Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-15 / 62. szám

L Sukarnót házi őrizetben tartják Az iudonéz kabinet 26 tagját letartóztatták Suhartó alakít kormányt? Növekvő támogatást nyújt a Szovjetunió Vietnamnak A Pravda vezércikke Djakarta, (MTI); Nyugati távirati irodák, valamint japán lapjelentések megerősítik dr. Subandrió volt miniszterelnök-helyettes es külügyminiszter letartóz­tatásának hírét. Nyugati források úgy tudják, hogy Subandriót és Sukarno elnö­köt a Djakartától 64 kilo­méternyire fekvő bogori nyári palotában tartják há­zi őrizetben. Ugyancsak Bo- gorban gyűjtötték össze az indonéz kabinet 26 letartóz­tatott tagját. Közöttük van — a Reuter jelentése sze­ri nt — dr. Chairul Saleh miniszterelnök-helyettes; az AP szerint Achmadi dandár- tábornok, tájékoztatásügyi miniszter, Sumardjo alsóok- tatásügyi miniszter, továbbá a villamosipari és a posta­ügyi miniszter is. Ugyancsak az AP jelenti, hogy letar­tóztatták Ali Sastroam id jo­jót, a befolyásos Indonéz Jobboldali tüntetések Indiában Ü.j-Delhi, (MTI): Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a Punjab államban fekvő Amritear városában a rendőrség va­sárnap tüzet nyitott hindu tüntetőkre, akik tiltakoztak a kormány ama terve el- ellen, hogy külön államá nyilvánítja a Szikh közös­ség által lakott területet és bevezeti a punjabi nyelv kötelező használatát. Az indiai jobboldali szer­vezetek hétfőn a főváros­ban is csatasorba állították híveiket, hogy tiltakozzanak a kongresszus pártnak Pun­jab állam átszervezésére vo­natkozó döntése ellen. Hírügynökségi jelentések szerint a' reakciós Dzsan Szangh párt több ezer tag­ja a kora délutáni órákban az utcákra csődült, s meg­támadott több üzlethelyisé­get. A boltosok egy része ugyanis nem volt hajlandó követni a párt sztrájkfelhí­vását. Később a Dzsan Szang hivei az Indiai Kong­resszus Párt székhaza előtt kezdtek rendbontást. A jobb­oldali tüntetők szembe­szálltak a kivezényelt rend- fenntartó alakulatokkal, s felgyújtottak egy riadóautót. Pun jab állam több más váro­sában is zavargásokra ke­rült sor. A rendőrség kény­telen volt tüzet nyitni, öt személy megsebesült. Nemzeti Párt vezérét. Ha­bár a letartóztatott szemé­lyiségek pártállása külön­böző, a nyugati hírügynök­ségek szerint valamennyien hívei voltak annak a hala­dó kül- és belpolitikai irányzatnak, amelyet a Su- karno-kormány követett, mielőtt a tábornokok, a szeptember 30 a akcióra hi­vatkozva, lesújtottak a bal­oldalra. Most derült ki, hogy a szombaton végrehajtott tá­bornoki puccs nem is volt teljesen „vértelen”. Sudjono őrnagy, a tábori csendőr­ség főparancsnokának be­osztottja a Reuter tudósí­tójával közölte: amikor a szárazföldi hadsereg ejtőer­nyősei megrohanták a kül­ügyminisztériumot, hogy Su­bandriót letartóztassák, a minisztériumi őrség ellen­állt, tűzharc tört ki és töb­ben megsebesültek. A há- ziörség tagjait elhurcolták. Josimasa Abe, a Jomouri című japán napilap djakar- tai különtudósítója elmond­ja, hogy vasárnap viszony­lag nyugalom volt a fővá­rosban. A lap úgy tudja, hogy Suharto és Nasution, akik urai a helyzetnek, szombat óta tanácskoznak a 20—30 főre leszűkítendő új kormány megalakításáról; a kabinetben állítólag helyet kap Adam Malik külkeres­kedelemügyi miniszter is, ő Subandrió tisztségét fog­lalja el. A Kyodo japán hírügy­nökség vasárnap azt jelen­tette Djakartából, hogy szemtanúk szerint a kato­naság kilakoltatta villájából Ratna Sara Dewit, Sukarno japán származású egyik fe­leségét aki ezután ismeret­len helyre távozott. Dakar (MTI): Az AFP jelentése szerint Nkrumah vasárnap újból felhívással fordult a co- nakryi rádión keresztül a ghanai néphez. Nrumah az imperializmus és a neokolo- nializmus zsoldjába szegő­dött katonai és rendőri ka­landoroknak nevezte Ghana jelenlegi vezetőit. Felhívta a „hozzá hű” ghanaiakat, hogy készüljenek fel az új accrai rendszer megdönté­sére, folytassák ellenállásu­kat és bízzanak a legköze­lebbi jövőben sorra kerü­lő fordulatban. Nkrumah beszédében kijelentette, Az indonéz szárazföldi hadsereg egyik lapja, a Djiwa Prokalanmasi hétfőn arról adott hírt, hogy Su­karno elnök nevében Suhar­to hadseregügyi miniszter alakít ideiglenes kormányt, amelynek a jelenlegi száz helyett huszonöt tagja lesz, és katonai személyek is részt fognak benne venni. A djakartai lap nem köz­li, hogy Suharto mikor akarja összállítani a kor­mányát. Az AP amerikai hírügy­nökségi singaparei jelenté sek szerint a tábornokok az elé a különleges katonai bíró­ság elé akarják állítani Su­bandrió volt miniszterelnök­helyettest és külügyminisz­tert, amely immár egy hó­nap óta hozza ítéleteit a szeptember 30-a akcióban való részvétellel vádolt sze­mélyek perében. Az AP megerősítetten jelentésekre hivatkozva arról is tudósít, hogy a vészbíróság által ho­zott halásos ítéletek közül kettőt már állítólag végre is hajtottak. Mint Moszkvában hivata­losan közölték, Szufanu- vong herceg és Phoumi Vongvichit, a Loaszi Haza­fias Front Pártjának elnöke, illetve főtitkára felhívta a- szovjet külügyminiszter fi­gyelmét a laoszi helyzet ko­moly kiéleződésére amiatt, mert az Egyesült Államok csapatokat készül küldeni Laoszba az indokínai hábo­rú kiterjesztése céljából. A fentieket az a jegyzék foglalja magában, amelyet Szufanuvong herceg küldött a szovjet külügyminiszter­hogy magát még mindig a ghanai állam vezetőjének tekinti. Khartoum: Mohamed Ah­med Mahgub szudáni mi­niszter vasárnap üzenetet intézett Sekou Touré guine- ai államelnökhöz. A szu­dáni kormányfő támogatja Sekou Tourénak a gahanai válságban, „a ghanai katonai rendszerrel, az imperializ­mussal és a reakcióval szemben elfoglalt álláspont­ját”, s azt hangoztatja, hogy Szudán hajlandó Guineával együttműködni „az afrikai­ak jogainak helyreállítása céljából”. MOSZKVA: A vasárnapi moszkvai lapok nagy cikke­ket szentelnek a harcoló Vietnam népével való szoli­daritás megnyilvánulásai­nak. A Pravda vezércikkében megállapítja, hogy minden világrészben egyre többen támogatják a vietnami nép harcát, megbélyegzik az Egyesült Államok kalandon- politikáját. A Szovjetunió széles kö­rű és sokoldalú segítségben részesítette és részesíti ma is a vietnami szocialista testvérországot, egyre nö­vekvő támogatást nyújt az amerikai agresszió vissza­veréséhez. A Vietnami Dol­gozók Pártja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és az egész viet­nami nép nagyra értékeli a Szovjetuniótól kapott támo­gatást A történelmi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a vi­lág összes forradalmi, hala­dó erőinek egységes akciói nek, mint az 1961—62-ben a laoszi kérdéssel kapcso­latban megtartott genfi ér­tekezlet egyik társelnöké­nek Hasonló tartalmú táv­iratot intézett a szovjet kül­ügyminiszterhez Vongvichit. A szovjet külügyminiszté­rium az aláírók kérésére a két dokumentumot március 11-én megküldte az említett genfi értekezleten részt vett országok kormányának. A jegyzék és a távirat határozottan elítéli az ame­rikai imperialisták lépéseit és megállapítja, hogy az Egyesült Államok el akarja foglalni és hídfőállásává akarja változtatni Laosz középső és déli körzeteit, hogy innen próbáljon csa­pásokat mérni a Vietnami Demokratikus Köztársaságra és a DNFF-re. Az amerikai imperialisták utasítására a laoszi jobbol­dali csoport az említett te­rületeken jelentős erőket összpontosított és kísérlete­ket tesz a Laoszi Hazafias Front ellenőrzése alatt álló területek elfoglalására. Ugyanakkor amerikai repü­lőgépek és a saigoni kor­mány repülőgépei naponta háromszázszor is berepül­nek a felszabadult körzetek fölé. sok ezer tonna bombát szórnák a lakóhelyekre, is­kolákra. Ezzel komoly anya­gi károkat okoznak és nagy pusztítást végeznek a békés lakosság körében. megteremtik a lehetőséget a reakció megfékezésére, az imperializmus agresszív erőinek megállítására, a né­pek békéjének és biztonsá­gának megvédésére. Az SZKP, a szovjet kormány, minden szovjet ember nyo­matékosan sürgeti a kom­munista és munkáspártok, az összes antiimperialista erők összefogását és egysé­ges akcióit. Saigonból jelenti az MTI: Hétfőn a kora reggeli órákban a dél-vietnami sza­badságharcosok tüzérsége lelőtt egy felderítő repülő­gépet Saigontól 60 kilométer­nyire északra. A kéttagú amerikai személyzet közül az egyik meghalt, a másik megsebesült, s ez utóbbit az amerikaiak helikopteren el­szállították. Vietnamban hétfőn műkö­désbe helyezték az ameri­kaiak tizedik légitámasz­pontját. Mint az AFP meg­jegyzi egy évvel ezelőtt az amerikaiaknak még csak négy légitámaszpontjuk volt Dél-Vietnamban. A többi hatot a legutóbbi hónapok során építették a tengerpart mentén. Két újabb támasz­pont most épül, az egyik a Mekong deltájában, a má­sik Saigontól 350 kilomé­ternyire fekvő Tuy Hoánál. Az amerikai vezérkari fő­nökök egyesített bizottsá­ga a vietnami háború nagy­szabású kiterjesztését java­solja A Pentagon vezetői azt kérik Johnson elnöktől, hogy engedélyezze az ame­rikai csapatok létszámának legalább kétszeresre történő növelését és járuljon hozzá a VDK elleni légitámadá­sok fokozásához. Havanna (MTI): Fidel Castro kubai mi­niszterelnök vasárnap este egy forradalmi ünnepségen a rádióban is közvetített be­szédet mondott. Egyebek között kijelentet­te: „szomorú és megalázó, hogy miközben népünk har­cot vív az imperializmus el­len, kénytelen vagyunk energiánk egy részét arra fordítani, hogy válaszoljunk azoknak, akiket őszinte szö­vetségeseinknek tartottunk”. Castro szóvátette, hogy a Kínai Népköztársaság mind ez ideig nem adott érdem­ben választ azokra a kubai tiltakozásokra, amelyekben a szigetország a kínai rizs­szállítmányok csökkentése Megfeleli eebeit megfelelt iieSyre Mint Washingtonban be­jelentették, a Pentagon el­határozta: behívja katoná­nak azokat, akiket bűncse­lekmények miatt elítéltek. Az amerikai hadsereg soro­zó bizottságának vezetője, Lewis Hershey vezérőrnagy a televízió kamerái előtt kijelentette: a jövőben az Egyesült Államok hadsere­ge azokat is beveszi, akik a kis „bűnösök” kategóriá­jába tartoznak. Mellesleg szólva a tábor­nok nyilatkozatában nincs semmi meglepő. Az