Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-22 / 94. szám
Lenin Magyarországon J ártáé Lenin, ha csak fél napra, átutazóban is, Budapesten? Volt már efféle vita történészek között, •ajtóban, s lehet, hogy előkerül egyszer egy megbízható emlékezés, hiteles dokumentum, amely az igent felelőket igazolja. De nem is ez a fontos. Ha testi valóságban sohase járt itt, a magyar forradalmi harcokban szelleme és tanítása mindig jelen volt, attói az időtől fogva, hogy a nemzetközi munkásmozgalom legharcosabb és először győztes csapatának élére állt. 1905 február 13-án Ady írta a Budapesti Naplóban: „Kong, kong Moszkva csodálatos harangja. Ilyen vészkondulás talán még sohasem zúgott a világon. Az apró-cseprő lármák nem hallatszanak most meg. A moszkvai vészharang az egész világnak szól.” így látta meg a magyar költő, a forradalom viharmadara az orosz dolgozók és Lenin első forradalmának nemzetközi jelentőségét. 1917 november 27-én a szokásos havi összefoglaló jelentést írták a cs. és kir. budapesti hadifogoly-levelezést cenzúrázó bizottságban. Levélrészleteket idéztek, foglaltak össze azokból az íráshoz nem szokott kézzel rótt munkásanya, parasztasszony rótta sorokból, amelyeket a hadifoglyok itthoni hozzátartozói küldtek a messzi táborokban élőkhöz. Fekete Béla főhadnagy nem írta le jelentésében Lenin nevét. Mégis ott van a sorok között. A tiszt összefoglalja, mit írnak a vágy- va-vágyott békéről a katonafeleségek. A legfontosabb mondat ez: „Békének kell lennie és az orosz forradalom meghozza.” Amikor írták a leveleket, még el sem hangzott a szovjethatalom, Lenin országának első szava, a békedekrétum. A nép, itt magyar földön is tudta már, merre visz a forradalom útja. De a cenzúrajelentés születése előtt két nappal a Városliget őszi lombjai alatt kimondták Lenin nevét is. Százezernél több budapesti meg környéki munkás gyűlt össze az Iparcsarnok környékén, hogy nagygyűlésen köszöntse a győztes Nagy Októbert és követelje a békét. A szónoki emelvényen ott állt egy régi, megbecsült munkásvezér, Bokányi Dezső. „Kezünket nyújtjuk az orosz elvtársak felé és melegen megrázzuk az ő kezüket, mert visszaadták az emberiségnek a szocializmusba vetett hitet, bizodalmát és reményt!” —kiáltotta Bokányi. A felelet, a zúgó „Ügy van!” beleye- gyült a tapsba s akkor hangzott fel Lenin neve, meg a feledhetetlen jelszó, hogy az urakkal, a burzsoáziával „beszéljünk oroszul.” Tizenkilenc fényes százharminchárom napja is úgy kezdődött, hogy a csepeli szikratávírón Lenin nevét és Lenin szavát vitte-hozta az éter. És az 1919-es május végén, amikor Lenin megírta és elküldte üdvözletét a magyar munkásoknak, örök érvényű szavakat mondott ki a proletárdiktatúra lényegéről és céljáról. „Célja, hogy megteremtse a szocializmust, megsemmisítse a társadalom osztályokra tagozódását, dolgozókká tegye a társadalom össze= tagjait, s megfossza talajától az embernek ember által való bármiféle kizsákmányolását. Ezt a célt nem lehet egycsapásra megvalósítani, ehhez a kapitalizmustól a szocializmushoz vivő, meglehetősen hosszú időszak Kell..Ma, a szocializmus teljes felépítésének időszakában magyar földön Lenin tanításait és gondolatait használják fel, a magyar társadalom sajátosságait, népünk történetének tanulságait figyelembe véve a magyar kommunisták. Szólt a magyar forradalmárokhoz Lenin az elnyomás sötét negyedszázadában, Horthy idején is. Valamikor a harmincas-negyvenes évek fordulóján egy debreceni kommunista ifjúmunkás, Tóthfalusi Sándor lakásán a csendőrnyomozók egy Budapesten megjelent kis Könyvecskét leltek. Marx Károlyról és munkásságáról szóltak a kis szürke füzet lapjai, szerzőjeként Szűts Gergelyt tüntette fel a kiadó. A nyomozótiszt elolvasta a