Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-29 / 74. szám
A közvélemény ítélőszéke „Államunk törvényekkel védelmezi a társadalom javait a harácsolókkal és az élősködőkkel szemben .. # Fontos, hogy a közvélemény szigorúan ítélje el az ilyen cselekedeteket, de ne tűrje meg az individualizmust és a közösség érdekeit sértő önzést akkor sem, amikor az nem ütközik törvényekbe ...” (Az MSZMP KB Ideológiai irányelveiből.) K. F-né példája jól bizonyítja, hová vezet a kispolgári önzés, a gyors meggazdagodás vágya. Az asz- szony, aki az egyik megyei szerv vezetője volt, tíz évig vezette az ismert szövetkezetét. A felszabadulás után szabósegéd volt, nyolc elemivel. Magas funkcióba emelte őt a bizalom. Hogy visszaélt ezzel, nem tanult, csak a pénzt hajszolta — ez okozta főképp a közelmúltban bekövetkezett leváltását. A krifikátian ▼czető K. F-né olyan légkört alakított ki a rábízott megyei szövetkezetnél, amelyben mindig ott lógott a dolgozók feje fölött a Damokles kardja. Korlátlan uralmat es kritikálatlan vezetést honosított meg. A dolgozók egyike-másika szóvátette, de nem mert tovább menni, hiszen „a keze messzire elér.” Mint egy kistókés, úgy parancsolgatott, a dolgozókat egyéni bevásárlásokra a piacra, takarítani a lakására küldte. Férjének — aki nála dolgozott — sorozatban osztotta a prémiumot, az újítási díjat, sőt segélyt is adott, amikor az megbetegedett, pedig abban a negyedévben húszezer forintot tett ki kettőjük jövedelme, s a dolgozók nehezen jutottak egészen kis összegű segélyekhez. Hosszú lenne a lista, amely felsorolná a kisebb- nagyobb, a közösséget joggal sértő és felháborító cselekményeket. A közvélemény ereje mégis nagyobbnak bizonyult: a közelmúltban leváltották, kizárták a pártból K. F-nét. Ugye tanulságait megvitatták volt üzemében és okultak belőle az illetékes szervek is. Minden esetben szólni kell a hibák láttán, s ezeket a bejelentéseket nagyon komolyan meg kell vizsgálni — már a kisebb problémák esetében is. „Weg kel! kenni a kereket“ K. I„ az egyik nyíregyházi vállalat üzemvezetője hasonló eset főszereplője. Visszaélt a beosztásával. Saját gépkocsijába a vállalat benzinét használta, gyümölcsösének ápolására vidékre vitte el beosztottait munkaidőben, majd a nap elteltével megitták az „áldomást.” Fiktív útiszámlákat számolt el — így ment A felszólalás után gyér taps hallatszott, és zsonga- ni kezdett a terem. A kis szünetben hozzámhajolt a szomszédom: — Tudja, hogy én szinte mindegyik közgyűlésükön itt voltam, mióta a tsz fennáll. De józanon ritkán láttam az embereket... Elhallgatott, mert a színpad jobboldalán kéz emelkedett a magasba. Az új főkertészé. A zsongás is elült, az emberek felfigyeltek. — Még csak egy hónapja vagyok itt a gazdaságban... — kezdte szokásos kissé bocsánatkérő modorában. Amint hallottam, nem nyerte meg az emberek bizalmát. Most is elegáns, sötét öltönyben, fehér ingben, divatos nyakkendőben volt, s ez a csizmás, viharkabátos hallgatókban felemás benyomást keltett. a vállalatnál félhivatalosan — hiszen, mint mondta, meg kellett kenni a kereket, hogy anyagot kapjon a vállalat Budapesten. Hogy a népgazdaság, a közösség rosszul járt, erre senkii sem gondolt. A város egy másik üzemében B. F. kisipari szövetkezeti részlegvezető a havi elszámolásoknál rendszeresen visszavett száz— százötven forintot a dolgozóktól, azzal az indokkal, hogy az anyagbeszerzéshez neki is sürgősen szüksége van a pénzre. És éppen a folyamatos anyagellátás, a magasabb kereset érdekében! A részlegvezető a szövetkezet párttitkára volt. A felsőbb »szervek leváltották funkciójából és szigorú pártbüntetésben részesítették. Italozások a munkahelyen Egy másik! szövetkezetben K. B. elnöki tisztet töltött be. Magáncéljaira sokszor igénybe vette a közösség gépkocsiját. Ezek után nem csoda, ha a legnagyobb káoszt találták az ellenőrök a menetleveleknél, s teljesen ellenőrizhetetlen volt az üzemanyagfelhasználás is. Ä kocsit rendszeresen használta vadászatokra, egyszer még külföldre is. Ez az ember zsebből vezetett. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért nem képezte tíz esztendei vezetés közben magát, a fejére mutatott: „Nek'em ez az iskola” — válaszolta. K. B. nem foglalkozott a vezetésben közgazdasági elemzéssel, ami ma nélkülözhetetlen . a gazdasági munkában, s képtelennek bizonyult ellátni a megnövekedett feladatokat. Most őt is alacsonyabb munkakörbe helyezték, a szabály- talánságoí* elkövetéséért szigorú pártbüntetést is kapott. Az egyik nyíregyházi intézmény személyzeti vezetőjét azért váltották le, mert munkahelyén alaposan hozzájárult az italozás, a túlzottan gyakori vállalati összejövetelek megrendezéséhez. Bármilyen alkalmat megragadtak itt egyes vezető beosztású dolgozók arra, hogy munkahelyi italozások alkalmát megteremtsék. Ennek a nyomán meg nem engedhető bizalmaskodás, a korrupcióra alkalmat adó összefonódás jött létre, sértette a becsületes dolgozók jóízlését és jó erkölcsét. T IroÜ és íratlan törvényed Négy esetet mutattunk be, amely közül egyik-másik! súlyosságánál fogva a törvényekbe is ütközik. Van közöttük olyan is, amelyre nincs paragrafus, de amit megtilt a szocialista erkölcs. íratlan törvény például, hogy a vezető tanuljon, állandóan képezze magát. Bárkinek tilos a társadalommal ellentétes módon meg nem érdemelt keresethez jutni. Még sokkal inkább megvetést és súlyosabb elbírálást érdemel, ha azt valamely gazdasági vezető követi el. A felsőbb gazdasági szervek felelősségét is hangsúlyozni kell, hisz az említett esetekben többnyire közbe kellett volna lépniük már korábban, amikor még lehetett volna segíteni. Irtani kell gazdasági éle- tünből az olyan gyomokat is, amelyek még nem bur- jánoztak szinte elérhetetlen magasságig. A lazaságot, a hanyagságot, a korrupció apróbb kinövéseit sem szabad eltűrni, mert az megingathatja a rendesen dolgozók, becsületesen élők hitét, bizalmát. Az említett ügyek tanulsága ezeken kívül: nincs okunk félni az igazság feltárásától, a hibák leleplezésétől akkor sem, ha a le- leplezettek között olyan is van, akinek úgymond „messzire elér a keze”. Kopka János Tovább épülnek a törpe vízművek (ír? ÚJABBAK: NYÍRBÁTORBAN, KÓTA/BAN, JÉKEN (if? MÁSFÉL MILLIÓS TÁMOGATÁS AZ IDÉN Az első törpe vízmű építésének előkészítése öt évvel ezelőtt kezdődött megyénkben, s azóta már működik is Szamostatár- falván. Az addigi ásott kutak egészségtelen vize helyett azóta jó víz folyik a község lakóinak. Ez a kezdeményezés azonban meglehetősen lassan halad más helységekben. A Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén — amely kisebb, mint a megye — újabbakat azóta még nem helyeztek üzembe. Csak a legutóbbi években mozdul előre a törpe vízművek ügye, s most már több helyen folyik építkezés. A legelőrehaladottabb az építés Vásárosna- ményban, Rakamazon, Gáván, Hermanszegen és Szamosbcesen. Ezekben a községekben már az idén vizet kap a lakosság az új létesítményektől. A nagyobb vízművek esetében megoldják a vasta- lanítást is. Köztudomású, Nagyhalászban két kilométernyi új szakaszt villamosítanak. Az oszlopok leállításánál nagy segítséget nyújt az autos emelő. Foto: Hammel J. TAPS Tudták azt is, hogy korábbi munkahelyén rossz viszonyba került a vezetőkkel, s örült, hogy felajánlották neki az állást. És sajnos, tsz-ünk tagságának egy része azon kevesek közé tartozik, akik még nincsenek meggyőződve róla, hogy szükség van tudós gazdára. így aztán ferde szemmel néztek még a közgyűlésen is a főkertészre. Ö előbb a tagok által felvetett megoldandókról beszélt, az alkatrészek utánpótlásáról, az ekekapák téli javításáról, a metszésről... A tagság tisztes csöndben hallgatta, nem volt ebben sem helyeslés, sem elutasítás. Azt azért érezni lehetett a csöndben, hogy érdemesnek tartják megjegyezni a szavakat. Persze, ezt sem akkor, sem később nem mondta így ki senki. Aztán a főkertész változtatott hangsúlyain, az előző évről beszélt, benyomásairól, s hogy min kellene változtatni. És egyszercsak: — Azt pedig előre megmondhatom, hogy ittas embert munkában nem tűrök! Talán ő is meglepődött a váratlan, határozott kijelentésétől. A tagság pillanatra elnémult. Aztán egy női hang megtörte a csendet: — Igaza van! Erre egyetlen zsivajgás lett a terem. Főként az asz- szonyok szóltak, akik eddig némán hallgattak: — Ügy van! — Hamarabb kellett volna! — Miért nem így kezdjék! A férfiak is bólogattak, és beszélgettek maguk között. Láttam az arcukról, hogy titkon ők is helyeslik a főkertész szavait. Aztán váratlanul tapsolni kezdtek, bár addig egyetlen hozzászóló sem kapott ilyen tetszésnyilvánítást. Tapsolt mindenki, férfiak, nők. A mellettem ülő, aki még csak ittasan látta közgyűlésen a tagságot, megjegyzi: — Mi történt itt? Ezek biztos nem osztották ki a tavalyi bort! Az asszony kapta, mert pénzben adták. Aztán ő is tapsolni kezdett. Kun István hogy a megyében lévő vizeknek magas a vastartalma. A vastalanító berendezés — a fermágószűrő — a kisebb vízművek építését rendkívül megdrágítaná, így csak a jellentősebbek mellé építenek. Rakamazon, Gáván és Vásárosnaményban már azon folyik keresztül a víz, és a szűrő kicsapja belőle az egyébként egészségre ártalmatlan vasat. Az idén újabb három vízmű építése indul meg: Nyírbátorban, Kótajban és Jékén. Ebben az évben elkészül a terv a mátészalkai, nagykállói és tarpai vízmű építésére. Ezeknél jövőre kezdik meg a munkálatokat. A vízműépítés meglehetősen költséges. Egymillió forint a legkisebb is. Honnan teremtenék elő a pénzt a községek? Jéke községnek még ezer lakosa sincs, tehát a legkisebbek közül való. Nem lehet nagy összegű a községfejlesztési alapja sem. Az idén — és előreláthatólag jövőre is — a KÖFA-alap mellé 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kapnak a vízügyi igazgatóságtól (vízügyi — alapos támogatás — ez a hivatalos neve). A két évben adott támogatás a milliós építkezés költségeinek majdnem harmadát fedezi. A községekben a lakosságtól kérnek segítséget. Általában 2500—3000 forintot fizetnek a lakosok — családonként. Ha ezt tíz évre elosztjuk, még háromszáz forint sincs egy évben, s ezt is két részletben kell megfizetni. Nem nagy teher tehát. Az idén — a korábbi évekhez hasonlóan — másfél millió forint támogatásban