Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-25 / 71. szám

Kongresszusi előkészületek Moszkvában Moszkva: Pirityi Sándor, az MTI tudósítója írja: Pénteken reggel a nagy Kreml-palota György-ter- mében, ahol a kormányfo­gadásokat szokták rendezni, megkezdődött a kongresszu­si küldöttek jegyzékbe fog­lalása. Minthogy az SZKP tagjainak és tagjelöltjeinek száma meghaladja a 12 milliót, közel ötezer kong­resszusi küldöttel számol­nak. A kongresszus előtti jegy­zékbe foglalás képezi an­nak a jelentésnek az alap­ját, amelyet a mandátum- vizsgáló bizottság terjeszt majd a kongresszus elé, s amely részletes képet ad a küldöttek megoszlásáról, nem, életkori’, párttagság kelte, iskolai végzettség, nemzetiség, foglalkozás sze­rint. A Iá tyera tu maja Gazeta egyébként felsorolja azokat az ismertebb írókat, akiket az SZKP XXIII. kongresz- szusa küldötteinek válasz­tottak. Közöttük vannak Ajtmatov, Bazsan, Brovka, Csakovszkij, Kocsetov, Kor- nyejcsuk, Kozsevnyikov, Mezselajtisz, Mihalkov, So- lohov, Szimonov, Szofronov, Szurkov, A. Turszun-Zade. Az SZKP XXIII. kong­resszusa a párt Központi Bizottságának múlt év szep­tember 29-i határozata alapján került összehívásra négy napirendi ponttal, a Központi Bizottság beszá­molóját Brezsnyev, a Köz­ponti Bizottság első titkára, a központi revíziós bizott­ság beszámolóját Muravjo- va, a bizottság elnöke, az új ötéves terv kongresszusi irányelveiről szóló beszá­molót Koszigin miniszterel­nök terjeszti elő, aki az SZKP KB elnökségének tagja. A XXIII. kongresz- szus utolsó napirendi pont­ja a párt új Központi Bi­zottságának megválasztása A március 29-én össze­ülő szovjet pártkongresszus „rendes’1 kongresszus; a párt szervezeti szabályzata értelmében a rendes párt- kongresszusokat nem rit­kábban, mint négyéven­ként kell összehívni. Az SZKP XXII. kongresszusa, amely az új szervezeti sza­bályzatot jóváhagyta, 1961 októberében tanácskozott. A XXIII. pártkongresszus ösz- szehívásának időpontja a négyéves terminuson belül­re esett, de magának a kongresszusnak az összeillé­sét némileg hátráltatta, hogy a Szovjetunióban vég­rehajtott nagyszabású gaz­dasági reform késedelmet okozott az új ötéves terv előkészítésében. A mostani sorszámozás alapját képező első pártkong­resszus 1898-ban volt. Ott kiáltották ki az Oroszor­szági Szociáldemokrata Munkáspárt megalakulását. 1917-től 1925-ig minden év­ben tartottak pártkongresz- szust. viszont az 1939-ben összehívott XVIII. párt- kongresszus után a XIX. kongresszusra csupán 1952- ben került sor. Az 1956-ban megtartott XX. kongres­szust 1959-ben a rendkívüli XXI kongresszus követte, majd 1961 október 17-én tárultak ki a XXII. párt- kongresszus küldöttei előtt a moszkvai Kreml erre az alkalomra elkészült monu­mentális kongresszusi palo­tájának kapui. Magyar javaslatot fogadott el a nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság Genfben Anglia egy héttel a szavazás előtt London, (MTI): Csütörtökön reggel, egy héttel a szavazás napja előtt két közvéleménykutató in­tézet tette közzé jelentését. A Gallup intézet szerint a munkáspárti előny a parlament feloszlatása óta 12 százalékról 8,5 százalék­ra csökkent Az országos közvéleménykutató intézet megállapítása szerint vi­szont továbbra is 12,2 szá­zalékkal vezet a kormány­párt, csaknem pontosan annyival, mint a két hete megindult hivatalos vá­lasztási hadjárat kezdetén. A Gallup által kimutatott 8,5 százalékos vezetés or­szágos megismétlődése ese­tén százon felüli, az orszá­gos közvéleménykutató in­tézet által érzékelt 12,2 szá­zalékos előny érvényesülése esetén pedig 200 mandátum körüli alsóházi többséggel kerülne vissza a hatalomba a Wilson-kormány. A közvéleménykutatók és a sajtókommentátorok egy­aránt úgy találják, hogy általános a közöny a vita­tott politikai kérdések iránt A küzdelem lényegében a két rivális pártvezér, Wil­son és Heath személyi pár­viadalára