könyvecskét és szaporán elfogatóparancsot adott ki az „ismeretlen helyen tartózkodó Szűts Gergely ellen”, mert a füzetet igen veszedelmes forradalmi fegyvernek látta. Az is. volt. Abból a kis szürke füzetből Lepin tanítását olvasták a magyar munkások — egy Lenin-cikket adtak ki Szűts Gergely nevével jelezve a magyar kommunisták. A jelenben ugyancsak mindennap szól hozzánk. Ha a Luna—10, a Hold első mesterséges holdja az Internacionale első ütemeit küldi a Földre, ha a Szovjetunió kommunistái jövőt meghatározó döntéseket hoznak, ha a szovjet állam az emberiség jövőjéért száll síkra: Lenin szól a világhoz, hozzánk is. Születése napján április, a tavasz szép magyar virágait tesszük le pesti szobra talapzatára — nincs az messzi attól a ligeti térségtől, ahol először Kiáltották nevét negyvenkilenc esztendeje a gyülésező magyar munkások. Gárdos Miklós „Csillagműhel y" az Ér patak partján — Gyárberendezések készülnek itt exportra. Az Ér patak párszáz négyzetméteres, keskeny part' szegélyén letelepült „csillagműhelyben”, szemben g. villanytelepi, hatalmas hű-: tőtoronnyal, szinte valószi- nütlenüj hangzik ez a felvilágosítás, Jóba Elek vasipari részlegvezető maga is megmosolyogja ezt a fonákságot és sietve kalauzol a házmagas acélszerkezetek közé. — Ez a harmadik perlit- gyári berendezés, ami itt. a vasipari ktsz-nél készül. Kettőt már el is szállítottunk Svájcba és Angliába. Ezt, a harmadikat — ha jól tudom — a Német Szövetségi Köztársaságba, vagy Spanyolországba készítteti az ÉM. Export Vállalat. Május 20-ig ezt is át kell adni. A több, mint félszáz egységből — vagy ahogy itt szaknyelven mondják; „pozícióból” — álló gyár értéke egyenként egymillió 600 ezer forint, ötvennégy tonna acélt — lemezt, csövet, idomvasat — használnak fel hozzá, s nyolc-tíz mázsa hegesztő elektródát. A hegesztések hosszát itt kilométerekben mérik. A milliméteres pontossággal illesztett élek mentén szinte csak az elektróda- cseréknél alszik ki a villamos ív fénye. Mégis vigyázni kell, különösen a vizes leválasztónál, ahol két atmoszféra nyomásnak kell ellenállni a fél centis acélfalaknak. „Fröcskölés” meg a szerkezeti részeken sem fordulhat elő. A MERT átvevők figyelmét a legkisebb eltérések sem kerülik el a festés alatt is felfedezik a hibát A fontosabb helyeken még csiszolással sem lehet szépítgetni a hegesztéseket. A kényesebb reszeken Tukács Zoltán brigádvezető dolgozik. Még az Ampererősségre is gondosan vigyáz, nehogy beégjen az anyag, veszítsen rugalmasságából. Olyan sima varratokat készít, hogy abban már a legjobb szakember sem találhat hibát. A szűk helyen húszán dolgoznak. Télen a hideg, nyáron a meleg teszi próbára őket. Az eső ellen egy hordozható féleresszel védekeznek, de legtöbbször csak a hegesztő fölé jut tető. Ez a munka itt a leg-1 fontosabb. Mégis jó minőségben, ha-1 táridőre dolgoznak. Május közepén már jöhetnek az | átvevők, a harmadik gyárberendezés is készen várja | őket. Tóth Árpád Dolgoznak a lakatosok és a Józseí felyétele Két gazdász — egy család A járásnál hallottam, hogy az ifjú asszony, Bencs Tiborné, született Sági Judit presztízsből engedte át a főmezőgazdászi posztot férjének a márokpapi Üj Barázda Tsz-ben. Együtt végeztek Jutka asszony gyermeket vár. De azért ott találtam a kertben, ásott. — Muszály rendbe tenni a kertet, mert már csak néhány nap, s megérkezik a kis trónörökös — mondja. — Az éves rendes szabadságot vettem ki. Jobban csak a kert miatt, mert szülés után legalább tizenöt napig nem csinálhatok semmit. Fiatalok mindketten. Együtt végeztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Itt szövődött a barátság, s a házasság. — Tibi tavaly májusig a Borsod megyei Kesznyéten- ben volt. Gyakorlati idejét töltötte. Innen került Má- rokpapiba — magyarázza a fiatalasszony. Sági Judit Tiszakerecseny- ben gyakornokoskodott. De mivel nem volt főagronó- mus, így ezt a teendőt is ő látta el. Megszerették a ke- recsenyiek, s ő is azokat. Ősszel esküdtek. Említem a járásnál hallottakat. Mosolyog. — Valóban, a járási tanácsnál azt akarták’ hogy én legyek a főmezőgazdász, Tibi pedig az állattenyésztési agronómus ... Érthető. Engem ismertek már, a férjemet nem. De én ismerem Tibi képességeit. Kis idő múlva hozzáteszi. — Különben sem történt volna semmi. Együtt dolgozunk, segítjük egymást Aki csalt, rosszul járt Tavaly májusban még nem volt lakásuk. A ke- recsenyiek reménykedtek, hogy visszamegy. Üzengettek is érte. De nem ment. — Albérletben laktunk Tibivel egy háznál, de külön. Akkor még menyasz- szonya voltam. Most jól jön az ismerettség, mert Gúla Bálintné szülésznő, ahol laktunk. Legalább segít a betanulásnál — mondja. Férje valahol a határban van. Vetik a kukoricát. A szolgálati lakást százhúszezer forintért a tsz vette. Ott van az iskola tőszomszédságában. Takaros otthon. Előtte fenyők. így adták át nekik. A tetőn antenna, s benn a modern bútorokkal berendezett szobában nagyképernyős Sigma készülék. Két szoba, előszoba, éléskamra. Erre jegyzi meg. — Ha a beruházásiján odáig jutunk, ebből fürdő - szobát tervezünk. Lassan meggyckeresednek Bencsék Márokpapiban. Jutkának volt szokatlan az új hely. ÉS az emberek. Csipős megjegyzések a nő- agronómusra. Gúnyos mosoly kísérte. De egyszer aztán ... Az elnök kiküldte, hogy a kaszálásnál a résZe- lést végezze el. Be akarták csapni. A gyengébb minőségű takarmányt külön rakták. ö minden boglyába belenyúlt. Észrevette, melyik a szúrókás. És összekeverte. — Ne csapódjon be a közös se és az emberek se. Aki csalt, az rosszul járt — emlékezik vissza. — De már el is felejtettem — legyint. Szabadságon és mégsem Átvette az állattenyésztés irányítását. Egyik meglepetés a másik után érté. — Kutattam az okát, A bürokrácia iskolájának mintapéldájává léphet elő Zentai Ferenc immár ötévesre nyúlt kálváriája. 1961-ben egy építési engedéllyel kezdődött — s ma is tart. Egy 1961-ben kelt helytelen építési engedéllyel előírták, hogy Zentai által építendő ház padlószintje mélyebben legyen a terep szintjétől — igazodva egy későbbi járdaépítéshez. Ez utóbbiból aztán semmi sem lett, azaz megépült ugyan a járda, de a régi terep- szinten. A következmény: Zentai ék háza fél méteres gödörben áll. Nyíregyházán, a Kisteleki utca 42. szám alatt. A következményekhez nem kell kommentár. Zentai a Minisztertanács tanácsszervek osztályáig minden lehetséges fórumot miért nincs borjúállomány. Hát több mint hetven tehén nem volt hSŰsőeztetve . .. Van most. Havonta 15—25 ellés. így vált sürgőssé egy ötven férőhelyes borjúneve- lő építése. Ha szülési szabadságon is leszek, csak be-benézek, mozgatni ezt az ügyet... Fel kell újítani a kocaállományt is. Te- nyészkocákat akarunk beállítani, a régiek kiöregedtek — és sorolja a sürgős teendőket. S kezdetben amilyen idegenkedve fogadták őt és férjét a márokpapiak, most olyan közel kerültek ehhez a fiatal házaspárhoz. Különösen az állatgondozók keresik fel Jutkát. — Itt járnak el előttünk. Be-benéznek. Hikula János bácsi épp az imént ment el. „Jutka, Jutka még mindig egyben? Mikor jön már a kis trónörökös?” Danes Lajos brigádvezetőnek meg egyenesen megmondta, hogy még a szülés után is rendszeresen felkeresse, mert mindenről akar tudni, ami az állattenyésztésben történik. Most aztán drukkólnak Jutkáért és az újszülöttért. Különösen az asszonyok, a szomszédok. Ha a faluba érkezik a mentőautó, azt lesik, hol áll meg. Megszerették a márokpapiak a Bencs házaspárt. Farkas Kálmán megjárt. A különösséget az adja, hogy senki sem vitatja: a panaszosnak igaza van. Igazat adott — először 1963. október 7-én kelt levelében — a Nyíregyházi Városi Tanács VB. építési osztálya. Ezt követően a megyei tanács építési osztálya, majd az új kivizsgálás alkalmával ígéreteket is kapott Zentai Ferenc: műszakilag megoldják a problémát. Azóta ismét az ötödik hónapot írjuk, s a helyzet ha mar; is rosz- szabb, de nem is jobb a kezdetinél. Zentainak igaza van, az áldatlan állapot — marad. Az első panasz óta eltelt nyolcszáz nap nem hozta meg a várt eredményt. Lehet, hogy az ezredik napon is ugyanez lesz a helyzet? Különös rekord lenne! M. S. Barátság Csekén Kati szerint amilyen kellemetlenül kezdődött ez a kapcsolat, olyan kedvezővé változott öt év alatt. Emma nyomban bizonyítékokkal szolgál: Kulin Jolán és Balogh Zsuzsa ma már egykori határőr felesége. Nagy Katalin: „Nem jó szemmel nézték kezdetben a csekei fiúk, ha a bálban egyenruhás fiú kérte fel a lányokat. Különösen, akik eljártak dolgozni, s kéthetenként hazajöttek..." Korpás Emma elárulja: éppen a fiúhiány adta az ötletet, hogy fel kellene venni a kapcsolatot a környékbeli határőr alakulat katonáival. Kiállítottak hát egy meghívót a határőröknek: ha van idejük rá. jöjjenek el a KISZ-gyűlésre. Auer Ignác, Járó Ferenc, Sebők Sándor, Seres Lajos és a többiek nem kérették kétszer magukqt. Köztük volt Kocsis György, meg Illés András is, akik később házassággal pecsételték meg a határőrök és a falubeliek egymásra találását. Az egyik Abaúj szántóra, a másik Nyírkárászba vezette Jolánt, illetve Zsuzsát, akire Szatmárcsekén talált... Nagy Katalin, a csekei KlSZ-szer- vezet egykori és piai „mivr denese” legszívesebben a közös tánccsoportra emlékezik: micsoda táncosok voltak azok a Seresék! Nyírbátor, Mátészalka után a nyíregyházi közönség is vastapssal jutalmazta produkciójukat. Nem múlt el próba a határőrök nélkül, klubest is ritkán volt nélkülük, a futballrajongók pieg a sportpályán tapsoltak a határőrök góljainak. Megszerette őket az egész falu. „De nemcsak a táncos lábukért, a sportolásukért, meg a fegyelmezett viselkedésükért.” Amikor felvetődött a gondolat, hogy az épülő új művelődési háznál elkelne a fiatalság társadalmi munkája, a határőrök voltak az elsők, akik megígérték, kimenőjük alatt szívesen keverik a maltert, lapátolják a földet, tesznek, anti éppen következik. Es állták szavukat. Ma már olyan művelődési háza van Szatmár- csekének, ahol a fővárosi színészeket is tudják fogadni, s ahol külön klub van, társasjátékokkal, lemezjátszós rádióval, televízióval. Azt is szívesen emlegetik a csekeiek, hogy a nehezebb munkától sem ijedtek meg a határőrismerőseik. Aratáskor, csépléskor, vagy cukorrépaszedéskor úgy dolgoztak, minha a sajátjukat takarítanák be. Ellenben tavaly egy kis törés állt be — vallja meg Kati és nem győz sajnálkozni, hogy Miklósi Margit óvónő, az ifjúság szenvedélyes szervezője más községbe távozott. Most magukra maradtak, duplán, hiszen a csekei KlSZ-t\Íkár is háromhónapos iskolán van. De azért a tánccsoport megnyerte a körzeti versenyt a „Ványai csárdással” és most a járásin akar helyt állni. A kél pár egyikét Papp László határőr vezeti színpadra... Aztán a szellemi vetélkedő: már a hatodik fordulónál tartanak és a falubeli csapatokat megelőzve 3 ponttal vezetnek ti katonák. Most jön a „finis”, a döntés, kiké lesz a művelődési ház ajándéka. Friss hír, hogy a tsz ifjúsági szervezetének akcióprogramját egyeztetik a határőr KISZ' esekével, akik szívesen jönnek most is a szállításokra alakult ifjúsági készenléti brigád segítségé• re. a művelődési ház park- jának szépítésére, s a legs nehezebb nyári munkákéi is, — az első hivó szóra. (a* Megjegyzés: Új ház — gödörb CD
