Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-04 / 53. szám
Cél: hatékonyabban segíteni a mezőgazdaságot D föld és a növények titkait kutatják Nyíregyházán a város és a szántóföldek találkozásánál Mocsirvilág » szatmári, folyók szelte vidéken, a Bodrogközben; srél nyargalászta vad homok a hepehupás Nyírségben. A folyók vidékén esikászok, pákászok, a háborítatlan láp! és nyíri erdőkben vadászok, a víztől megkímélt területeken pásztorok, fackével szántogató parasztok •.. Ez a kép nem a középkorból való. Két szűk emberöltőt kell csupán visszamenni, hogy magunk elé idézzük a száz esztendővel ezelőtti képét a vidéknek, ahol élünk; a nyírségi, szatmári tájnak, ahol azt mondjuk ma a burgonyáról, az almáról. a dohányról, a napraforgóról, hogy többségében ezekkel, és innen töltjük meg az ország éléskamráját... A Tiszavasváriban két évszázaddal ezelőtt született Pethe Ferencnek, Magyarország egyik, abban az időben első tudományos gondolkodású mezőgazdászának nem maradt lényeges hagyatéka szülőföldjén, amely az agrárkultúrát itt, igazában fellendítette volna. Hosszú évtizedek sora szállt el, am'g az idegenből jött 'Vestsik Vilmos, a huszadik század első harmadában, eltökéltségétől hajtva, az itt élő parasztok tapasztalataira támaszkodva, megvetette lábát a Nyírség homokján... Aztán Xeichman Vilmos. Munkásságával kapcsolatban elég annyit említeni, hogy: gülbaba burgonya, kisvárdai rozs, homoki lucerna... rn a jelennel keveredő múlt. Dióhéjban. V (urlományos műhely Jó adag és véletlen szimbólum van abban, hogy Nyíregyházán, a körvonalazódó Északi Alközpont közvetlen szomszédságában, egy vasból, betonból és üvegből ötvözött épületko- losszus emelkedik ki a földből. a város, és szántóföldek találkozásánál: a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. A főbejáratnál még betont öntenek, a laboratóriumban pedig nagy pontosságú műszerekkel már méréseket végeznek: kutatják a föld, a növények rejtett titkait. Más helyen lázas igyekezettel rendezik be a legrejtettebb titokra is fényt derítő izotópok laboratóriumát. Izotópok, aktív sugarak az élet szolgálatában. Ezredéves, évszázados, évtizedes múlt, A századokat félre téve, az évtizedeket is megrostálva az utolsó évek azok, amelyek a kutatás vas- és beton csarnokát szimbólum helyett a ma valóságába helyezik. Nemrég emlegette valaki, mi értelme évente milllár- dpkat a kutatásba, és éppenséggel a nyírségi kísérleti intézetbe sok tízmilliót fektetni, A feltevés jqgossága — akár a gyakorló gazda, akár a háziasszony, avagy a fogyasztókat ellátó kereskedelem hangoztatja — helytálló. A kérdésre adandó válasz első fele igen egyszerű: a kutatásra fordított milliókat az Intézet saját termelő üzemei nyereségesen visszatérítik a népgazdaságnak- Marad a kérdés második része; mi haszna a mezőgazdaságnak, elsősorban Szabolcs-Szatmár megyének abból, hogy tudományos kutatók, technikusok tucatjai élnek, tevékenykednek az intézetben? Régebbi és mostani munkásságuk értékének mérésére aligha vállalkozna bárki. Kifejezhető-e az forintban, hogy: gülbaba burgonya; csillagfürt, zöldtrágyázás; homok ja vitás; a kötött talaj agrotechnikája; a homoki lucerna, a gyümölcs- termesztés —hogy csak a legfőbbeket említsük, amelyek részben már az elért eredmények állomásait, másrészt a ma- és a holnap sürgető tennivalóit jelzik. Ezek az eredmények — velük együtt a megoldásra váró gondok -- termelést irányító szakemberek fejében kamatoznak, és ezer-, tízezer holdakon realizálódnak szerte a megyében. A párt tanácsára Mégis, nem véletlen az, hogy a párt megyei végrehajtó bizottsága nemrég foglalkozott a