összpontosul, s a jelek szerint inkább a Toryk iránti bizalmatlanság, mint a munkáspárti kor­mány iránti lelkesedés bil­lenti Wilson javára a köz­hangulat mérlegének nyel­vét. Mindenesetre jellemző fényt vet a választók han­gulatára, hogy Edward Heath kedden este egy gyűlésen a legnagyobb tapsvihart a következő ki­jelentésével aratta: "Csele­kednünk kell, hogy megsza­badítsuk Nagy-Britanniát az amerikai hatalomtól és az amerikai pénztől való egész­ségtelen függőségtől, amelyre a jelenlegi kormány ítélt bennünket”. A polgári sajtó egyéb­ként egyre riadtabban fi­gyelmezteti a politikusokat: az egész kétpárti váltógaz­dálkodás hitelét aláássák, ha szünet nélkül kölcsönö­sen hazudozással és a nép megtévesztésével vádolják egymást. A korteshad­járat eddigi meneté­nek jellemzésére a saj­tó a „csiricsáré, ízléstelen, földhöz ragadt, közönséges, halálosan unalmas” jelzőket használja. „Az árnyékboxolás már túlságosan régóta folytató­dik, a politikai zsonglörkö- dés pedig túlhaladta a hányinger szakaszát is. A választók már torkig van­nak: ki törődik azzal, hogy Wilson és Heath hajlandó-e farkasszemezni egymással a televízió képernyőjén, amíg ők maguk nem hajlandók szembenézni a rideg té­nyekkel?” — írja csütörtöki yezércikkében a néphangu­lat” szócsöve, a Daily Mir­ror. A napokban érkezett ha­za Géniből a nők helyzeté­vel foglalkozó ENSZ bizott­ság üléséről Bokor Petemé, dr. Szegő Hanna kandidá­tus. az MTA állam- és jog- tudományi intézetének mun­katársa, aki hazánkat kép­viselte a tanácskozáson. Az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta: Különösen nagy jelentő­ségű az az egyhangúlag el­fogadott deklaráció, amely a nőkkel szembeni minden­fajta diszkrimináció fel­számolását követeli. A dek­laráció kido1 gozásában, mint a szerkesztő bizottság tagja vettem részt és az a meg­tiszteltetés ért, hogy elő­adója voltam a nyilatkozat­nak. A deklaráció követeli a nők teljes egyenjogúsá­gának biztosítását a köz­életben, a családban és a magáné'etben, a művelődés területén és a gazdasági életben. — Az ülésszak másik fontos állásfoglalásában azt indítványozza, dolgozzon ki távlati programot a nők helyzetének általános meg­javítására. — Ms"vpr ’avaslatra az értekezlet határozatot fo­gadott el, amely felhívja a kormányokat, hogy a nők általános helyzetének meg­javítását célzó program ki­dolgozásába vonják be a nemzeti társadalmi nőszer­vezeteket is. Suliarno cáfolta a lemondásáról és a külföldre távozásáról szóló hírt Djakarta (MTI): Mint ismeretes, az AP hírügynökség szerdán azt a tendenciózus hirt röpítette fel (sigaporei keltezésű je­lentésében), hogy Sukarno elnök lemond vagy külföld­re távozik. Szerdán este viszont be­bizonyosodott e hír valót­lansága. Sukarno elnök meg­jelent a pakisztáni nagykö­vetség fogadásán és itt rög­tönzött angol nyelvű beszé­dében cáfolta meg ezeket a feltételezéseket. Tagadta a betegségéről szóló híreket és tagadta, hogy „a Fülöp- szágeteken politikai mene­dékjogot kért”. Erről a diplomáciai fo­gadásról a djakartsii rádió is részletes beszámolót közölt. Sukarno hosszú idő óta Dé'-Vietnam, Ben Cui: A volt kapitalista házában ülé­sezik a Ben Cui gumiü'íeívény intéző bizottsága. A dolgc? zók a felszabadító harcot követően saját kezelésükbe vették az ültetvényt. (MTI Külföldi Képszolgálat) először jelent meg a nyilvá­nosság előtt és váratlan megjelenését az AP úgy ér­tékeli. hogy az elnök kife­jezte vágyát: meg akarja tartani pozícióját, A katonai vezetők ugyanakkor fenn akarják tartani a legalitás látszatát, tehát azt a benyo.