Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
Megjegyzést Előjogok nélkül Még nem volt negyvenéves. amikor a szülőközségében tanácselnöknek választották. De néhány évi szolgálat után, 1957-ben leváltották. A hivatalban megpofozott egy tsz-tagot, volt kisparasztot. Leváltása után — eredeti szakmájában — vezető lett a szövetkezet gépműhelyében. Folytatta önkényeskedését. Többször kizavarta a műhely dolgozóit ittas állapotban. A gépműhelyben sem maradhatott tovább. Azóta „meg- bántottságára” hivatkozva, elzárkózik minden társadalmi tevékenységtől. Taggyűlésekre ritkán jár, ott is érdektelenül hallgat. Igazságtalannak tartja, ami vele történt. Egy-két párton- kívüli miatt... Az eseten érdemes elgondolkodni. Vajon csak ennek az embernek vannak ilyen „sérelmei"? Ha így lenne, akkor is szólni kell róla. Tanácsvezetőnek lenni — nem lebecsülendő. Különösen nem, ha a pozícióhoz még valami párosul; hivatástudat Államhatalmunk helyi szerveiben a nép bizalma van, mert látja helyes intézkedéseit, alkotó tevékenységét. Vezetőihez napnap után sok dolgozó fordul ügyes-bajos dolgainak intézése érdekében. A mind jobban erősödő, kölcsönösen meghitt bizalom eljátszását senkisem engedheti meg magának. Szerencsére mind kevesebb az ilyen, vagy ehhez hasonló jelenség, de annál több példa bizonyítja: a lakosság szereti, megbecsüli választott vezetőit és segíti a köz érdekében való elképzelések, javaslatok valóra váltásában. Köztudott hogy pártfunkción kívül, a pártonkíyüli- ek is bármilyen vezető posztot betölthetne^. Egyedül döntő követelmény: rátermettség, képesség, őszinteség, népi demokratikus rendszerünk iránti hűség. Sok példát lehetne felsorolni, melyek szerint pártonkívüli tanácsi vezetők, agronómu- sok, gyárigazgatók, mérnökök, tudósok, művészek dolgoznak helyükön becsületesen, eredményesen. Szükség van erre az örvendetesen bontakozó jó légkörre? Ki tagadhatja! Esetleg a szűk látókörűség, a n^gy feladat mellett a „saját” kis hatalom féltése. A szocializmus szolgálatához, a kommunizmus építéséhez azonban összességében szilárd, kiegyensúlyozott életre van szükség. Csakis az találhatja kedvesnek, megbecsültnek, jóízűnek mindazokat a javakat, melyeknek előteremtésében maga is jól közreműködik. Ellenkezőleg sem kellően megbecsülni, sem élvezni nem tudhatja keserű mellékíz pélkül. S ami szintén nagyon fontos: a fokozottabb bizalom, a pártonkívüliekkel szembeni magatartás egyáltalán nem sikkasztja el a párt vezető szerepét, tekintélyét. Szava, útmutatása jelen van a mindennapi életben, az ország figyel rá. A bizalom annak arányában nő, milyen következetesen keresi, kutatja az ország boldogulásának lehetőségeit, és állhatatos szenvedéllyel munkálkodik azok valóra váltásán. Ennek a politikának minőségét a legmegbízhatóbb ellenőr, maga az élet igazolja. Faluban, városban egyaránt gyakran hallható: óriási a fejlődés a felszabadulás óta, de legfőképp 1957-től. Ha pedig értelemben, nagyobb anyagi és szellemi gyarapodás tekintetében ez a politika jobb, önhatalmúlag senki sem folytathat mást. Még akkor &em, ha az a „másik" egyszerűbbnek tűnt, sablonszerűségét jobban megszokta, mert kevesebb törődéssel járt, mellőzte a kellő rugalmasságot. De aki nem jó tanácsve- zetőnek, mert bizonyos korábbi hatás alatt — félretéve minden tanulságot —, még mindig maga akar helyi politikát, törvényeket csinálni akár pofon árán is, az egyéb helyen sem lehet jó vezető. Semmilyen poszton nem engedhetők meg az önfejű túlkapások, fenyegetések, Mind a pártnak, mind az államnak egyformán kedves minden szorgalmas dolgozó. Ennélfogva a párttaggyűlések adott esetekben hozhatnak olyan döntéseket, hogy a megtévedtnek bizonyos időt, lehetőséget adnak a helyes út, a párttagsághoz méltó magatartás megtalálására. S a kommunista éppen azáltal lehet az átlagosnál „nagyobb”, hogy emberi hibáin szilárdan úrrá tud lenni, le tudja küzdeni kifogásolható fogyatékosságait — éppen .j párt, a közjó érdekében. Ehhez nem személyes sértő* döttség, makacs elzárkózás, mértéktelen italozásban való „igazságkeresés" vezet. Ellenkezőleg: szüntelen ta.- nulgsra, önképzésre, az élei Sűrűjében való részvételre, és nem utolsósorban az önbírálat kifejlesztésére van szükség. Aki a jelen idő diktálta normákat nem ismeri el, ne csodálkozzék, ha kitelik számára a próbavetés ideje. Asztalos Bálint Magasodik a Nyírcg yházi Tanárképző Főiskola úi épületsora. Hammel felv. FelüMáró ifiben A nyíregyházi köz1 ekedé® korszerűsítésének jelenleg legtöbbet vitatott témája, hogyan oldható meg a kisvasút belterületi szakaszának kitelepítése után Sóstófürdő közlekedése. A vélemények ütközőpontja: lesz-e felüljáró Sóstón a záhonyi vasútvonal és a Sóstófürdőre vezető közút kereszteződésénél. De a közlekedés korszerűsítése, a jelenlegi építkezések — amelyek évtizedekre meghatározzák a város közlekedésének fejlődését — azt kívánják, legyen, s ne akármikor. hanem már most, a vasútviilamosítás során építse azt meg a KPM! Indokolja ezt az, nogy a vasútviilamosítás után üzemelő kettős vágányon jelentősen megnövekszik a forgalom, nem is beszélve a sóstói átrakóról, annak forgalmáról. Ugyanakkor a kisvasút kitelepítésével jelentkező — továbbá Sóstó fejlődésével egyre bővülő — sóstói, Sóstófürdői forgalmat közúton, autóbuszokkal kell lebonyolítani. A körjáratokhoz pedig már nem lehet elég a jelenlegi egyszintes kereszteződés. Fontolóra lehetne venni, hogy a mindenképpen sztjk- ségés kétszintes út-, vasútkereszteződés érdekében érdemes volna lemondani a már megtervezett gyalogos aluljáróról, hiszen közúton is közvetlenül elérhető fenne a kisvasút végállomása. Ugyanakkor a gyalogos aluljáró, az autóbuszáliomás, továbbá forduló valamint az itteni útépítési költségek átcsoportosításával elő lehetne teremteni a közúti felüljáró építési költségeinek jelentős részét. Ezzel megoldanák a város és a közkedvelt üdülőhely zavartalan közúti kapcsolatát. (marik) A IX. pártkongresszus tiszteletére Terven felni 3 midiit ad a Kemecsei Miami Gazdaság deköíik a gázt az Északi Alközpontba Télen már a távfűtés is üzemel A Kemecsei Állami Gazdaság dolgozói termelési tanácskozásukon határoztak úgy, hogy csatlakoznak a IX. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett mpn- kaver^enyhez. Év végéig a gyümölcstermelésben, növénytermesztésben, állattenyésztésben hozamnöveléssel, költségmegtakarítással és jobb értékesítéssel 2 millió ÖQ5 ezer forint megtakarítást, illetve jövedelemtöbbletet érnek el. A gazdaság dolgozói öt százalékos költségmegtakarítás mellett 4780 mázsa almával exportálnék! többöt az eredetileg tervezettnél. A növénytermesztésben jelentős vállalás, hogy a tervezett 70 mázsa holdanként! burgonyaátlagot 75 mázsára, a tervezett takarmányrépa termésátlagát 300 mázsáról 360 mázsára, a mázsás holdanként» dortf ny termésátlagot 8 mázsás átlagban határozták meg. Az áüaftenyésztésben, a tehenészetben 3 tized százalékkal növelik a zsírátlagot, Itatásos borjúnevelesnél, nö- vendékmm'ha-nevelésnél takarmányozási hónaponként 0,5, illetve 1 kilogrammos súlynövekedést érnek el a terven felül. A központi üzemágak munkavállalása mellett kiemelkedő, hogy a nyírbog- dányi növénytermesztési üzemág 55 holdas líjcerná- ján a tervezett 100 kilogrammos holdanként» mag- fogás helyett 13Q kilogrammot takarítanak be. Ebből 16,5 mázsás többlettermés adódik. A tiembrádi növénytermelési üzemág dolgozói két mázsával növelik a gülbababurgonya termésátlagát, kukoricából pedig 6Q4 mázsával termelnek többet a tervezettnél. Egy fiónappal ezelőtt írtunk arról: a város» földgázvezeték építését meglehetősen megnehezíti, hogy a csőhálózatot lakott területen kell megépíteni. A beruházó, a kivitelezők és a vezeték építését végző CSŐSZER Vállalat, valamint az üzemeltető Tiszántúli Földgázszolgáltató Vállalat közös erőfeszítését elősegítő tárgyalások eredményeképpen ezek az akadályok már elhárultak. A Vasgyár utcában már kivágták az építkezés útjában lévő nyárfasort, s a vezeték teljes hosszában elvégezték a nyomáspróbát. A Mező utcában olyan műszaki megoldásokat alkalmaztak, ami szintén lehetővé teA gázvezeték építésével párhuzamosan halad a távfűtés csővezetékeinek lefektetése. A mintegy húsz alvállalkozó jól összehangolt munkájának eredményeként a korábban csak jövőre tervezett üzembe helyezés még