Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-23 / 69. szám
Az épülő Nyíregyháza Beszélgetés Bíró László elvtárssal, a városi tanács vb. elnökével Ezt hozta a „114-es“ Tanulságok egy rendkívüli lehetőség kihasználásáról Tulajdonképpen csak a második ötéves tervvel indult el Nyíregyházán a vá- rosiasodási folyamat. — Hogyan sikerült ez a nemrég befejeződött öt esztendő a megyeszékhely fejlődését tekintve? — ez volt az első kérdés azon a beszélgetésen, amelyet munkatársunk Bíró László elvtárssal, a városi tanács vb. elnökével a lakosságot érdeklő Időszerű kérdésekről folytatott. — Szerintem jól — kezdte a választ Bíró elvtárs. — Ennek Is tulajdonítható, hogy az országos szervek Nyíregyházát már nem mezőgazdasági, hanem vegyes jellegű városként tartják nyilván. A városiasodás alapja a vízművesítés és csatornázás volt, enélkül egy város nem város, • ugyanakkor félévszázados ■ terv vált valóra. Megindult Nyíregyháza ipari fejlődése is, aminek két legreprezen- tánsabb példája a konzerv- és gumigyár. öt év alatt f több. mint 2400 lakás épült • állami szövetkezeti és magánerőből — a többség már emeletes. Tízezer lakos köl1 törött új otthonba és kialakult két új, nagy városne‘ gyed. Sóstóra 20 milliót köl■ töttünk, amivel kezdetét • vette a gyógyfürdójelleg érvényesülése. Sók új utat építettünk, s Nyíregyháza központjában már alig van földes utca. Azt hiszem, időszerű kérdés a foglalkoztatottsági gondok megoldása. Milyen lehetőségeket lát elnök elvtárs? — A legutóbbi felmérések szerint is még igen nagy a városban a munkaerőforrás, különösen a nők • között. Mintegy ötezer em* • bemek kellene állandó . munkát biztosítani. Igen sürgős lenne a már régeb• ben számba vett Ipari üzemek építésének megkezdése, mint például a bútorgyár, élelmiszeripari kombinát, ezenbeíül a kenyérgyár, s ezenkívül más üzemek. Ezekről most folynak a tárgyalások a megye és a Város, s a főhatóságok között ■— reméljük eredményesen. Igén nagy az érdeklődés a lakásépítés további lehetőségei iránt. Tudunk-e javítani a jövőben a jelenlegi helyzeten? — Az eddigi ütemet szeretnénk tartani ezután is. A magánerőből épülő házakhoz megfelelő telkeket biztosít a tanács. Tovább épül az északi és a déli alközpont, megindítjuk a tanyaközpontok kiépítését is. Napirendre került a belváros foghíjainak beépítése. Befejezés előtt áll a Zrínyi Ilona utcai ötemeletes lakó- és irodaház, indul a Kossuth téri ABC áruház, a Lenin téri nagy filmszínház építése és valószínű szálloda lesz a Szabolcs-ét- teremmel szomszédos üres telkeh. E témával kapcsolatos az utcák, terek rendezése, hisz azok eléggé elavultak. Ván erre elgondolása a tanácsnak? — Kétségtelen, hogy a második ötéves terv éveiben a közművek építése miatt éppen a központi utak, járdák, parkok esetében romlott a helyzet, s a peremkerületeké javult. Most tervezzük a Zrínyi. Széchenyi utcák és más központi utcák korszerűsítését, aszfaltozását. A terek rendezésének egyik ilyen i előőrse a Szamuely (állomás) tér és a Petőfi tér parkosítása több, mint egymillió forintért. A gyorsabb rendezés akadályai csak a szanálásra kerülő házak. A többi tereket is rendbehozzuk, díszcserjéket ültet a Kertészeti Vállalat. Készül a tanulmányterv, hogy a Kossuth és a Benczúr térre és az állomás elé szökőkutakat is építünk. A parkokba szobrokat is rendeltünk —* a színház, a sóstói strand és a