-, mást keltik, hogy Sukarnót nem fosztották meg minden hatalmától. Az elnök nyomatékosan hangoztatta: „még mindig Indonézia elnöke, a fegyve­res erők főparancsnoka és az indonéz forradalom zetője vagyok". A nyugati hírügynökségek indonéz híreinek megbízha­tatlanságáról tanúskodik az is, hogy már napok óta többször is jelentették a Kínai Népköztársaság nagy­követének hazautazását. Mint a Reuter legújabb hí­rében közli, a djakartai kí­nai nagykövet jelen volt a pakisztáni ünnepi fogadá­son, sőt néhány szót is vál­tott Sukarno elnökkel. ve­LecsSIIapítás Nairobi, (MTI): A CTK hírügynökség tu­dósítójának jelentése sze­rint csütörtöktől kezdve a kenyai parlament képvise­lőinek és az ország politi­ka; személyiségeinek leg­főbb egy héttel előre be kell jelenteniök az illetékes hatóságoknak, hogy gyűlé­seket kívánnak tartani. A Daily Nation című lap jelentésére hivatkozva a tudósító azt írja, hogy az egy hónapra szóló intézke­dés célja a „politikai szen­vedélyek lecsillapítása”. URQÁN ERNŐ­(Kisregény) 16. Oda is lett a nyugalma és derűje Katinak, Morco­sán, kényszeredetten tett­vett. Magától nem szólt. Felelni is csak immel-ám- mal felelt. Ha meg észre­vette magát, hogy ... ja j, utóbb még gyanúba talál esni, hát olyan fülsértő hangoskodást művelt, hogy már már sírásnak hatott é. szánalmat keltett a kaca­gása. Főleg a csütörtökjei és a vasárnapjai lettek kibírha- tatlanok. A remény tudniillik, hogy majd csak hozzásze- lidül Laci, és a beszélő vi­szonyt is helyreállítja vele, mindkét hetivásáros na­pon: szerdán és szombaton is autóbuszra ültette. De bárcsak ne ültette volna! Laci — a mafla, a fafe- jűség netovábbja — válto­zatlanul kimért és egész a megátalkodottságig szófu­kar maradt. Pedig ha van szeme, ha nem veszi el megfogyatko­zott ítélőképességét is az idült gyanakvás, észre kel­lett volna vennie, hogy provokációról szó sincs. Ér­te és csakis érte viteti-rá- zatja magát immár a har­madik hete oda-vissza az autóbuszon Kati. És az öreg Bársony? ö csak nem volt vak? Ö csak észrevette, hogy vala­mi nincs rendjén Katinál? Hogyne. Csak kivárt, figyelt, ada­tokat egyeztetett. Higgadt, tapintatos férfiú létére mindenekelőtt a baj miben­létével szeretett volna tisz­tába jönni. Azt még elnézte, és hol­mi bal lábbal keléssel ma­gyarázta, hogy Kati figyel­metlen, s hogy ennek foly­tán gyom helyett virágtöve­ket vagdal ki. El még azt is, hogy a kezében kész ve­szedelem, valóságos iszapo- ló puska az öntöző „slag.” Mivelhogy elbámészkodik ugyebár, és akkora lyukat váj ki a sugarával, hogy egy egész üregi nyúlcsalád is bátran ellakhatna abban. Sőt mi több: még Kati sű­rű utazgatásán se akadt fenn, noha látván láthatta, hogy a haja rendben van, nem kíván fodrászt, és hogy a kosara is mindig üres, csak parádénak van ott a karján. Hanem hogy a főzőtudo­mánya is válságba jutott?! Hogy — amire még em­lékezni is siralom — leg­utóbb kristálycukor helyett sóval szórta meg a túrós palacsintát?! Rágalom és rosszmájúság volna azt állítani, hogy az öreg Bársony élt-halt a ha­sáért, s hogy eképpen a lánya bajba jutását nem annyira az esze, mint in­kább az ínye ismertette fel vele. Ez nem áll. De az már szentigaz. hogy a több mint három esztendőn át gyártott saját kotyvalékot és a szomszéd­asszonyok fűrészpor ízű re­meklései után úgy, de úgy ízlett neki Kati főztje, hogy arra már kifejzés sincs. És ó, Igen: a pala­csintát is világ életében „egyelekmeg”-nek becézte. Ha tehát nagy kanállal ké­szült belőle enni, s rögtön az első falasra sóval ment tele a szája, mi sem termé­szetesebb annál, hogy nem­csak testileg, de lelkileg is megrendült. — Szerelmes Kati! — lett a só gondolatszilánkja alá a mágnes. — De... ki­be? Ki a választott? És mert nemcsak higgadt és tapintatos férfiú volt, de gyakorlati észjárása se volt híjával, így okoskodott to­vább: — Jól van, buszozz csak, lányom. Legközelebb majd én is veled buszozok. A legközelebbi hetivásá­ros nap kapálás és aratás közé, egy borús, hüvöskés szombati napra esett. A járat — kalauz nyel­ven szólva — csak hat óra negyvenötkor indult, de Kati már öt óra előtt tal­pon volt. Hol a haját tépáz­ta, túrta, szidta, hogy... pemet, boglya ez, gya­lázat így emberek közé menni, hol meg az udvarra szaladgált ki. hogy... mi lesz, mire szán­ja el magát az idő, kis­Eősztümöt vagy nyári öltö­zéket parancsol-e rá... ? Kapkodva reggelizett. Mindössze egy bögre aludttejet vett magához. És csak bámult, nem akart hinni a szemének, amidőn pontosan fél hétkor az öreg Bársonyt látta le­horgonyozni a szobája — a kisebbik szoba — küszö­bén. Kimenősen. Frissen beretválkozva égnek pedert bajusszal, to­vábbá bottal és kalappal a kezében. — No lányom! — mo­solygott az öreg. Készen vagy? Mehetünk? — I-i-igen, — mondta nagysokára és akkor is in­kább csak a pillantásával Kati. Egészen odavolt, az esze is megállt a gondolatra, hogy apja szinten Fehér- I várra készül. Amikor foga­dalmat tett. Arra tett fo­gadalmat, hogy... — süly- lyedjen el ott, ahol van, csapjon bele a Kénköves istennyila, ő bizony többé a lábát se teszi be Fehér­várra. Ügy rémlik — meg­lopták, vagy valami ehhez hasonló kellemetlensége volt, és dühében fogadott örök-haragot. Állta is, ke­ményen állta a szavát. Jó tiz esztendeje már képpel se fordul Fehérvár felé. (Folytatjuk) Csütörtökön este Moszk­vába érkezett Lord Chal- font, a leszerelési kérdések­kel foglalkozó angol külügyi államminiszter. A repülőié > ren Vaszilij Kuznyecov, a szovjet külügyminiszter el­ső helyettese fogadta. Dmitrij Mityerev pro­fesszor, a Szovjet Vöröske­reszt elnöke táviratban kö­zölte Csien Hszln-csunggal, a Kínai Vöröskereszt elnö­kével, hogy az irányítása alatt álló szervezet a Kínai Vöröskereszt útján orvossá­gokat és vitaminkészítmé­nyeket küld a földrengés- sújtotta Hopej-tartomány lakóinak. Franciaországban pénte­ken hajna.ban 35 uOO vonat­vezető és kísérő iép sztrájk­ba. A „gördülő személyzet” szombat délig vasúti körze­tenként felváltva 8—8 órá­ra szünteti be a munkát. Két héten belül ez a har­madik vasutassztrájk Fran­ciaországban. Félmillió milánói dolgozó — vasas, építőmunkás és élelmiszeripari alkalmazott — lépett csütörtökön sztrájkba, hogy kiharcolja az új kollektív szerződést. A sztrájkot egységesen hir­dették meg a különböző irányzatú szakszervezetek. Diplomáciai körökből szerzett értesülés szerint a Német Demokratikus Köz­társaság accrai kereskedel - mi kirendeltségét bezárták, s a misszió vezetője, Kari Heinz Kern visszautazott az NDK-ba. A ghanai kor­mány nem adott ki hivata­los közlést erről a fejle­ményről. Schröder nyugatnémet külügyminiszter csütörtö­kön egyhetes portugáliai és spanyolországi látogatásra utazott. A külügyminiszter tárgyalásokat folytat majd a két ország kormányának képviselőivel a fokozott poli­tikai és katonai együttmű­ködésről. Az Uj-Kina hírügynökség jelentése szerint, a kínai népi felszabadító hadsereg légvédelmi alakulatai lelőt­tek egy pilóta nélküli ame­rikai katonai felderítő gé­pet, amely nagy magasság­ban délnyugat felől hatolt be a Kínai Népköztársaság légi terébe Tokióban közös közle­ményt hoztak nyilvánosság­ra aridl a március 22-én Niigatában megtartott szovjet—japán kereskedelmi tanáesk ázásról, amelyen > két ország partmenti vá­rosai közötti kereskedelem kérdéseit vitatták meg. Az AFP hírügynökség ér­tesülése szerint Le Duan. a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának el­ső titkára kedden Peking- be érkezett, Párizsban valószínűleg nem ‘eszik közzé Johnson De Gaulle-hoz intézett 20 oldalas válaszlevelének szö­vegét A francia kormány felfogása szerint a feladóra tartozik, nyilvánosságra hozza-e üzenetét, vagy sem. A kínai külügyminiszté­rium csütörtöki nyilatkoza­tában erélyesen elítélte az amerikai imperialisták vé­rengzéseit, akik mérges­gázzal és mérgező anyagok­kal pusztítják Dél-Vietnam népét. A Vietnami Dolgozó Ifjú­sági Szövetség megalakulá­sának közelgő 35. évfordu­lója alkalmából Hanoiban leleplezték Li Tu Csöng szobrát. Li Tu Csongot kom­munista meggyőződése miatt a francia gyarmatosítók 1931-ben, a saigoni börtön­ben halálra kínozták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom