Kelet-Magyarország, 1966. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-20 / 92. szám

Vélik a kukoricát A T. vendégről van szó . . . (Hozzászólás) A fenti vastagbetűs cím már háromszor szerepelt a lapban Angyal Sándor bí­ráló cikkére nemcsak a vendéglátóipari vállalat igaz­gatója, hanem a megyei ta­nács illetékes osztályvezető­je is válaszolt. Mindhárom alkalommal szóba került a bábszínház helyisége. Mikor adják át a termet a vendéglátóipari vállalat­nak? „Mi is várjuk mikor kap­juk meg a bábszínház he­lyiségét, mert azzal lehető­segeink lényegesen bővülné­nek” — válaszol Szendrei István igazgató. „Ha meg­kapnánk — írja Fodor An­dor osztályvezető, külön be­ruházás nélkül, a rendez­vényeket benn a városban tudnánk megtartani.” Három éve hosszabb-rövi- debb szünettel szinte állan­dóan napirenden van a bábszínház ügye. Dehát mi az oka ennek a huzavoná­nak? Egy pillanatra sem kétséges, hogy a vendéglá­tóipari vállalatnak szüksége lenne a helyiségre. Az is igaz, hogy a városban fon­tos a bábszínház is. Az ál­datlan állapotot sürgősen meg kell szüntetni. Mind­annyiunk véleménye ez. A megyei művelődési ház azonban nemcsak ellenállni, de segíteni is hajlandó len­ne. A bábterem helyett a vendéglátóipari vállalat rendelkezésére bocsátana az emeleten lévő játékszobát, sőt jószándékú tárgyalás után talán az ebből nyíló klubtermet is. Nem beszél­ve arról, hogy a nagyterem eddig is — így mondták a művelődési házban — ren­21 - hónapig dolgozott a Mátészalkai ÉRDÉRT Vál­lalat vásárosnaményi tele­pén, férjhez ment, s az es­küvő után két héttel kény­telen volt állást változtatni, mert a férje lakóhelyére költözött. Még a felmondás előtt kért házassági segélyt a szakszervezettől, s a bi­zalmi ezt meg is ígérte. Munkakönyvé átvételénél in­dokolták meg a segély meg­tagadását azzal, hogy mivel távozik a vállalattól, nem adhatnak. Ez volt az indí­téka, hogy Vincze Lászlóné Nyírmadáról szerkesztősé­günkhöz fordult levelével. A levél alapján a Mező- gazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók! Szakszerve­zete megyei bizottságát kér­tük, járjon közbe olvasónk Boronálás rí öbb mint egy eszten- I de je dolgozott már a „Zöld mezőben” Ke­rék János. Csinos, barna, negyvenes férfi. Jó ideig az irodában szolgálta a mezőgazdaságot. Az emlélcezetes nagy mozgolódáskor azonban gyakorló mezőgazdász lett, ahogy magát nevezte... Vagyis kiment a szövetke­zetbe tudását, elképzelése­it valóra váltani... A „Zöld mező”-ben éjt- r.apot eggyé téve dolgozott, és se a szórakozással, se semmi asszonyi ügyekkel r.em törődött. Pedig még nőtlen is volt, ráadásul... Az asszonyokat, akik az öregemberek mellett a leg­többen voltak a szövetke­zetben, nagyon bántotta eme nagyfokú állhatatosság, elhatározták, hogy megnő- sitik Jánost. Borda Borosa néne, az elénk, s igen eszes asszony, már ki is nézte számára a delkezésére állt a vállalat­nak. Szerintünk érdemes lenne tárgyalni erről. Ezek után megkérdezzük: az elmúlt évek folyamán próbált-e már a két ér­dekelt fél közöse .1 megol­dást keresni? Másik kérdés: (a problé­mából adódik): A Szabolcs- étterem és szálló Lenin téri oldalán húsz lehúzott re­dőnyt láttunk. Csak itt le­het elhelyezni a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat raktárát, az Ipar­cikk Kisker dekorációs rész. legét, a lóhús boltot, stb? A művelődési házon kívül még 2ü_szerv birtokolja a vendéglátóipari vállalat épületet. Milyen jó lenne, ha a Szabolcs-étterem szom­szédságában nem csúfos- kodna a kisvendéglő cso­magolópapírral fedett kira­katsora. (Ezt már a városi tanács vb ülésén is szemére vetették a vállalatnak.) Egy ilyen vendéglőcske az épü­let Lenin téri oldalán is betöltené a hivatását, s a mostani kitűnő, reprezenta­tív hely lehetne. A bábte­remnél is