Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-23 / 95. szám
Lenin emlékünnepély Moszkvában Moszkva, (TASZSZ): Pénteken Moszkvában ünnepi gyűlésen emlékeztek meg Lenin születésének 96. évfordulójáról. A Kreml kongresszusi palotájában tartott gyűlésen körülbelül hatezren vettek részt. Az elnökségben helyet foglaltak: Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi- gin, Nyikolaj Podgornij, valamint az SZKP más vezetői, a párt veteránjai, akik annak idején együtt dolgoztak Leninnel. Nyikolaj Jegoricsev, az SZKP moszkvai városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Beszédében hangoztatta, hogy a Szovjetunió továbbra is erősíteni fogja politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a szocialista világrendszer államaival, előmozdítja a szocialista tábor egységének, erejének és befolyásának további erősödését. jjzutési arról szólt, hogy Lenin tanítása az egész haladó emberiség zászlajává lett. A leninizmus nemzetközi jellege megmutatkozik az SZKP, valamint a kommunista világmozgalom más osztagainak egész tevékenységében. Hozzáfűzte, hogy a kommunista építés feladatainak lenini megoldását példázta az SZKP nemrég véget ért XXIII. kongresszusa. Jegoricsev a továbbiakban a kormány gazdaságpolitikájának lenini vonaláról beszélt, majd a kommunisták feladatairól szólt. A párt megköveteli a kommunistáktól, hogy kísérjék figyelemmel a tömegek véleményét és eszmei igényeit, becsületesen és őszintén beszéljenek velük, ne térjenek ki az éles problémák megvitatása elől, hozzáértéssel küzdjék te a helytelen nézeteket és véleményeket —* mondotta Jegoricsev. — A kommunista öntudat a tőlünk idegen befolyás, a különféle cső- kevények, a politikamentesség és a nihilizmus ellen folytatott eltökélt harcban edződik meg. A szónok ezután rámutatott, hogy a XXIII. kongresszus ráirányította a párt figyelmét a burzsoá ideológia elleni harcra, a kom- munistaellenesség, a szov- jetellenesség ellen irányuló küzdelemre. Mi marxisták —leninisták nem helyezkedhetünk védekező álláspontra — szögezte le Jegoricsev. A szónok ezután arról szólt, hogy Lenin annak idején meghatározta a szovjet külpolitika alapelveit. Ezek közé sorolható a legkedvezőbb feltételek megteremtése az új társadalom építése számára, a forradalmi mozgalom támogatása más országokban és a következetes békeharc. Mar jóval a XXIII. pártkongresszus kezdete előtt különféle jóslatok láttak napvilágot a polgári sajtóban arra vonatkozóan, hogy bizonyos változások várhatók a szovjet külpolitikában. A polgári ideológusok — mutatott rá a szónok — akik mindig a saját mértékükkel mérnek, képtelenek megérteni, hogy a szovjet külpolitika fő iránya változatlan. A Szovjetunió engesztelhetetlenül szembe száll a reakció és a háború erőivel, küzd a nemzetközi légkör egészségessé tételéért, a vitas kérdések tárgyalásos megoldásáért, a gazdásági, tudományos-műszaki, valamint kulturális kapcsolatok fejlesztéséért minden országgal — mondotta Jegoricsev. " ' ■ Ezután arról beszélt, hogy világszerte egyre fokozódó felháborodást és haragot keltenek az amerikai imperialisták cselekményei. Különösen a vietnami nép elleni agressziója. Megállapította, hogy az amerikai imperializmus vezette nemzetközi reakció népellenes összeesküvéseket és puccso- kat szervez, bátorítja az NSZK-ban — amely egyre inkább veszélyes háborús tűzfészekké fajul — az erősödő revanspolitikát, a roi- li tarizmust. Ez állandó éberségre int bennünket. A párt, a szovjet nép szüntelenül növeli a Szovjetunió védelmi erejét A szónak hangsúlyozta, hogy csak a forradalmi erők összefogásának és harci egységének fokozása útján lehet meghiúsítani az agresszív imperialista körök mesterkedéseit, csak így lehet megakadályozni, hogy az imperializmus elnyomja a népek felszabadító harcát, így lehet elhárítani a termonukleáris háborút. Jegoricsev ezután hangsúlyozta: a XXIII. pártkongresszus megerősítette, hogy az SZKP változatlanul erősíteni akarja a testvéri szolidaritást a kommunista és munkáspártokkal. A világ kommunistáinak eszmei-politikai összefogása megköveteli, hogy a marxisták—leninisták ‘ engesztelhetetlen harcot vívjanak a jobboldali és a báloldali revizionizmus, a lenini stratégia és taktika elvéinek eltorzítása éllen. Jegoricsev kijelentette, hogy az az egyöntetű támogatás, amelyben a testvérpártok képyise]ői a kongresszus szónoki emelvényeiről az SZKP politikai vonalát részesítették, mindennél jobban bizonyítja, hogy ez a politika megfelel a szocialista közösség, az egész forradalmi és felszabadító mozgalom alapvető érdekeinek. A szónok végül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban folyó kommunista építés a szovjet’ nép részéről a legfontosabb hozzájárulás a világforradalmi folyamathoz. 4 izabadiágfhareoi^k támadása a pleikui ainei ikai légitámaszpont ellen Saigon (MTI) A dél-vietnami szabadság- harcosok péntekre virradó éjszaka újabb támaszpont ellen intézték tüzérségi támadást: mintegy 20 percen át lőtték Pleiku repülőterét. A tamadas következtében megsemmisült öt és megrongálódott mintegy 20 repülőgép, egy yjetnami katona meghalt, négy vietnami és két amerikai katona megsebesült. A repülőtéren általában ötven gép állomásozik — a támadás tehát minden második gépet megrongált. A partizánoknak nyoma veszett, ab “amerikaiak' a lövedékek repeszeiből próbálják megállapítani, milyen típusú aknavetőket használtak. Kilenc napon belül ez volt a harmadik sikeres partizán támadás a Dél-Vietnamban léyő amerikai repülőterek ellen. Pénteken Saigon lakóinak riasztó látványban vólt részük: akció közben figyelhették meg az amerikai bombázókat. Gromikp megbeszélései Róma, (MTI): Gromiko szovjet és Fan- fani olasz külügyminiszter pénteken folytatta megbeszéléseit. Hivatalos közleményt valószínűleg csak a tárgyalások befejeztével, illetve azután adnák majd ki, hogy Gromiköt fogadta Moro rniniszterelnök, illetve Saragat köztársasági elnök. Találkozó a budapesti helyőrség tagjaival (Folytatás az 1. oldalról) — Kellő figyelmet fordítottunk hadseregünk hagyományos harceszközökkel való ellátására is. A harckocsi- és a gépkocsizó lövészhadosztályokat tökéletesebb páncélos, tüzérségi és különleges technikával láttuk el. Számos fontos mutató tekintetében harci gépeink felülmúlják az Amerikai Egyesült Államok és a NATO többi tagállamainak legújabb típusú hárckófcsi- jait. Megnövekedett a szárazföldi csapatok mozgékonysága és manőverező képessége. — Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy fegyveres erőink haderőnemeínck technikai ellátásával párhuzamosan haladt harckészültségük folyamatos töké létesítése is. Az utóbbi években sikeresen hajtottuk végre nagyszámú rakéta kilövését. Mindezek alapján biztosán állíthatjuk, hogy a szovjet fegyveres erők — a testvéri hadseregekkel együtt' — képesek végrehajtani mindazokat a harci feladatokat, amelyeket hazánk és a szocialista közösség országai Szent határainak védelménél kapcsolatban részükre megszabnak. R. J. Malinovszkij ezután arról beszélt, hogy a Szovjetunió hadserege személyi állományát magas fokú erkölcsi erő, a néphez, a párthoz való hűség jellemzi. A továbbiakban a szovjet és a magyar nép közötti őszinte, mély barátság jelentőségét méltatta R. J. Malinovszkij. Egyebek között hangsúlyozta: — Különösen fontos az egység, az együttműködés és az erők összefogása napjainkban, amikor az USA- vezette nemzetközi imperializmus agresszivitása növekedett. R. J. Malinovszkij beszéde végén újabb sikereket kívánt a IVfagyár Néphadsereg harckészültségének további erősítésében, s szavait a két ország pártjának, a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátságának, a fegyveres erők közötti fegyverbarátság éltetésével zárta. Malinovszkij marsall beszéde után a berlini Trep- tőv parkban felállított emlékmű kicsinyített mását és egy. a magyar és szovjet hadsereg fegyverbarátságát szimbolizáló, szovjet katonák készítetté kompoiiciót nyújtott út Czinege Lajosnak. A forró hangulatú gyűlés Borbándi János vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes záró szavai után az Internacionalé hangjaival ért véget. Saigon központjától kilenc. illetve a külvárostól három kilométerre fekvő célpontokat bombáztak és lőttek rakétával. Az utcákon az emberek aggódó csoportokba gyűltek világosan lehetett hallani a bombák és rakéták robbanását, a házak ' remegtek. Látói lőhetett; 'hogyan ' zuhannak a bombák. Az amerikai gépek a Long Vinh őrállás közelében támadták a partizánok feltételezett állásait.1'“ Nguyen Cao Ky miniszterelnök pénteken a saigoni repülőtéren fogadta Harold Holz ausztráliai kormányfőt. Holz repülőtéri nyilatkozatában kijelentette, hogy Ausztrália . növelni fogja Dél-Vietnamnak nyújtott katonai es polgári segítségéi. A miniszterelnök viszontagságos úf után érkezett Saigonba: a perthi repülőtéren íiidufásá előtt egy asszony cipőt vágott az ausztráliai kormányfőhöz, Rpaajf ban tuaocí kitömj a lábbeli elől. Az a „mentsetek meg fiainkat-’, mozga'om híveivel ment a repülőtérre, hogy thtr’k'oz- zék ausztrá'iai katonák Vielää -üsz „nem bírom elviselni a vi- gyort Holz arcán’Sydneyből egyébként pénteken elindult a legújabb ausztrá'iai csapaterő- sjtes első, 400 1 fjfoyi csoportja Vietnamba A hajón távozó fiatalokat zokogó asszonyok búcsúztatták a kikötőben. Már 150 forduSóft tett meg a Hold körül a Luna -10 Moszkva, (TASZSZ): 150. fordulóját fejezte be a Hold körül péntek reggel a Luna—10 önműködő állomás, amely állandó kapcsolatot tart a földdel. Pénteken 1Ó,Ö5 órakor Lenin születése 96. évfordulójának tiszteletére a Luna—10 ismét az Interná- cionalé hangjait sugározta. A Hold első szputnyikjá- val eddig összesen 83 alkalommal létesítettek rádió- c-sszeköttetést, amelyeknek Során pályakiigazításokat eszközöltek és tudományos adatokat vettek fel. A kapott telemelrikus adatok szerint a szputnyik valamennyi fedélzeti' berendezése normálisan működik. A műszertartályban a légnyomás és a hőmérséklet nem lépte tűi a megadott határokat. A tudományos adatok feldolgozása tovább folyik. A Luna—10 automata űrállomás tovább végzi a Höld és a Hold körüli térség kutatásának feladatait. Magyar felszólalás az ENSZ európai gazdasági bizottságában Gépiben az ENSZ európai gazdasági’ "bizottsága XXI. közgyűlésének általános vitájában felszólalt Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, a magyar delegáció vezetője, a közgyűlés elnöke. Beszédében hangsúlypzta, hogy biztosítani kell a Német Demokratikus Köztársaság részvételét az európai gazdasági bizottságban. Leszögezte, hogy a vietnami helyzet veszélyezteti az eddig elért eredményeket, az európai országok gazdasági együttműködését. •<•■ Megállapította, hogy szükség van a fennállásának 20. évfordulóját jövőre jubileumi ülésszakon ünneplő európai gazdasági bizottság munkájának további, az új lehetőségnek megfelélő korszerűsítésére. Francia amnesztia-törvény A francia nemzetgyűlés csütörtök este 252 szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a kormány áltál előterjesztett törvényjavás- látót, amelynek értelmében amnesztiát kap 3200 személy, akiket az algériai háború eseményeivel kapcsolatban ítéltek el. Az amnesztia nem vonatkozik az OAS vezetőire, válámiht azokra, akik áz állan}’ biztonságát, veSzélyeztefö1 cselekményeket, vagy gyilkosságot követtek el. Tadeusz Kos'ecki: (Bűnügyi regény) Fordította; Szilágyi Szabolcs II. VII. Büdös a levegő? Bizonyosan nem a szó szoros értelmében véve. Sem gomba, sem pedig más nincs itt, ami az orrot ingerelhetné. A tisztántartott és kétség kívül gyakran szellőztetett lakás megszokott illatai ezek. A padlópaszta terpentin szaga és a felmelegedett politúr illata keveredett. Az enyhe ősz ellenére úgy fűtöttek a radiátorok, mint a csikorgó hidegben, egyszóval nem érezni itt más szagot. Vagy talán mégis... Még valami volt a levegőben, valami nehezen megnevezhető; ólomsúllyal nehezedett az ember koponyájára, elállította a lélegzetet, összekuszálja a gondolatokat. A kimerültség érzése óráról órára növekedett a meggyilkolt íróasztala mellett. Amikor Sobeczki este kilépett a villából, úgy érezte, mintha malomköveken présélték volna át. Testét papírvékony burkolatnak érezte. Minden mozdulat hatalmas erőfeszítésébe került, s még ennél is nehezebb volt agyát normális munkára kényszerítenie. Torokgyulladás? — igyekezett meggyőzni magát arról, hogy állapotának semmi köze sincs a nyomozáshoz. Akár itt, akár a főkapitánysági szobájában van, mindegy. Torokgyulladás... Valami okot keresgélt, amely megmagyarázhatná fatális közérzetét. Egyik orvosságot a másik után nyelté egyre nagyobb adagokban. Semmit sem ért. Sőt, méginkább legyengült tőle. Szívverésének elhaló ritmusa olyan volt, mintha egyszeriben abba akarná hagyni munkáját. Tanácstalanul átkozódott; az ördög tudja, mi az ég van vele! De nem vonul vissza, nem hagyja abba semmi áron, még ha To- mecsek jóslata szerint az utolsókat is rúgja, akkor sem. Mindennap, kora reggel odaült a meggyilkolt foteljébe, az íróasztalhoz. Már több, mint tíz percé úgy érezte, hogy valakinek az éles tekintete erősen a tarkójára szegeződik. Ez olyan intenzív felismerés volt, hogy nem tudta visz- szatartani ösztönös reflexét, fejét hirtelen hátra fordí tolta, bár jól tudta, hogy egyedül van az irodában és csak a rikító festékcsíkokkal tarkított falat látja. Szakértőket hivatott a fa lak alapos átkutatására. Á hozzá nem értők kopogtatása nem elegendő, ha valamiféle elmésen befalazott rejtekhelyről van szó. Minden biztonsági berendezéshez bizonyosan kapcsolódott vajamilyen logikus magyarázat. Feltétiériül meg kell találni, minek a védelmére hivatott a páncélajtó, a hamis kutya és a sűrű rács. Ezenkívül a rejtett átjáró lehetősége is felmerült. Valósággal kinevették Zaczeket, amikor hasonló dolgot említett, de az még a nyomozás első napján volt, most ahogy már jó pár nap élteit, még a legképtelenebb elképzelés is kezdett reális formát ölteni. Ha már a logika nem talált megoldást, valami olyat kellett keresni, ami az ésszerűséggel éles ellentétben áll. Egyébként a tulajdonos személyesen ügyelt a villa átalakítási munkálataira és a tanúk közül egyik sem volt jelen ennél. Az építészmérnök és a két kőművesmester néhány órát töltött a szobában, megmértek mindent centiről centire, megkopogtattak minden kis falfelületet. A tompa visszhang hallatára Sobecki szemében röpke fény csillant meg. Zaczek győzedelmesen suttogta: — „Nem megmondtam?” — csak Tomeczek vont vállat, arcán kételkedő kifejezés ült. A kővetkező pillanatban beigazolódott, hogy épp az ő reagálása volt á helyes: az építész újra megkoppantotta a falat és felnézett! — Szellőzőjárat — jelentette kétséget kizáróan. Sobecki megköszürülte a torkát — rejtekhely a szellőzőjáratban: nem is lenine különös trükk. Az építész szájába vette a ceruza tompa végét. — Világos, hisz azért jöttünk ide, hogy mindent meg- mézzünk. Tehát... Létrát hoztak: a mester ügyesen kiemelte keretéből a nikkelezett rácsot. A szellőzőjárat mélyére engedte a villanylámpát. — Az égvilágon semmi — mondta az építész. Vigyázva jött le a recsegő létrafokokon. — Esetleg valamelyikük akarja ellenőrizni? — tette hozzá és zsebkendőjével pedánsan leporolta a kezét. Sobecki ellenőrizte. Elegendő volt egy pillantás": a fénysugár könnyedén átsiklott a féltégla szélességű csatorna gondosan tisztogatott szögletein- gzóba sem jöhetett valamiféle rejtekhely, s még kevésbé az átjárás a másik szobába, ezen az’ úton. Zaczek is felment a léti'án és bé’dugta arcát a nyílásba. Mikor" újra a szőnyegre lépett, ábrázata’ teljesen clRpmofo- dott. — Sajnos... De ez még nem bizonyítja, hogy valahol másutt... Hallottam ugyanis, olyan parafa lemezekről, amelyeket hangszigetelésre használnak, tehát lehetséges, hogy..,’ — Persze — a mérnék felült a fotel karfájára — csakhogy még a legalaposabb szigetelés sem" képes az üres tér visszhangját elnémítani. S főleg a bizonyos tapasztalattal rendelkező szakember füle elől. Nincs itt semmiféle szokatlan visszhang. Masszív a fal, sehol a legkisebb repedés. A mennyezet teljesen sírná, felületén nincs repedés, nyílás,’ s ez azt bizonyítja, hogy ott sincs mit keresni. Maradt hát a padló. Felgöngyölítették a szőnyeget, a bútorokat is a fállióz tbl'- tók. (Folytatjuk)
