Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-18 / 65. szám
Ma tanácskozik szövetkezeti iparunk Kiváló termékeket, fokozott szolgáltatást, nagyobb exportot ▼ár megyénk a közel hatezer szövetkezeti munkástól Mezőgazdaságiink és az új irányítási rendszer Beszélgetés dr. P. Szabó Gyulával, a megyei tanács vb elnökhelyettesével Uj, jelentős állomásához érkezett ma a ro-ígye kisipari szövetkezeti mozgalma. A most összeülő Kl- SZÖV küldöttközgyűlés az elmúlt négy esztendő munkáját értékeli, s a következő négy év feladatait határozza meg. Ez az esemény nem csupán, s elsősorban nem is csak a mintegy öt és fél ezer szövetkezeti tag szántára jelentős. Hiszen kisipari szövetkezeteinknek nagy társadalmi szerepük van a szabolcs-szatmári falvakban, a legkisebb településeken a megye székhelyén is. Javítás — húszmillióért Ez a szerep pedig többek között abból áüL hogy a ktsz-ek részt vállalták és jói ki is vették a részüket a lakosság — elsősorban a külterületi, ellátatlan lakosság — igényeinek kielégítéséből. A javítás-szolgáltatás feladatai ott, ahol alig van közlekedési lehetőség, vonat, autóbusz ahol ma még híján vannak a falusi, tanyai emberek a városiak számára már természetes lehetőségeknek, nagy erőfeszítést, jó szervező- munkát igényelnek. Ezért is értékesek a számok, amelyek szerint például az elmúlt esztendő során a lakosságnak a ktsz-en javítási tevékenysége meghaladta a húszmillió forint értéket. A személyi szolgáltatás — amely forintban szinte jelentéktelen, 'de a lakosság számára annál fontosabb — már száíhatvan részleg munkáját, feladatait adja. A falusi fodrász, fényképészüzletek, az egyre terebélyesedő és már Nyíregyházán kívül is működő TEMPO- szolgálat, a megye s^.knagy községében létrehozott szól- gáltatóház, mind mind egy újabb bizonyítása annak a munkának, amit itt. ebben a megyében a helyi ipar- politikai célok megvalósításában már eddig is tettek szövetkezeteink. került ki a ktsz-ek műhelyeiből. A szövetkezeti ipar összlétszáma ez idő alatt közel kétezerrel lett magasabb. 554 millió forint értékű késztermék — textil, cipő, vasáru stb — kerüit az ország üzemeibe, vagy a külföldi piacokon öregbítette a magyar kisipari munka jó hírét. 110 millió forintos exporttevékenység jelzi, hogy az út egyenes, a fejlődés töretlen, versenyképes termékeket tudunk adni a világpiacnak. Tavaly már 276 — zömében többszintes — lakást építettek a szabolcsi lakosságnak a szövetkezeteit. A mennyiségen kívül mind elégedettebbek a lakók a minőséggel. Nagy szó ez különösen akkor, ha tudjuk, hogy a szövetkezeti építőipar még messze elmarad felszereltségben, gépesítésben az állami építőipartól, s nem egyszer anyaghiány is gátolta a munkát. Sikeresen zárták a kisipari szövetkezetek a második ötéves tervet, annak minden részét, valamennyi mutatóját túlteljesítették. Közben növekedett a termelékenység is, a termelés túlnyomórészt ennek alapján lett magasabb. A feladatok még nagyobb munkát adnak szövetkezeti iparunknak. Idén 369 millió forintot érő árut kell termelni a bel- és külföldi szükségletre. Közöttük olyan termékeket — és elsősorban olyanokat — amelyek tetszetősek, divatosak, kiváló minőségűek, s amilyeneket az állami ipar még nem képes megfelelő xneny- nyiségben gyártani. Az igény a választékos öltözködésre mind nagyobb A lakosság kereslete új és új termékek gyártására ösztönöz. A gazdaságirányítás reformja amelynek ebben az évben még csak a kezdeti jeleivel találkozunk, máris jelentkezik. A kisipaOlvasónk írja: ri szövetkezetek nagyobb önállóságot kapnak a gazdálkodáshoz. a szervezéshez, irányításhoz. Ugyanakkor nagyobb a felelősségük: csak a piacra, csak a keresletnek, a tényleges szükségletnek termeljenek. Előtérbe került itt is, hogy a mennyiségi szemléletet váltsa fel a jó minőségű munka Évi ötszáz lakás Gazdaságos, takarékos, az igényeket maximálisan kielégítő termelés — ez, ami az idei és a" harmadik ötéves terv következő éveinek munkáját különösen meghatározza. Üj módon kell dolgozni, s ehhez új, megfelelőbb vezetési módszerek kellenek. A szövetkezeti vezetőkre is vonatkozik, hogy legyen közgazdasági szemléletük, a gazdasági munka összefüggéseit elemző módon vizsgálják, s megalapozott számítások ellőzzék meg intézke- déeeiket. Falvainkban fokozni kell a javítás-szolgáltatást, 1970-re már tízmillió forint értékű munkával kell többet végezniük a ktsz-ek- nek, mint 1966-ban. A helyi termelést negyvenhatmillió forinttal, az exportot pedig harmincötmillió forinttal kell növelniük — ami megközelítően kétszerese az idei feladatnak, öt év múlva tizenkét hónap alatt már négyszáznyolcvan lakást terveznek megépíteni a lakosságnak. Mindezt gépesítéssel, a munka magasfokú szerv ezéséveL A párt és a kormány, megyénk vezető szervei is nagy fontosságot tulajdonítanak a szövetkezeti mozgalomnak. Bíznak abban, hogy ez a mai fórum segíti a jobb felkészülést a feladatokra. K. J. Versenyképes áruk — világszínvonalon Amikor négy év munkáját mérik fel, természetesen a számokban is kifejezik a fejlődést. A számok pedig azt mutatják, hogy gz ütem merész vált, az elképzeléseket is túlszárnyalta. Másodig ötéves tervünk évei során a szabpicsi kisipari szövetkezetek teljes termelése majdnem kétszeresére növekedett, üt év alatt egy- milliárd-háromszázötven- millió forint értékű munka Egyesült két fényeslitkei tsz (Tudósítónktól). Egyesült a fényeslitkei Fürst Sándor és Kossuth Termelőszövetkezet. A tsz-ek vezetőségei közgyűlés elé terjesztették elgondolásaikat, melynek nyomán a két közgyűlés egyhangúlag az egyesülés mellett döntött, a földművelésügyi miniszter ehhez hozzájárult, s így március 12-től a fényeslitkei tsz Gárdonyi Géza Termelő- szövetkezet npven szerepel. Megválasztották a 17 tagból álló intéző bizottságot is. Egyhangúlag Mózga Jánost, az iskola igazgató tanítóját választották meg elnökké. A Gárdonyi Géza Tsz elnök- helyettese Székfi Zojtáp. a volt Fürst Sándor Tsz elnöke lett. Jelenleg a két termelőszövetkezet pártszervezetének az egyesítésén munkálkodnak. To tószeg i Gyula = TAVASZ Tavasz van. Pattan a rügy, a bokrok alatt kidugta orrát a vadcsalán, tenyérnyi nagy a vérehulló kecskefű és az alig észrevehető fuvp lat fanyar füsttöt eme] a hegytetők felé. Milyen ismerős illat! A gondos hernyófészkek, a múmiává aszalódott szilvák, a hasonló almafigurák a veletört gallyak, a mes- gyéken összegyűlt avar, valamint a présnaz környékéről összesepeit számét, keverékének bomlŐ' aromája, de sok szép tavaszra emlékeztet! A füst az al§ttam levp, dzsungelgyümölcsŐsboi jön. És a vele szomszédos szőlőből, ahol szintén mozgás van. — Hufnáger úr is kint van, mondom magamban, ahogy hallani szoktam, mert egy nyugdíjas főpincémek ez a megbecsülés is kijár a földdel bajlódók részéről. Tagbaszakadt, kényelmes- tfen mozgó alakját, messziről felismerni. Tipeg, biceg, botladozik és nagyokat pihen hegynek menet Kezébe most metszőoHót szorongat. Orrán barna keretű szemüveg lovagol, s különös gonddal vizsgál gat ja, az öreg kiérdemesült tőkéket. Bírja e, lehet még valamit ráhagyni! Mert Hufnáger ur, minden tavaszon arra az esztendőre metsz. Ügy ahogy a rossz közmondás tartja: ami be- léjefér. Mert hátha jövőre nem ő veszi hasznát? Megáll a motor és mindennek ámen, amint mondani szokta. (Ilyenkor mindig a mellére szokott mutatni és csu- paranc arcán, különös mosoly suhan át.) Szembe vele a forrásnál, ahol az útból fakadó csermely vize beletér a nagy- patakba, Tordai Jóska tevékenykedik. Vasmunkás, esztergályos, de ma szabadnapja van és szívvel-lélekkel magyarázza a forrásnál merítő szomszédasszonynak a maga szerkesztette motoroskapa működési elvét. (Bár nehezen képzelhető el a pár száz négyszögöl földjén működése, de van ettől rosszabb hobby is a világot,) Lejjebb az utolsó lejtőnél, amin túl az igazi szántóföldek kezdődnek, szintén szorgoskodnak. Emberek, gépek, járművek nyüzsgése teszi teljessé a képet. Az emberek metszenek. Csattognak a jó márkájú ollók, surrognak az apró kézifűrészek és a főkertész utasítása, hol itt, hol ott lián gzik el. Ott van mindenütt. Nem elégszik meg a reggel kiadott, általános elvekkel. — Vigyázni a termőgaly- lyakra emberek, vigyázni. Kétszer nézni és egyszer vágni. Égy elhamarkodott vágás, esztendő munkáját teheti tönkre, — mondja türelemmel. — Jó lesz így — kérdez közbe, egy pirospozsgás szövetkezeti gazda. Nem mintha nem tudná, de kiváncsi. — Jó — jó, csak nem kell nagy sebet ejteni a fán, folytatja a szakmai kioktatást. Ez amúgy is hajlamos a mázgásodásra. Baj, de így van. Őszibarackos az. Korszerűen telepített, körülkerített tábla, aminek teljes termőre fordulását, ebben az esztendőbe« várják. Hasznot A zárszámadások után következő feladat szövetkezeteinkben az idei termelési és értékesítési tervek megbeszélése. Az új gazdaság- irányítás alapján bátrabban, de nem csökkenő felelősséggel kezdhetik az évet a szövetkezeti gazdaságok. Az ezzel kapcsolatos feladatokról beszélgettünk dr. P. Szabó Gyula elvtárssal, a megyei tanács vb. elnökhelyettesével. — Az 1966-os esztendő az új tervidőszak első éve. Milyen fontosabb jelentősége van ennek megyénk mezőgazdaságában? — A harmadik ötéves tervben a termelés anyagiműszaki megalapozása a fő feladatunk. Már ez évben előtérbe kerülnek a járulékos és kapcsolódó beruházások. A szövetkezetekben újabb jelentős beruházásokra kerül sor. Elsősorban új létesítményekkel javítjuk a gyümölcstermékek tárolását, feldolgozását, szállítását. Nagyobb gondot fordítunk a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, valamennyi állatfaj hasznos termékeinek növelésére. Idei tervünk ennek mérsékelt emelését irányozza elő. Növénytermesztésben az előirányzott 7—8 százalékos termelési növekedés nem lebecsülendő feladat, hisz ez a rendelkezésre álló eszközök és lehetőségek maximális kihasználását igényli. Ennek érdekében az arra szoruló területeken rendszeresebb talajjavítási munkákat végzünk. Kenyérgabonából a tavalyi vetésterületnek megfelelő helyről idén is jó eredményt várunk. A fontosabb ipari növények termelését az előző évi területnek megfelelően határoztuk meg. Az ültetvények telepítésének üteme viszont csökken, főképp azokra a területekre korlátozódik, amelyek már korábban beruházást kaptak. A szálastakarmány-termesztés hozamainak, valamint a rét- és legelőgazdálkodás eredményeinek javítására szintén nagy figyelmet fordítunk, mivel a takarmányter- rpő területek növelésére nincs lehetőségünk. Az 1966. évi tervben nagy fontosságú feladat a felvásárlási előirányzatok elérése. A szükséges áruellátás mind a belföldi fogyasztás, mind a külkereskedelem tekintetében tervszerűséget kíván. is terveztek rá, amint ez a szövetkezeti gazdálkodás lényegéből adódik. A szél megfordul ezalatt, a töltés nélküli, szürke folyam felől. Parthosszában, traktor versenyez. Ekéje nyomán omlik a föld és a fakósárga kukoricaföld nemsokára alkalmas lesz, az új mag befogadására. Jól halad. Bár kerülgeti a magányos fákat, a nagyjából munkált szőlődarabkákat, amit az ismételt felszólításra sem szedett még ki gazdája. (Hiába, nehéz rászánni magát az embernek a maga ültette fa kivágására, a hűvöst adó bokor megsemmisítésére, valamint a százszor összeszidott direkt- termő szőlő ásóval való metszésére!) Fiatalember a traktoré«. Itt született, itt él és ha nem így jön is a földdel bajlódott volna. Talán dudol is az acélparipa nyergében. Ügy, mint a szántólegépyek hajdan, akik napestig botladoztak a fénylő barázdákban. Szállási IsnU — A* elmúlt évek tapasztalatai alapján, az új tervezési rendszer hogyan realizálódik a megye nagyüzemi szövetkezeti gazdaságaiban? — A tervezés korszerűsítésével elérjük, hogy az adminisztratív jellegű intézkedések helyett a gazdasági befolyásolás természetes rendje érvényesüljön. A tsz-ek termelési szerkezetük kialakításánál az eddigiektől jobban figyelembe vehetik üzemi, természeti, közgazdasági adottságaikat. önállóbban dönthetnek abban, hogy mit termeljenek, és ez feltétlenül elősegíti a terméshozamok növelését, a gazdálkodás javítását. Az új tervezési rendszer akkor realizálódik a megyében tökéletesen, ha a gyenge tsz-ek szerkezetváltoztatási igényeit is jól kapcsoljuk össze a harmadik ötéves terv reánk {táruló előirányzataival. A beruházási keretek és más juttatandó anyagi eszközök járásokra és tsz-ek re való kibontásánál máris leheli? vilik a régi- elavult módszer elvetése. Az új tervezési rendszer lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek csak beruházási összeget kapjanak, és ebből az üzem adottságainak megfp, tetesítményeket épftse- IleK- Rippen ezért nagyobb gondot fordíthatunk az elmaradt járulékos beruházások pótlására, így a közös gazdaságokban szinte kivétel nélkül a tényleges nagyüzemi munkaszervezés ’ válik uralkodóvá, az állóeszközöket jobban ki lehet használni. De a beruházási eszközök gazdaságosabb felhasználá- sangk igen fontos feltétele ag is. hogy a terveket a szövetkezetek teljes tagsága nia- vallja, elgondolásaikat, törekvéseiket tükrözze.- A tartalékok feltárásává!, a jój bevált termelési módszerek elterjesztésével milyen Ipbetóségek vannak a gazdálkodás javítására? Igen sok lehetőségünk van e tekintetbén is. Ilyen a takarmánygazdálkodás, ebben kimeríthetetlen tartalékunk van. Gondolok itt a hldeglevegős szénaszárításra. Az utóbbi években 45 ilyen szénaszáritót helyeztünk üzembe a megyében. Ezeket azonban nem használják lei megfelelően. Márpedig a régi, rendről rendre történő betakarítási móddal széniben egy-egy szénaszárító berendezéssel évente mintegy 30 mázsa emészthető fehérje és 60 mázsa keményítőérték takarítható meg. Ebből pedig 600 hektoliter tejét, illetve 120 mázsa húst lehet előállítani. Ismétlem: egyetlen gép utáp! LegkihasználaUanabb szá- lastakanmány-térmó tartalékunk a rét- és a legeíőterü- let. Megyénk összes legélő- terjileté 73 76B hold. Ebbői a múlt évben állami segítséggel csupán 13 ezer holdat gondoztak a szövetkezeteink. A kezelt legelőkön áz állami dotáció és a saját erő fel- használással holdanként 750 forint értékű anyagot és munkát fektettek be, s ez minden egyes hold után átlag 10 mázsa szénaftíbblet- befi jelentkezet. De á kezeletlen, több min 60 090 hold legelőterület is 2—3 mázsa vegyes műtrágya felhasználásával és rendszeres gyomirtással holdanként 5 mázsával több szénahozamot ad- hatott vplna. Ez a szénatöbblet 15 ezer szarvasmarha egy évi szálastakarmányszükségletét biztosítja. A meglévő takarmányok gazdaságos felhasználásában ia jelentős tartalékaink vannak. A közös gazdaságok nagyrészt még mindig sok takarmányt használnak fel 1 kiló hús előállításához. Vannak szövetkezeteink, ahol az országos átlag fölött takar- mányoznak. Emellett nagymértékben befolyásolja az eredményességet — elsősorban szarvasmarha hizlalásnál — a napi súlygyarapodás alacsony volta. A hízlalgsi idő hosszúra nyúlik és nem kielégítő az értékesítési átlagsúly sem. Megyei szinten eddig 680 gramm volt a hizlalt szarvasmarhák napi súlygyarapodása, az értékesítettek átlagsúlya pedig 457 kilogramm: 30 kilóval alacsonyabb, mint az országos átlag. A teendő, a tartalékok jobb kihasználása, jobb takarmánygazdálkodással növelni a hizlalás eredményességét és általában az állati termékek minőségét. A tartalékok további feltárásában figyelemre méltó a belvizek levezetésének, az eddigieknél eredményesebb megoldása Is. Az elmúlt évben ár- és belvíz miatt több, mint 60 millió forint kár érte szövetkezeteinket, ami elsősorban belvízlecsapoló rendszerünk hiányosságaiból következett be. Szükséges, hogy megfelelő állami segítséggel ezt a problémát í* rendezzük, s a termelést a gyakori vizsűjtotta területeken is biztonságossá tegyük. Szólni kell itt az öntözőtelepek hatékonyabb kihasználásáról. A megyében 37 434 hold terület van öntözésre berendezve, de az öntözőtelepek egy része nincs megfelelően kihasználva. Foltos feladatunk viszont az öntözéses burgonyatgrület kiterjesztése. Egyáltalán nem számíthatunk mindig olyan csapadékos nyárra, ipint a tavalyi, a. burgonyaellátás visszatérő problémáját azonban végre meg kell oldanunk. Vannak még tartalékaink a megyében az eddig kellően ki nem használt gyümölcs — rejndenekelőtt az almaexport fokozásával. Az eddig elért exportarányt a korszerűbb növényvédelemmel, a szedési, válogatási, tárolási munkák jobb szervezésével lényegesen lehet növelni. — Milyen hatása várható az új gazdasági irányításnak a társas gazdaságok szilár- dulása, a szövetkezeti tagok jövedelmének alakulása szempontjából? —• Érvényesülésének hatásáról még tapasztalatokkal pem rendelkezünk. Amit várunk, azok közül a termelő- szövetkezeteink önállóságának növelése az egyik lényeges körülmény. A januári ár- intézkedések lehetővé teszik megyénkben is, hogy szilárd alapot teremtsünk az elhasználódott mezőgazdasági gépek és felszerelések folyamatos pótlására. Az intézkedés a szövetkezeti parasztság életszínvonalának további emelését is célozza, különös tekintettel a gyenge tsz-ekre. De — mint az már ismeretes —, mind nagyobb a népszerűsége a párt és a kormány — a szövetkezeti parasztságot érintő — szociálpolitikai határozatainak is. Összegezve: az intézkedések hatása — párosulva termelőszövetkezeti parasztságunk alkotó munkájával — végeredményben lényegesen '-nzzá fog járulni közös gazdaságaink további erősödéséhez, a szövetkezeti parasztság anyagi jólétének emelkedéséhez. Asztalos Bálint