Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-12 / 60. szám
A beosztottak bizalma „Fellebbezek, mert túlságosan súlyos büntetést kaptam, — egyetlen kijelentésemért.” A kijelentés — amelyet nem bír el a nyomdafesték — egy mátészalkai üzemben rezegtette meg az iroda ablakait. Az áruforgalmi előadó emberi méltóságában sértett meg — jogtalanul egy dolgozó nőt. Tekintettel arra, hogy az illető nem előszűr használt ilyen hangnemet társaival szemben, a Területi Munkaügyi Döntő- bizottság elutasította a fellebbezést, indokoltnak találta a vállalat döntését a jutalommegvonásra, a csökkentett nyereségrészesedésre, a természetbeni járandóság mérséklésére. Sajnos, nem egyedüli eset a mátészalkai: másutt is tapasztalni, hogy némely vezető beosztású dolgozó hangulatkérdéssé egyszerűsíti a munka közbeni kapcsolatot, érintkezést. A Szakszervezetek Megyei Tanácsán korábban elkeseredett hangú levelet mutattak. A nyíregyházi járás egyik körzeti földművesszövetkezeténél dolgozó asszony írta: „Én ezt nem bírom sokáig, közel állok az idegomláshoz. Ügyvezetőnk szinte naponta, idegenek előtt megszégyenít, ledorongol, a legapróbb hibáért ordítoz rám és másokra is. Segítsenek." Az áru- forgalmis azzal védekezett, hogy hosszú utazás után, pihenés nélkül állt azon a reggelen munkába. Az ügyvezető azt tartja: a munka nem üdülés, szép szavakkal nem lehet fegyelmet tartani. Márpedig a munkafegyelem megtartása igen fontos feladata a vezető beosztású dolgozónak, akivel szemben nem támaszthatunk rendkívüli igényeket, hiszen ő is csak ember, örömeivel, gondjaival együtt. Számtalanszor előfordul, hogy beosztott dolgozók is idegesen ingerlékenyen beszélnek feletteseikkel, mert amikor belépnek az üzem kapuján, nem tudják levetkőzni kívülről, hazulról hozott prob-' lémáikat. Miért legyen kivétel ez alól a vezető? — kérdezhetik számosán. Túl egyszerűnek tűnik erre az a válasz, hogy azért, mert vezetők. Aki ilyen beosztáshoz jut, korábban munkájával, magatartásával bizonyította, hogy értékesebb ember az átlagosnál, képes arra, hogy társai munkáját, sorsát igazgassa. ra felhasználni a Tiszát? * 24 A belvízrendezés, a víz- hasznosítás és a vízi utak jobb kihasználásával foglalkozott legutóbb a Vósá- rosnaményi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az 1960-ban alakult beregi vízgazdálkodási társulat kezelésében jelenleg 197,2 kilométer hosszúságú úgynevezett harmadrendű csatorna van. Ebből 114 kilométernyi új csatornát épített, illetve javított fel a társulat, az összes vízrendezett terület 11 300 hold szántó. A beregi részen még 24 000 hold szántóterület szorul- vízrendezésre. A következő években meggyorsítják a csatornák felújítását és szükségletek szerint új csatornákat építenek hogy a járás, illetve a társulat területén a belvízrendezés a harmadik ötéves terv időszakában befejeződjék. A belvízrendezéssel együtt gondoskodni akarnak a vizek hasznosításáról is, gondolva az aszályos időjárásra. A belvizek egy részét a terméketlen holtmedrekben visszatartják. A gclénesi és a tisza- szalkai víztárolók megépítésével a Szipa főcsatorna vízgyűjtőjéről 4 millió köbméter káros A baj legtöbbször ott kezdődik, amikor a vezető beosztású dolgozó ezt az érdemet életre szólónak tekinti s megfeledkezik arról: a bizalmat mindennap ki kell érdemelni. Ennek azonban több összetevője van: szakmai és erkölcsi egyaránt. Úgy tűnik, a szakmai résszel nincs is baj (az említett áruforgalmi előadó például jogvégzett ember.) A vezetés normális feltétele azonban igen gyakran háttérbe szorul. Pedig fontosság, sorrendiség alapján aligha lehet határvonalat húzni a kettő között. A beosztottak bizalma nemcsak — és nem elsőként — a szakemberre vonatkozik, hanem arra az emberre is, aki mindenkor megfontoltan, kellő tisztelettel és bölcsességgel munkálkodik a szocialista munkaerkölcs kialakításán. Nem szabad ezt a kitételt elcsépelt szólammá kicsinyíteni, hiszen túl azon, hogy, egyre bonyolultabb szakmai problémák megoldásán fáradoznak üzemeinkben, statisztikai „mutatók" nélkül is mindennapi feladatunk a szocialista módon gondolkodó ember típusának a kialakítása. Mármost ugyancsak furcsa, ha ebben a nehéz küzdelemben éppen a vezető beosztású dolgozók szolgálnak negatív példákkal. A példamutatás — legyen káros, vagy jó — nagy erő. A beosztottak gyakran észrevétlenül is a vezető stílusához igazodnak, mert egy kicsit mindenhol példaképet akarnak látni benne. Ilyen megvilágításban már tisztán látszik, milyen közvetlen hatással lehet magára a termelésre is egy-egy vezető viselkedése. Az új gazdasági mechanizmus növelni igyekszik a vezetők felelősségét, hatáskörét. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy durván, sértő módon irányítsanak. Számolniuk kell azzal, a beosztott dolgozók között igen sok egyszerű ember található, aki nem mindig tudja választékosán kifejezni magát. A ,;lzontrázásnál" -sokkal célszerűbb ellenkező példát mutatni, formálni, nevelni ezáltal is a feladatok közvetlen végrehajtóit. Mert a nagyobb önállóság csak akkor vezet eredményhez, ha az elképzelést valóra váltók mindennap érzik: munkájukért megbecsülik őket — erkölcsileg is. belvizet lehet felfogni, mellyel meggyorsul a más területeken lévő belvizek lefolyása. Az öntözéses gazdálkodás feltételeinek megteremtését az 1960-as évek elején kezdték meg a termelőszövetkezetek. 1960—61-ben a gulá- csi Uj Élet Tsz-risk 180 kh, a vitkai Kossuth Tsz-nek 50 kh, s a tarpai Győzelem Tsz-nek 240 holdas öntözőtelepe volt Négy évvel ezelőtt öt esőztető berendezése volt a járás tsz-einek. 1963-ban már 1700 holdat öntöztek. ekkor kezdték meg a csőkutak telepítését, 18 csőkutat telepítettek, s az esőzetők száma 19-re növekedett. A 65-ös évben az öntözött terület 5000 holdra, az esőztető berendezések száma 54-re emelkedett. A csőkutak száma 70 darab, a kutak percenkénti vízhozama 1000—2500 liter között mozog. Az öniözőtelepek létesítésére eddig 20 millió forintot költöttek a já- rásbcli tsz-ek, 26 tsz- nek van öntözőtelepc, 25-nek pedig esőztető, öntözőberendezése. Gondot okoz azonban a szakemberhiány ugyanis mindössze 9 tsz-ben van öntözéses szakképesítésű ag- ronómus. öntözéses gépész Heteken át folyt a vita Bökönyben, telepítsenek-e gyümölcsöst, vagy sem. Krumplit, dohányt termeltek, de almát soha. Ha tartalék földje lenne a falunak. Megpróbálnák. De nincs egy talpalatnyi sem. Az ősi jussból, az ükapák hagyatékából nem akarnak „áldozni”. Vita éjfélig Ha mégis úgy döntenek, kell az almás — félezer holdnyi! — altkor ölest a kézbe és mérni. Minden tszcs gazda főijéből ki- kanyarítani azt a százötven ölnyit, amit ki tudja hányadszor számoltattak már ki Salamon Miklós tanácselnökkel. ősz volt, éjszakába nyúló öreg este. A falu tekintélyesei, idős Pistar Miklós, K. Szabó Mihály, G. Lakatos Miklós, L. Almási János és többen föl zörgették a tanácselnököt. „Ne íorró- fejüsködd el a dolgot fiam.” Meghogy nem terem néhány évig, adó se jön utána. Éjfélig tartott a vita. Döntöttek: holnap telepítenek. Nincs öles. Csináltatnak. Ki mérje a földet? Salamonra és Szoták Mihályra, a Kossuth Tszcs elnökére bízzák. Mérnöki pontossággal látják el a munkát. Érkeznek a csemeték. Nem akarják ültetni. Vita, szerződés. Szőtök bosszankodik. Egymás után huzza ki a földből a csak úgy tessék lássék módon beletett csemetéket. Hozzálát maga. Kórót szerez. Védeni a fákat a nyúl- rágástól. Az elnök Három ház egymás mellett. A Szoták testvéreké. A fekete kerítéses az elnöké. Két puli vaklant. Felesége siet elénk. Panaszkodik. „Alig látni, most is három napig Kallót járta.” A kis „házban” spór, az asztalon szakajtóban krumpli, az ágy tetején abroszon szép sárga levéltészta... Szo- tákéknak 12 hold földjük van. Ebből, az asszony három hold tengerit, hatszáz ölnyi dohányt és egy hold Jjurgonyát művel minden esztendőben. Egyedül, és szakmunkásképzés ugyan volt az évek során, azonban a hirtelen növekedéssel nem bírtak lépést tartani, s jelenleg az 54 gépész helyett 3 dolgozik a tsz-ek- ben. Ezen úgy akarnak segíteni a tsz-ek, hogy a legjobb traktorosokra bízzák az öntözőgépek kezelését, tanfolyamokon képezik át a traktorosokat. Nagyobb a probléma a betanított szakmunkásokkal, 130 ilyen öntözéses szakmunkásra lenne szükség a jelenlegi 57-tel szemben. Foglalkoznak a járás szakemberei a szállítások megkönnyítésével is, évente a beregi részről, amely kiesik a vasúti forgalomból mintegy 14—15 000 vagon mezőgazdasági terményt és terméket kell elszállítani. Megfontolandó, hogy nem lenne-e gazdaságosabb ezt a jelentős árumennyiséget vízi úton szállítani. De a különböző építőanyagok, főként az évenként mintegy 5—6000 köbméter kavics melyre a vízrendezési és községíejlesztósi építkezéseknél van szükség, szállítása Tiszabecs—Milota térségében 50 százalékkal olcsóbb lenne, nem beszélve a vasút tehermentesítéséről. A végrehajtó bizottság kérte a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot, hogy vizsgáltassa meg a lehetőségeket, hogy az olcsó víziót nyújtotta lehetőségeket jobban kihasználják a beregi járás tsz-eí. (P) — Bírja? — Ha nem bírom, majd leteszem... Meg hozzá még néhány sor szőlő és a gyerek. Kis idő múlva szól a férje. — Felveszünk napszámost is — így Szoták. — Mennyit fizetnek egy napszámért? — Hatvan forintot. De sokszor még ennyiért sem lehet kapni — magyarázza a tszcs-elnök. Az asszony a férjére pillant. — Igen, mert amióta tszcs-elnök, nem volt kezében a kapa. Nem érkezik. Ha meg egy kis szabad ideje van, fel a motorra a kertésszel, s ki a „csemegésbe”. A saját szőlőjét meg sem nézte. Szoták hallgat. így van. Nappal szaladgál. Vetőmagot szerez, műtrágyát, szerződést köt. Ilyenkor elnök. Havonta 1500 forint tiszteletdíjért. — Nem sok. Egyedül többet keresek, ha besikerül a dohány, szólal meg újra a felesége. Szotáknak nincs érve. Este „egyéni” gazda. Valamit segít a ház körül, a jószágokat megeteti. De a szíve már az igazi közösség, a tsz felé húzna, ha... — Jaj, ezt fel sem lehet hozni az embereknek. Tsz? Még nem pászol — így a felesége. Szoták felemeli a fejét. — Lassan oda fejlődünk azért, no. — Hogyan képzeli? — A gyümölcsösön keresztül. Mert ez már a közösségé. Van egy brigádunk is, amelyik állandóan ebben dolgozik, ök már bért kapnak. Csak forduljon termőire. Valamelyik nap kinn voltam. Egy-egy fán hat- van-hetven termőrügyet is számoltunk. Az ennyi alma. Ha ebben könnyebb munkával keresnek több pénzt, képesek lesznek a földet kishaszonbérietbe adni. Ki mondom: otthagyja a földet. A városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége a város idei községfejlesztési tervéből összeállította azokát a kivitelezésre kerülő létesítményeket, ahol társadalmi munkát lehet végezni. Ezek közül kiemelkedik a bujtosi városrészen a járdaépítés, útépítés a Toldi utcában, a Ság- vári telepi új településen, a Vasgyár utcában, Makarenko utcában. Arany János utcában és az Ifjúság útján. Számítanak a társadalmi munkára a parkosításnál, fásításnál, a külterületi villanyhálózat bővítésénél. Nagyobb létesítmény lesz a csatornahálózat és vízvezeték építése a Kert közben, ivóvízhálózat építés a Síp utcában. Sólyom utcában, csapadékcsatorna építés a Tompa Mihály utcában. Szükség lesz társadalmi munkára a Ságvári telepen kivitelezésre kerülő ncgylantermcs általános iskola építésénél, s a tekepálya létrehozásában a stadion területén. A felsorolásban nem szerepelnek azok a szociális, egészségügyi és kulturális magasépítési létesítmények, melyek már befejezéshez közelednek. Ezeknél terep- rendezési, parkosítási, takarítási munkák elvégzésébe kapcsolódhatnak be a tanácstagok Irányításával a környék lakói. — Jó lesz ez? Néz rám mosolyogva. — így fejlődünk tsz-é. Ekkor már nem lesz egység sem, készpénzben fizetünk. Én így képzelem... Sokáig Hajdúhadházról jártak ide földet bérelni. Most mi béreljük. Már van ötven hold. Ez a közösé. Táb- lásítottuk. Sor kerül a többire is. 1961 a fordulat kezdetét jelentette. Az ötszáz hold gyümölcsösből 283 és fél hold a Kossuth Tszcs-é. Ez mór teljesen közös. Alapja a jövő tsz-nek. Közös va-j gyonuk 12 millió forint, j Van három erögépjük. 110; hold befogadására alkalmas dohánypajtájuk. És most építenek hármat, újabb 10 holdnak. fönnének, akár ötvenen Olyan mint egy tsz-köz- pont. Tiszta, rendezett. A csomózóház egyik végében iroda. Az előtérben egy ágy. Rávetve suba. — A juhászé. Most éjjelnappal itt van, ellenek a juhok. A simítóház, a juh- hodály is közös vagyon már. És 153 anyajuh. Előkerül Biliczky István juhász is. Beszédén érzik, hogy valahonnan Szatmár- ból került ide. Elégedett. 1300 forint alapfizetése van. — És a juhtartás — így az elnök. A gyapjú meg a tej utón prémiumot kap. Szép látvány az ötszáz hold gyümölcsös. Teljesen bekerítve, kutakkal ellátva. Szoták ebben látja a jövőt és a fejlődést. — Jönnének, akár ötve- nen-hatvanan is dolgozni a gyümölcsösbe. Különösen a fiatalok. Vonzza őket. Meg akik eljárnak a városba dolgozni. Megállítanak: „mikor jöhetünk haza”. Hamarosan elérkezik annak is az ideje, — mondja bizakodva. A fejlődés nem áll meg. Farkas Kálmán A lakosok közvetlen érdeke, hogy a múlt évihez hasonlóan az idén is készítsenek virágágyakat házaik előtt, pótolják a kitört, vagy kiszáradt sorfákat. Városunk fejlesztését a múlt évben több vállalat azzal is elősegítette, hogy dolgozóik jelentős értékben végeztek társadalmi munkát. Erre a segítségre a városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége az idén is számít. B. F. Ebben az évben jelentős összeget fordítanak Nagy- kállóban a község fejlesztésére. A villanyhálózat fejlesztésére ez évben 100 ezer forintot irányoztak elő. Befejezik a Dózsa György út építését. A még elkészítendő munkákra 400 ezer forintot költenek. A múlt évben több mint 10 ezer négyzetméter járdát építettek öt kilométer hosszúságban. Az idén erre a célra 90 ezer forintot irányoztak elő; elérik, hogy a község fő- és forgalmasabb mellékútvonalainak járdáit portalanítják. A községfejlesztés révén Megjegyzés: Falazás — titokban? Nem kell bizonygatni, szép dolog az, ha az építőiparban mór február végén, március elején megkezdhetik a munkások a külső falfelhúzást. Miután pár helyen már láttunk ilyet, kíváncsiak voltunk, vajon kihasználták e mindenütt a kedvező időjárás adta lehetőségeket. Az állami építőipar termelési osztályáról megkaptuk a szükséges felvilágosítást. A Szabolcs-Szatmár megyei Építő-Szerelő Vállalat termelési osztályán a következő felvilágosítással szolgáltak: „Üj igazgatónk van és tőle még nem kaptunk utasítást, hogy nélküle is nyilatkozhatunk.” Ehhez hasonló választ kaptunk a Nyíregyházi Építőipari Ktsz műszaki vezetőjétől is; az elnök nélkül ő sem adhat tájékoztatást. Napjainkban — amikor éppen arról van szó, hogy könnyíteni, gyorsabbá kell tenni a közvélemény tájékoztatását a sajtó és a rádió útján is — kissé furcsának találjuk ezt az eljárást. Az építkezések korai megkezdéséről szóló tájékoztatás nem öncél. Az újságolvasó emberek igénylik a tájékoztatást — sokan személyes okokból is — szeretik tudni, hogy egy egy lakás, vagy éppen ipari létesítmény építése mikor és milyen ütemben fejeződik be. Számos jelenség utal arra, hogy a beosztott vezetők, dolgozók csupán azért nem nyilatkoznak, mert el akarják kerülni az ebből szarw mazó, esetleges kellemetlenséget. De vajon milyen vezető az, aki szemrehányást tesz beosztottjának azért, hogy tájékoztatja a közvéleményt a vállalatnál, éppen a saját működési területén történt eseményekről? Ka ez a közlés a valóságnak megfelel, akkor miért a titkolózás? Miért kell előzetes engedély ahhoz, hogy egy műszaki vezető, vagy a vállalat termelési osztályán a kő vélemény tájékoztatásával megbízott sajtó képviselője ne tudhassa meg; milyen építkezésen, mit dolgoznak az emberek? —tá— felépítették, s az utolsó *i- mításikat végzik a tűzoltó- laktanyán, melynek építési költsége több mint 350 ezer forint. Kulturális intézmények közül a napközi otthon bővítésére és korszerűsítésére mintegy hetvenezer forintot irányoztak elő. Az idei községfejlesztési alapból ezek mellett telekkisajátításra, belvízvédelemre, parkosításra, valamint a község vízművesítésére fordítanak jelentős összegeket, A tervek szerint a parkokban több száz rózsatővet, örökzöld növényeket és fenyőket ültetnek. e. I A. S. Napirenden a beregi víz 4 millió köbméter belvizet fognak vissza öntö- zésre — Üj víztárolók, öntözőberendezések épülnek a vásárosnaményi járásban — Eddig 20 milliót költöttek öntözőtelepekre — Hogyan lehetne szállításCt-, járda- és csatornaépítés, parkosítás, fásítás a városban Új lehetőségek társadalmi munkára Korszerű villanyhálózat, J 7 portalanitott utak Nagykállóban Ötszáz hold gyümölcsös A bökünyi Kossuth Tszcs a fokozatosság példája
