Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
Pályázat! felhívás a Marxizmus—Lenmizmus Esti Egyetemre A Magyar Szocialista Munkáspárt ftSzabolcs-Szat- * már Megyei bizottsága az 1966—1967 tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem következő tagozataira: _Hároméves altatáson tagolt, kétéves szakosított tagozat, V Hároméves általános tagosat: A tagozat célja, hogy a hallgatók marxista képzését egyetemi szinten biztosítsa. A hallgatók az első tanévben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét tanulják. Félévenként vizsgáznak és a tagozat elvégzéséről végbizonyítványt kapnak. A tagozatra való jelentkezés feltétele: egyetemi, főiskolai, középiskolai, vagy marxizmus—leninizmus esti középiskolai végzettség. Kétéves ■at: szakosított tagoA tagozat elméleti továbbképzést, felsőfokú ismereteket nyújt a nemzetközi munkásmozgalom története szakon. A tagozatra azok jelentkezhetnek, akiknek egyetemi, főiskolai végzettségük van, vagy a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem hároméves általános tagozatát sikeresen elvégezték, illetve azzal egyenértékű előképzettséggel rendelkeznek. A tagozat hallgatói eredményes osztályvizsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tehetnek és a 17/1963. VII. 2. számú kormányrendelet értelmében főiskolai oklevelet nyerhetnek. Általános tudnivalók: Hároméves általános tagozat Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán és Tisza- lökön, kétéves szakosított tagozat csak Nyíregyházán működik. A jelentkezők mindkét tagozaton felviteli vizsgát tesznek, az esti egyetem által megadott irodalomból. A tanév minden tagozaton szeptember 1-től június 30-ig tart. Mindkét tagozaton hetenként egyszer meghatározott napon és időben kötelező előadás, illetve osztályfoglalkozás van. Mindkét tagozatra párton kívüliek is kérhetik felvételüket. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási, városi pártbizottságra kell beküldeni 1966 május 5-ig. Ugyanitt szerezhető be a jelentkezéshez szükséges kérdőív és irodalomjegyzék. A pályázathoz orvosi igazolást kell csatolni. Aki a felvételi vizsgákon nem felel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, nem nyerhet felvételt. A tandíj egy évre 170,— Ft, amely két részletben fizetendő. A felvételi vizsgák ideje: A hároméves általános tagozaton 1966. június 13— 18 között, a tagozatok székhelyén. A szakosított tagozaton 1966. június 28-án Nyíregyházán. MSZMP. SZ AROLCS-SZ ATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA Tovább javulnak a megye útviszonyai Programjavaslat a főúthálózat 15 éves fejlesztésére A Közlekedéstudományi Egyesület nemrégiben „Tudománnyal útjaink fejlesztéséért” címmel kiállítást rendezett Budapesten. A Technika Házában kiállított programjavaslat anyaga a hazai főúthálózat fejlesztését tizeröt évre előre szemléltette, s ebben szerepel Szabolcs-Szatmár megye úthálózatának fejlesztése is. A javaslat a főúthálózat távlati fejlesztését — az ötéves tervidőszakoknak megfelelően — három részre bontja. A harmadik ötéves tervben valósul meg a Debrecen—Nyíregyháza, továbbá a Nyíregyháza—Szerencs közötti főútvonal korszerűsítése. A negyedik ötéves tervben kerül sor a 4-es számú főútvonal Kisváráétól Záhonyig tartó szakaszának átépítésére; a Mátészalka—Rohod közötti útszakasz kor »zerűsítési munkálataira. Ezzel egyidőben megkezdik a Polgár—Tisza- vasvári, valamint a megyehatártól Nyírbátorig tartó útszakaszoknak a korszerű forgalomnak megfelelő átépítését. Sor kerül a Debrecen—Mátészalka útvonal korszerűsítésére is. A Mátészalkától — Gyűrtelek, Csenger, Csengersima érintésével — az országhatárig vezető útszakasz, valamint a Nyíregyháza — Tiszavasvári közötti út korszerűsítését az ötödik ötéves terv időszakában irányozza elő a programjavaslat. Rövidebb idő alatt Debrecenbe A megye távlati úthálózatfejlesztési programjának legnagyobb munkáját a 4-es számú főútvonal korszerű kiépítése jelenti. Az első szakasz munkálatai már megkezdődtek. Ez évben ezt az utat, a megyehatártól Ujfehértó déli bejáratáig korszerűsítik. Az út szélesítését a jelenlegi 5,5 méterről hét méterre növelik. A következő években folytatják a munkát és Ujfehértó kikerülésével eljutnak Nyíregyházáig. A korszerűsítési munka jelentős eredménye, hogy megszüntetik a veszélyes íveket olyan mértékben, hogy a kocsik még nyolcvan kilométeres óránkénti sebesség mellett Sem érzékelhetik a kanyarokat. A Nyíregyházáról Debrecenbe tartó gépkocsik fgv mintegy 5—ló perccel, csökkenthetik a menetidőt. Jelentői munkákra kerül majd ser s Kisvárda—Záhony tőközlekedési útvonal ltorszerűsítésénél. A jelenleg tervezés alatt lévő munka lényege, hogy az úttestet már Kisvárda után áthelyezik a vasút és a Tisza közötti területre és így sorompó, illetve a vasútvonal érintése nélkül lehet majd közlekedni. Jelenleg ezen az útszakaszon kilenc sorompót érint a 4-es számú fő- közlekedési út. A munkákkal egyidőben természetesen sor kerül a veszélyes ívek megszüntetésére és a KGST útügyi előírásainak megfelelő szélesítésére is. Ez a T—1-es jelzésű út ezzel ténylegesen is a kelet-európai úthálózat szerves részévé Válik. Százmillió m kisebb utakra A távlati programterv figyelembe vételével a KPM Közúti Igazgatósága nagy előrelátással kidolgozta az alsóbb rendű útvonalak fejlesztési tervét Is. A fontossági sorrend meghatározásával megyénkben erre a munkára öt év alatt több mint százmillió forintot irányoztak elő. A harmadik ötéves tervben valósul meg — többek között — a Kisvárda—Vásá- rosnamény, Fehérgyarmat— Tivadar, a Nyírbogdány— Pácin közötti üt Demecser és Nyírbogdány közötti szakaszának, a Baktalóránthá- za—Nyírbátor közötti útszakasznak, a nyírbátori MAV- állomést megkerülő szakaszának kiépítése, továbbá Tuzsér—Mándok, Vásáros- namény—méndoki közút és a nyíribronyi bekötő út korszerűsítésére. Ezeknek egy részén már dolgoznak és több helyen még ez évben be is fejezik a munkát. Megszűnnek a poros makadámok A megye területének jelenlegi 1918 kilométeres úthálózatából már csak 500 kilométer a poros makaaám. A harmadik ötéves tervben ezek megszüntetésére különösen nagy gondot fordítanak. • Előreláthatóan már 1969-ben, de legkésőbb a tervidőszak végére korszerű burkolattal látják el a vizes makadám utakat Az útkorszerűsítési munr ka érinti a megyeszékhelyet is. A közművesítés elvégzése lehetővé teszi, hogy rendezzék a Kossuth tér környékének útviszonyait. Aszfaltburkolattal látják el a teret körülvevő utcákon kívül a Rákóczi utca Csemege előtti szakaszát. A Dózsa György utca elejétől kezdve aszfaltozzák az utat a Hősök emlékműve előtti kera- mitkockás Debreceni útig. Tóth Árpád Sárban állnak a házak. Mennyi víz, sár mindenütt. Tarka fejkendős, fekete ruhás asszony bádogkannában s egy horgonyzott vödörben vizet visz. Víz. Ahogyan az emberek nevezik; az jó víz. Bőséggel van már Szamostatáríalván belőle. így lett Négy évvel korábban: — Egy fúrott kutunk volt a falu közepén, ha az elromlott, — mert nem is egyszer elromlott —, egyáltalán nem volt ivóvíz. Talán a két végen ásott kút- ból. De azért kilométereket kellett gyalogolni. A megye és a járás unszolására. mert— a községben akkor sokan mondták minek az, — 1961-ben vízmű társulás alakult. 123 taggal — ennyi a családok száma — határozták el, hogy 700 ezer forintért közművesítik a községet. A hétszáz lényegében csak 600 ezer lett, mert a terveket a szolnoki vízművek főmérnöke Mészáros Pál és Cseri János mérnök társadalmi munkában készítették. Aztán a tsz is átadta a korábban megépített 130 ezer forint értékű mélyfúrású kútját a társulásnak, amire a vízmüvet telepítették. A költségek ezután így alakultak: Vfzügvi Igazgató, ság 25, KÖFA 40. megyei tanács 100, állami hozzájárulás 150 ezer forint. A 123 tag 328 ezer forinttal járult hozzá a vízmű építéshez, amit hosszú leiáratú hitelként n banktól kaptak és most tagonként évi 300 forinttal fizetnek vissza. De ez nem minden A vízmű két éve megépült. Egv fúrott kút helvett a község utcáin ma tizenegy kút adja a lakosságnak a jó vizet. Akik négy éve azt mondták minek az, most ha műszaki, vagy egyéb probléma adódik így beszélnek; „Addig nem főzök, amíg nem lesz jó víz.” És unszolják a tanács és a tsz vezetőit; „csinálják már meg a kutakat.” A jó víz főzéshez, Ivás- hoz már nem probléma. De a vízmű megépítése nemcsak ezeket a célokat szolgálta. A közegészségügy alapjainak csak egy része teremtődött meg. Fekete Sándor, Mester Sándor. Bó- di Pál egy egészen más, de jogos igényről is beszélnek. Sorrendben így: — Pesten jártam, aztán Gyarmaton is és négezet- tem a fűrdőszobaberende- zéseket. Most azon gondolkodom, milyen kádat és milyen boylert vegyek. Én már régebben építettem a házam, de az elmúlt években úgy tágítottam, hogy legyen benne a fürdőszobának is hely. A meleg víz jót tenne a csontjaimnak. — Most akarok házat épi. teni. Néztem a típustervet, persze, hogy fürdőszoba is lesz benne. Az udvarra én már tavaly bevezetettem a vizet. Hogy a lakásba, hogy fogom bevezettetni ? Még nem tudom. — Két éve megvettem a csöveket, hogy a lakásba be- vezettesem a vizet, két évig meg is volt a cső, de eladtam a tsz-nek a pálinkafőzőhöz. Ez a probléma. Bőségesen van jó víz a községben és számosán vannak akik szeretnék, hogy a víz a lakásukban lenne. 1964-ben huszonnégyen jelentkeztek a községből, hogy bevezettetnék a lakásba a vizet, de nem volt, aki intézze. A termelőszövetkezet majorjába is elkelne a víz, mert az ötvenkét férőhelyes korszerűen felszerelt önitatós istállóban már tönkre megy a berendezés. De víz még nem folyt benne. Tavaly több mint harmincán szorgalmazták; valamiképp hasson oda a tanács és a vízmű társulás elnöksége, hogy szerelőt kapjanak, mert az nincs. Nincs szakember, nincs törődés — Tavaly 8—9 ember vezette be a vizet az udvarára, maszek alapon. A szomszéd községben dolgoztak vízműszerelők és azokkal egyeztek meg. Idén talán a fehérgyarmati ktsz elvállalja a szerelési munkát. Van más probléma is. A vízmű közel három éve megépült. Míg épült, addig megyei, járási, sőt országos szinten is törődtek vele. Miután megépült, a község gondjaira hagyták, ami természetes, hiszen a községé. Csakhogy a fenntartásához a községnek, de még a járásnak sincs szakembere. Az elmúlt télen is nem egy esetben történt meghibásodás, javításhoz alkatrészek kellettek volna. Ezeket nem tudták beszerezni. Érthetetlen miért nem lehet tovább lépni. Szamos- tatárfalva mellett Számos- becsen és Hermánszegen is épül a vízmű. Úgy lenne jó, ha a két utóbbi községben is, miután a vízmű megépült, ahhoz is segítséget nyújtanának a felügyeleti szervek, hogy a víz a lakásokba a fürdőszobákba is eljutna. A vízművek fenntartásán és kezelésén is lehetne gondolkodni. Szamosbecs, Szamos- tatárfalva és Hermánszeg hét kilométeres körzet és erre a körzetre szerelőt, karbantartó Szakembert kellene alkalmazni. A fúrott kutak karbantartását központilag irányítiák. költségét a helyi tanácsok fizet:k. Ezt kellene tenni a vízmüvekkel isi A jó víz. ivóvíz akkor lesz igazán áldásos. ha az isten háta mögötti községekben használhatóságának megfelelően telies mértékben igénybe veszik Seres Érnff Új géptávíró központot kap Nyíregyháza Még az idén telefonhálózatot építenek az Északi Alközponthoz Olvasóink kérésére érdeklődtünk a posta üzemeinél: mióta átszámozták a készülékeket s központokat hoztak létre, 'többször jelez foglaltat a készülék. Miért? Mi lesz az új lakótélepek bekapcsolásával a távbeszélő hálózatba? Végül: tesznek-e lépéseket a távbeszélő hálózat tehermentesítésére? Elmondták, hogy az úgynevezett „PB X” rendszer év eleji kiszélesítése óta — mindenki tapasztalhatja — könnyebben lehet hívóvonalat kapni. Ezt az tette lehetővé, hogy Nemsokára fogyasztható az új saláta. Kár, hogy csak Igen kis területen, egyetlen üveg- házban nevelik. Csak a kertészet dolgozóinak szánták — nem piacra — a nyirmeggyegj Petőfi Tsz-bcn. Hammel József felvetele I az említett rendszerben a gépek egyszeri hívásra „kitapogatják" a hivott fél központjának szabad vonalát és összeköttetést teremtenek. • Tehát nem kell annyiszor tárcsázni, mint korábban s így több a szabad hívóvonal. Abban az esetben, ha a hívott központ valameny- nyi vonalán beszélnek, ez az új módszer sem tud semmit sem tenni: kis várakozás után újból hívni kell a számot, a gépek a „foglalt” búgás közben szabaddá váló vonalra nem tudnak automatikusan rákapcsolni. Nyilvánvaló tehát, hogy a „foglalt” jelzés csökkenését az az egyszerű mód csökkenti, ha mindenütt rövidebbre szabják a beszélgetés tartamát. Megtudtuk: éppen az új rendszer kiszélesítése — a kapacitás növelésével — lehetővé tette újabb előfizetők bekapcsolását. Ezzel kapcsolatban elmondták: a lehetőségeken belül, a sürgősség és szük- sékesség szerint folyamatosan kapcsolnak rá új készülékeket a városi hálózatra. Az Északi Alközpont bekapcsolása két részben történik, az első ütem már 1966 második felében elkészül. Ennek során a már lakott területen — ott, ahol kábe- lesítésre lehetőség van — szerelnek fel elsőként készülékeket azoknak, akiknek a munkájuk elvégzéséhez feltétlenül szükség van ts.- lefonra (Orvosok, fontos beosztásban dolgozók, azok, akikre olykor munkaidő után is szükség lehet.) Ezen. kívül — mint ismeretes — postahivatal is létesül Itt, ahol nyilvános telefonkészülék áll majd a lakók rendelkezésére. A déli alközpontban már jobb a helyzet: itt az építkezés ütemének megfelelően szerelnek fel néhány készüléket. Az igény — sajnos — jóval több mint amennyi új bekapcsolásra lehetőség van: a jelenlegi központ teljes, kapacitás mellett sem tudja teljesen kielégíteni az igényeket. A kedvezőtlen helyzet enyhítésére, a beszélgetések gyorsabb lebonyolítására már megkezdődött az előkészület. Fontos mozzanata ennek, hogy már tervezik a nyíregyházi „TX—TGX” hálózat — közismerten: a telex-hálózat kikészítését, amely 1968-ban fejeződik be. miután a teljesen új géptáv- írő központot ekkor helyezik üzembe. Általa nagyban megjavul Nyíregyháza és a megye vállalatainak, intézményeinek távíróellátása, egyszerűbbé és gyorsabbá válik a vállalati ügyintézés. Ugyanakkor remélhetően csökken majd igy a küzüle- ti távolsági beszélgetések száma, s így a jelentkező interurbán igényeket a jelenleginél gyorsabban tudják majd teljesíteni. (a. M 1966. március 20. Fürdőszobák — _,Gondok a falusi törpe w mMi Hi3^1 H4 6.il8 vízmüvek körül