részesíti az állam — a vízügyi igazgatóságon keresztül — a vízmüvet építő községeket. A támogatáson túl kedvezményeket kapnak az építő vállalattól is. Az idei vízügyi alapból Jékén kívül Nyírbátor 400, Kótaj 250, Gáva 200, Vásá- rosnamény, Hermánszeg és Szamosbecs 100—100 ezer forintot kap, és 200 ezret tartalékolnak, amelyet év közben fognak elosztani. k. L Virágok a hadnagy sírján A múlt év novemberében egy szovjet édesanya levele nyomán indult el munkatársunk a tiszalöki járásba: Goncsarova asz- szony kérésére felkutatni fia, a felszabadító szovjet csapatok fiatal gárdahadnagyának sírját. A keresés sikerrel járt. A tavaly november 7-i ünnepen — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — és a fiatal tiszt halálának huszonegyedik évfordulójára virágok borították a sírt a tiszavasvári temetőben. Magyar lányok, a Tiszavasvári Gépjavító Állomás női szocialista brigádjának tagjai gondozzák azóta a sírt. Hamarosan újabb levél érkezett Szabolcsba. Üjra az édesanya írt Kremen- csug városából. A címzett a' szocialista brigád volt. Fényképet küldött fiáról Goncsarova asszony. A kép hamarosan a síremlékére kerül, s április 4-én újra virágok borítják Goncsarov Jakovlevics sírját — a megemlékezés, a hála csokrai. November 7- re meghívják az édesanyát is a tiszavasvári fiatalok: ismerkedjen meg azokkal, akik a magyar nép felszabadulásáért hősi halált halt tiszt, fia emlékét megőrzik. Se Az önállóság fokozásával tovább fejlesztik a tanácsi ipart A második ötéves terv befejeztével fejlődésének jelentős állomásához érkezett megyénkben a tanácsi ipar. A nagyarányú műszaki fejlesztés és a gépesítés eredményeképpen már a legtöbb helyen nagyüzemi szinten, korszerű termelési viszonyok alakultak ki. A fokozódó exporttevékenység is hozzájárult ahhoz, hogy a saját erőből történő műszaki fejlesztés mellett jelentős népgazdasági segítséget kapott a tanácsi- ipar. A tervidőszak utolsó évében például több mint ötmillió forintot irányozlak elő a legszükségesebb gépek, berendezések beszerzésére a népgazdasági előirányzat terhére. Az üzemek igyekeztek a legszükségesebb szakmai gépeket beszerezni és a lehetőséghez mérten mielőbb üzem.- be helyezni. A beruházott összegből a könnyűipar részesedése a legnagyobb; ezek az üzemek mintegy három és fél millió forintot költöttek gépek vásárlására. Különösen jelentős előrehaladást értek el a belső szállítás, anyagmozgatás meggyorsítását és egységesítését lehetővé tevő gépek, berendezések alkalma» zásánál. Az üzemek számára lehetővé tették, hogy több, mint 700 ezer forint értékben importgépeket szerezzenek be. Az élelmiszeriparban elsősorban a kapacitás növekedését, az elavult berendezések pótlását biztosító gépek beszerzése volt a legfontosabb cél. A sütőipar több, mint háromszázezer forint értékű gépet vásárolt. A központi járműkereíből egy- egy fedett kenyérszállitó tehergépkocsit is kapott a nyíregyházi és a Mátészalkai Sütőipari Vállalat. Bár a tanácsi iparban a harmadik ötéves terv első évében nem lesz ilyen arányú a gépesítés, a műszaki fejlesztés mégsem esik vissza. A vállalati önállóság fokozásával egyre nagyobb lehetőség nyílik a célszerű, saját erőből történő beruházások alkalmazására, a felújítási keret megfontoltabb felhasználására. Az elmúlt ötéves terv glépi- műszaki beruházásai végső soron jó alapot biztosítottak a harmadik ötévé* terv célkitűzéseinek rhegol- dásához. T. A.