jobb! H’sz bár­mennyire is szőrit bennün­ket a szükség, egy raktár- helyiséget talán mégis köny- nyebb találni, vagy akár építeni, mint egy bábszín­házát. A sok panasz helyett minden érdekeltiéitől jóin­dulatú tárgyalókészséget és előrelátást várunk. Ne kell­jen újabb heteknek, esetleg hónapoknak eltelni, míg végre eszébe jut valakinek i. T. vendég. Gyarmati Béla ügyében. Néhány napon be­lül megérkezett a válasz: „...a Mátészalkai ÉRDÉRT Vállalat SZB-je arról tájé­koztatott, hogy idő közben a házassági segélyt kiutal­ta Vincze Lászlónénak”. Természetesen erről (/ra- sónkat is értesítették, aki még három hétig várt a pénzre, s újabb levelet írt szerkesztőségünknek: a se­gély még mindig nem ér­kezett meg. Ezúttal már közvetlenül a vállalat szakszervezeti bi­zottságával vettük fel a kapcsolatot. Meg is kaptuk a választ, ugyancsak a szak- szervezeti bizottság bélyeg­zőjével ellátva arról, hogy a segélyt nem folyósították, így, most már értjük. <K. E.; menyasszonyt, mégpedig a tanyai postáskisasszony sze­mélyében. — Tanult ember mind a kettő... No, meg korban is egymáshoz illenek. Megragadott minden al­kalmat, hogy Ágnes kis­asszonyt az agronómus előtt dicsérje. Kerék János ilyenkor élénken helyeselt, de ennél több sose történt. — Nohát ekkora faleiket — méltatlankodott Borosa néne. — Tincs tán ebben vér se... Hanem egyszer úgy hoz­ta a véletlen, hogy egy lag- ziba volt hivatalos Ágnes kisasszony is, meg az agro­nómus is... Aztán egészen véletlenül Borosa néne ugyancsak ott sürgött-for- gott körülöttük. Természe­tesen egymás mellé ültet­ték őket, természetesen puszta véletlenségből. — Micsoda szép pár len­nének — suttogta a néne, de úgy, hogy csak az nem hallotta aki nem akarta. Szegény Ágnes irult-pi- rult, szóval, korát megha­zudtoló zavarban volt... De azért hűségesen kitartott az agronómus oldalán. Járásunk termelőszövetke­zeteiben befejezéshez köze­ledik a burgonya ültetése. Mire e sorok megjelennek a rakamazi Győzelem Tsz- ben 514 holdon, a tirnári Béke Tsz-ben 308 holdon, a nagycserkeszi Kossuth Tsa- ben 120 holdon földbe ke­rült a veilőgumó. Még a hét folyamán meg­kezdődik a kukorica vetése is a járás közös gazdaságaí­Hónapok óta bonyodalmas a ki- és bejárás a Móricz Zsigmond utcában a házak­ba Nyíregyházán. Az Orszá­gos Gáz- és Kőolajipari Vállalat a gázcsövek lefek­tetéséhez méteres mélységű árkokat ásott végig a házak előtt, s ez azóta is akadá­lyozza a közlekedést. Jármű­vel például lehetetlen be­menni az udvarra. Ez kü­lönösen mostanában okoz Ebben az esztendőben fo­kozottabb feladat hárul a baktalórántházi járás tsz- közi önálló építőipari vál­lalkozásra. 1965-ben 98 lé­tesítményt építettek, az idén 112-t, s emellett saját vál­lalkozáson belül emeletes irodaházat is építenek. A tervezett munkák közül jelentősebbek a járás közös gazdaságai részére építendő 26 dohány pajta, 3 tehénis­tálló, 3 gyümölcsosztályozó, 3 dohánysimító és 3 sertés- fiaztató. Kút A Kelet-Magyarország március 26-i számában „Kút van, víz nincs” címmel kö­zölte Szatmári Lászlónénak a Nyíregyháza, Kígyó ut­ca és környéke lakói nevé­ben a vízellátásról írott pa­naszát Ezzel kapcsolatban kö­zöljük, hogy a Tompa Mi­hály utca 1 szám előtt lé­vő közkút annyira tönkre­ment, hogy azt kijavítani, A bor is, meg a zene is jókedvre hangolta az egyéb­ként komor férfit, s a tánc­ban jól megforgatta Ágnes- két. A gazdasszonyok, akik a lakodalmi vacsorát főzték, már fennhangon tárgyalták Borosa néne újabb boroná- lási sikerét. Hajnal felé pedig, a la­kodalmas nép nagy ámu­latára Kerék János saját, kis Trabantján fuvarozta haza a postáskisasszonyt. Másnap már az egész környék arról beszélt, hogy az agronómus eljegyezte Ágneskét. Aztán mindketten alig győzték elhárítani a gratu­lációkat. — Csak ne