ameri­kai katonai hatóságok nem­régiben bejelentették, hogy most már azokat is behív­ják, akiket a legutóbbi időkig még fölmentettek a katonai szolgálat alól. ideg­be egségük, vajy „alacsony érkötési színvonaluk” követ­keztében. Az Egyesült Államokban ezt a rendkívüli intézkedést összekapcsolják a vietnami háború kiterjesztésével. Az elnök nyilatkozatával össz­hangban, a Vietnamba kül­dött amerikai hadsereg lét­számának ez év végére cl kell érnie a 400 000 főt. Már a jelenlegi költségveté­si év befejezése előtt 360 000 főt kell behívni katonai szolgálatra és 160 000-et hív­nak be a július elsején kez­dődő következő költségveté­si évben. Az amerikai csapatok Vietnamban egyre súlyosabb veszteségeket szenvednek a Nemzeti Felszabadulási Front csapásai alatt. A bű­nös háború kiterjesztéséhez további ágyútöltclékrc van szükség, s nincs abban sem­mi rendkívüli. hogy az Egyesült Államok hadsere­gének sorozóbizottságai nem különösebben válogatósak. A Dél-Vieínamba küldött ag- resszorok hadseregében tö­kéletesen otthon érezhetik magukat a bűnözők is. miatt panaszkodott. Mind­össze egy rövid és sértő hangú levél érkezett Kíná­tól, amelyben „Jupitert han­gú dörgedelmes fenyege­tések” hangzottak el. Castro azzal vádolta Kí­nát, hogy „imperialista tí­pusú kampányt folytat Ku­ba ellen”. Kína olyan ha­zugságokat és rágalmakat terjeszt, hogy mi veszedel­mes revizionisták vagyunk — folytatta, majd emlékez­tetett arra a kubai törvény­re, amely megtiltja, hogy élő embernek szobrot emel­jenek és ezzel kapcsolatban szóvátette a Kínai Népköz- társaság egyes vezetőinek az istenitésig menő személyi kultuszát. Nkrumah felhívása a ghanai néphez fiz Epesült illanok csapatokat küld Laoszba Castro beszéde Kína sértő magatartásáról URBAN ERNŐ: '§Ca,ti 7. Lassacskán, bóklászva és azzal a látszattal, hogy a horgúszszenvedély viszi, a csermelyt tanulmányozva haladt Perentel felé. Ám jó fél óra múltán, amidőn a túlsó part bozótján át megszégyenülésének tanúja: a romos akol nevette szemközt — megfordult, s hajrá: rohanvást gázolta a térdét csapkodó rétet. Addig gázolta, amíg egy rozsdás, éppen csak neve drótkerítésbe nem ütközött. Parkra vigyázott a kerítés. A parkban hatalmas, eget is beborító szelíd gesztenyék álltak. Alattuk a csalánnak, büröknek lósóskának és föl­diszedernek akkora ősrenge­(líisregény) tege, hogy a gyalogút, amely a kerítés belső oldalán újra kezdődött, valóságos nyila­déknak tűnt benne. A cser­mely pedig — mert az is átbújt a kerítés alatt — zöld falú, eleven zsilipka- punak. Csend volt. A lombokon átszitáló pu­ha fénypászmákban spirálos röptű aranybogarak döng- tek. Kakukk is szólt, de olyan halkan és olyan této­ván, mintha csak álmában beszélgetett volna. Béka cuppant a vízbe. Alámosott, elsodort part­omlás ijesztette meg. Egy villogó, kék össze- összekoppanó szitaköíőpár is tovazirrent. A tücsökciripe­lés pedig — megannyi sza­pora öltés ezüstcérnával — csak még teljesebbé tette a mély, álmosító kánikulai csendet. Laci tétovázott. Az út hívta, azt kanyarog­va neki, hogy a romos akol- tól menekülő Kati is ebben az irányban tűnt el. Ugyan­akkor valami — a társtala- nok hatodik érzéke — arra figyelmeztette, hogy látják, nincs egyedül, és tilalmat szeg, ha a kerítés szakadá­sán át akar bújni. És valóban! Alighogy négykézlábra állt, a túlsó parton ág recs- csent, lombok bókoltak, és így szózatozott rá egy vas­tag, dörmögő basszus: — No no, csak lassan a testtel. Mi járatban, szom­széd? Laci odafordult, bosszú­san, visszavágásra készen, hogy... mi rosszat tett ő, ki a vén isten okvetetlenkedik vele, de nyomban meg is enyhült, és szelíden, barát­kozva mondta: — Nincs különösebb cé­lom. Horgászaton, kirándul­ni vagyok. Aggyisten, bá­tyám. És el is mosolyodott, mert kérdezője: egy ingujjas, öt- ven-hatvan közötti bácsi olyan ismerősnek tűnt neki, mintha csak rég látott ro­konnal találkozott volna. Az illető zömök, vastag nyakú kis ember; volt. Sűrű dróthaja és bökősre pedert bajusza már ugyancsak lisz­tes. És szintúgy vastag, ház­eresz forma szemöldöke. Orcá­it viszont vígan, fiatalos pozs- gásan pirosodtak. Tekintete pedig — talán a dús szem­öldök vagy a kiálló, bárddal faragott pofacsontok miatt — oly hetyke és oly hétpró- básan ravaszdi volt, ami­lyen csak a született tréfa- mestereké szokott lenni. Az is volt, tréfamester, hunyorítva kérdezte: — Aztán... engedélye van-e? — Van. A környék vala­mennyi horgászvizére szóló. — A tóra is érvényes? — Miféle tóra? — A benti tóra — bökött hüvelyk ujjával a park irá­nyába a kisöreg — Ahova indult. Laci zavarba jött. — Nem, oda nincs. De... nem is oda indultam. — Hanem hova? — Sehova. Csak úgy... be­néztem. — Ehe, benézett, — bólo­gatott a kisöreg. Laci még jobban zavarba jött. — Mi mást, mi a... zisten haragját csináltam volna? — csattant fel. — Először hallom, most magától hal­lom, hogy tó is van a park­ban. — Van. De van ám, — derült a kisöreg. — És nem is akármilyen tó. Ásott. Még a gróf ásatta annak idején. De maga miért kia­bál? Nem halbakter — ker­tész vagyok én. Felőlem akár kézigránáttal is ha­lászhat. Egy hosszú nyelű, öblös merőkanalat emelt fel. Végére állítva mutatta oda Lacinak: — Látja-e — folytatta az oktatást — iszapot mereget­ni vagyok. Trágyának, dá­liák alá való iszapot mere­getek. Aztán... ahogy meg­láttam magát a botjával, rögtön azt mondtam: ennek a legénynek, mondok, Takó Illés lesz az embere. Laci jobban odanézett és a kisöreg szavának is mind­járt hitelt adott. Hordója is volt az esetlen, dárdaként fölmeredő merőkanál mellé. Holmi kiszuperált, kerekekre állított kátrányos hordója. De ki az a Takó Illés? És mi az értelme annak, hogy állítólag az ő embere lesz? Ezt meg Is kérdezte. Mire a kisöreg? — Elnök Takó Illés, —■ mondta — A Kalász szövet­kezet elnöke. Ö itt a tótum- faktum. Aztán... ha nagy dögöt, ha ötven-hatvan ki­lós harcsát akar fogni, per­cet se tétovázzon. Irány Ta­kó Illés. Takó iziben en­gedélyt ad a kifogására. Laci vállat vont: — Mese. — Micsoda? — Amit mondott. Hogy... ötven-hatvan kilós harcsák tartózkodnak a tóban. A kisöreg jót nevetett, — Pedig tartózkodnak, — mondta. — Egy térd, egy el­nöki térd, és éppen Takó Illés térde a megmondható­ja, hogy mennyire tartózkod­nak. Máig is megvan, máig is szabadon garázdálkodik az a betyár nagy baj szú, amelyik Illést térden harap­ta. — Térden harapta? — csó­válta a fejét Laci. — Mikor? Egy ilyen esetnek nagyobb híre lett volna. — Tavaly. István király, vagyis hát... kenyér- és al­kotmány ünnep virradójára. — Csak úgy uk-muk-fuk? — évődött a hitetlen Laci — Mit csinált Takó? A Iá-.- bát áztatta? A harcsa megJ egyszerűen cSak neki? (Folytatjuk? 1966. március 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom