Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-25 / 71. szám
Vtíesi a ^jírejfjháii Tejipari Vállalat kapacitása Lényeges beruházás kellene a tejtermékek választékának bővítéséhez A Tejipari Vállalat eredményéiről, fejlődéséről és problémáiról beszélgettünk a vállalat igazgatójával. Ez a beszélgetés azért is aktuális, mert a közelmúlt napokban a televízió Szabolcs megye iparosításával kapcsolatosan foglalkozott a tejipar fejlesztésének kérdésével is. — Mit várhatnak a fogyasztók a tej- és tejtermék ellátásától? — Ez évben a megye igényeit tejből és tejtermékből korlátlanul ki tudjuk elégíteni. Az, hogy mindenhová eljut-e a tejtermék, elsősorban a megye kereskedelmi szerveitől függ: mert ha igénylik, üzemeinktől megkaphatják — mondta Szendrei István. — Milyen sajtokat gyárt a vállalat? — Tehéntejből kétfélét, ami a megyében is forgalomba kerül; trappista sajtot és pogácsa sajtot. Gyártunk' még juhtejből, kaskavalt és fehér sajtot. Ezeket exportra készítjük. Ugyancsak exportra is készítünk vajat, juhsajtot és kazeint. — Yoghurtot miért nem lehet kapni Nyíregyházán? — A műszaki adottságok hiányában egyelőre nem tudunk gyártani. — Miért nem hoznak forgalomba palackozott tejet? — Azért, mert hiába is kapnánk palackozó gépet, nem tudnánk hol elhelyezni. Ez összefügg az egész vállalat műszaki helyzetének problémájával. Itt vetődik fel a nyíregyházi tejporgyárnak a fontossága, amit a legutóbbi tv- nyilatkozatában Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is felvetett. A kérdés jogos, időszerű, sürgető. Ugyanis a város iparosítási problémáján túlmenően igen nagy gondot okozott számunkra eddig és a jövőben is az, hogy a mezőgazdaság által termelt tejmennyiséghez nincs elegendő feldolgozó kapacitásunk. Az ötéves terv végére a megyének átlagban mintegy napi 300 000 liter felvásárolt teje lesz és a jelenlegi ismert tervek alapján feldolgozó kapacitásunk mindössze 150 000 liter tejhez lesz elegendő a tejporgyár nélkül. Ahhoz, tehát, hogy Nyíregyházán palackozott tej és egyéb ízesített terméke, így yoghurt legyen, sürgősen fel kell építeni a tejporgyárat. — A vaj és tej minősége? — A vaj minőségére panaszt az utóbbi időben nem kaptunk. Ez azt mutatja, hogy a minőség kifogástalan. A tej minőségére az elmúlt év nyarán volt panasz, amely a hűtőenergiával volt összefüggésben. A hűtőenergia megjavult, s a tej minőségére sem kaptunk a közelmúltban észrevételt. Ettől függetlenül a tej- és valamennyi tejtermékünk minőségére igen nagy gondot fordítottunk és fordítunk az elkövetkező időben is. A minőség biztosítása már a felvásárlásnál kezdődik, éspedig úgy, hogy a termelőktől átvett tejeket minőségre a legszigorúbban vizsgáljuk — Mi az oka annak, hogy Hajdú megyei vajat árusítanak a nyíregyházi boltokban? — A vaj szabolcsi, csak a csomagolópapír Hajdú megyei. Nyíregyházi üzemünk csomagolóanyaga elfogyott, s egy ideig Hajdú megyétől kértük kölcsön a csomagoláshoz szükséges papírt. Előfordul az is, hogy budapesti cégjelzésű papírt használtunk. — A kapott információk részben megnyugtatóak. Reméljük, hogy a régen óhajtott tejporgyár létesítése Nyíregyházán hamarosan megvalósul, s ezzel megoldódd egész megyénkre a lakosság jobb ellátása. Farkas Pál A T, vendégről van sző Érdekességek a Legfelsőbb Bíróság döntéseiből A termelőszövetkezetek peres ügyeivel kapcsolatban az