stadion elé. Ha már a Sóstónál tartunk: mikor lesz valóságos fürdőhely, elég meleg víz a város oázisán? — A melegvíz-mennyiség már idén nyáron megduplázódik, lényegesen gyorsabban és természetesen gyakrabban cserélhetnek vizet a medencékben, s az úszómedencébe is megfelelő hőfokú vizet adhatunk. A következő két év során létrejön a Sóstó üzlet és vendéglátási hálózata is. örülünk a Sóstónak, de az a város köztisztálkodási igényeit már csak a távolság miatt sem tudja kielégíteni. Ugyanakkor négy éve húzódik az új városi fürdő építése. Mit várhat e területen a lakosság? — A kérdés szerintem is jogos. Lakosságunk évente ezer fővel nő — ma már 64 ezren laknak Nyíregyházán köztisztasági fürdő nélkül, fürdőszobával pedig nem sokan rendelkeznek. A fürdőhöz a meleg vizű kutat három éve elkészítettük, vize is van elég. A népgazdasági lehetőségek korlátozottságát is látjuk, de annak is tudatában vagyunk, ha már elkezdenénk az építést is, elkéstünk. Tárgyalásokat folytatunk és az lesz a kérésünk a felettes szervekhez, hogy ne csak megkezdődjön az építés, hanem legyen is készen a fürdő 1970-ben. Ehhez a város a lehetőségekhez mérten igyekszik hozzájárulni. Ide tartozik egy másik sérelme a lakosságnak, a város nem megfelelő köztisztasági helyzete. — Röviden annyit, hogy van javulás itt is, de megNyiregyháza, Déli Alközpont. közelítőleg sem kielégítő. Nem lehetünk elégedettek, lényegesen szervezettebbé tesszük köztisztasági vállalatunk munkáját, ezenkívül gépekkel is ellátjuk dolgozóikat. Több utcai szemétgyűjtőt szereltetünk fel. De a lakosság támogatása, megértése is kell a tiszta Nyíregyházához. Mit kap a tanyavilág, ahol mintegy 18 000 ember él? — Az utóbbi időben itt különösen nagy gondot fordítottunk a művelődési otthonok, a2 egészségügy fejlesztésére. A legnagyobb jelentőségű eredményt mégis a villamosítással értük el: az elmúlt öt évben húsz kilométeren építettünk hálózatot. Ezt az Ütemet iá növeljük, s egyedül 1966-ban tizenkét kilométeren kap tanyavilágunk új hálózatot. Ez a fejlődés alapja, A beszélgetés során egyetértettünk Bíró elvtárssal abbarl, hogy a fej • lesztés Indokolt továbbra is. A város vonzási körzete nagy, a lakosság száma gyorsain nő tovább. És a perspektíva is bíztató, különösen a2 egészségügynél, ahol a megyei kórház ágy- létszámát közel megkétszerezik, dolgozni kezd az új Mondták már korábban is, hogy B. Kun Béláné, a kertészeti szocialista brigád vezetője és a szakvezető Horváth Elek között nézeteltérés Van. Nem egyeznek. A brigád tagjai, äz asszonyok esküdnek: nem igaz. Nem volt az olyan veszélyes, hogy kenyértörésre adjon okot. Ez mégis bekövetkezett. Kivált a brigádból Kunná, a vezető. Üzennek érte, írja alá a szocialista brigád ez éVi szerződését. Nem megy. Értekezletre hívják Báktárá. Nem Vál- laljá. Vajon miért vált meg a brigádvezetéstől? Csendes a vajai Béke Tsz irodája. Hallgatnak a jéléhléVők. összénéz a tsz- elnök helyettes Biró István és az anyagkönyvelő Székely Kálmánné. Nem lehet kibújni a válasz elől. Bíró, bizonytalanul: Azt hallottam, Kunhé akart az egész kertészet vezetője Foto: Hammel József városi rendelő. Még sok mással gazdagodik a harmadik Ötéves tervben Nyíregyháza. De lényegesen nagyobb fejlesztést igényel a már kinőtt iskolai, óvodai, bölcsődei hálózat és a kereskedelem Is — mind mennyiségben, mind minőségben, ezért több új üz- letháíra