Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMAR MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A — XXIII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ARA: 50 fillér 1966. MÁRCIUS 36, tsZERLA Megnyílt az SZKP XXIII. kongresszusa Moszkva, Márkus Gyula, az MTI kiküldött tu­dósítója jelenti: A Kreml kongresszusi palotájában kedden dél­előtt megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa. A kongresszuson mintegy 12 millió párttag és tagjelölt képviseletében ötezer kül­dött vesz részt, vagyis több, mint eddig bármelyik kongresszuson, ami a taglétszám növekedésének az eredménye. Jelen van a világ csaknem összes kom­munista- és munkáspártjának küldöttsége, csupán néhány — köztük a Kínai Kommunista Párt — nem tartotta elfogadhatónak a meghívást. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár Já­nosnak, a Központi Bizottság első titkárának vezeté­sével küldöttség képviseli, amelynek tag­jai: Biszkü Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, vala­mint Szipka József hazánk moszkvai nagykövete. Több országból, különösen a harmadik világ or­szágaiból demokratikus pártok, köztük az Arab Szo­cialista Unió és az Algériai Felszabadítási Front — megfigyelő delegációt küldtek a kongresszusra. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték az elnöki emelvényen a párt vezetőit, élükön Leo- nyid Brezsnyevvel, Alekszej Kosziginnal és Nyikoiaj Podgornijjal. Lelkes ünneplés fogadta a kongresszu­son részt vevő külföldi pártküldöttségeknek az elnö­ki emelvényen helyet foglaló vezetőit. Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára lépett a mikrofon elé, s a Központi Bizottság megbízásából megnyitotta a tanácskozást' A küldöt­tek nevében üdvözölte a külföldi testvérpártoknak a teremben helyet foglaló küldötteit. Bejelentette, hogy a kongresszuson nyolcvanhat országból vannak jelen a kommunista- és munkáspártok, s a haladó baloldali pártok és mozgalmak képviselői, akiket a jelenlevők forró tapssal köszöntöttek. A kongresszus Brezsnyev javaslatára egyperces néma felállással adózott a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom XXII. kongresszusa óta el­hunyt kiemelkedő személyiségei emlékének. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadták a tanácskozás napirendjét, amely a következő: I fl Az SZKP Központi Bizottságának beszá­I *" mólója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Le; nyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára. I a% A Központi Ellenőrző Bizottság jelen­| *' tése, előadó: N. Muravjova, a bi­zottság elnöke. I o Az SZKP XXIII. kongresszusának irány­I elvei a Szovjetunió 1966—1970-re szóló népgazdaságfejlesztési ötéves tervéről, előadó: Alek­szej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke. I a A párt új központi szerveinek megvá­I *** lasztása. Ezt követően az első ülésért elnöklő Mihail Szuszlov felkérte Leonyid Brezsnyevet a Központi Bizottság beszámolójának előterjesztésére. Brezsnyev a küldöttek viharos tapsától kísérve lépett a szónoki emelvényre, Leonyid Brezsnyev ismertette a Központi Bizottság beszámoló Jelentését Kedden a Kreml kongresszusi palotájában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIII. kongresszusa. A képen: L. I. Brezsnyev (középen), mellette M. A Szuszlov, illelve A. N. Ko zigin (Rádió telefoto — MTI Külíöldi Képszolgálat). Fokozódik a kapitalista államok militarizálódása A XXIII. pártkomgresa- szus beszámoló jelentésé­ben Leonyid Brezsnyev mindenekelőtt a legutóbbi pártkongresszus (1961) óta eltelt időszakot jellemezte. Kijelentette: az SZKP ezek­ben az, években a XX. és a XXII. pártkongresszuson meghatározott irányvonal­hoz igazodva, megtorpanás nélkül vezette a szovjet né­pet a kommunista építés útján. Az előadó aláhúzta: a párt mindén tevékenysé­get a program végrehajtá­sára irányította. A pártban megszilárdultak a pártélet lenini elvei. A XXII. pártkongresszus óta eltelt időszakot az jel­lemezi, hogy szakadatla­nul növekedett a Szovjet­unió és az egész szocialis­ta világrendszer nemzetkö­zi befolyása; a gyarmati el­nyomás ellen, a független­ségért és a haladásért küz­dő országok és népek újabb győzelmeket értek el; akti­vizálódott a munkásosztály harca a tőkés országokban; tovább fejlődött a nemzet­közi kommunista, és mun­kásmozgalom. Másrészről folytatódott a kapitalizmus általános vál­sága elmélyülésének, a tő­kés országok közötti ellent­mondások fokozódásának folyamata. Az imperializ­musnak, de mindenekelőtt az Egyesült Államok impe­rialista köreinek agresz- szivitása folytán a nemzet­közi helyzet éleződött. En­nek ellenére az imperializ­mus, bármilyen eszközhöz, vagy módszerhez nyúljon is, képtelen feltartóztatni a történelmi fejlőlés mene­tét — szögezte le Brezs­Az SZKP Központi Bi­zottsága a párt és az ál­lam külpolitikájának kidol­gozásakor figyelembe vet­te a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetet. A külpolitika kidolgo­zásában és vitelében a Köz­ponti Bizottság a pártnak abból az internacionalista és forradalmi kötelességé­ből indult ki, amellyel mind a testvéri szocialista országoknak, mind pedig a világ dolgozóinak tartozik — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: A beszámolási időszak során minden kétséget ki­záróan gazdagodtak, szoro­sabbak és szívélyesebbek lettek kapcsolataink a szo­cialista nemzetközösség kommunista- és munkás­pártjaival, a szocialista ál­lamokkal. Kapcsolataink jók és testvériek Bulgáriá­val, Magyarországgal, a VDK-val, az NDK-val, a KNDK-val, Mongóliával, Kubával, Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiá­val és Jugoszláviával. A szocialista közösség alapvető törvényszerűségei közösek minden ország szá­mára, ezeket a törvénysze­rűségeket jól ismerik és a gyakorlatban próbálták ki. Ugyanakkor a szocia­lista rendszer országai fej­lődésükben állandóan talál­koznak olyan új problé­mákkal, amelyeket a reális élet a maga bonyolultságá­ban és sokrétűségében te­remt. Természetesen nin­csenek és nem is lehetnek kész megoldások mindezek- me a feladatokra. Ezért a szocialista világrendszer fejlődése megköveteli,, hogy alkotó módon közelítsük meg a keletkező kérdése­ket a marxizmus—leniniz- mus kipróbált alapján, megköveteli a tapasztalatok és a vélemények kicserélé­sét Rendszerré vált a szoci­alista országok testvérpárt­jai vezetőinek gyakorlati kapcsolata; politikai tanács­kozása. Az ilyen találkozá­sok lehetővé teszik, hogy idejekorán minél teljeseb­ben általánosítsuk és fel­használjuk mindazt, ami jó minden szocialista or­szág és az egész szocialista rendszer gyakorlatában, A beszámoló kiemelte a szocialista országok mind kétoldalú, mind sokoldalú gazdasági kapcsolatai fej­lesztésének fontosságát. Egyre inkább növekszik a KGST szerepe a benne résztvevő országok gazdasá­gának fejlődésében. A köz- gazdasági gondolkodás ma a termelés további szakosí­tásának és kooperálásának problémáira, a népgazdasá­gi tervek racionálisabb egybehangolására irányul. Az együttműködés és a szolidaritás fejlődése és el­mélyítésé minden egyes or­szág és az egész szocialista világrendszer alapvető ér­dekeit szó gálja, előmozdít­ja soraink megszilárdulását az imperializmus elleni harcban. „Amikor a szocialista vi­lágrendszer megszilárdításá­ról beszélünk, egyben arra Is rá ke l mutatnunk, elv- tácpak, hogy kapcsolataink két szocialista ország párt­jával — a Kínai Kommu­nista Párttal és az Albán Munkapárttal — sajnos to­vábbra sem kielégítőek — mutatott rá Brezsnyev. Pártunk és a szovjet nép őszintén óhajtja a barátsá­Leonyid Brezsnyev ezután a kapitalista világ helyze­tét e.emezte. Hangsúlyozta, hogy a kapitalista rendszer egészében általános válsá­got él át, elmélyülnek belső ellentétei. Rámutatott, hogy az imperialista tömbök részvevőinek e1 len tétéi kiéle­ződnek és ez megindítja ezeket a tömböket: az ame­rikai monopóliumoknak most már megerősödött versenytársakkal kell szem­benézniük, akik egyre gyak­rabban válaszolnak a dol­lár támadásaira. Az Egye­sült Államok már nem tud­ja a korábbihoz hasonlóan irányítani az említett töm­bökhöz tartozó államok no- 'itikáiát. Már résen szerte­foszlott „a szovjet aeresz- szió veszélyének” mitosza, amelyre hivatkozva annak idején ezeket a tömböket összetákolták. Fokozódik a kapitalista országok gazdasági életének militarizálódása, erősödik a fegyverkezési verseny, A NATO fennállása óta több mint ezermilliárd dollárt költöttek e tömb hadigépe­got a népi Kínával ét kommunista pártjával. Ké­szek vagyunk arra, hogy tőlünk te hetően mindent megtegyünk a kapcsolatok javításáért a népi Albániá­val és az Albán Munka­párttal.” Leonyid Brezsnyev emlé­keztetett arra, hogy 1984. novemberében Moszkvában találkozóra került sor a Kínai Kommunista Part Központi Bizottságának kül­döttségével és röviddel ez­után Pekingben is megbe­szélések folytak a Kínai Kommunista Párt vezetősé­gével. „Az SZKP Központi Bizottsága javasolta a kínai elvtársaknak, hogy Moszk­vában vagy Pekingben tartsunk találkozót a legma­gasabb szinten. Most is úgy vélekedünk, hogy egy ilyen találkozó hasznos lenne és készek vagyunk arra, hogy bármelyik pillanatban újra megvizsgáljuk a Kínai Kom­munista Párt vezetőségével együtt a mutatkozó nézet- eltéréseket, hogy a marxiz­mus—lenimzmus elvei alapián megtaláljuk leküz­désük módját. Meggyőződésünk, hogy vé­gül is pártjaink, népeink minden nehézséggel megbir­kóznak és egy sorban ha­ladnak tovább a nagy kö­zös forradalmi ügyért ví­vott harcukban.” „Az SZKP Központi Bi­zottsága a jövőben is a párt és a szovjet kormány külpolitikái tevékenységé- nek egyik fő irányát abban látja, hogy fejleszti és erő­síti az eszmei-politikai kap­csolatokat valamennyi szo­cialista ország kommunista pártjaival a marxizmus—le- ninizmus elvei a’apján, fej­leszti és erősíti a politikai, gazdasági és egyéb kapcso­latokat a Szovjetunió és más szocialista államok kö­zött.” zetének létrehozására ét korszerűsítésére. Az Egyesült Államok ag­resszív politikát folytat, és „azt szeretné, ha uralma alá hajthatna sok független államot, szeretné, ha gatat emelhetne az emberiség tár­sadalmi haladásának útjá­ba.” „A kapitalizmus világá­ban változat, anul teljes erő­vel érvényesül a kapitalista társadalom alapvető ellent­mondása — a tőke és a munka közötti ellentét” — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. A dolgozók egy­re fokozódó kizsákmányolá­sa kiélezi az osztályharcot. A kapitalisták azonban soha nem mondanak le ön­ként az uralomról. A mun­kásosztály és a dolgozó tö­megek csak e’keseredett osztályharcban vívhatják ki a győzelmet. Szerte a világban nyole* vannyolc kommunista pár! csaknem ötvenmillió har­cost tömörít — közölte a szónok. (Folytatás a Z, oidaloaf

Next

/
Oldalképek
Tartalom