tessék sze­rénykedni — mondogatták. — Nem szégyen az, minek igy titkolni. Végül már Ágneske is beleélte magát, hogy hát­ha... mégis. Teltek, múltak a napok, de ahelyett, hogy az agro­nómus jelentkezett volna, még a posta tájékát is messzire elkerülte. — Bizonyára este megy — magyarázták. — Nem köti a mi orrunkra... ban, s a vizes területek ki­vételével a hónap végére be is fejezik ezt a munkát. Három tsz; a balsai Pe­tőfi Tsz 200 holdon, a rakamazi Győzelem Tsz 100 holdon és a nyírteleki Sza­bad Nép Tsz 50 holdon már a múlt hét végén vég­zett a kukoricavetéssel is. Hollósy Árpád agronómus Nyíregyházi Járási Tanács gondot a lakosságnak, hi­szen esedékessé vált a téli tüzelő hazaszállítása. Ügy érezzük, joggal tesz- szük szóvá: miért nem kez­dett körültekintőbben a munkához a vállalat, ha tudták, hogy hosszabb ideig elhúzódik a csövek beépí­tése? Czika Sándor Nyíregyháza, Móricz Zs. u. Jelentős a tervükben a tsz-tagok részére végzendő munka: 40 kislakást építe­nek fel ebben az évben. A községfejlesztési terveken be­lül pedig 20 új létesítményt készítenek el. A IX. pártkongresszus tiszteletére munkaversenyt kezdeményeztek a vállalko­zásnál. A verseny legjobb­jait 21 ezer forint összegű jutalomban részesítik. Kricsfalussy Béla Baktalórántháza ismét üzembe helyezni már lehetetlen. A környék lakói­nak ivóvízellátását a Szarvas és a Vécsey utca sarkán lévő kút biztosítja. Igaz, hogy ez a kút egyes családoknak kissé messzebb van a korábban megszokott­nál, de hitelfedezet hiá­nyában a tönkrement kút közelében új kutat létesíte­ni nem tudunk. Nyíregyházi Városi Tanács, VB építés- és közlekedési, osztálya. Hanem egy szép ős2t na­pon, amikor Borda Borosa néne már a lakodalom nap­ját emlegette, eltűnt az ag­ronómus. Nagy riadalom támadt a szövetkezetben, főként az asszonyi lelkekben. — Bizonyára autószeren­csétlenség érte — sopánkod­tak, s már özvegynek te­kintették Ágneskét. Egy hét sem telt azon­ban el, mikor levél érkezett a mezőgazdásztól. Bejelen­tette: felmond, és más he­lyen teljesít majd szolgá­latot. A hír hamarosan szétfu­tott a tanyavilágban. Sze­gény Ágneske azt se tud­ta, eleven-e, vagy holt. Borda Borosa néne pedig leforrázva hallgatott. Ám asszonytársai nem így tet­tek. Rögtön az első találko­záskor ugyancsak megcsíp- kedték nyelvükkel. — Hallod, Barcsa, beful­ladt a tudományod — így az egyik. — Minden tyúk a maga szemétdombján kaparjon — epéskedett a másik. Balogh Béni Válaszok Árkok a házak előtt 40 kislakás Olvasónk panaszára válaszol az illetékes Felhívás megyénk termelőszövetkezeteihez Négy év alatt jelentős, a mezőgazdasági üzemek gaz­dálkodását meghatározó vál­tozások történtek a gépe., tésben. 1960-ban tanácsi szektorban 1728 erőgép volt. s ebből mindössze 298 a tsz-ek tulajdonában. A gép­állomások fokozatosan át­alakultak gépjavító állo­másokká, gépeiket a tsz- eknek adták el; évente je­lentősen növekedett a tsz- ek Iraktorállománya. 2941 erőgép van a termelőszövet­kezetek tulajdonában; a megyében lévő összgépek háromnegyed része. A tsz-ek gépparkjának nagyarányú fejlődése igen sok megoldásra váró felada­tot von maga után. E fel­adatok megoldásában kíván segíteni a megyei tanács mezőgazdasági és felvásár­lási állandó bizottsága amikor kéri, hogy a ter­melőszövetkezetek május 10-ig írásban az alábbi kérdésekre válaszoljanak részletesen: I. Hogyan segíti a gépe­sítés a tsz fejlődését, a tagság jövedelmének növe­lését? II. Milyen intézkedések­kel anyagi és személyi fel­tételek biztosításával lehet­ne fokozni a gépek jobb kihasználását. III. Hogyan lehetne csök­kenteni a gépesítéssel járó költségeket, az egy normál- holdra jutó önköltséget? IV. Megfelel-e a jelenlegi javítási rendszer, milyen javaslata van a tsz-nek e rendszer tökéletesítésére, a javítás feljesztésére? A termelőszövetkezetek észrevételeiket, javaslatai­kat a megyei tanács me­zőgazdasági és felvásárlási állandó bizottságának cí­mezzék. Az állandó bizottság ne­vében : Hajdú Sándor Járási tanácsülés Tiszátokon Fokozzák a tsz-tagok jövedelmét (Tudósítónktól) A termelőszövetkezetek 1965. évi eredményéiről és az 1966. évi tervből adódó termelési feladatokat tár­gyalta április 20,-i ülésén a Tiszalöki Járási Tanács. A beszámoló jelentés megál­lapította, hogy a termelő- szövetkezeteket ért jelentős természeti csapások — ér­és belvíz, száj- és köröm­fájás — ellenére is növeke­dett a tsz-tagok jövedelme, mivel a károk után csak­nem hatmillió forint segít­séget kaptak, s jelentősen emelkedett az egyes növény­féleségek terméshozama is. A bevételek az elmúlt évi­hez viszonyítva mintegy két­millió forinttal növekedtek. Tovább javult a tsz-ek állóeszköz ellátottsága is, amely év végére elérte a kettőszázhúszmillió forin­tot. A termelőszövetkeze­tekben megvalósított beru­házások értéke az elmúlt évben közel harmincötmil­lió forintot tett ki. Az 1966. évi termelési terv a járásban 1000 forint­tal kívánja növelni az egy tagra eső jövedelem értékét. A termelőszövetkezetek el­készítették az 1966. évi munkaerőmérlegüket is, a tervtárgyaló közgyűlésen cél­prémiumokat tűztek ki a bedolgozó családtagok ré­szére. A vegyszeres gyomirtás eddigi tapasztalatai e műve­lés kiterjesztésére késztetik a termelőszövetkezeteket, hi­szen ebben az évben pél­dául a tiszalöki Kossuth Tsz 30 mázsás májusi mor- zsoltnak megfelelő kukori­catermést ért el holdanként a vegyszerezett táblákon. Ebben az évben a járás tsz-ei búzaveíés-területüknek mintegy 40 százalékát, őszi árpa területüknek mintegy 30 százalékát tervezték vegyszeres gyomirtásra. Ezen kívül kukoricából több mint 1000 holdat fognak vegy­szerrel kezelni. A munkák elvégzésére 2—3000 holdon repülőgépeket vesznek igény­be, ezenkívül 51 darab nö­vényvédő gép áll a tsz-ek rendelkezésére. A háziker­tek vegy védelme nincs meg­oldva, s ez igen veszélyes fertőzési gócot jelent. Ennek leküzdésére a termelőszö­vetkezeteknek az eddigiek­nél nagyobb gondot kell fordítani. Ezen az ülésen hagyta jó­vá a tanácsülés a járás 1966. évi költségvetését is. A fe­ladatok megvalósítására kö­zel harmincmillió forint áll a községek rendelkezésére, amelynek döntő többségét, több mint huszonegymillió forintot a kulturális- és szociális célokra fordítják. Doszlop Miklós Tiszalök Három hónap alatt 55860 új televízióelőfizető Az elmúlt három hónap alatt 55 860 új televízióké­szülék-tulajdonost vettek nyilvántartásba. Ezekkel egy- gyütt hazánkban már 887 042 televízió előfizetőt tart nyil­ván a posta. A rádiózás — bár a te­levíziónál jóval lasúbb ütemben — ugyancsak fej­lődik. A posta legfrisebb adatai szerint 2 496 810 rá­dióelőfizető van hazánkban. Az elmúlt három hónap alatt 20 400 új készüléket jelentettek be. Készül a május elsejei ünnepi műsor A Magyar Televízióban a május elsejei ünnepi mű­sor Összeállításán dolgoz­nak. A kamerák ott lesznek a délelőtti órákban a Hő­sök terén ahonnan egyenes adásban számolnak be a né­zőknek, a főváros dolgozói­nak ünnepi felvonulásáról. Budapestről átkapcsolnak Moszkvába és az Intervízió helyszíni közvetítést ad az ünnepi eseményekről. Az egésznapos program egyik érdekessége lesz a „Májusi köszöntő” című összeállítás. A verses, zenés műsorban többek között fellép majd a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese, a munkásőr­ség énekkara és a Lovag utcai általános iskola ének­kara. József Attila és Kas­sák^ Lajos egy-egy versét Sütő Irén szólaltatja majd meg. Az esti műsort „Majális” címmel ezúttal a Vidám Parkból közvetítik. 1966. április 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom