Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-15 / 38. szám
PEKING: Vasárnap Pekingben ünnepi esten emlékeztek meg a Szovjetunió és Kínai Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének 16, évfordulójáról. tJ-DELHI: Indira Gandhi miniszterelnök vasárnap este 15 főminiszterrel tartott megbeszélés után bejelentette, hogy a kormány Kerala-államban a rizsfejadagot 140 grammról 160 grammra emeli. Mint ismeretes, a fejadagok januári csökkentése nyomán Kera- lában tüntetésekre került sor. A miniszterelnök kijelentette, remélik, hogy márciusra teljes egészében visszaállíthatják a régi fejadagot. PÁRIZS: A párizsi rendkívüli államvédelmi bíróság hétfőn megkezdte a De Gaulle ellen másfél évvel ezelőtt megkísérelt pokolgépes merénylet tárgyalását. A vádlottak padján 11 személy űl, valamennyien az OAS volt tagjai. BÉCS: A vasárnap lejárt határidőig hét párt, illetve politikai tömörülés nyújtotta be jelöltlistáit a március 6-i osztrák parlamenti választásokra —, jelentették be hétfőn Becsben. Az Osztrák Kommunista Párt, mint ismeretes, a 25j választókerület közül ezúttal) csak egyben állít önálló jelöl-, tét, a többiben — ezen a választáson — a szocialista jelöltek támogatását ajánlotta ! szavazóinak, hogy megaka- ' dályozzák az Osztrák Néppártban tömörülő rekació előretörését. RÓMA: Az Olasz Kommunista Párt szónokait vasárnap az ország egész területén összesen több mint egymillió ember hallgatta. A szónokok a párt legutóbbi kongresszusának eredményeit ismertették a hallgatósággal és síkra- szálltak a baloldali koumány alakítása mellett. AL-DARDARAH: Vasárnap a Szíriái—izraeli határon, a Genezáreth-i tótól északra, Al-Dardarah izraeli település közelében több mint egy órán át tartó fegyveres összecsapás zajlott le a két ország katonai egységei között. Az esetről Damaszkuszban és Tel-Aviv- ban egymásnak ellentmondóan számoltak be. Az ösz- szecsapásnak — a Reuter Jelentése szerint — végül is az ENSZ tűzszüneti bizottsága vetett véget. Königin Svédországba látogat Zavaros a dominikai helyzet Szerda óta húsz halálos áldozata van a fegyveres összecsapásoknak Santo Domingo (MTI) A Dominikával megszakadt hírközlési kapcsolat helyreállítása után a világhírügynökségek változatta nul aggasztó híreket továbbítanak Santo Domingó- ból. A város csendjét továbbra is géppuskaropogás és gránátrobbanások döreje veri fel, az utcán az idegen érdekeket szolgáló Amerika-közi egységek katonái cirkálnak. A házak tetején elhelyezkedő lövészek összesen húsz alkalommal nyitottak tüzet az Amerika-közi erők járőreire — közölte David Burnett amerikai őrnagy. — Vasárnap este egy golyó súlyosan megsebesített egy amerikai őrmestert. A jobboldal által kirobbantott zavargásoknak szerda óta húsz halálos és nyolcvan sebesült áldozata van. i Juan Bosch volt elnök vasárnap rádióbeszédben szólította fel az ország lakosságát a szakszervezetek által kezdeményezett általános sztrájk folytatására. Az általános sztrájk immáron öt napja tart és a szakszervezetek képviselői vasárnap ismét kijelentették, hogy nem adják fel követelésüket, nevezetesen azt. hogy a január 6-j elnöki dekrétum értelmében a jobboldal vezető tisztjei is hagyják el az országot. Követelik ezenkívül a szerdai vérengzésért felelős s2Qrnélyek megbüntetését. Moszkva, (TASZSZ): Koszigin szovjet kormányfő július elején Svédországba látogat. Az erről kiadott hivatalos közlemény igy hangzik. Tage Erlander svéd mi niszterelnök 1965 júniusában a Szovjetunióba tett látogatása idején meghívta Alekszej Koszigint, a szovjet minisztertanács elnökét, hogy számára alkalmas időpontban tegyen hivatalos látogatást Svédországba. Koszigin a meghívást köszönettel elfogadta. Most megállapodás jött létre, hogy Koszigin. a szovjet minisztertanács elnöke július elején látogat Svédországba. Huszonötödik napjába lépett az olasz kormányválság Portugáliában gyilkolták meg Deigadét ? * Újabb részletek Salazar ellenfelének elfogatásáról és kivégzéséről Párizs, (MTI): A madridi hatóságok nem hét, hanem tíz ember ellen adtak ki elfogató parancsot, mert részesei, vagy tanúi voltak Delgado tábornok és titkárnője rejtélyes meggyilkolásának. Mariano Robles Romero párizsi ügyvéd, a Delgado család jogtanácsosa szerint a madridi hatóságok által körözött személyek közül négyen a portugál titkos- rendőrség tisztjel. Robles verziója szerint a portugál hatóságok meg akarták akadályozni Delgado visszatérését az országba különös tekintettel a közelgő elnökválasztásokra, s ebből a célból régi szövetségesükkel, az OAS francia terrorszervezettel léptek kapcsőlatba. A portugál titkosrendőrség megbízottja Rómában találkozott Jean- Jacques Susini OAS-vezérrel. A rendőrügynökök portugál ellenzéki szervezkedőknek adták ki magukat. Delgado hitt a provokátoroknak és elfogadta meghívásukat, hogy vegyen részt egy bada- jozi titkos megbeszélésen. A badajozi szállodából Delgadót De Sousa kocsival egy közeli gazdaságba vitte. A farmon portugál titkosrendőrök várták Delgadót, és fegyverrel akarták kényszeríteni a határ átlépésére. Delgado revolvert rántott, egy rendőrt megsebesített, de a többiek golyója végzett vele. Közben Delgado titkárnője, a harmincéves brazil Arajerir Campos, a badajozi szállodában maradt, őt egy másik „randevúra” hurcolták a portugál titkosrendőrök és hetven kilométernyire Badajoztól megfojtották. A Delgado-rejtély kapcsán rendkívül érdekes adalékkal szolgált vasárnap Emilio Guerrereiro, a portugál ellenzéki mozgalom egyik vezetője. Az emberi jogok ligája francia tagozatának vasárnap Párizsban megtartott ülésén közölte, hogy birtokában lévő okmányok alapján megállapítható: Humberto Delgado tábornokot, Salazar ellenzékének kimagasló alakját nem Spanyolországban, hanem Portugáliád ban gyilkolták meg. Delgado özvegyétől kapott levélre hivatkozva elmondotta, hogy a Pide, a hírhedt lisszaboni titkos- rendőrség csapdát állított a tábornoknak és brazil titkárnőjének, kézrekerítette, majd kivégezte őket. A holttt/xfíet később titokban I Spanyolországba szállították. ■ Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: Bonnban a szabad demokrata párt elnöksége állást foglalt az ellen, hogy az NSZK katonai, vagy félkatonai egységeket küldjön Dél-Vietnamba. A Frankfurter Rundschau ezzel kapcsolatban rámutat: a kormánykoalícióban résztvevő szabad demokrata párt e határozatának hátterében az rejlik, hogy Bonnban egyes kormánypárti politikusok a Vietnamba« való „félkatonai elkötelezettség” gondolatával játszanak és egy „fegyvertelen Vietnam-lé- gió” felállítását tervezik. Nkrumah Kairóba látogat Kairó, (MTI): Nkrumah ghanai elnök február 21-én egynapos látogatást tesz Kairóban és találkozik Nasszer elnökkel. Az A1 Ahrain értesülései szerint a ghanai elnök megbeszéli Nasszer elnökkel az el nem kötelezett országok esetleges újabb vietnami közvetítő lépésének feltételeit. Nkrumah és Nasszer egyetért abban, hogy a vietnami válság súlyosbodása megkívánja egy újabb békekezdeményezés megindítását. Ez jelenleg az el nem kötelezett országok részéről lenne leginkább célszerű. A ghanai elnök Kairó után Rangoonba, Pekíngbe, Hanoiba és Moszkvába látogat el. A lap nem írja meg, de köztudomású, hogy e bonni vezetők arra számítanak: az Egyesült Államok ennek fejében nagyobb előzékenységet fog majd tanúsítani a bonni atomkövetelések iránt. Egyelőre nincs még szó ugyan reguláris katonai alakulatok Dél-Viet- namba küldéséről, hanem elsősorban „út és hídépítő műszaki alakulatokról” beszélnek, világos azonban —, s erre több nyugatnémet kommentátor is rámutat—, hogy az ilyen alakulatok elkerülhetetlenül belebonyolódnának a vietnami harcokba. „Vietnami légió“ felállítását tervezik Bonnban Róma (MTI) Huszonötödik napjába lépett az olasz kormányválság, miközben az országban a közömbösség, illetve aggodalom határozott jelei mu ■ tatkoznak. A válsággal kapcsolatosan az elmúlt 24 órában semmilyen új fejlemény nem történt. Az Unité írja: A doroty- tyások azt hiresztelik, hogy Scelba — a helyzet kibontakoztatása érdekében — állítólag önként hajlandó lemondani a miniszteri tárcáról. aminek fejében megkapná a kereszténydemokrata párt 'képviselőházi csoportjának elnöki tisztét. Egy másik feltételezés szerint Maró középbal „kisebbségi” kormányt alakít, amelyben nem venne részt sem Sdelba, sem Fanfani, sem Colombo, de még Nenni sem. Ezzel szemben helyet foglalna benne Scelba csoportjához tartozó két politikus. Az országban egyébként fokozódnak a népi tüntetések és kezdeményezések a kormányválság demokratikus kibontakoztatása érdekében. Megkezdődött az Nfono per Indonéziában Djakarta, (MTI): Hétfőn a djakartai hadbíróságon megkezdődött Njono pere. Ez a per az első azoknak a sorában, amelyeken az október • 1-i események szervezésével vádolt személyek felett ítélkeznek. Njono perét egy 12 magas rangú katona-, illetve rendőrtisztből álló rendkívüli haditörvényszék tárgyalja Tanúként valószínűleg kihallgatják Untung alezredest, Sukarno palotaőrségének volt vezetőjét is, akit az események egyik fő szervezőjének tartanak. Njono, mint ismeretes, a SOBSI, az Indonéz Szak- szervezetek Központi szervezetének elnöke és az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Védelmét Sunito asz- szony látja el. A bíróság épületét megerősített rendőri egységek veszik körül. A tárgyaláson külföldi újságírók nem lehetnek jelen. Subandrio külügyminiszter a parlamentben közölte, hogy Pekingből hazarendelték az indonéz nagyköveiét. Ezt hivatalosan nem indokolta meg, de szavaiból kitűnt, hogy a fejlemény az indonéz—kínai viszony feszültségével függ össze. Ítélet a szovjet írók perében Moszkva, (TASZSZ): Az OSZSZSZK Legfelső Bírósága négynapos tárgyalás után hétfőn hirdetett ítéletet Andrej Szinyavszkij és Julij Danyiel bűnügyében. Mint ismeretes, a vádlottak bűnösnek ismerték el magukat abban, hogy szovjetellenes agitációt és propagandát fejtettek ki külföldre juttatott műveikben. A bíróság Andrej Szinyavszkij t hét évi, Julij Da- nyíelt öt évi szabadságvesztésre ítélte. Mind a két elítéltnek a büntetést szigorított javítómunka-táborban kell letöltenie. Bába Mihály: Egymástól távol 37. Két asszony ült a hallban, amikor visszamentem a munkásszállásra. Árva Miklosné, a kertvégi szomszédunk, meg a sógornője, Papp Gáborné. — Hát maguk? Hogy kerültek ide? — néztem rájuk meglepetten. — Bözsi csomagot küldött, mert tudta, hogy jövünk Pestre az Alkalmiba. Ehun van, ni. A sok csomag közül előhalásztak egyet, átadták. Leültem melléjük. — Levél is van benne. De üzeni is, hogy a pénzt megkapta, most már nem lesz baj, nincs fennakadás az építéssel — hadarta Ar- váné. — Szép házatok lesz, mint a többi pestinek — szólt közbe Papp Gáborné, • ujja hegyével megtörölte szája szélét. — Más újság? — kérdezték, hogy eltereljem a beszélgetést a házépítésről. — Nincs ott semmi. Mi vóna egy faluban? Nyitottak valami pressziót a piacon, kávét mérnek benne, de hát kinek kell az? Az a pár úr jár oda csak, más nem igen. Inkább a kocsmába telepszenek be többen. Még asszonyok is, mert most ez a divat A nők is úgy mennek be egy fröccsre, mint a férfiember. — A Bocskai, hogy egzisztál? — A Bocskai — legyint Árváné —, úgy mint eddig. Igaz, most már minden hónapban adnak előleget a munkaegység után, de hát az nem sok... Építkezni csak az tud, aki Pestre jár! Más nem igen. Bosszantott, hogy megint a házépítésről kezdenek beszélni, mert éreztem, hogy az irigység bujkál bennük. Irigyelnek, gyűlölnek mindenkit, akinek egy kicsit jobban megy, mint nekik. Hallgattam hát és bólogattam. — Tudod, hogy Bodnár Pista milyen szerencsés vót? Kapta a fizetést, mert hogy a lába eltört. Még most is kapja, pedig kutya baja, mert közben traktorvezető iskolába járt. Azt mondják, hogy traktoros lett. Hát mék paraszt kapja az egységet, ha beteg? Egy se, olyan még nálunk nem vót. Csak azok, akik Pestre járnak. Ilyen ez az egyenlőség! A parasztot most is lenézik, csak a gyári a minden.. Mint a rossz szülő, olyan most a kormány: az egyiket agyon babusgatja, a másikat meg veri akkor is, ha semmi rosszat nem tett Na, ügyi, hát ez nem jól van így. Csak mérgesen a hajamba túrtam, mert nem igen tudtam *nit válaszolni. Hallgattam, a térdemen szorongattam a csomagot. Hangosan beszéltek, nem törődtek azzal, hogy más is hallja a kormányra tett csípős megjegyzéseiket. Tudják ők jól, hogy most n/n úgy van, mint ötvenben, meg ötvenegyben, amikor köny- nyen elvitték az embert. — Mikor jössz haza, mit mondjunk Bözsinek? — Két hét múlva, de még majd megírom neki pontosan. Sok a munka, túlórázunk — magyarázkodtam. — Mink is, de kereset nincs — vágott közbe Papp Gáborné és újra szája szögletéhez kapott. — A tsz nem fizet. Ott egye meg a fene a Bocskait. Tavaly a zárszámadáskor hetven forintot hozott haza az az uram. Ha ti dolgoztok, annak legalább van értelme, mert fizetnek. Másképp ti se tudnátok építkezni! Megint csak belém csípett — gondoltam és már azon töprengtem, hogy felállók és elköszönök tőlük, amikor Arváné megint elkezdte a mondókáját: — Tudod, hogy Serest elvitte a rendőrség? — Melyik Serest? — A Gát-tizedit, ajtiék Pestre járt. Azt a gányót. Olyan hetvenkedő, kiva- gyokén, mivagyok ember vót az. Egyszóval, idejár az már régen Pestre. A felesége Solti-lány, olyan kikapós menyecske, de nem csúnya, a szent. Szóval szombaton hazajön az ura, de mán útközben valami jóakarója elmondott neki mindent. Azt mondják, hogy Simon Bálint, mert hogy az járt utána, de az Eszti, mármint a Seres felesége, nem akart vele lefeküdni. Fogott egy másikat. De nem is egyet, mert jártak Esztihez sokan. Meg ü is eljárt. A temetőárok sokat tudna róla beszélni. Sok fűszál veszett a fődbe, mert Eszti annyit hentergőzött ott, hogy nem bírt kinőni. Na, szóval, hogy szavamat ne tévesszem, amikor Seres hazament, előkapott valami görbefát és vallatni kezdte az asszonyt. Eszti előbb tagadott, de amikor látta, hogy Seres mindent tud, akkor azt kiabálta, hogy: hát aztán, mi van abban, hogy mással feküdtem le? Ha itthon lettél volna, akkor biztosan nem fekszem. Egy hónapban kétszer ha hazajöttél, azt hiszed, elég az nekem, meg így, meg úgy, és hogy ha nem tetszik Seresnek, hát váljik el, oszt kész. Nem fél ő, mert minden ujjára akad ember elég. Erre azt mondja Seres: Jól van, lelkem, hát szóval a pénzem kellett, mert te küldtél el dolgozni Pestre, hogy hozziam a pénzt, minél többet. ’ Én hoztam, igaz? Csak azt nem tudtam, hogy leinek. Jól van, lelkem, azt mondja elválunk, de nem úgy, ahogy te gondolod. Erre fogta a botot és úgy elverte az asz- szonyt, hogy csupa vir lett rögtön. Esztinek az volt a szerencséje, hogy a gyerekek kiszaladtak és fellármázták a szomszédokat. Alig bírták lefogni Serest, Esztit mér a fődön taposta', a mejjit, mer szíp, nagy mejje vót, irigyelték is azért sokan, na, ez az igazság. Egyszóval, jött az orvos, de nem tudott vele mit csinálni, azonnal mentőkért telefonált. El is vitték Debrecenbe, a kórházba. De hát nem lesz mán abból asszony sose, ha megmarad, akkor se. Serest meg letartóztatták rögtön, elvitték a rendőrök. A Seres asszonj'- testvére lakik most ott, az neveli, gondozza az árvákat. Mert árvák mán azok a gyerekek. Hát, szóval, mindenki cipeli a maga keresztjit... (Folytatjuk)