lenne szükség. A megyei és a városi szervek között e területen is megvan az egyetértés és az erőfeszítés sem hiányzik Itt is a főhatóságok megértő segítségére lenne szükség a következő években is. — Nem követelőzünk — mondta a beszélgetés befejezéséül a városi tanács vb. elnöke — de a város reális igényeivel számolunk. Nincs olyan ülésünk, ahol e problémák ne kerülnének szóba, örülünk annak is, hogy a közvélemény nagyon nagy figyelemmel kíséri és segíti munkánkat javaslataival és nem kismértékű pénz és önként vállalt munka megajánlásával. Ezért a segítségért ezúton dók a tanács, annak szervei és a magam nevében, s kérem, h,ogy a jövő feladatainak végzésében is ugyanígy támogassák várolenni. Mivel nem lehetett, inkább lemondott. Székelyné határozottabban: Nem hiszem. Iga2, voltak viták Margit és Elek bácsi között, de megértették mindig egymást. Hódi Andrásné, a brigád egyik legkiválóbb tagja dicséri Kunnét: Ötödik esztendeje dolgozom vele. Talpraesett asszony azt mondhatom. Le a kalappal, ahogy a csapatot vezette. ★ Közös udvarra nyílik áz öreg B. Kun Bertalan és a fia, B. Kun Béla háza. Szé- kelynével keressük Kunnét. Férje fogad. Beszélgetünk. Kiderül, hogy míg ő odadolgozott, addig a felesége volt tagja a tsz-nek. Most, miután hazahozta a tsz-ben való biztosabb kenyérkereset, váltottak. 1963-ban Kun lett a tsz tagja. — Nem megy többé a kertészetbe .., Elég volt a mezőre járásból. Erre az évre már nem is szerződte le magát. Népgazdasági szempontból fokozottan kedvezőtlen, ha értékes gépek, alkatré szék vagy anyagok huzamos időn át kihasználatlanul maradnak. Amíg egy egy vállalatnál csupán helyet foglalnak el s a kötelező leírások által emelik a termelés költségeit, addig másutt éppen ezek az elfekvő készletek okoznak törést a termelésben, miután nem lehet azokhoz hozzájutni. Anélkül, hogy most tüzetesen kutatnánk, mi ként halmozódtak fel az üzemeknél ezek a készletek — például „túlbiztosí tás”, pontatlan tervezés, vagy váratlan profilváltozás miatt említsük meg inkább: a múlt évi rugalmas intézkedés máris eredménynyel járt. Milliós órtékek — termelésien kívül Amíg korábban különböző kötöttségek nehezítét- ték a felesleges készletek felszámolását, addig 1965- ben a vállalatok külön engedély nélkül, a vevővel közösen kialkudott áron értékesíthették hasznosításon kívüli gépeiket, alkatrészeiket. Az intézkedés kedvező hatását és szükségességét jól körvonalazza, hogy megyénkben — csupán a tanácsi könnyű- és élelmiszer ipart tekintve — az elmúlt év végéig több mint 4,5 millió értékű felesleges készletet tártak fel, amiből december utolsó napjáig 3 millió 349 ezer forint értékűt sikerült értékesíteni, oda juttatni, ahol azonhal szükség volt rá. Jóllehet, ennek többsége árengedménnyel talált új gazdára, mégsem felesleges megemlíteni, hogy háromnegyed millió forint értékű készlet teljes áron került el a vállalatoktól. Ha csupán ezt az egyetlen tényt vesszük alapul, akkor is érezni: az elfekvő készlet számottevő része alig, vagy egyáltalán nem vett részt a termelési folyamatban, a rájuk fordított eredeti befektetés nem kamatozott a jó érzék Nyilvánvaló, a zömében objektív okok mellett szub— Nekem főzni kell. Főtt étel kell, mert az én gyomrom nem bírja a száraz kosztöt. Árról már hallgat, hogy míg eljárt dolgozni, alig volt kanál a kezében. De most itthon van. Említi a két öreget is. Gondoskodni kell azokról is. Ellátni őket. — Meg nem rég halt meg az anyósom is. Talán ez is oka, hogy nem vállalja ... De pótolhatatlan ember nincs. ★ Füstölt húsos krumplile- ves Illata terjerig a kis konyhában. Hódi AnHjrásné kavargatja. Lehet vágy öt literes a fazék. Kell, mert négy nagy lány van még a háznál. Említem Kunnét. Csak elismeréssel szól róla. — Én voltam a legjobban meglepődve. Jött hozzám a párttitkárunk Sólyom Elek. Mondja, azonnal készüljek Baktára, mert a szocialista brigádvezetóksunkat. Kopka János Miért vált meg a brigádtól? is köszönetét momvállalatoknak. Rugalmasság, jektív okok is szerepet játszottak abban, hogy péluául a VAGEP nél feltűnően sok elfekvő készlet ütközött ki. (Az említett iparág megyei vállalatainak összes feltárásából 40 százalékkal részesedett ez az üzem.) Mindenképpen dicséretes viszont, hogy a VAGEP vezetői, dolgozói nagy körültekintéssel és főleg rugalmasan, jó érzékkel igyekeztek megszabadulni a feleslegtől: a feltárt készlet 84,8 százalékét jutatták el megfelelő helyre az esztendő Utolsó napjáig, egy részét pedig maguk állították a termelés szolgálatába, vagy selejtezték. Hasonló igyekezetei és eredményt tanúsítottak á textilruházati, a nyíregyházi faipari- és a megyei szik- vízipari vállalat dolgozói a vállalati és népgazdasági érdek együttes érvényesítésében. Nem mondható el ugyanez például az építőanyag- ipari, vagy a vastömegcikk- ipari vállalatok esetében: annak ellenére, hogy időben kimutatták, mi az, ami haszontalanul terheli őket, az év végéig nem tudtak túladni rajtuk megnyugtató módon. Egy kicsit már ez a folyamat is érzékeltette: tudnak-e élni a lehetőségekkel vállalataink, képesek-e nyereséget kovácsolni a nagyobb önállóságból. Zömében megnyugtató választ kaptunk erre megyénkben IS, hiszen a legtöbb helyén fontos eseményként tartották számon az anyagbörzéket, s egy kicsit kereskedelmi szemmel is mérlegelték egész tevékenységüket. ílj igény: a folyamatosság A gazdasági Vezetők által jól ismert múlt évi „114-es utasítás” — amely módot adott a rendkívüli állapot megszüntetésére — 1965 utolsó napján hatályát vesztette. Az eddig feleslegesnek minősített, de nem értékesített készletek idei hasznosítását már új rendelkezések szabályozzák. Fontos, hogy a vállalatok vezetői alaposan megismerjék az új utasítást, mert a készletgazdálkodási ismeretek bővítése egyúttal olyan haszonnal is jár, hogy a jövőben adódó feleslegek megelőzése, illetve a már meglévők operatív felszámolása az eddiginél gyorsabban és megnyugtatóbban történjék. Angyal Sándor nek van értekezlete. Nézek rá. Hisz Kunné a vezető. Az asszonyok között az a hír járja, hogy Hódiné lesz a szocialista csapat vezetője. Mosolyog. — En nem ajánlottam magam. Ha munkába állok, s az asszonyok is úgy gondolják, vállalom. Az én emberem nem ellenzi. Ha megfelelek, csinálom, ha nem, majd megmondják. Nem igaz? Említem a vitát, amit rebesgetnek Kunné és Horváth Elek között. Megérkezik közben a párttitkár is. — Nem hiszem, hogy fez lenne az ok — így Sólyorh. — Sajnálom én is, de végső soron megálljuk mi a helyünket hélküle is — tesz pontot az ügyre Hó- dihé. Ez évben B. Kűri Béláné nélkül lát munkához a szocialista brigád. Összeszokott gárda. Huszonnégy nő. Hódiné vezetésével. Tudják, hogy Kunnénak azért kellett megválnia tőlük, mert fő eszköze ezután a főzőkanál lesz. Farkas Kálmáa
