Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
Hegedűs Géza: j Egy ifjúhoz, aki akkor született Ide* 5 feladat: 10 000 vagon gyümölcs vásárlása Beszélgelés dr. Czinibalmos Bcláva), a MÉK igazgatóság rlnölirvel K edves Barátom, aki éveid szerint a fiam lehetnél, aki akkor születtél, amikor elmúlt az a kor, amelynek elmúlását vártam, sürgettem, áhítottam egész ifjúkoromban, aki együtt nőttél fel a mi újdonatúj világunkkal — ezen a születésnapon hadd beszéljek hozzád egyszerre magamról és terólad. Ez a nap egyszerre a te születésed és egész nemzetünk újjászületésének napja. Minthogy együtt nőttetek fel az újarcú Magyarországgal, és csupán részesei, de nem tanúi voltatok az újjászületésnek, bizonyára nem úgy élitek át a hozzáfűződő emlékeket, mint szüleid és nagyszüleid nemzedékei, mint én és a hozzám hasonló korúak. És ezért nem árt, ha ilyenkor a magamfajta szemtanú beszélgetni kezd a te- íajta ifjakkal és emlékezik és emlékeztet. Nem, dehogy is akarok én unalmas nagybácsik és korosabb szomszédok módjára afféle mondókába kezdeni, hogy bezzeg nekünk, annak idején... Az ilyesmit keretes szavakkal nem lehet felidézni azok számára, akiknek a felszabadulás előtti emberöltő ugyanolyan történelem már, mint például a Bach- korszak vagy a török hódoltság ideje. A már történelemmé vált múltidőt az irodalom képes élményszerűen felvarázsolni. Az akkoriban keit néhány regény, dráma, József Attila és Radnóti Miklós költeményei, vagy talán a mi nemzedékünk egyes irodalmi tanúvallomásai — hiszen nekünk élmény volt és nem történelem — ezekből talán lehet némi képetek és elképzelésetek — nemcsak arról, hogy mi minden történt akkor, de arról is, hogy milyen volt életérzésben, hangulataiban, „légnyomásában” az a két és fél évtized, amely 1919-től a fasizmus bukásáig terjedt. Arról meg, hogy milyen volt a háború, a szüntelen életveszedelem és szüntelen tömeghalál néhány éve, milyen volt a német és a hazai fasizmus kettős borzalma — bőségesen hallottál szüléidtől, korosabb rokonaidtól. Nyilván nektek is volt olyan közeli hozzátartozótok, aki soha többé nem tért vissza, hiszen alig van család széles Magyarországon, akinek saját gyászt ne hozott volna a háború. Hallottad, milyen rettenetes volt és valójában el sem tudod képzelni. Ezért pedig őszintén irigyellek téged. Bizonyára ezt is hallottad már az idősebbektől, hogy irigyelnek titeket, mert nem kellett átélnetek sem az ő ifjúságukat, sem a háborút. Azt is mondogatják, hogy milyen jó ma fiatalnak lenni. És akkor te unottan legyintesz, meri nem tudod, miért is olyan jó manapság a fiatalnak. Nem csodálom, hiszen te csupán a magad életét, a magad ifjúságát élheted, és azt érzed, hogy van itt éppen elegendő gond, elegendő nehézség, küzdelem, megoldandó probléma... Mi ezen az irigyelni való? — Pedig — hidd el nekem, és ■nekünk, apádnak, nagybátyáidnak, barátaidnak, szüleidnek — ez nem olyan irigység, ahogy a világ kezdet« óta az idősebb irigyli a fiatalabbat, mert sok minden van a fiatal előtt, ami az idősebbeknek már elmulasztott és pótolhatatlan múltbeli alkalom. Nem, mi ezt kivételesen jobban tudjuk még nálatok is, mert már tanúk és részesek voltunk akkor, amikor te éppen megszülettél. Nekünk van egy olyan összehasonlítási alapunk, amely nektek nem lehet. Éppen ezért mi másképen éltük át ezt az elmúlt huszonegy évet, mint ti. Ti csecsemők és kisgyermekek voltatok, amikor elkezdtünk itt új országot építeni. Ez gyönyörű munka volt.de egyáltalán nem könnyű. Itt romokban hevert minden. Nemcsak a hidak és a házak, hanem a lelkek is. Régi hitek, eszmények váltak ko- párabbakká, mint