utóbb; időben a Legfelsőbb Bíróságon több érdekes döntés született. Ezekből ismertetünk néhányat Mennyi kötbér jqr ? Egy tsz az egyik vidéki építőipari vállalattal ötezer férőhelyes tojóházat és — egy meglevő épület átalakításával — csibenevelőt építtetett. A műszaki átadás é$ átvétel a kitűzött határnapon megtörtént, az üzemeltetés is megkezdődött, bár megállapították, hogy mindkét épületen kisebb hibák vannak. Ezeknek megszüntetésére a vállalattal újabb határidőben állapodtak meg. A munka azonban nem készült el, mire a szövetkezet napi ezer forint késedelmi kötbér fizetéséért pert indított. A járásbíróság a vállalatot mérsékelt összegű kötbér fizetésére kötelezte. A mérsékelés indoka az volt, hogy a vállalat a megye területén a tsz-ek részére végzett munkát általában határidőben és megfelelően végezte el, továbbá a hiányok megszüntetését a tsz sem szorgalmazta kellő eréllyel. A megyei bíróság ezt az összeget a 10 százalékára mérsékelte, azzal az indoklással, hogy a kötbér legmagasabb összege a kötbéralap 10 százalékát nem haladja meg. Kötbéralapként pedig nem a költségvetési összeget, hanem a hiányzó munka értékét vette figyelembe. A megyei bíróságnak a kötbér összegéről szóló rendelkezése ellen mind a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mind a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. A Legfelsőbb Bíróság kötbért kiszabó határozatának indoklása a többi közt a következő megállapításokat tette: — Abban az esetben, ha a létesítmény nem üzemeltethető. az építtető az épület átvételét megtagadhatja és meghiúsulási kötbért követelhet. Kisebb jelentőségű hiányok eseten a létesítményt át kell vennie, ilvérik'or' átadási késedelemről nem lehet szó. Abban az esetben, ha az építési vállalat a hiányoka't meghatározott időn belül nem pótolja — az értékhatártól függően — napi 500, illetve 1000 forint kötbért köteles fizetni. E jogszabály célja az, hogy a kivitelezőt a hiánypótlási határidő pontos betartására szorítsa. E célt nem lehet elérni, ha a kötbért csak a pótlandó munkák összege alapján állapítanák meg. Törvényt sértett tehát a megyei bíróság, amikor a kötbér mértékének meghatározásánál a pótmunkák értékét vette alapul. Csak a közgyűlés dönthet Egy termelőszövetkezet volt tagja ellen a járásbíróságtól fizetési meghagyás kibocsátását kérte, azon a címen, hogy az illető a szövetkezetből történt kilépése után az SZTK hozzájárulást, amit helyette előlegeztek, nem fizette vissza. A járásbíróság a kérelemnek helyt adott. A jogerőre emelkedett fizetési meghagyás ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt. A Legfelsőbb Bíróság a fizetési meghagyást hatályon ktvül helyezte és a tsz kérelmét visszaküldte azzal, hogy a kérdésben közgyűlési határozatot kell hozni. A törvényességi határozat Indoklása szerint a tagsági viszonnyal kapcsolatos vita eldöntése közgyűlési hatáskörbe tartozik, ha a követelés értéke a 300 forintot meghaladja. Oda tartozik az ügy akkor is, ha a jogvita a tagsági viszony megszűnése után keletkezik. A szövetkezet által előlegezett SZTK-díjak visz- szatérítéséről a közgyűlésnek kell döntenie. Minthogy az adós tagsági viszonya a kilépés következtében megszűnt, a közgyűlési határozatot joga van a bíróság előtt perrel megtámadni. Mindezekből következik, hogy a járásbíróságnak nem volt joga fizetési meghagyását kibocsátani, hanem az ügyet közgyűlési határozat hozatala érdekében a tsz vezetőségéhez kellett volna áttennie. Ezt pótolta a Legfelsőbb Bíróság. Egy várost — egyebek között — a vendéglátásáról is meg lehet ítélni. Nemcsak arról van szó, hogy az odaérkező idegenek mi ként érzik magukat, hanem arról is: a benne élőknek van-e lehetőségük minimális igényeik kielégítésére. Mert ha Nyíregyházát — szűkebb hazánk fővárosát — akarjuk ilyen szempontból megítélni —, sajnos — még mindig elemi feltété lek hiányát kell feszegetnünk. FURCSA HAGYOMÁNY Aligha mondunk újat azzal, hogy más megyeszékhelyekhez képest Nyíregyháza messze elmaradt az utóbbi években a vendéglátói kultúra fejlesztésében. (Erről lejjebb beszéljünk inkább.) Figyelmet érdemel viszont az a tarthatatlan állapot, amely a meglévő — tehát adott — lehetősé gek kihasználása tekintetében fennáll. Lássuk csak: hova mehet á jóhiszemű állampolgár egy békés hétvégi estén szórakozni, kikapcsolódni Nyíregyházán? (Túlzás ez így: szórakozni. Egyáltalán hová mehet vacsorázni?) A legutóbbi szombaton például ezt tapasztalta: a Szabolcs étterem a cipész ktsz mérlegzáró közgyűlése miatt csukott ajtóval várta. A „Tisza” egy nyereségrészesedést osztó vállalat dolgozóinak adott otthont. A „Halász-” ban egy tűt nem lehet leejteni szombaton este. Sóstó? Fél tízig nyitva* zene nincs, aztán mehet mindenki haza... Vacsorázni vágyó hazánkfia tétován állt az utcán, aztán dühödten hazament. BUKFENCEK Ha rendkívüli esetről lenne szó, talán elhallgatnánk A bosszantó az, hogy — különösen a télvégi hetekben — gyakorlat ez a vendégkirekesztés Nyíregyházán. (A Szabolcs Étteremben közölték: a java még csak ezután jön.) Csak közbevetőleg; a megye egyetlen reprezentatív étterme — a Szabolcs — az Idén már „lehúzta a rolót” az idegen és a bennszülött vendég előtt — nem első ízben, most épp — a festő ktsz „nagyfontosságú” mérlegzáró ünnepsége miatt. A rendezvény-könyvek előjegyzései még rosz- szabb állapotot Ígérnek — Vlüzemavatók, nyereségrév- szesedés, iskolai bankettek, stb. — s aki ezek miatt esetleg a „Dolgozók Étter® Nemcsak beruházás kérdése # „Zárt körű64 forgalom II? Hol reggelizzünk? mébe” préselődik be, aligha dicsekedhet jó étvágy- gyal. Nem kételkedünk benne: ezek az étteremfoglalások bevétel szempontjából áldásosak a vendéglátóiparra. Abban viszont a vendéglátó-szakemberek nem kételkedhetnek egy pillanatig sem, hogy ez az álvendéglátói módszer mennyire tépázza a vállalat rangját, hírét. Másutt is gyakorlat ez — mondhatják válaszul. De egy olyan adottságokkal rendelkező városban, mint Nyíregyháza, ahol normális viszonyok között is szűk az „éttermi kapacitás”, egyenesen merénylet a vendéglátás ellen a zárt körű rendezvények hagyományosítása. Mert itt lassan hagyományról van szó. Egy-egy ktsz kollektívájának joga van népes ünnepség rendezésére, de a vendéglátó- iparnak olyan elemi kötelezettségei vannak, amelyek ütköznek a gyakori kérésekkel. A szervezés fonák- . ságát mi sem példázza •jobban, minthogy a kitűnő adottságokkal rendelkező sóstói étterem — ezen a legutóbbi szombaton is — üresen maradt. Oda nem mennek ki a szövetkezetek, vállalatok dolgozói — halíik a válasz. Pedig nekik egy évben egyszer kellene csak villamosra szállniuk — míg a vacsorázni óhajtó idegennek, vagy városbelinek a csukott ajtók heiente okoznak bosszúságot. Persze a bevétel, a forgalom (a jutalék); az éttermek dolgozói aligha igyekeznek „meggyőzni" a zárt körű rendezvényéit kellemetlen hatásáról önmagukat és a vállalatok képviselőit. „FEJLESZTÉS" Másfajta szervezési bukfenc is előfordul. Bezárták nemrég a „Jegeskét”, ugyanakkor nem gondoskodtak a korábbi nyitásról — másutt Néhány napja a „Szabolcs” kiséttermét Jelölték ki erre a célra: Nyíregyháza központjában jelenleg ez az egyetlen lehetőség reggelizésre (...pá- linkázók, fröccsözők sokasága között!) Ugyanakkor üzemeltetnek egy cukrászdát!?) a Zrínyi Ilona utcán, amely se nem cukrászda, se nem talponálló, se, nem reggelizőhely. Földes György: Bátorság A vállalati banketten Giziké mellé kerültem és fél óra múltán máris tudomást szereztem arról, hogy Giziké a szokásosnál nagyobb szenvedéllyel utálja az osztályvezetőjét. Kínos eleganciával öltözködik, mint egy régifajta vizesnyolcas — informált Giziké —, és emellei.t olyan mézes-mázos szavakba burkolva gonoszkodik a beosztottakkal, hogy azt jó- izlósű ember alig képes elviselni. A dolgozók jogos kéréseit is olyan fölényes gesztussal teljesíti, mintha övé lenne a vállalat. Nem merik bírálni, félnek tőle, mindent megtorol. Amikor Giziké éppen arról tájékoztatott, hogy ő az egyetlen, aki szemtől szembe, bátran meg meri mondani a véleményét annak a ronda alaknak, „Szabad kedves Giziké?” megszólítással üdvözölte öt egy kopaszodó. köpcös kartárs és leült melléje, miközben Giziké kedvesen elrebegte, hogy „Nagyon örülök, osztályvezető kartárs.” — Az osztályvezetőm, Perge kartárs, akiről éppen az imént beszéltem — szólt Giziké és én e pillanattól kezdve csak néma szereplője voltam a több menetből állá, egyoldalú kérdés-felelet játéknak. — Felháborító, Perge kartárs — kezdte Giziké —, hogy magát a bérosz- tályon pöffeszkedö jampec- nak nevezik, pedig igazán mindent el lehet mondani az osztályveztő kartársról, csak ezt nem.., Giziké máris megérzi a két deci muskotályt — gondoltam —, amellyel az imént biztattuk egymást, hogy emelkedett hangulatba ringassuk magunkat, de Perge aligha gondolt ilyesmire. Hűvös tárgyilagossággal érdeklődött Gizikétől, hogy szerinte mi mindent lehetne igazán őróla elmondani. — Először is azt — felelte zavartalanul Giziké —, hogy nem pöffeszkedö. másodszor pedig azt, hogy nem jampec. Azzal pedig egyáltalán nem kell törődni, hogy mit terjesztenek aa osztályvezető kar- társról az áruforgalmi osztályon... Persze, ha nem veszi a szívére, Perge kartárs, akkor ezt is elmondom, mert önnek tudnia kell erről is, arról is, amit a vállalatnál beszélnek... Perge még szóhoz tem juthatott, « csak annyi ideje volt, hogy koccintson Gizikével, aki feltűnően fürgén hajtotta le a második két deci muskotályt, majd üres poharát az asztalra helyezve folytatta: — Semmiség az egész, Perge kartárs! Komiszak az emberek, különösen az áruforgalmi osztályon. Nem kell rájuk hallgatni! Azt mondogatják egymás között, hogy Perge kartárs mesterkélt jó modora mögött gonosz szív lakozik, s mindenkinek ott árt, ahol csak lehet. Maradi és kicsinyes, és még azt is merészelik mondani, hogyha az osztályvezető kar- társ bemegy hozzájuk, szinte megérzik rajta a nafta- linszagot. S miután még Giziké kifejtette, hogy ő a maga részéről semmi rosszat nem tudna mondani az osztály- vezető kartársra és egyáltalán nincs is naftalinsaa- ga, Perge búcsúzott és zavartan motyogta, hogy úgyszólván csak Gizikében bízhat, ő az egyetlen, aki együtt érez vele, nem hízeleg és hűségesen tájékoztatja az emberek rosszindulatú megjegyzéseiről is. Én csak a>z egyik fülemmel hallgattam Gizikére és Pergére, s úgy tettem, mintha a másik asztaltársamra figyeltem volna. Perge melegen megszorította Giziké kezét, elbúcsúzott tőlem is és leült egy távolabbi asztalhoz, a kartársak közé. Gizikéhez fordultam ekkor, de mielőtt még valamit is kérdezhettem volna, szokása szerint ő kérdezett: — Mit csodálkozik? Időnként valahogy csak tudomására kell hoznom, hogy milyen pöffeszkedö, piperkőc, nagyképű, gonosz és pohos alak... És nincs erre jobb alkalom egy vállalati murinál... Elismeréssel néztem Gizikére. Megint tanultam valamit. Úgy tűnik, általában félre értelmezik Nyíregyházán a vendéglátás fogalmát, teljesen elkülönítik azt a forgalom kategóriájától. Mindennek a helyiséghiány az oka — mondhatják erre az illetékesek — az, hogy a városfejlesztés mögött messze elmarad a vendéglátóhálózat korszerűsítése, bővítése. Ez csak részben mentség, hiszen a rendelkezésre álló „egységekkel” is ésszerűbben lehetne gazdálkodni. Már az is változást hozna, ha például a zárt körű rendezvényekre szombat vasárnap este nem adnának tehetőséget. Kétségtelen viszont, hogy — más városokhoz, de még a közeli járásszékhelyekhez képest is — szembetűnő a nyíregyházi vendéglátóhálózat elmaradottsága. Az utóbbi években mindössze két szűk cukrászda és egy bisztró képviselte a „fejlesztést”. Túl azon, hogy a szűkös beruházási keretek között is nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítani a vendéglátásnak, a kínálkozó lehetőségiekkel sem élnek az illetékesek. Evekkel ezelőtt eldöntötték a megyei tanácson például, hogy a korábban vendéglátást szolgáló „bábtermet” vissza kell adni vendéglátás céljára, — ahol zárt körű rendezvényeket, esküvőket nagyszerűen le lehet bonyolítani — ez meg ma sem történt meg. (Tavaly lapunkban jelent meg: legkésőbb november 15-ig végrehajtják a döntést, az átadást.) Művelődést szolgáló helyiséget nem szabad más célra használni — hallik erre a kontra. Kecsegtető a kép, ha arra gondolunk: ez a terem nagy terhet venne le a „Szabolcs’-ról és közvetlenül, naponta szolgálná a város lakóit. Mindehhez azonban az szükséges, hogy a. vendéglátás felelősei — s azok is, akik közvetve felelősek érte — végre lássák: egy városhoz úgy hozzátartozik az étterem, a falatozó, rr.int a villany, a közmű, a filmszínház. Sok mindent csak nagyobb beruházásokkal lehet megoldani, de jónéhányat már most, azonnal, rugalmasabb, hozzáértőbb és felelősségteljesebb szervezéssel. S ezért nem árt egy kicsit szétnézni más városokban sem. Angyal Sándor Az ÉM 44. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — villanyszerelőket, könnyűgépkezelőket (ÉM vizsgával), kubikosokat és férfi segédmunkásokat Családfenntartóknak napi 15 Ft, nem családfenntartóknak napi 10 Ft különélési dijat fizetünk, amennyiben vidéki lakásbejelentéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk Tanácsigazolás és munkaruha szükséges Továbbá felveszünk — szeptemberi beiskolázással — kőműves, ács, vasbetonszerelő hidegpadló és parkettás szakmába ipari tanulókat —> 8 általános iskolai végzettséggel Jelentkezés tevéiben- Cím: Budapest. V. KossutH Lajos tér 13—15 Munkaerő- gazdálkodás. (0