Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

Megyei események Községünkben a villamo­sítás után valamennyi köz­épületbe bevezettük a vil­lanyt, csupán a tej átvevő helyiségben világítanak még most is petróleumlámpá­val. A helyiség korszerű világítása érdekében már két évvel ezelőtt elvégez­ték a belső szerelési mun­kákat és a tetőtartót is elhelyezték, de a bekötés, az áram alá helyezés még a mai napig sem történt meg. Több ízben írtunk már a Tejipari Vállalatnak eb­ben az ügyben, ígéretet is kaptunk — írásban — a munka befejezésére. Kovács Dezső vb-elnök Jánd Főznek a gyerekek Néhány hete edénycsö­römpölés zaja vegyül a gyerekzsivarjba a vajai ál­talános iskolában, és fehér kötényes kislányok sürög- nek a folyosón. Heti egy alkalommal, két órában a hatodik és nyolcadik osz­tályos lányok, Pércsi Berta­lanná irányításával, főzni tanulnak. Két helyiséget bocsátottak a gyerekek ren­delkezésére, a tankonyha céljára A hatodik osztályosok egyszerűbb ebédeket, hideg­konyhai készítményeket, szendvicset készítenek, míg a nyolcadik osztályosok már komplett háromfogásos ebé­deket tálalnak fel. így a vajai kislányok mire elvég­zik az általános iskolát megismerkednek a főzés tudományával is. Kricsfalussy Béla Baktalórántháza Tanulmányi vetélkedő Az úttörőmozgalom 20. évfordulója jegyében szak­tárgyi tanulmányi vetélke­dőt rendez a nyíregyházi járási úttörőelnökség és a járási taná-s vb. művelő­désügyi osztá ya, számtan­ból. A csapatdöntőket már­cius második felében tar­tották a járás minden álta­lános iskolájában. A kör­zeti döntők április 5-én lesznek, ezek legjobb helye­zettjei a május első nap­jaiban megrendezendő járá­si versenyen mérik össze tudásukat. sz. sz. A nyírteleki Dózsa Tsz- ben tudják, hogy a maga­sabb terméshozam egyik alapvető feltétele a vető­magvak idejében, jól elő­készített talajba való veté­se. Az elmúlt hét végére a tavasszal vetendő aprómag­vakat — a lucerna, és a lóhere kivételével — el­vetették. Földbe került 30 holdon a mák, 50 holdon a borsó, 130 holdon a tavasz­árpa, 110 holdon a cukor­répa és 100 holdon a napra­forgó. Vasárnap járási kulturális bemutatót tartottak Kisvár- dán. Húsz csoport vett részt, 32 műsorszámot tar­talmazott az egész napos vetélkedő. A népi táncosok közül a Kisvárdai Császy László Gimnázium tánccso­portja bizonyult a legjobb­nak a Hajdúdorogi friss csárdással, a Bessenyei György Gimnázium pedig a Szatmári táncokkal aratott sikert. A szavalók közül Dóczi Izabella, — a megyei szavalóverseny győztese. — részt vesz az országos dön­tőn. A táncdaléneklésben Bódi Ilona, Beregszászi Já­nos és Sárkány Erzsébet kapott helyezést, Muha Irén A Kelet-Magyarország február 18-1 számában „Ami nem mellékes Nyír­egyháza életében” címmel megjelent cikkre az aláb­biakat válaszoljuk: A nyíregyházi szennyvíz­csatorna és derítőtelep épí­tésére 33 millió forint ösz- szegben kötöttünk szerző­dést, ebből a derítőtelep építési költsége 7 millió 500 ezer forint. A deritőte- lep üzemeltetéséhez szüksé­ges gépészeti berendezés szerelésére a beruházó kü­lön szerződött az EM. Cső­szerelőipari Vállalattal. A szerződés szerint vállala­tunknak 1965 június 30-ra kellett a munkálatokat be­fejeznie. A munkákból a csatornahálózat és az Arany János utcai szennyvízát­emelő határidőre elkészült és jelenleg üzemel. A deritőtelep építéséből is elkészült annyi, amennyi a gépészeti munkák megépí­ti gy an csak befejezték a 110 ho.dhoz szükséges do­hánymelegágy és 50 hold­hoz a zöldséges melegágy rakását. Későn kapták meg a lucerna és a lóhere vető­magot, ezért ennek veté­sét csak a napokban tudják befejezni. Lucernát 15 hol­don és vörösherét 60 hol­don telepítenek. A hét ele­jén pedig megkezdték 130 ho’don a burgonya ülteté­sét is. HoUósy Árpád agronómus Nyíregyházi Járási Tanács a cigánydalokkal aratott si­kert. A tál V mekarok kö­zül a Császy zászló gimná­zium és a járási művelődé­si ház zenekara nyerte el a bíráló bizottság és a kö­zönség tetszését. Kiválóan szerepelt a kulturális be­mutatón a fényeslitkei énekkar és a járási műve­lődési ház pengetés zene­kara A mintegy ötszáz fő­nyi közönség előtt nyújtot­ták át a fényeslitkei mű­velődési otthon vezetőjéhek a művelődési otthonnak ajándékozott tv-készüléket az elmú't évben végzett jó kultúrmunkáért. Vincze Péter Kisvárda Az 1965 június 30-i befe- tése előtt elvégezhető volt. jezési határidőt a gépészeti munkák hiánya miatt nem tudtuk betartani. A Csősze­relőipari Vállalat jelenleg szereli á deritőtelep gépé- szeti berendezését, s vál­lalatunk minden segítséget megad ehhez a munkához. A szerelés előrehaladtával vállalatunk a még hiány­zó építési munkákat elvég­zi, villanyszerelő részle­günk pedig a villanyszere­lést befejezi úgy, hogy az április közepén kezdődé tiszta vízzel való próbának akadálya ne legyen. Minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy az 1966 május 15-én kezdődő pró­baüzemelést vállalatunk ne gátolja, de ehhez az szük­séges, hogy a Csőszerelő- ipari Vállalat legkésőbb május 4-én a még hiány­zó munkákat befejezze. ÉM. Megyei Építőipari Vállalat Nyíregyháza. Sikeres kulturális bemutató Kisvárdán A lap megírta — az illetékes válaszol „Ami nem mellékes Nyíregyháza életében" áprilisi pártnapok mátészalkai JÁRÁS BaZtó István Mátészalka 1-én, Ordas Nándor Fábián- háza 1-én, dr. Kovács Pál Mérk 1-én, Czimbalmos István Nyírcsaholy 1-én, Kovács Sándor Mátészalka MÁV 15-én, Kállai Meny­hért Mátészalka Állami Gazdaság 15-én, Tinái Gyu­la Nagyecsed pedagógus pártszervezet 14t én, Bartha István Gyűrtelek 15-én, Culácsi Sándor Kocsord 15-én, Palicz Gézáné Öpályi 15-én, dr. Szabó József Ti- borszállás 15-én, dr. Csatlós Miklós Jármi 15-én, Meleg Gábor ököritófülpös 15-én, Konczili Sándor Vállaj 15-én. NYÍREGYHÁZI járás Kállai Sándor Ibrány 7- én, Farkas Pál Kemecse 7- én, Kovács István Ven­csellő 7-én, Nagy János Napkor 14-én, Alexa László Rakamaz alapszervezet 8- án, Módi Lajos Búj 8-án, Novák Sándor Tiszabercel 8-án, Omajiényi László Sza­bolcs 8-án, Béres János Ra­kamaz Cipész Ktsz 8-án, Vincze József Nagycserkesz község 8-án, dr. Pivarnyik János Nyírszőlős 8-án, Tóth Ernő Balsa 8-án, Botrágyi Zoltán Tímár 8-án, dr. Kiss Lajos Tiszanagyfalu 8-án, Kovács Balázs Gáva 8-án, Nagy András Paszab 8-án, Szuhár Pál Kék 8-án, Ju­hász Sándor Beszterec 8-án, Kohári Ferenc Tisza- rád 8-án, Nyitrai Gábor Oros Nyírjes 8-án, Polcz János Nyírtelek Gyulatanya 8-án, Borbély Jánosné Nagycserkesz Új Élet Tsz 8-án, Csisztu László Nagy­halász Homok-tanya 13-án, dr. Margitics Imre Nyír- bogdány alapszervezet 13- án, Szilágyi István Keme­cse Körmendi-tanya 15-én. FEHÉRGYARMATI JÁRÁS Ekiér György Tunyogma- tolcs 13-án, Valkó Mihály Kölese 13-án, Érfalvi Fe­renc Tiszabecs 13-án, Bau­est Sándor Kispalád 18-án, Széles Lajos Kérsemjén 15- én, Mezei János Fülesd 18- án, Deli István Cégenydá- nyád 14-én, Tisza Miklós Csaholc 13-án, Szakács Jó­zsef Jánkmajtis 15-én, Köt­ődsz András Kisszekeres 22-én, Serfőző Ernő Kömö- rő 18-án, Forgács András Magosliget 22-é'n, Csorvási Sándor Milota 15-én, Kor­mos János Nagyszekeres 22-én, Németh Sándor Náb- rád 15-én, László Béla Ti- szacsécse 15-én, Piszter János Uszka 22-én, dr. Kertész István Fehérgyar­mat Tsz 25-én. KISVÁRDAI JÁRÁS Csáki Menyhárt Berkesz 14-én, Lipők András Nyír­kárász 6-án, Kovács Béla Dombrád 6-án, Tótszegi Gyula Tiszakanyár 6-án, dr. Józsa István Anarcs 6-án, Dankó Ferenc Fé- nyeslitke 7-én, Berta László Tuzsér 7-én, Nyakó Sándor Kisvárda 7-én, dr. Rozgonyi József Kisvárda öntödei Vállalat 7-én, Vadon Gá­bor Tornyospálca 8-án, Eszenyi Gábor Mándok Ktsz 8-án, Bravics József Kisvárda Bútoripari V. 8-án, Szép Béla Kisvárda kórház 8-án, Pálosi István Záhony MÁV 8-án, Kama­rás Hugó Tuzsér ÉRDÉRT V. 8-án, Sziics Géza Mán­dok 8-án, Nagy Sándor Dögé 8-án, Béres Mihály Szabolcsveresmart 8-án, Szabó Ferenc Kisvárda Ru­házati Ktsz 8-án, Adám István Kisvárda pedagógus pártszervezet 8-án. CSENGERI JÁRÁS Siető László Császló 8-án, Dudás László Gacsály 8-án, Beregi Gyula Garbolc 8-án, Szkokán János Kishódos 8-án, Enyedi István Méh­telek 8-án, Biró Tibor Nagyhódos 8-án, Barcsai Sándor Nagygéc 13-án, Ko- cs&ny Gyula Szamossályi 13-án, Sziics János Szamos- tatáríalva 13-án, Antal Bá­lint Csegöid 13-án, Varga Bernül Csengőn, ima 13-an. Kozma Miklós Hermán- szeg 13-án, Apjok Mihály Komlódtótíalu 13-án, Fe- renczi János Szamosbecs 13-án, Vasas Sándor Porcs- alma 15-én, Tóth Margit Porcsalma Konzervgyár 15- én, Csaholczi László Sza- mosangyalos 15-én, Sztá- roszta Pál Tyúkod 15-én, Kenyeres János Tyúkod ÁMG 15-én, Bélteki Béla Ura 15-én, Fekete József Pátyod 15-én, Katona Zol­tán Csengerújfalu 15-én. TISZALÖKI JÁRÁS Pálos Tamás Tiszalök já­rási művelődési ház 14-én, dr. Gombás Sándor Tisza- dob, kultúrház 15-én, Ku- hár András Tiszavasvári, általános iskola 15-én, Kiss Lajos Tiszaeszlár, művelő­dési ház 15-én, Alexa Sán­dor Tiszavasvári Gépjavító Állomás 18-án, Borók Sán­dor Tiszavasvári Alkaloida, MÁV 18-án, Szilágyi Ist­ván Tiszavasvári Téglagyár javítóműhely 18-án, Ökrös Gábor Tiszavasvári Szorgal­matos 18-án, Kiss László Tiszalök, Rákóczi Tsz 18-án, Rozgonyi János Tiszalök Kisfástanya 18-án, Szántó Sándor Tiszadada, Kálvin- háza 18-án, Szabó Mihály Tiszadada, kultúrház 20-án, Bodák János Tiszavasvári Állami Gazdaság 20-án, Kiss János Tiszavasvári „Munka” Tsz 20-án, Viszo- kai István Tiszavasvári III. iskola 20-án, Kárász Ist­ván Tiszavasvári, József- háza 20-án, Vasvári Miklós Tiszaeszlár Szurkos-tanya 20-án, Novák Gyula Tisza­eszlár, Bashalom 20-án. Szíve melegével vette körül szegényeit 60 éve született Gelléri Andor Endre 1906 március 30-án szü­letett Gelléri Andor Endre, az ujabbkori magyar iro­dalom kiemelkedő tehetsé­gű képviselője. Annyi ma­gyar író pártfogolója, Mi­kes Lajos fedezte fel a Nyugat pályázatán jelentke­ző fiatal diákot, aki egy egészen új szint, új hangot hozott a húszas-harmincas évek magyar novellisztiká­jába. Óbuda küldötte volt, a nagyváros vonzásában élő, mégis egy kisváros mi­liőjébe szorult vegrődő kis­emberek életének hű króniká­sa. Maga is tucatnyi fog­lalkozást próbált, hogy élni tudjon, jól ismerte hát az élet perifériájára hullott egzisztenciákat. Kisiparo­sok, inasok, téglagyári