ebben az évben megtörténik. A vezeték megépítését rrfár mintegy kilencven százalékban elvégezték a CSŐSZER dolgozói, s jelenleg már a TITÁSZ hőközpontjában is folyik a szerelési munka. Legnagyobb probléma, hogy a külkereskedelem csak jövőre tudja biztosítani az üzemeléshez szükslges import műszereket és berendezéseket. Ezen úgy segíARCOK, EMBEREK „Kétszeres cseléd voltam . . /' Báránybundás kucsma, bőrbekecs, bársonynadrág, gumicsizma. Megviselt ráncos arc. Zsurkon él, Kiss István a neve. Hetvenöt éves. Semmi dolga nem volna már a közösben. öt éve kapja a nyugdíjat, hozzá háztáji földet, szíves segítést ebböl-abból, amit a jónevű szövetkezet nyújtani tud. Mert a zsurki ám jónevű szövetkezet: hetvenegy forintot ért a tavalyi munka után is minden egysége. Kiss Istvánnak száztíz ypft- Mert ő nem az az ember, aki megül a maga kényelmében. Amennyire csak Vissza tud emlékezni, mindig fűtőnek tudta magát. Igaz, nem úgy, mint mai nyelven mondani szokás, valami jó masinánál, hanem csak amolyan tüzes „ördög” mellett, amilyenek a cséplőgépét hajtották régen. Azért fűtősség volt az. Földbirtokos úré a gép, meg maga is. Aztán évek hosszú során annyi szalmát dugott azokba a gépekbe, hogy nem férne meg a falu helyén. Csak a negyvenes években került mai falujába, szeszgyári fűtőnek. Addig k'eresztüí-kasuf járta a fél országot. Mindamellett írást, amely fűtői mesterségét igazolná, sosem kapott. Gyaki-an említi: kétszeres cseléd volt. Az úré, meg a tüzes „ördögöké.” De csak a gépet tudta szívből szeretni. Most egyenesen sértésnek venné, ha másra bíznák a tsz-ben a gépműhely téli fűtését. Mert amilyen gépek ott megfordulnak, azt látnia kell Kiss Istvánnak. Nagy műhelye van a tsz- jiek. Nem yolt olyan régen egy uradalomnak sem. Testes kályha áll benne, s téli hidegben Pjsta bácsi „eteti.” Ne fázzanak a szerelők. Keze alatt borsónyi szén, gyufaszálnyi fa nem vész kárba. Igaz, hozzáértéssel, gondosan végzi munkáját. Soha nem tanult meg szerelni. Nem Volt rá se ideje, se kötelezett oktatója. A gépész meg amúgy is mindig ferde szemmel nézett rá. Fűtőnek maradt. Az idei tél végén a szerelők hosszú csővel pótolták ki a kályha füstjáratát. A közfalon át a szomszédos szintié vezették, ahonnan egészen a túlsó óldalon dugták ki a végét a palatetőn, fi színben ládába burgonyát raktak a fiatalok, hadd kerüljön már csirával a földbe. Az elnök pedig szólt Pista bácsinak: egyenletes meleggel fűtsön. Jólesett a bizalom. Mégis ér valamit a régi fűtőtudása. Ezután még éjjelre is ottmaradt a műhelyben, a nagy kályha mellett. A színből kiültették a burgonyát. A szerelők is úgy vélik: a következő télig elmaradhat a műhely fűtése. Kiss István pedig várja, mikor szólítja újra az elnök: „Pista bácsi, lenne a maga számára más munka. .. A major őrzése. Mint tavaly is...” Csak az egészsége ne hagyja el. Se őt, se az asz- szonyt. Mert olyan jó néha kis ajándékot venni az unokáknak ... (ab.) szí a folyamatos munkát. A fogadóállomástól az Északi Alközpontig vezető mintegy 7—8 kilométeres fővezeték nagy része már el is készült és mintegy 50—60 százalékban a nyomáspróbákat is elvégezték. A Romániából jövő fővezetéktől a fogadó- állomásig a nagyobb nyomású gázvezeték építését is határidő előtt elvégzi az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt. A CSŐSZER dolgozói már megkezdték az Északi Alközpont területén is a gázvezeték megépítését, melynek átadását júliusra tervezik. A továbbiakban itt már csak a bekötések maradnak hátra, mert a lakásokban az építkezés alkalmával befejezték a belső szereléseket.' A munka előrehaladottsága lehetővé tesz» majd, hogy a Déli Alközpont néhány lakásába is eljusson a föld-i gáz. i tenek, hogy a vitatott szakaszokon ideiglenesen építik rm|i a vezetékeket. A szükséges műszereket hazaiakkal helyettesítik a tervezett berendezések megérkezéséig. Az építők a nehézségek ellenére vállalták, hogy közös összefogással a gáz és a távfűtés vezetékeit úgy építik meg, hogy a bekötött lakásokban már a télen zavartalan legyen a fűtés és a gázszolgáltatás, s végre megoldódjon az Északi Alközpont lakóinak évek óta vajúdó problémája. T. A. 1966. április 24.