a kiégett gyárak és a letarolt termőföldek. És nem olyanná kellett újjáépíteni ezt az agyonszenvedett hazát, amilyennek megismertük ifjúkorunkban, hiszen éppen az volt a cél, hogy soha többé ne legyen olyan. Ti néha úgy képzelhetitek, hogy az régi világ talán nem is volt olyan rossz, mint ahogy az idősebbek mesélik. Mondjátok, mert nem éltetek akkor, de mi tudjuk, mert magunk szenvedtük meg. És ezért egészen mást akartunk építeni és más ifjúságot biztosítottunk nektek, mint a miénk volt. Néha arra gondolok, hogy talán túl könnyű utat. Ti ajándékként kaptatok sok mindent, amiért nekünk lépésről lépésre kellett küz- denünk. Ezért azután nem egyszer nem is tudtátok eléggé értékelni az új világot, amit kaptatok és ami nektek nem is volt új világ, minthogy nem ismertetek másfélét. Ti azt vettétek tudomásul, hogy volt és van itt éppen elegendő baj. Hát hogyne lett volna és hogyne lenne. Egy új világ felépítése nem olyan, mintha valaki gyakorlott kézzel egy idomot esztergályoz vagy cipőt készít. Világteremtésre nincs megtanult recept, ezt közben kell tanulni, és magunknak kell megszenvedni a kísérlet olykor szükségszerű zsákutcáit is. Ti hajlamosak vagytok a téves kísérleteket jellemzőbbnek látni, mint az eredményes továbblépéseket. Vajon észrevetted-e, hogy az az emberségesebb életforma, amelyet szocializmusnak nevezünk, még a személyi kultusz korában is fejlődött, és 1956 seblázában immunizálódott sok fertőzéslehetőségtől? Te aligha vetted észre, hiszen kisgyermek vagy alig kamasz voltál azokban az években. Neked már ez Is inkább történelem. A te fel - növekedésed időszaka az utóbbi évtized. Mit látsz te ezekből az évekből? Azt, hogy sok a problémánk, aok a legyőzendő nehézségünk, sok a feladatunk. Bizony. De ezek problémák, nehézségek és feladatok — tehát legyőzhetők, legyőzendők, megoldhatók. Rajtunk áll. Mi már felépítettük ezt az országot, amelyben legyőzEgyes alakulatoknál befejeződött, másutt befejezéshez közeledik az ősszel bevonult újoncok kiképzést. (Újsághír). A történet eleje: novemberi ősz a művelődési otthonban. A bejárat fölött vörös selymen fehér betűkkel: „Üdvözöljük a bevonuló fiatalokat!” Mellette: „A haza védelme szent kötelesség”. Az alkotmányos jelmondat hangulata nincs egyenes arányban a jelszavak alatt áthaladó fiatalok arckifejezésével. Mert Íme egy ellesett párbeszéd: — Nézd, mit játszik itt a mozi. Mintha nejjünk rendezték volna a filmet — És mi vagyunk a főszereplők. — Dehogyis. Statiszták vagyunk. A főszereplő majd az őrmester lesz a mi filmünkben. CD Két órával később: az első sorakozó még civílesen, utcai ruhában, ám egyszerre igazodó lépésekkel csendes vonulás a laktanya kapujáhető nagy nehézségek vannak. Mit szólnál az olyan világhoz, ahol semmit sem tehetnél a nehézségek legyőzésére, minthogy az a világ nem a tied, te csak eszköze, áldozata vagy? Erre nem gondoltál soha? Nem gondoltál még arra, hogy valamikor játékszerei voltunk az éhes nagyhatalmaknak? Parasztjaink olyan tengő-lengő koldusok voltak javarészt, mint manapság Dél-Olasz- ország és Spanyolország parasztjai. Ma sok egyéb közt azon háborgunk — és igazunk van — hogy népünknek alig egyharmada vált olvasó emberré. De én ezért közben büszkén szoktam emlegetni, hogy népünknek íme már egyharmada olvasó ember, holott huszonegy évvel ezelőtt alig néhány tízezer rendszeres olvasó volt a tízmilliós hazában. Gondolsz-e néha ilyesmire? Kedves Barátom, nekem eszembe sem jutott soha, hogy felháborodjam vágj' akár csak a fejemet csóváljam, mert másként fésül- ködöl, mint én, és mások a táncaid, mint amiket én kedveltem 21 éves koromban. Jól emlékszem, hogy akkor bennünket szapultak az idősebbek, mert mi hátrafésültük a hajunkat, holott apáink kettéválasztott hajat szoktak meg. És a mi akkori táncainkon ugyanúgy felháborodtak, akik szeretnek felháborodni, mint egyes társaim a ti mostani táncaitokon. Én inkább örülök, hogy ilyen tekintetben mások akartok lenni, mint mi. De az már nem mindig tetszik nekem, hogy ti olyan természetesnek vesztek mindent, amit készen kaptatok és legyőzhetetlennek érzitek, ami egyáltalán nem legyőzhetetlen, csak éppen még eddig nincs megoldva. Ezeknek az elvégzése most már nem kizárólag a mi feladatunk, hanem a tiétek is, hiszen közben észrevétlenül felnőttekké lettetek. Most már nektek és nekünk együtt kell nekigyürkőzni a nem is kevés teendőnek, hogy megvalósuljon mindaz, ami a te születésed óta már egyáltalán nem lehetetlen, csak éppen meg kell csinálni. A többit nem végezhetjük el nélkületek, s amikor majd mi lelépünk nektek kell folytatnotok és nektek kell majd elmondanotok a nálatok is fiatalabbaknak, hogy mi is történt azokban az években, amikor ti már az ő jövőjüket építettétek, míg ők csecsemők és kiskamaszok voltak. És nektek talán ez is könnyebb lesz, mint amikor mi beszélünk nektek az elmúltakról és a teendőkről. ig. A nagy kapuk szélesre tárulnak, az ifjú katonajelöltek átlépik a láthatatlan vonalat, amely szigorú határ a polgári és a katonaélet világa között. S amikor a hullámzó civilvonulat utolsó sora is átlépi e katona rubikont —- a kapu hangosan becsapódik. Attól a pillanattól kezdve: kiképzés! S a történet vége: a múlt évi iskolapadokból 18 éves fejjel katonai szolgálatra bevonult fiatalok néhány hónap alatt többszörösen át - estek a katonás emberré válás tűzkeresztségén. Ahogy most egymás mellett ülnek a laktanya klubszobájának kényelmes foteljeiben, már vidáman emlékeznek a kiképzés nehéz idejének humoros eseteire. Már a behívóparancs figyelmeztette mindannyiu- kat, hogy hajukat vágassák rövidre, hossza ne legyen több négy centiméternél. Óvatosságból-e, vagy túlbuzgóságból, talán „biztos, ami biztos” felkiáltással, né- hányan még annál is rövidebre vágatták, s fgy vonultak be a laktanyába. A Az elmúlt évben a rossz időjárás sok millió forint kárt okozott megyénk gyümölcstermésében. Mi várható az idén, megfelelő-e a gyümölcsösökkel való tő - rődés? Erről beszélgettünk dr. Czimbalmos Be ával, a Megyei Értékesítési Központ (MÉK) igazgatóságának elnökével. KÉRDÉS: — Ilonán teleitek a gyümölcsösök, s milyen termésre van kilátás? VÁLASZ: — A megye mezőgazdaságának fejlődésében a szocia ista szektor általánossá válása mellett, egyik legértékesebb változás a gyümölcstermesztés arányának növekedésében következett be A tsz-ek és általában a lakosság jövedelmének egyik igen fontos forrása a gyümölcstermesztés, amely exportunk számottevő hányadát adja. így teljesen érthető az az érdeklődés, amely a megye gyümö’csterm ejtésének alakú’ását kíséri. — Megítélésünk szerint — s ez általános szakvélemény is —, a gyümölcsösök telelése kedvező volt. A termésiehelőségek megítélésénél azonban az elmúlt év problémáit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A nagyfokú fuzikládium fertőzés — ami döntően az almánál jelentkezett _— töhb helyen erős lombozat és koronafelület megbetegedést okozott. Utóhatása természetesen megmaradt, ami a virágrügyek fejlődésére, a várható termésre kihatással van. Termésről beszélni még korai, a termőrügyekből ítélve a’mából közepes, esetleg annál valamivel jobb termés várható. Szőlőből, meggyfélékből, málnából, szamócából ‘a. jelenlegi megítélés szerint jó termésre lehet szá- míta'ni Szilvából ugyancsak jó közepes termés ígérkezik. KÉRDÉS: — Milyen intézkedéseket tett a MÉK az idei gyümölcs felvásárlásának szervezésére? VÁLASZ: — A korábbi évek tanulságaiból van mit hasznosítanunk. Fő célkitűzésünk minden, a fogyasztás szempontjából alkalmas árut a betakarítás, szedés utáni minőségnek megfele - lően megvásárolni, növelni a termelő gazdaságok érdekrészvételét az áruk fogyasztásra alkalmas előkészítésében. feldolgozásában, s a lehető legjobban eleget tenni exportkötelességünknek. haj másoknál érthetően rö- videbb lett a laktanyában, s reggel, amikor felébredtek, sokakkal előfordult, hogy az uniformisban alig ismertek egymásra. A sorakozónál az a két fiatal, aki a művelődési otthon bejáratában epés megjegyzéseket tett katonai behívásukra, mintha sose találkozott volna: bemutatkozott egymásnak. m Minden furcsa volt. A beszéd, az öltözet, az ébredés, a napi elfoglaltság, vagyis az óramű pontossággal működő kiképzési rendszer. Megtanulták az „öreg bakák” szavajárását, vagyis azt, hogy a „rüszi” a rövidre vágott hajat jelenti és az újonc az „smirgli”. A „vezértextil” nem más, mint a felmosórongy. Az otthoni kabát helyett köpenyt kell mondani, a cipőt csizma, a zakót zubbony váltotta fel. S az iskolai őrsvezetőt sem szabad összetéveszteni a laktanya őrvezetőjével, vagy az úttörők rajvezetője a katonaságnál rajparancsnok. — Az idén csaknem 10 000 vagon gyümölcsöt kell felvásárolnunk. Ez lényegesen több a tavalyinál. Felvásárlási tervünknek legalább 80 százalékát szerződéssel kívánjuk biztosítani. További törekvésünk, hogy a helyi felvásárlók ezúttal megke - ressenek minden olyan üzemet, háztáji gazdaságot, ahonnan eddig keveset, vagy egyáltalán nem értékesítettek gyümölcsféleségeket kereskedelmi úton. — A felvásárlás, a szállítás és a feldolgozás sikere érdekében telepeink gépi berendezéseit a szükséges időre kijavítjuk Exportáló telepeinket ezúttal . jobban gépesítettük. Idén már 25 UNIFRUCT-típusú almaosztá'yozót tudunk a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsátani. Tervszerű a raktáraink, feldolgozó helyeink szükséges karbantartása, felújítása is. KÉRDÉS: — A felvásárlás és a szá’lííás tekintetében lesz-e lényegesebb ellérés az előző évek gyakorlatától? VÁLASZ: — A felvásárlás eddigi szervezetében jelentősebb változást nem tervezünk. A felvásárlás alapegységei — a tsz-áruk esetében a MÉK megbízása alapján — változatlanul a földművesszövetkezetek maradnak. — A gazdasági irányítás tervezett reformja azonban több új feladatot jelent a felvásárló kereskedelem, a termelő és a fogyasztó közötti kapcsolatban Érezhetően előtérbe kerülnek az adminisztratív intézkedések és a mindent felülről szabályozó utasítások helyett a szocialista kereskedelemre mindinkább jellemző módszerek. Vagyis: a piac. illetve a fogyasztó szolgálata kedvezőbb hatást gyakorol mind a felvásárlásra, mind a termelésre. Ilyen körülmények között elsődlegesen a mi feladatunk és felelősségünk lényegesen növekszik. —- A felvásárlás zavarta - lan lebony«lítása egyébként megköveteli az érdekelt felek megállapodását, amit szigorúan be kell tartani. Amennyire csak lehet, kerüljük a kötbéreket, felesleges költségek fizetését. Éppen ezért, a2 eddiginél pontosabbá kell tenni a közös termésbecsléseket. Amennyiben a termelők, de elsősorban a tsz-ek vállalják, hogy exportminőségű áruiknak minél nagyobb hányadát közvetlenül dolgozzák fel és exportálják, Előfodult például, a kiképzés első hetében — a megszokás nagy hatalom — az egyik ifjú katona meg- iUetődöttségében így Szólt parancsnokához: Kapitány úr, Takács közlegény, jelentkezem! Azóta ő is megtanulta: a háromcsillagos százados nem kapitány, még parancsnoki beosztásában sem. így jelentkezni csak a Dunán, vagy a tengeren, a hajósoknál szokás. Egyébként ez a jelentkezés, mint a katonái formaságok kiindulópontja, sokszor elgondolkoztatta a volt diákokból verbuválódott újoncokat. Ez annyira jó sikerült, hogy amikor először mehettek haza, s felszálltak a villamosra, a kalauz kérdésére egyikőjük így válaszolt: „Jelentem, átszállót kére”! GO Persze, volt köztük olyan, akiről legjobb akarattal sem lehetett elmondani, hogy izig-vérlg katonának született. Nála nehezebben ment minden, a' mama dédelgetett kisfia, a naív fiatalember célpontja lett az ugratásnak. Mert i ez is elkerülhetetlen a ka-1 úgy ehhez is segítséget nyújtunk. E lehetőség kihasználása több bevételhez juttatja a tsz-t és egyben enyhít a felvásárló kereskedelem raktárgondjain is. — Ami közvetlen a szállítás gondját illeti, az eddig bevált módszerrel kívánjuk végezni. Tavaly például több mint 200 tsz- gépjármű szállítási segítésére volt megái’ apodásuní:. Ezt a módszeit — amennyiben a lehetőségek engedik — idén is alkalmazni fogjuk. Az erre vonatkozó megállapodások folyamatban vannak. A kocsifordulók számát nőve’ni fogja, hogy a Nyíregyházi Almatárolóba irányuló szállításoknál alkalmazott raklapoa rendszert tovább fejlesztjük. KÉRDÉS: — Van-c elegendő göngyöleg, védőszer? VÁLASZ: — A tervezett felvásárlás lebonyolítására elegendő göngyöleg lesz. Sőt e célra minden eshetőségre számítva, mintegy 10—15 százalék tartalék- alapot is biztosítanak. Egyébként az idei termésű gyümölcsféleségek forgalmához. előre láthatólag, t millió 300 000 ládára, háncsrekeszre, rekeszre van szükségünk. Ebből már 4 millió 700 000 a helyszínen tárolva van. Jelenleg is nagy ütemben folynak a göngyölegszállítások, mivel az év második felében ilyen vasúti szállításra már nincs lehetőség. — A növény védőszer-ellátás az elmúlt évinél lényegesen jobbnak ígérkezik. Értesülésem szerint a kereskedelmi szerveknél rózsáimból 5800, orthocidból 1200, zinebbő! 500. sárgaméregből 200, parathion tartalmú szerekből mintegy 1000 mázsával lesz több, mint tavaly volt. Egyéb növényvédőszerekből is elegendő mennyiség áll rendelkezésre. A tsz-ek egy része már megrendelte és megkapta s szükséges védőszereket. KÉRDÉS: — Milyen gyümölcsre számíthatnak legkorábban a megye fogyasztói? VÁLASZ: — Tekintve megyénk északkeleti hűvösebb éghí41at»í szamócából, cseresznyéié: bitből május végén, őszibarackból június közepén, a déli megyékből hozunk primőrt. A későbbi időben a jelenlegi termés- kilátásokat figyelembe véve. a gyümölcsféleségek zöméből a megye lakosságának igényeit folyamatosan ki fogjuk tudni elégíteni. tonaéletben. Az illető azzal hívta fel magára a figyelmet hogy az első nap pedikűröst keresett a laktanyában. Ezek után senki sem csodálkozott azon, hogy elhitte: a fogkrémmel kitűnően lehet borotválkozni. Háromszori sikertelen próbálkozás után a fogpaszta visszakerült eredeti helyére. Lassan véget ért a kiképzés, már nem mondhatják rájuk az „Öregek,” hogy „Ne szóljon egy szót se, még mozog a kalapja otthon a fogason!” vagy: „Még haza se ért az a kutya, amely az állomásra kísérte.” Inkább ez a szólásmondás illik rájuk: „öreg baka, nem rakéta”, vagyis, hogy ő már nem kapkod, megfontoltan cselekszik. S ha jönnek majd az idei újoncok, s ellenőrzik fegyvereiket, így szólhatnak hozzájuk: „Egerek fészkelnek a csőben”. És ha rozsdás a fegyver: „Mi az, rüszi, el akarja játszani a Vörös és feketét”? 1966. március 27. Asztalos Bálint Szép élet, jé élet... I
