették. 1964- re 24 milliós tervet irányoztak elő és 31,6 milliót teljesítettek. Tavaly 37,9 mil- lip volt a terv és 47,6 millió a tény. Az ez évi terv 51 millió forint. Tegyük még ehhez, hogy az egy főre eső termelési érték közel ilyen arányban fejlődött 1963-ban 89 ezer forint volt, 64-ben 126, 1965-ben már 172. Ha az átszervezés után Tiszavasváriban az emberek csak a nekik szánt feladattal foglalkoznak, nem lennének ezek a milliók. Kerestek és találtak hasznos és igényelt munkát. Mezőgazdasági gépalkatrészek felújítására, gyártására specializálták magukat. így alakult ki a ma is meglévő négy legfőbb profil: traktorjavítás, járművilla- moßsäg és felújítás, Diesel- adagolók, alkatrészek gyártása'. Ismert, hogy az alkatrészellátás mennyire kritikus mezőgazdaságunkban és az is tudott, hogy traktorállományunk zöme külföldi márka, és hozzájuk az alkatrészbeszerzés devizáért történik. Népgazdasági- lag tehát fontos, devizamegtakarítás, hogy míg 1963-ban egymillió, 1965- ben 12 millió forint értékű alkatrészt gyártott a gépjavító állomás. Mindenki & kezdte Ezekután olyan kérdések kívánnak válaszadást; jó, jó, de az alkatrészgyártáshoz szakemberek és gépek kellenek, Honnan. vették, Általában fél ötig vagyok benn. Kivétel a hétfő és a péntek. Akkor tanulunk. Ugyanis a budapesti cipőipari technikum levelező hallgatója vagyok. Hetenként két nap tanár készít fel né- hányunkat a nehezebb tantárgyakra. Ezeken a napokon hétig vagyok benn, azután indulok haza. öt éve dolgozom itt és nagyon szeretem a munkahelyemet. Talán az sem tűnik szebbnek, ha a gyermekeim jól tanulnak, mintha itt jól megy a munka. Pedig még idejutni sem könnyű: csak a Beloiannisz tértől van autóbuszom. Esténként — a hétfőt és pénteket kivéve — nyolcra végzek a házi munkával. Van tennivaló a három gyeha nem történt nagyarányú beruházás? Kecskés János két éve mint útépítő segédmunkás lépte át a gépjavító kapuját. Ma esztergályos, gépen dolgozik. Története a gépjavító állomáson dolgozó sok száz emberéhez hasonló. Megkérdezték tőle nem lenne-e inkább szakmunkás ahelyett, hogy az utakat köve rí. Kecskés János vállalta a tanulást az üzem vezetői, szakemberei a tanítását. A Diesel-adagolónál, a villamossági felújításnál és az alkatrészgyártás más területein is sok asszony dolgozik. Két-három évvel ezelőtt a házimunkán, főzésen kívül máshoz nem értettek. Ma betanított munkások, jó szakern berek. Ezekből az asszonyokból aláikult szocialista címért küzdő brigád és olyan jól dolgoztak, hogy elérték célkitűzésüket Ma öt szocialista brigád van az üzemben, ebből kettő asszonybrigád. Ebben az évben a már címet nyert brigádok mellé további hat csatlakozott, hogy elnyerjék a megtisztelő nevet Tanulás és tanítás Tanulás és tanítás olyan sajátossága ez a Tiszavas- vári Gépjavító Állomás dolgozóinak, mint az, hogy alkatrészt gyártanak. A statisztika szerint a dolgozók 80 százalékát átképzéssel az üzemben nevelték szakmunkássá. Vállalni kellett és vállalták a „resz- kirt”, hogy nagy értékű esztergagépek, présgépek mellé olyan embereket állítsanak, akik korábban azt sem tudták, hogy ilyesmi is van a világon. A tanulás és tanítás ma sem szünetel. A műhelymunkások kétéves továbbképzésén 33 fő tanulja a műszaki rajzot, a gépek kezelését. De ezen túlmenően traktorosokat, hegesztőket és egyéb szakmunkásokat képeznek ki az ipari tanuló oktatáson kívül. A dolgozók, hogy télen melegben dolgozhassanak, hatezer óra társadalmi munkát végeztek. A gépjavító állomás később 326 Csepel rekkel és a férjem sem tud túlságosan sokat segíteni. Ha végeztem, leülök a könyvek mellé. Nehéz a technikum, magasak a követelmények, s ha itt valaki nem akar lemaradni, bizony annak tanulni kell. Hogy miért kell tanulni? Muszáj. Egyszerűen muszáj. Aki ezt elmulasztja, észre sem veszi és lemarad. Hamarosan lemarad. És még egy: gyermekeim 10—12 és 13 évesek. Milyen furcsa lenne, ha saját gyermekeim olyan kérdéseket tennének fel nekem, amelyekre nem tudok válaszolni? Szombaton rendezek nagymosást, és a megszáradt ruhákat vasárnap reggel vasalom ki. Fel kell kelnem akkor is rendesen, mert vár az ebédfőzés. Mosogatás után — ismét a könyvek. Ekkor is tanulnom kell, mert félévkor nagyon vegyesek voltak a jegyeim. Este — lefekvés után — teherautó főjavítására kapott megrendelést. Ehhez a munkához a műhely szűknek bizonyult, bővítésére nem kaptak pénzt. A bővítés azonban megtörtént: teljesen társadalmi munkában. A tettek baszna így teremtődött meg a feltétele, hogy a gépjavító állomás országosan is elismert üzemmé fejlődött. Ahol valamikor Dessewffy- nek volt a gyümölcsöse, ott több mint ötszáz ember keresi kenyerét. A munkások átlagkeresete az 1800 forintot is meghaladja. Ennek hatása abban is megmutatkozik, hogy az elmúlt években a gépjavító állomásnak több mint 50 dolgozója épített Tiszavasváriban családi házat A Tiszavasvári Gépjavító Állomás 1965 évi kiemelkedően jó munkájáért elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Nem érdemtelenül. Seres Ernő, „ötven lakás ára” címmel április 7-én cikk jelent meg lapunkban a Megyei i Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata alapján. A NEB a tanácsi beruházások áthúzódásának okait kutatta négy nagyobb beruházásnál: így a kisvárdai, vásá- rosnaményi és nyíregyházi kórházak bővítésénél, valamint a sóstói anyás csecsemőotthonnál. Megállapították, hogy a határidőcsúszások miatt 7,1 millió forint veszett el, amelyből ötven kétszoba összkomfortos lakást lehetett volna építeni. Mi történt a NEB vizsgálata óta? Erre a kérdésre kértünk választ Somorjai Bélától, az ÉM Szabolcs- Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat termelési osztályának vezetőjétől. — A Népi Ellenőrzési Bizottság február második felében vizsgálta a fenti beruházásokat, melyek nagy még átolvasom az újságokat. Tv-t ritkán nézek. De nem unatkozom, nem is unatkoztam még sosem. El sem tudom képzelni milyen lehet az. Mi a legnehezebb? A tanulás... Vagy a munka? Nem is tudom. Hatvan nővel kell foglalkoznom. Sok feladatot kapok tőlük, olykor pletykálnak is, — aztán nehéz igazságot tenni. Mégis sokan mondják, az a csoda, hogy bírod. Nem szoktam nekik felelni, bar néha én is úgy érzem, az idegeim felmondják a szolgálatot. Persze, erről szó sincs. A lényeg az, ha az ember valamibe belekezd, tudja végigcsinálni. S ehhez akarat kell. És sosem szabad arra gondolni, hogy nehéz. Mi lenne az emberből, ha mindig csak ez járna az eszében? Kun István Háromszáz fiatal vett részt a járás községeiből az Ófehértón vasárnap rendezett nagygyűlésen, a gyarmati ifjúság napján. Az ünnepi beszédet Kaczur Ernő, a járási pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője tartotta, azt követően pedig gazdag kultúrműsor szórakoztatta a fiatalokat. Az ünnepségen részt vett Moneim Khalil, Budapesten tanuló szudáni egyetemi része 1963—1964-ben kezdődött. Bár vállalatunkat nem marasztalták el konkrét mulasztások miatt. A vizsgálat igen sok megszívlelendő hiányosságot hozott a felszínre. A kisvárdai kórház építkezésénél elsősorban a víztorony miatt történt áthúzódás. Azonkívül jelentkezett egy tetemes pótmunka is, melynek jogosságát és az elvégzési határidejét a szerződő felek kölcsönösen megállapították. A jelenlegi készültségi fok mellett tartani tudják az augusztusi átadási határidőt. Az építkezést azonban pillanatnyilag gátolja a nagyszilárdságú tégla hiánya. Amennyiben a szükséges mennyiséget biztosítani tudja az ipar, az építőkön nem múlik a határidő. A kisvárdai kórház bővítésének műszaki átadásánál közel egymillió forintos hiánypótlást állapítottak meg a szakemberek. A belső munkálatokkal január végéig kellett végezni, a külsőkkel pedig május 30-ára. Az építőipari vállalat eleget tett a kötelezettségének: valamennyi belső hiánypótlást január 31-ére elvégzett. A munka olyan ütemben halad, hogy biztosítottnak látszik a május 30-i határidő. Legnagyobb áthúzódás a nyíregyházi kórháznál mutatkozott. 1965-ben négymillió forintot nem tudtak beépíteni. Az okok ismertek: az ipar nem tudta leszállítani a törökbálinti téglákat, ezért az egész födémet át kellett tervezni. Mindez időveszteséget és súlyos milliókat jelentett. Miután a tervmódosításokkal elkészültek, I az építőkre vár az a feladat, hogy az elmaradást minél hamarabb behozzák, hallgató is, aki felszólalásában a gyarmati fiatalok életéről beszélt. A részt vevők táviratban tiltakoztak a budapesti amerikai nagy- követségnél a vietnami rablóháború ellen. Ezen a napon került megrendezésre a járási kulturális bemutató is, melyen népitáncosok, szavalok, énekesek és zenekarok léptek fel. Kricsfalussy Béla csökkentsék az áthúzódások nagyságát. Már az első negyedévben igen szép eredmények születtek. A téli időjárás ellenére már februárban megindult a födémelemek helyszíni gyártása. Sikerült az első három hónapban 552 ezer forintot beépíteni, az orvosszállás kivitelezésénél pedig 420 ezret. Azt tervezik, hogy júliusra a gyermek és fertőzőosztályt tető alá hozzák, s az ezt követő öt hónap elegendő a teljes befejezéshez. Ez a határidő a beruházónak is megfelel. Az orvosszállás átadási ideje október 15, de figyelembe véve, hogy már tető alatt van, még hamarabb is át tudják adni. A NEB vizsgálat javasolta, hogy a végtelennek tűni jogügyi viták helyett legyen szorosabb az együttműködés a tervezők, kivitelezők és beruházók között, örvendetes, hogy az utóbbi hónapokban már nem jellemzők a jogügyi viták a kivitelezők és beruházók között. Egyre kevesebb ügyirat kerül Budapestre az ÉM építési igazgatóságához. Végeredményben a cél ugyanaz: egy-egy létesítményt minél előbb átadni. Az építőipari vállalat munkája az utóbbi időben sokat javult. Lényegesen kevesebb beruházás húzódott át erre az évre, mint korábban bármikor. Mint mondták: idén már nem lesz szegényebb megyénk hétmillió forinttal. Bogár Fere«« 1966. április 26. A párttitkárnő Cikkünk nyomán a tanácsi beruházásoknál Ötven lakás ára X álaszol az illetékes, az ÉM vállalat osztályvezetője
