Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-31 / 76. szám

XXIII ÉVFOLYAM, 76. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1966 MÁRCIUS 31, CSÜTÖRTÖK Tanácskozik az SZKP Mill, kongresszusa Moszkva, (MTI): A Kreml Kongresszusi palotájában folytatja ta­nácskozásait az SZKP XXIII. kongresszusa. A szerda délelőtti ülésen Alekszej Koszigin minisz­terelnök elnökölt. Megkezdődött a vita Leonyid Brezsnyev beszá­molója felett. Elsőnek Jego- ricsev, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkára szólalt fel. A többi között határozottan megcáfolta azokat a nyugati találgatá­sokat, amelyek szerint a Szovjetunióban az úgyneve­zett sztálinizmus rehabili­tálására kerülne sor, hangsú­lyozta, hogy a személyi kultusz túlkapásaihoz, ön­kényéhez nem lesz soha visszatérés. Ugyanakkor rámutatott, hogy nem le­het kisebbíteni az elmúlt évek és évtizedek eredsné- nyeit sem, mert azok vi­tathatatlanok. „Sokmindent jobban csi­nálhattunk volna. Öt évti­zed sokmindenre megtaní­tott bennünket. Mindamel­lett az, amit tettünk, lelke­sedéssel és büszkeséggel tölt el bennünket" — je­lentette ki, s idézte Maurice Thoreznak az SZKP XX. kongresszusán elhangzott szavait: „A történelmi ta­nulság az, hogy ha a szo­cializmus útja könnyebbé válik, ezt a szovjet dolgo­zók önfeláldozásának kö­szönhetjük maj<L? Jegoricsev a moszkvai pártszervezet nevében ja­vasolta, hogy a pártban ál­lítsák vissza a főtitkári tisztséget, úgy, ahogyan Lenin idején volt. Jegoricsev végül megálla­pította, hogy az SZKP ok­tóberi és márciusi plénu­mának határozatai alapján az ország lényeges gazda­sági sikereket ért el. Pjotr Seleszt, Ukrajna Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára kiemelte, milyen jótéko­nyan hatottak a mezőgazda­ság fejlődésére az SZKP Központi Bizottságának 1965. márciusi plénuma után foganatosított intézke­dések. Beszámolt Ukrajna gaz­dasági eredményéről. Pjotr Seleszt az ukrán kommunis­ták nevében támogatta az SZKP Központi Bizottsá­gának beszámolójában a kol- hoz-s’övetkezeti szervek létrehozásáról és a kol­hozparasztoknál a munka garantált javadalmazására való áttérésről elhangzott javaslatot. Támogatta azt a javaslatot, hogy az elnök­séget a jövőben az SZKP Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának nevezzék. A szónok helyeselte továb­bá a Központi Bizottság főtitkára tisztség bevezeté­sének javaslatát. Vaszilij Tolsztyikov, az SZKP Leningrádi Területi Bizottságának első titkára felszólalásában hangoztatta, hogy napjainkban „felmér­hetetlenül megnövekedik a szociális folyamatok irányí­Folytatja tanácskozását a Kreml kongresszusi palotájában a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIII. kongresszusa. — Képünkön: Kádár János az MSZMP KB első tit­kára és Todor Zsivkov a Bolgár Kommunista Párt főtitkára az elnökségben. (Telefoto —. MTI Külföldi Képszolgálat) tásának szerepe.” A gazda­sági élet központjában a vállalat, a vállalati kollek­tíva áll. Javasolta, hogy a terme­lési feladatok mellett va­lamennyi vállalat számára határozzák meg a kollektí­va komplex szociális fej­lesztési tervét is. E tervben számba kell venni a dolgo­zók társadalmi és szemé­lyes érdekeit, a párt prog­ramjelszavából kell kiin­dulni: „Mindent az ember nevében, mindent az em­ber számára.” Dinmuhamed Kunajev, Kazahsztán Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának első titkára beszélt Kazahsztán gazdasági ered­ményeiről, és szóvátette a mezőgazdaság irányításában elkövetett hibákat. Fjodor Gorjacsov, a No- voszibirszk területi pártszer­vezet vezetője javasolta, hogy növeljék a mezőgaz­daság tudományos vezeté­séhez szükséges szakembe­rek képzését. Véleménye szerint több mezőgazdasági szakközépiskolát kellene lé­tesíteni közvetlenül a kol­hozokban és a szovhozok- ban, ahol megvan ehhez az anyagi és technikai bázis. Közölte, hogy Novoszi- birszkben hatvannégyezren járnak a főiskolára, s ezen­kívül még ötvenezren szakkö­zépiskolában tanulnak. — Az aranykészletek táv­lati felmérése alapján arra számíthatunk, hogy Üzbe­gisztánban a föld mélyében több arany rejlik, mint a Szovjetunió eddig átku­tatott kerületeiben együtt­véve — mondotta Sarai Rasidov, Üzbegisztán Kom­munista Pártjának első tit­kára. A számításba vehető földgázkészletek hárombil­lió köbméterre tehetők. A gázt már szállítják a kizil- kumi sivatagból az Uraiba, a világ legnagyobb gáz­szállító fővezetékén. Az új ötéves tervben gigászi mé­retű fővezetékek épülnek, a többi közt Közép-Azsia és az oroszországi föderáció központja közölt. Ezen át a gázt Üzbegisztánból Moszk­vába szállítják. Üzbegisztán mint az or­szág fő gyapotbázisa hét év alatt 23 és fél millió tonna gyapotot termelt. Sarai Rasidov emlékezte­tett rá, hogy Üzbegisztán még néhány évtizeddel ez­előtt „feudális-patriarchális életet élt”, majd elmondot­ta, hogy most ez a köztár­saság a világ 71 országába exportálja termékeit, s tu­dományos-műszaki segítsé­get nyújt sok ázsiai, afrikai és latin-amerikai országnak. „Helyesnek tartjuk és tel­jes egészében jóváhagyjuk az SZKP Központi Bizott­ságának tevékenységét, amelynek célja a szocialista táborhoz tartozó országok közösségének és a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének fejlesztése” — jelentette ki a belorusz kommunisták nevében Pjotr Maserov, — majd beszámolt Belorusszia gazdasági ha­ladásáról. Vaszilij Mzsavanadze, Grúzia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának titkára elmondotta, hogy Grúzia dolgozói helyeslés­sel fogadták az ötéves terv irányelveinek tervezetét, amely valamennyi szövetsé­ges köztársaság további fej­lődését irányozza elő. A grúz köztársaság példájával illusztrálta, hogyan fogják megvalósítani az ötéves terv „grandiózus és egyszesmind reális számait. „Grúziában 1970 végére több mint 11 milliárd kilowattóra villa­mos energiát fognak termel. TVÍ a Az SZKP kongresszusá­nak délutáni ülésén első­nek Arvid Pelse, Lettország Kommunista Pártjának ve­zetője szólalt fel. Kijelen­tette, hogy a köztársaság­ban előállított áruknak csaknem a fele eléri a vi­lág legjobb gyártmányai­nak színvonalát. (Folytatás a 2. oldalon) Sürgető a tavaszi szántás Túlnyomó többségben gülbababur gúnyát ültetnek — Kot abban keiül piacra a zöldborsó Különösebben nem zavar­ta a tavaszi munkát a hű­vösebbre fordult időjárás a nyíregyházi járásban sem. Tartottak attól, hogy á mintegy 1400 hold termő- gyümöí esősben és az új te­lepítésű 3600 holdat kitevő almásokban, barackosokban, cseresznyésekben, kárt okoz a hideg. Ennek azonban semmi jelét nem tapasztal­ták. Viszont őszi szántásból 36 000 hold maradt tavasz­ra a közös gazdaságokban, s ebből mindössze 9600 hol­dat. pótoltak. Ennek pótlá­sa sürgető. Jól halad a talajé’őkészítés a vetés alá. Ezt a munkát több mint 12 000 holdon végezték el a szövetkezetek. Vetőmag­hiány akadályozta a vetést. Elsősorban a tavaszbúzánál volt észle' hető, s így, hogy a késedelmet elkerüljék, több szövetkezet kukoricát vet helyette. Mákból, a tervezett 400 hold helyett 420 holdon ter­melnek az idén a járás gaz­daságai. Megfele'ő időben került földbe 1620 holdon a borsó is, s ez azt jelenti, hogy részben korábban ke­rül piacra zöldborsó és biz­tonságosabbak a terméskilá­tások. A cukorrépa vetését a földeken álló belvizek akadályozzák, de örvende­tes, hogy az idén a 7500 holdon elültetésre keriijő burgonya túlnyomó többsé­gé gülbaba fajta. Fokoza­tosan végzik a szövetkeze­tekben a fej trágyázást. A mintegy 24 és fél ezer hold­ból eddig 23 000 holdat íej- trágyáztak meg. A nyírbátori járás terme­lőszövetkezeteiben 72 erő­gép dolgozik kettős műszak­ban. Jó ütemben haladnak a tavaszi munkák. Ezen a héten a 3200 hold dohány­hoz szükséges melegágyak is elkészünek. A melegágy’ magvetést befejezik. Az ősziek fejtrágyázását 12 300 holdon végezték el eddig. A nyírgelsei Béke őre Tsz 40 holdon tette földbe a ta­vaszi árpát. Gjsorsitani .szükséges a járás szövetke­zeteiben a tavaszi szántást, hisz a 25 000 ho’dból mind­össze még csak 10 600 hol­don végezték el ezt a mun­kát. A tervezett 372 hold cu- korrénából is mindössze 26 holdat vetettek, s a napra- forgóbó1 is csak 440 ho’dön került földbe a mag, s még 3000 hold vetése hiányzik r. k. Kevesebb költséggel termelnek üzemeink RUHAGYÁR, túlóra nélkül — ÉPÍTŐK: hordozható felvonulási épület — VAGÉP: értékes 3 százalék — CIPŐGYÁR; már „zsebben“ 8S ezer forint Nagyobb figyelmet fordí­tanak ebben az évben a ta­karékosságra üzemeinkben. Érthető is ez, hiszen a vál­lalati önállóság előtérbe he­lyezte a gazdaságos terme­lést, a nyereségalap növe­lését. A Vörös Október Férfiru­hagyár nyíregyházi üzemé­ben például tovább javítják az aprókellék gazdaságos felhasználását. Okuk van rá: a nemrég kiosztott nye­reségrészesedés egyik meg­határozója az volt, hogy tavaly — cérnából, gomb­ból, csatokból és más „apróságokból” — 460 ezer forintot takarítottak meg. Idén már meg akarják kö­zelíteni a félmilliót. Az üzem KISZ-szervezetének kezdeményezése máris érez­teti hatását: figyelmesebben gyűjtik össze a hasznosít­ható hulladékot. Jelenleg — a nyugati megrendelők kivételes minőségi igé­nye ellenére — túl­óra nélkül tartják a ha­táridőt. A második fél év­ben felszerelésre kerülő modem célgépektől is szá­mottevő munkabér- és anyagmegtakarítást várnak. Az idén az anyagfelhasz­nálásban terveznek lénye­ges megtakarítást a megyei építőipari vállalatnál. Máris megszigorították az anyag­elszámolási rendszert: a legutóbbi prémiumosztásná1 10—12 embertől éppen ilyen mulasztás miatt vontak le összeget. A rakodómunká­sok gyakoribb ellenőrzésé­vel máris elérték, hogy kevesebb göngyöleg megy tönkre, ezért kevesebb a kötbér is. Újdonság, hogy megrendeltek 6 darab ösz- szeszerelhető felvonulási épületet, amit a második fél évről „vándoroltatnak”; ezzel is sok drága építő­anyagot takarítanak majd meg. Gyakorta előfordul vidéki munkahelyeken, hogy az építkezések befe­jeztével néhány elem — pél­dául vasbetonoszlop — meg­marad: ennek a központba szállítása igen költséges. Az idén már többször volt példa arra, hogy az ilyen megmaradt anyagot közvet­lenül a helyi TÜZÉP-tele- pen értékesítik. A Vasszerkezeti és Gép­ipari Vállalatnál — a jó nyereségrészesedés ellenére is — megfigyelték: nem eléggé gazdaságos a beér­kező, még érintetlen — úgynevezett: reguler anya­gok hasznosítása, jócskán lehet itt még takarékos­kodni. Erre irányították most a dolgozók figye’mét: minden megtakarított érté­kes anyag ezer forintja után 3 száza’ékot a köz­vetlen megtakarítóknak fi­zetnek ki, a borítékban. Emellett a „táblában lévő anyagokat” — ha mód van rá — haszonvas bedolgo­zásával he yettesítik, g to­vább folytatják a múlt év­ben megkezdett elfekvő készlet értékesítését. Április 4-i ünnepségükön a nyere­ség mellett kiosztják a megtakarításért járó három százalékot is. Elmondták: a készárutermelő Budaházi- brigád — amely tavaly 14 ezer forint értékű reguler- anyagot takarított meg — most is az elsők között van. „Már a zsebünkben van 85 ezer forint többletnyere­ség" — újságolták a Nyír­egyházi Cipőgyárban: ha továbbra is tartani tudják az 5,5 százalékos tervezett nyereséget, negyedév vé­gén a terven felüli nyere­ség 124 ezer forint lesz. Ebben nemcsak a műszaki fejlesztésnek van része ha­nem a dolgozók takaréko­sabb munkájának is: ta­valy még lazaságot tapasz­taltak a kellékanyagok fe*- használásába-n. Ez most mi­nimálisra csökkent, melyéri főként a szocialista címért küzdő 9 brigád tagja’ fű­tője a legtöbbet. Az április 4-e előtti ünnepi termelési tanácskozáson éppen ezért jó eséllvel indulnak ezek a brigádok a cím odaítélé­séért. Ift. P t

Next

/
Oldalképek
Tartalom