Nyírségi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet tevékenységével, és mérlegelve a kutatómunka sajátosságát, arra buzdított: az intézet hatékonyabban segítse a megye mezőgazdaságát; eredményeinek a gyakorlati termelésben vgló megismertetésével, azok alkalmazásánál a szaktanács- adással bátrabban támogassa a nagyüzemi mezőgazdaságot. Az intézet elődjeinek távolabbi múltja, munkásságának utolsó évtizede az előbb említett eredmények és a folyamatban lévő nagy fontosságú kutatások mellett még számos főbb és részletprobléma megoldásával is gazdagította a hazai és a nemzetközt mezőgazdasági tudományt, tette lehetővé, hogy a termelésben mind kevesebb legyen a bizonytalanság. Csak vázlatosan is. csupán félmondatok juthatnak ezek felsorolására mint például a burgonyánál: új fajták nemesítése; a köztermesztésben legjobb fajták fenntartása; vetőgumó szaporítása. Aztán: csillagfürt nemesítés; a kisvárdai vagy homoki lucerna nemesítése, amelyet már több ezer holdon termesztenek; a fagyálló szöszösbükköny előállítása. Ezeken túl: a gyümölcstelepítési rendszerek vizsgálata, amelyek nyomán az utóbbi években a Nyírségben tízezer holdakat ültettek be; fajtaösszehasonlítások; a gyümölcstermesztés agrotechnikája; termésszabé- lyozás kemizálással. Cnáltó osztály feladata a homokjavítás; a zöld trágyakísérletek; a kötött talaj művelése; a nagyüzemi dohánytermesztés fejlesztése; napraforgó és lucernatermesztés. Helyi, országos és KGST méretekben folynak az üzemgazdasági, kemizálási és gépesítési kísérletek, megfigyelések. Ehhez a hosszú — bár hiányos — listához jiozzá- vehetjülf, hogy igen nagy- hatással vannak a megyében azok a kísérletek, amelyeket’fúl az intézet határain, egyes állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben folytatnak a kutatók. Es a tudományos-gyakorlati tapasztalatcserék. Az intézet anyagi- és hatásköri eszközei korlátozottak ahhoz, hogy túl a kutatómunkán a termelést is irányítsa, Érdeklődéit kelteni Ennek ellenére van agy eszköze: a legszélesebb körű szakmai propaganda a gyakorlat száméra. Viszont, hogy ezzel éljenek, és az eredmények ismertetése még termékenyebb hatással legyen a megye mezőgazdaságára, ahhoz még hatékonyabbnak kell lennie az érdeklődés felkeltésének. Egyrészről. A dolog másik oldala pedig az, hogy megyénk mezőgazdasági üzemei, termelőszövetkezetei sokkal nagyobb mértékben merítsenek mindabból a tudományos kincsből, ami a nyírségi intézetben felhalmozódott. Igényeljék, keressék a kapcsolatot a kutatókkal, ismerjék meg az alkalmazható eredményeket, bevált módszereket. Tudományos kutató és nagy gyakorlatú munkatárs mindössze félszáz van az intézetben — de a megyében több mint 250 a közös gazdaságok és százezernyi a szövetkezeti tagok száma. Ezzel kapcsolatban — és befejezésként, példának — csak annyit: a kísérleti intézet lényegében megoldotta a burgonyatermesztés sokat vitatott kérdéseit; menjenek a szövetkezeti tagok ezrei és tanulják meg, miként lehet ezt csinálni. Menjenek és vigyék haza magukkal mindazt, ami hasznukra van és lehet az intézet sokrétű munkájából. Samu András I Már a jövő tél női divatcsi/.májának sorozatgyártá szül a rakamazi cipőüzem. A termékek nagy része piacra kerül. «ára ké nyugati H. J. Kívül 0 tárgyalótermen Minden családnak kapcsolata van az Allans! Biztosítóval Csaknem hétszer annyi kártérítést fizettek tavaly, mint 1964-ben Miért nem fizetnek a talaj és belvízkárokért > ez nem mellékes az emberek életében, örvendetes, hogy Szabolcs-Szatmárban a baleset és életbiztosítot- tak száma a múlt évben meghaladta már az ötvenötezret. ilyen címen tavaly 3000 esetre 2 millió 261 000 forintot fizettünk ki. — Még külön kell szólnom a csoportos élet és balesetbiztosításról is néhány szót. Ezek tagjai részére a biztosítási szolgáltatásokon kívül ez a biztosítási forma szociális segélyezést, üdültetést, bel és külföldi társasutazását is lehetővé tesz. Ennek keretében a múlt esztendőben megyénkből 669 dolgozó vett részt üdülésben, s a bel- és külföldre tervezett társasutazásokban több mint 1100-an vettek részt. Ezenkívül egyszeri szociális segélyt kapott 2100 ilyen biztosított. Egyre többen kötnek biztosítást háztájira és háztartásra. Az így egyénileg megkötött biztosítások után a múlt évben több mint 20 millió forintot fizetett az Állami Biztosító. A termelőszövetkezeti tagok részére háztáji föld után, valamint az egyéni gyümölcstermelőknek jégkárokért csaknem 7 és fél millió forintot fizettünk ki. Jelentős pénzt kaptak az állatkáikért is. Ennek az összege meghaladta a 8 millió forintot. Értékelték az 1965. évben végzett munkát az Állami Biztosító Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságán. Ebből az alkalomból kerestük fel Révay Zoltán igazgatót, tájékoztassa olvasóinkat a múlt esztendei tevékenysé- -gükről. KÉRDÉS: Hogyan értékeli a múlt évet a biztosítás szempontjából? VÁLASZ: Legjelentősebb eredménynek könyvelhetjük el. hogy ma már megyénkben valamilyen módon minden családnak van kapcsolata az Állami Biztosítóval. A múlt évben a mi munkánkat is a rendkívüli időjárás befolyásolta. Itt elsősorban az árvízkárokra és a jégverésekre gondolok, amelyek nehezítették termelőszövetkezeteink munkáját, befolyásolták gazdálkodásukat. Ha ezt vizsgáljuk. s összehasonlítást végzünk az 1964-es évvel, meg keli mondanom, hogy a szövetkezetek és egyéni biztosítottak részére kifizetett mindenfajta kártérítés ösz- szege csaknem megkétszereződött 1965-ben. Míg 1964- ben kereken 50 milliót, addig 1965-ben több mint 87 Bíínielcn bíinhődés A mátészalkai özvegyasz. szuny tudta, hogy fia bűnös és súlyos büntetést kap, mert megölte a feleségét. Tudta és várta ezt Szünet volt, amikor megláttam. A fia a pádon ült, ő egy széken. Kibontotta a papírcsomagot, a padra tette, és krémessel kínálta a fiút Az arcán nem látszott semmi, még szomorúság sem. Nézte a gyereket, talán meg is akarta cirógatni, de nem merte; talán,.. :Végül csali megszólalt: — A koszt milyen,, fiam? Azzal elfordította a fejét mintha nem várna feleletet. A fiú nem is válaszolt.. Aztán vizet kért. Az anya táskájához kapott, motolla kezekkel kutatott benne, és kivett egy műanyag poharat. Felugrott és kisietett. Már én is az ajtóban álltam, és láthattam, hogy a folyosón elsírja magát. De nem állt meg, ment a csap felé, de közben aligha vette észre az embereket, akik bámultak rá. A vízsugárban kimosta a poharat, teleengedte, s visszafelé, az úton már egész testét rázta a zokogás. A szünet zsongása elült, mert az emberek elcsendesedtek körülötte, s ő is némán sírt. Már csak méternyire lehetett az ajtótól, mikor megtorpant. Néhány másodpercig a falat nézte, a semmit. Erőt akart venni magán, baljával a kendőn is igazított, eltűntek szeméből a könnycseppék, s megkeményedtek arcvonásai. Amikor belépett a terembe, s leült a fia mellé már Úgy tetszett, mintha mosolyogna. Talán erőt akart adni gyermekének a bún- hődéshez? Aztán neki is ki kellett jönnie a teremből. Megállt az ajtóval szemben, s ekkor megfigyelhettem. Egyszerű asszonynak látszott; vékony, csontos arcán nyolc gyermek szülésének minden fájdalmával. Nindegyik gyermekére jó ruhát adott, s rajta csak egy kék melegítő volt. Ritkán szólt rokonaihoz, az ablaküveget nézte, és néha megigazította fekete kendőjét. Mert gyászol is, az urát alig egy éve veszítette el. Aztán hirtelen megfordult, gyorsan a kulcsjukhoz lépett s azon keresztül nézte a fiát. így teltek a percek. Mikor eljött onnan* pillanatra megállt, és csak azután mert sírni. Ez az asszony egész nap tartóztatta magát a fiú előtt, és nem engedett ki egyetlen könnyet sem a szemén. Az ítéletet is a nyitott ajtón túlról hallgatta meg. Sötét volt már, s ahogy az éveket kimondták; ő eltűnt a homályban. Ott nem láthatta senki. Telt a* Idő, befejeződött a tárgyalás. Az emberek elhagyták a termet, de nem mentek haza, hanem a folyosón várakoztak. Aztán megjelent az ajtóban egy őr, mögötte a fiú, s végül a másik őr. Léptük keményen koppant a kövön. A bámész emberek között feltűnt az anya. Fia már befordult a csapóajtón. Ott álltam én is, és figyeltem az asszonyt. Rebbent, futott rövid lépteivel a csapóajtóhoz. Egy pillanatra még láthatta a fiát, de aztán elnyelte őket a sötét és egy forduló. Kun István millió forintot fizetett ki az Állami Biztosító megyénkben kártérítésekre, KÉRDÉS: Ismeretes, hogy a tsz-eket a múlt évben különösen a jégverés és az árvíz sújtotta. Hogyan segített e károk pótlásában a biztosító? VÁLASZ: A korábbi esztendők kedvezőtlen időjárásaiból okultak termelőszövetkezeteink. örvendetes, hogy elmondhatjuk: ma már Szabolcs-Szatmár minden közös gazdasága rendelkezik vagyonbiztosítással. Figyelemre méltó az is, hogy a szövetkezeteknél a biztosítási díjat előre megtervezett termelési költségként veszik számításba a gazdálkodásnál. Ez biztonságosságot nyújt a termelő- szövetkezetek tagságának. Jellemzően bizonyítja ezt az Is, hogy a múlt évben 16 tsz kapott 1 millió forinton felüli összeget jégkártérítés címén. Különösen kiemelem a kisvárdai járást, ahol 17 millió forintot fizettünk ki a tsz-gyümöl- csősöket ért jégkárok miatt. Csak néhány példát. A ké- k; Búzakalász Tsz 3 millió 137 000 forintot kapott, a fényeslitkei Fürst Sándor Tsz-nek csaknem 2 millió forintot fizettünk, a zsurki Kossuth Tsz így juthatott 1 millió 725 000, a tuzséri Rákóczi Tsz pedig 1 millió 723 000 forinthoz. — Állatkárokért a megyében a múlt évben 11 millió forintot, míg egyéb károkért (tŰZ, vihar stb) 2 milliót fizetett a biztosító a tsz-eknek. Igaz, hogy az árvíz szerencsénkre túl súlyosan nem érintette megyénket. mégis figyelemre méltó, hogy az Ilyen címen kifizetett összeg is meghaladta a 4 millió forintot. Emellett viszont jelentős, több mint 13 millió forintot fizettünk ki az olyan árvízkárokért. mint amelyeket a buzgárok, csatomaki- öntések okoztak. S még egy jelentős szám. a múlt évben 151 termelőszövetkezet részére fizettünk kisebb nagyobb összeget jégkárokért. KÉRDÉS; Hogyan alakult a háztáji, háztartási és a személyi blstosításokra nyújtott kártérítés? VÁLASZ: Talán az élet és balesetbiztosítások alakulásával kezdeném, hisz KÉRDÉS: Sokan érdeklődnek. miért nem fizet a biztosító a talajvizek és a belvizek miatt keletkező épületkárokért? VÁLASZ: Az Állami Biztosító mint a múltban, « ■ jövőben is megfizeti az épületekben keletkező, tűz, villámcsapás és vihar okozta károkat Viszont az említett. a belvizek és talajvizek okozta épületkárok a tatarozás elhanyagolásából, a karbantartás hiányából, valamint az engedély nélkül ki nem jelölt helyre történő építkezésekből erednek. Az utóbbi hetekben nagyon sok ilyen természetű kárbejelentés érkezik fiókjainkhoz. amelyekkel érdemben nem tudunk foglalkozni. Nem is lehet, hisz az Ilyen esetekben az Állami Biztosító nem nyújthat kártérítést — fejezte be nyilatkozatát Révay Zoltán, az AB megyei igazgatója.