mun­kások, cselédek, kelmefes­tők, hivatalnokok, ügynö­kök, rakodómunkások meg­számlálhatatlan sokaságú serege vonul fel novellái - ban. A nagymosoda című regényében. Gelléri Andor Endre legmélyebb emberi írói élménye az ellenforra­dalmi korszak kisemberei­nek szörnyű megalázottsága, eltaposottsága volt; az emiatt érzett fájdalom és az alulrakerültek iránti mély emberi részvét, együttérzés munkál írásainak különös fényben vibráló világában. A valóság durva jelensé­geit is poézissé költötte át, de ez nála sohasem jelen­tett menekülést. A valóság és az álmodozó-játékos kép­zelet egymást átvilágító, te­remtő ereje jellemzi művé­szetét. Koszto.ányi nyomán ezért nevezik őt a tündéri realizmus képviselőjének. Meseszerűen alakított kom­pozíciói mélyén a nehéz és elvaduló kor elleni huma­nista tiltakozás munkál; nem volt hajlandó feladni az ember jogait, így védte a szépséget, az örömet. a szenvedélyes szerelmet. Szíve melegével vette kö­rül szegényeit, ezzel a tün­déri színekben pompázó művészettel ajándékozta meg és emelte fel őket, no­ha nem eszményítette alak­jait, hanem pontosan és hitelesen tudósított emberi gyengéikről is, mesteri fi­nomsággal rajzolta meg a jellemeket, a gondolkozás, a magatartás ezernyi vál­tozatát. Hősei összetéveszt­hetetlenül egyéniek, érzék­letesen elevenek; megannyi ragyogó kis portré, zsáner­kép kél Gelléri tolla nyo­mán. Kezdetben kissé a századelő naturalizmust és romantikát vegyítő hangján szól e sorsokról (a korai Barta Lajos-i próza örökét folytatja ezzel), később, a Szomjas inasok című kö­tetet követő írásaiban ki­teljesedik művészete szür­realista fátyolozottsága, de a negyvenes évekre ez mindinkább egy magas köl­tői szinten tartott realista hanggá nemesedik. Gelléri gyakran ösztönösen írt, ön­gyötrő kételkedés közepette alkotott, de mint az Egy önérzet története címmel már ha’ ál a után kisded önéletrajzi regényéből kitű­nik, szerette volna az álta­la megélt világ összefüggő, regényszerű enciklopédiáját adni. Erre nem volt lehe­tősége, de — úgy tetszik — a novelláiban ezernyi fény­ben csillogó kép mégis egésszé teljesedik, tehetsé­ge így nyilatkozhatott meg legtökéletesebben. Gelléri nem kapcsolódott közvetlenül a munkásmoz­galom áramába, költői al­katának a sajátosságai ma­gyarázzák, miért nem lépett azok sorába, akik a művé­szi szót az osztályharc ka­tonájaként küldték előre. Érzelmeivel, szívével min- digis a felszabadulásért küzdők oldalán állt. A har­mincas évek elején írt no­velláinak romantikus hó- se, Tir, a fütő a távoli ke­leti forradalmak honába készül, munkásai lázadoz­nak, a sztrájk fegyveréhez nyúlnak. Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése fe­lett érzett megrendülése in­dította arra. hogy az Ukrá­nok kivégzése című novel­lájában 6 mondja ki a kor egyik leghangosabb írói szavát a forradalom ügye mellett, méltó párja ez az írás Nagy Lajos 1919 má­jus című elbeszélésének Az emberi létükben fenye­getett, emberi önérzetükben megsértett, kizsákmányolt szegényeket annyi szeretet­tel, együttérzéssel láttató Gelléri későbbi írásai a fa­sizmus elleni éles tiltako­zást fejezték ki, még ak­kor is, ha ez a tiltakozás e különleges művészet fény- törő prizmáján át közvetet­ten jelentkezett csupán. Idilli szépségű írásainak mélyén sötét és veszedel­mes tragédiák rejlenek, életörömmel és vágyakkal teli hőseit a halál, a meg­roppanás, az elveszettség várja; riasztó hirtelenség­gel rombol már a rejtélyes, szörnyű veszély, amelyet oly szuggesztíven jelenít meg egyik legmegragadóbb késői novellájában, a Vil­lám és esti tűz-ben. Gelléri Andor Endre élet­művét erőszakosan lezárta a halál, a fasiszta koncentrá­ciós táborok lakójaként méf! megérte ugyan a felszaba­dulást. de a gyilkos kór hamarosan elpusztította őt, annyi mártír írónk között az egyik legnagyobb, leg­eredetibb tehetséget. A meg­alkotott mű mégis zárt és egész, közvetlen folytató - sát, ihlető, inspiráló hatását megta’áljuk mai irodal­munkban is. így üzen Gel­léri a múltból hogy élet­műve halhatatlan az idő­ben. Ülést tartott az SZMT Kedden délelőtt ülést tar­tott a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa. Jelen volt a tanácskozáson Kanda Pál elvtárs, az MSZMP megyei vb. tagja, az SZMT veze­tő titkára, Gulyás Emil- né dr., a megyei tanács vb elnökhelyettese, Palotai Ká­roly főigazgató-helyettes, a SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatósága képvise­letében. Az SZMT tagjai Veres Menyhértnének, az SZMT titkárának előterjesztése alapján a megye szakszer­vezeti szerveinek társada­lombiztosítási és egészség- ügyi munkáját vitatták meg. MÉK küldött­közgyűlés Küídöttközgyűlését tartot­ta kedden délelőtt a Szö­vetkezetek Szabolcs-Szat- már megyei Értékesítő Köz­pontja az almatároló ta­nácstermében, melyen töb­bek között megjelent Kállai Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, Cs. Nagy István, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-h©- lyettese, dr. Bíró Oszkáré a SZÖVÉRT igazgatóhe­lyettese, Acél Béla, a MÉ­SZÖV igazgatóságának el­nöke. A múlt évi munkáról és az idei feladatokról dr. Czimbalmos Béla, az igai­gatóság elnöke tartott be­számolót. A népművelés­ről tárgyaltak Bakta- lórántházán Kibővített ülésén vitatta meg az 1Ö65—66 és. 1966—67 éves népművelési munkát Baktalórántházán a Haza­fias Népfront járási elnök­sége. Az ülésen megállapították.: Az ismeretterjesztés sokat javult. Míg az elmúlt év­ben 380 ilyen előadást tár­tották, addig ez évben már a 85. előadás hangzott el a járás községeiben. Míg 1964-ben 243 klubfoglalko­zás volt 10 265 fő részvéte­lével, addig ma már a járásban lévő 14 klubban, melynek 530 állandó tagja van, 569 foglalkozást tar­totta 25 069 résztvevővel. A kulturális munka ed­digi eredményeiről tapasz­talatcserével egybekötött ta­vaszi kulturális napokon adtak számot vasárnap 5 körzetben a művészeti cso­portok. A járási kulturális seregszemlére áprilisban kerül sor Baktalórántházán és Ófehértón. Ugyanekkor a fotó-, kézimunka- és nép- művészeti szakkörök tagjai járási kiállításon mutat­ják be munkáikat. • • ' Ötezer nyárfacsemete Lendülettel vesz részt * tavaszi mezőgazdasági mun­kában a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz tagsága — tu­dósítja lapunkat Mezősi Ist­ván tsz-elnök. Elvetették a tavaszi árpát, a csillagfür- töt és a jobb takarmányel­látás érdekében 10 holdon lucernát, 20 holdon lóherét vetnek. A 180 holdas gyü­mölcsös metszési és törzs­ápolási munkái után a tsz történetében először rekord idő — három nap — alatt végezték el a tél végi per­metezést. Megkezdték a sző­lő nyitását és metszését. Be­fejezték a húsz holdas er­dőtelepítést, a termelőszö­vetkezet tagsága társadalmi munkában ötezer nyárfa­csemetét ültetett el a ma­jorban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom