Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

fiz Országos flrhivatal elnökének nyilatkozata az áremelkedésekről és az árleszállításokról

Tovább építik a Déli Alközpontot

Lakásáladások az idéti — Jövőre tízemeletes hátakhoz kezdenek — 4 KÖJÁL új helye — ABC áruház és egy szolgáltató központ

Dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Árhivatal elnöke a február elsején életbe lépett árváltozásokkal kapcsolatban válaszolt a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság munkatársainak kérdéseire.

— Miért váltak sz&ksé- gessé az árváltozások? Milyen célokat szolgálnak? Milyen szempontok vezették az illetékes szerveket, amikor éppen a szóban forgó termékeknél és szolgáltatásoknál rendelték el az árak felemelését, illetve leszállítását?

— Nem mondok vele újat, hogy árrendszerünk sok vonatkozásban nem megfeleli. Bár 1957 óta néhány intézkedéssel javítani igyekeztünk, árrendszerünk még mostani formájában sem felel meg, annak a követelménynek, hogy a termékek árai, a szolgáltatások díjai híven tükrözzék,_ amennyibe kerül előállításuk á társadalomnak.

_— Ez a helyzet különböző módokon — persze éreztette is hatását. Ami erősen drága volt, azt kevesebben vették és takarékoskodtak vele, dé ami olcsó volt, afelé megnyílt és rohamosan nőtt a társadalmi igény, ami nem is baj addig, amíg ki tudjuk elégíteni. A gond akkor jelentkezik, amikor az ilyen termékeknél nagy összegű beruházásokkal jelentősen bővítettük á termelést, de az olcsó ár miatt még így se lehetett az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Nem is kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megértsük, milyfen következményekkel jár a társadalmi munkaráfordítást figyelembe nem vevő ármegállapítás. Külön hangsúlyoznom kell a következmények közül azt, hogy a helytelen árrendszer fékezi a népgazdaság arányos fejlesztését, a gazdaságnövekedés ütemét.

— Hadd mondjak példát. A húsfogyasztás 1957 óta 30 százalékkal nőtt. Éz á növekedés alacsony húsár mellett következett bé. A hús fogyasztói ára és ezzel ösz- Szeí'Uggésbert a felvásárlási ára is alacsonyabb volt annál* mint amennyibe a megtermelése került. Az álácsöny felvásárlási ár nem ösztönzött a mezőgazdaságban nagyobb, több termelést e, az egyre növekvő igények aráhyában az állattenyésztés fejlesztésére. De ezzel sem fejeződik be a gondolatsor: ha alacsony is volt az állatok felvásárlási ára, az állam még mindig drágábban vette meg, mint amennyit a hús eladásánál bevételezett, s a kü- lönbözetet egyéb állami bevételekből fedezte; közismert szóval: dotálta. Például minden kiló marhahúsnál 6 forint volt a ráfizetés.

_— Az elmondottakból — úgy gondolom — világos az intézkedések célja. Azt akarjuk elérni, hogy az árak mindinkább és mind pontosabban tükrözzék előállítási költségeiket, közelítsük egymáshoz a termelői és fogyasztói árakat, s ezzel jobban ösztönözzük a termelés fejlesztését. Nem helyes, ha a burkolt — és a lakosság által nem ismert, tehát nem Is becsült — sok százmilliós, sőt milliárdos állami támogatások rendszerét alkalmazzuk, hanem azt kell elérnünk, hogy mindenki maga íizeSse még rfendes árán azt az árucikket, amelyet mégVásárol, elfogyaszt, azt a szolgáltatást (például közlekedést, közpöml fűtést, stb.), amelyet igénybe vesz. E cél felé jeléhtenek lépéseket a mostani intézkedések.

— Köszönjük, de amit hallottunk, újabb kérdésre késztet. Eszerint a hús- és a húskészítmények áremeléseitek egyik célja a fogyasztás csökkentése?

— Nem cél a húsfogyasztás visszaszorítása, lecsökkentése, legfeljebb az, hogy ne az eddigi — már említett — nagy üUvnben növekedjék tovább. Amikor a szakemberek az ár- és bérintézkedéseken dolgoztak, s kiszámították, hogy a bérből és fizetésből élők mennyivel többet fognak az áremelés után húsra költeni, változatlan fogyasztási szint alapján számolták ki ezt az összeget, s került éz — a családok nagy részénél — ellentétélezésre béremelési, családi pótlék- és nyugdíj- emelési, illetve árleszállítá- ri intézkedésekben. Az állam egyetlen fillért sem keres a húsáruk és a tejtermékek fogyasztói árának emelésén, sőt még valamivel többet is fordít a felvásárlási árak emelésére, hogy ezzel fokozza a termelési kedvet, a mező- gazdasági üzemek igyekezzenek csökkenteni az önköltséget, neveljenek több állatot, jobban tudjuk kielégíteni a lakosság igényeit húsban és állati termékekben, és emellett tudjunk többet exportálni is. Csupán mégemlítfjrn: ez az intézkedés lehetővé tette egyben a termelőszövetkezeteknél az amortizációs alap létrehozását* ami szintén kedvezően hat a termelés további fejlesztésére.

— Engedjen meg egy

gyakorlati kérdést: a

felvásárlási ár élősúlyban, kilogrammonként a sertésnél 1 forinttal, a szarvasmarhánál 3 forinttal lett magasabb: hogyan következik ebből a sertéshúsnál átlagosan 30, a marhahúsnál átlagosan csaknem 50 százalékos áremelés?

— Azzal szeretném kezdeni, hogy az új fogyasztói árak részletes kialakításával a tőkehús fogyasztói átlagára az eredetileg elő- ifäßyzötthäl VälämiVfel kisebb mértékben emelkedik. A tőkehús átlagára 30 százalék helyett 28,2 százalékkal nő. A marha tőkehúsnál pedig — annak következtében, högy az import fagyasztott hús a belföldi húsnál kilogrammonként 2—4 forinttal (mintegy 10 százalékkal) alacsonyabb áron kerül forgalomba — a különbség még nagyobb: az átlagos áremelés az előirányzott 5Ó százalék héíyétt 46,3 százalékot tesz kit

Az árváltozások eredetileg számításba vett kihatását befolyásolja az js, hogy az étkezési Szalohha- íélék fogyasztói ára az előirányzott 11 százalék helyett 16,4 százalékkal csökken.

— A kérdés 4ényegére térve: először is más az élősúly és más a vágott súly. A vágómarhánál az élősúlynak csak mintegy 50—55 százaléka hasznosíthat»; ez az arány a sertéseknél kedvezőbb ugyan — mintegy 80—85 százalék —, ennél viszont azt kell figyelembe venni, hogy a vágott sertés súlyának valamivel több mint 40 százaléka a szalonna és a zsír, márpedig ezeket az eddiginél olcsóbban adjuk. A zsír ára 25 forint helyett 20 forint lett, a szalonnaféléké — mint az előbb említettem is — több mint 16 százalékkal, a tepertőé pedig kereken 14 százalékkal csökkent.

— Mi az oka annak,

hogy egyes húsfélék ára nem egyfbrma százalékkal nőtt? Mire alapozódik a differenciálás?

— Mindenki tudja, hogy kevesebb karaj van egy

sertésben, mint combhús, de mivel nem volt elég nagy a különbség a kétféle hús ára között, a kereslet oly nagy mértékben iráhyult a karaj felé, hogy nem is lehetett teljesen kielégíteni. A közgazdász nyelvén, de remélem, széles körök számára is érthetően, így tudom ezt megfogalmazni: a differenciálással azt akarjuk elérni, hogy a termék fogyasztói árszínvonala ne csak a termelési költségekhez, hanem a kereslet és kínálat irányításának követelményeihez is jobban igazodjék és helyesebben fejezze ki a használati értékarányokat is, magyarán: a

minőségi húsok árát emeltük nagyobb aránybarf.

— A Minisztertanácstól kapott megbízás alapján arra külön gonddal ügyeltünk, hogy a lakosság által legnagyobb mennyiségben fogyasztott húsfélék — például a sertéscomb, vagy lapocka — ára ne az átlagosnál nagyobb mértékben, hanem annak megfelelően emelkedjék csupán. Ugyanakkor egyes kevésbé értékes húsrészek ára az átlagoshál kisebb mértékben emelkedik, így például a dagadó ára kilogrammonként 30 forintról csak 34- re, sőt egyes kocsonyahúsok — közöttük a sertésfej — ára csökken. A szakmai szempontok, a kereslet és kínálat egyensúlyának előmozdítása a marhahúsnál még fokozottabban tetté szükségessé az árak széthúzását.

— A marhahús-fogyasztás zöme a csontnélküli szín- húsból, a hátszínből és rostélyosból (amely kisebb mértékben csontos hús), valamint az égyi.1; leveshúsokból (ahol a csont részaránya magas) tevődik össze. Ezek áremelkedése együttesen 50 százalék alatt marad. Ez azonban úgy valósul meg, hogy például a comb és a lapocka ára mintegy 65 százalékkal, viszont a leveshúsok ára csak mintegy 20 százalékkal emelkedik. Az átlagosnál nagyobb mértékben kellett emelni a borjúhús, a vesepecsenye és a máj árát.

— Hogyan alakulnak az árak az üzemélelmezésben és a vendéglátó- iparban?

— Az üzemélelmezésben csak az ételek elkészítéséhez felhasznált élelmiszerek árváltozásának egyenlegét, azaz az árkülönbözetet hárítjuk át a dolgozókra: kiszámolják, mennyivel kerül többe a hús, vagy a húskészítmény, illetve a felhasznált tejtermék, s ebből ie- vonják, hogy mennyivel lett olcsóbb a zsír és a szalonnaféle. Egyéb költségek is emelkednek itt. de ezeket a vállalati költségvetési hozzájárulás emelésével fedezik.

— Az új árakkal összhangban emelkednek az üdülési díjak, de — ahogyan a lapok már hírt adtak erről, a SZOT elnöksége úgy határozott, hogy a szak- szervezeti kedvezményes üdülésnél ennek bevezetésére csak július elsejével kerül sor.

— A kereskedelmi vendéglátóiparban a haszonkulcs „rárakodás” miatt nagyobb mérvű drágulás tulajdonképpen csak az osztályon felüli és az 1. osztályú éttermekben következik be. Ezeknél a vendéglőknél ugyanakkor a fix hasáon- kuícs rendszeriül a mözgó haszöhkulcs rendszerére térünk át. É2 lehetőséget ad arra, hogy a luxus éttermek a szezonkövételmé- nyekhez igazodva idegen- forgalmi szezonban nagyobb és holtszezonban alacsonyabb haszonkulccsal dolgozzanak.

— A szociális, egészség- ügyi és kulturális intézmé- hyfekhél. (óvoda, bölcsőde* kórház, iskolai étkeztetés, Stb.) áz élelmiszerek áremeléséből adódó többlet- költségeket nem hárítjuk át a lakosságra. Ezeknél az in- téZttléhyeknél a többletköltségeket az állam téríti meg á költségvetésből.

— Amikor nyilvánosságra került, hogy bizonyos ruházati cikkek árát leszállítják, voltak olyan hangok, hogy ez semmiben sem fog különbözni az úgynevezett szezonvégi kiárusítástól. Mi a valóság?

— Évek óta folytatunk szezonvégi kiárusítást, s leértékelt áron adunk el divatjamúlt termékeket anélkül, hogy árleszállításról beszélnénk. Most viszont valóban árleszállításról van szó, amely mellett megmarad a szezonvégi kiárusítás és megmarad a divatjamúlt termékek leértékelése is. Ebben a hónapban két ár- intézkedés is találkozik: az elsejei árleszállítás és a téli cikkeknek februárban induló szezonvégi kiárusítása.

— Most mintegy 1500 termék ára lett alacsonyabb. Szeretném kiemelni a legfontosabbakat: az ágynefnük és az ágyneműanyagok 8— 27 százalékkal, a selyem- szövetek közül a fehérnemű műselyem és nylonszövetek 20—30 százalékkal, a kötöttáruk közül a szintetikus felső- és alsóruházati cikkek és a habselyem áruk

10—13 Százalékkal) a kártolt gyapjúszövetek és azokból konfekcionált cikkek 8—20 százalékkal íetteií olcsóbbak, összegszerűen ez kereken évi 730 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak.

— Ennél az árleszállításnál milyen meggondolások vezették áz illetékes szerveket?

— Nálunk drágák a textiláruk, s azoknak a cikkeknek az ára, amelyeket most az intézkedés érint, általában magasabb volt, mint amennyi a termelési költségük, fezért lehetett leszállítani. Célunk, hogy később a rühazati Cikkek fogyasztói ára még közelebb ketüljöh a szomszédos, általában az európai országok alacsonyabb árszínvonalához.

— Az utóbbi években millió számra járnak nálunk külföldiek, illetve magyarok külföldön, s elég sokán akadnak közöttük, akik nagyon is jól felismerték, mi adódik abból, ha azonos cikkek ára nálunk Vagy a másik országban jelentősen alacsonyabb, vagy magasabb.

— Gondoljuk csak meg hogy a nálunk olcsó szalámiból* vagy kardigánból, pálinkafélékből mekkora mennyiséget „exportáltak” a turisták, hogy „cfeencse- lési” alapon azután varrás nélküli nylonharisnyát, orkánkabátot, szilonihget, zsebkendőt, ágyneműt, hasonló cikkeket „importál- jahak” és kihasználták az országok közötti áreltéréseket aria, hogy maguknak ezúton előnyöket szerezzenek, sőt esetenként arra is hogy üzérkedjenek. A textíliák mostani árleszállításába bevont cikkek között találják az ágyneműt, a zsebkendőt, az orkánkabátot, a nylonféléket, közöttük a varrás nélküli harisnyát, stb. Ez utóbbinál csak megemlítem a céltudatos törekvések illusztrálásaképpen, hogy 1957. óta *nár többször került sor a nylonharisnyánál árleszállításra. A varrásos nylonharisnya ára 1956-ban még 98 forint volt, február 1-től 29 forintért kapható. Ehhez arányosítottuk a varrás nélküli nylonharisnya árát, amely eddig 48 forint volt, s most 38 forint lett.

— S logikailag ebbe a gondolatsorba tartozik, ha talán egy előző kérdésnél kellett volna említenem: ilyen összefüggésben világosabbá válik, miért emeltük az átlagosnál nagyobb arányban a téli- és csfeme- geSzalámi árát.

— Hallhatnánk valamit arról még, milyen külön meggondolások érvényesültek, amikor egy-egy textilárunál eldöntötték, hárty százalékkal csökkenjenek az árak?

— A termelési tényleges költségeken kívül

Alig néhány éve indult meg a fiagyöbb arányú építkezés Nyíregyháza Déli Alközpontjában* máris egy teljesen új városrész körvonalai alakulnak ki. A közelmúltban készült 3—4 emeletes lakóházakban sok száz család talált új otthonra. A Déli Alközpont azonban még most is egy félig kész település képét tükrözi. Érthető, hiszen a munka rriég nincs befejezve évekre van szükség. Rend- bfehozzák az úttestet, elkészülnek a nélkülözhetetlen járulékos beruházások.

Jfeleniég a zord téli időjárás ellenére is

folyik a munka a Toldi utca és az Árpád utca között épülő 06 lakásos háznál: a belső szereléseket végzik. Hasonló ütemben halad az Arany János és a Makarenko utca között készülő 35 lakás építése is. Mindkettőt még ez évben átadják rendeltetésének.

Sok lakás vár bontásra az Arany János, Makarenko, Vécsey és a Jósa András Utcák által határolt területen. A szanálások mértékét azonban a népgazdaság teherbíróképessége határozza meg. Közismert, hogy

az Arany János utcát a távlati tervekben

meghosszabbítják egészen a kórházig. A közeljövőben egyelőre csak a Szarvas utcáig kívánnak eljutni.

Az utca vonalába eső házak sorsáról néhány napon belül dönt a városi tanács építési és közlekedési osztálya.

Sokat vitatott dolog az állomás előtti tér sorsa. Az a néhány régi lakóház, a rendezetlen tér nagyon rossz hatást vált Ki a modern. többszintes épületek szomszédságában. A tervek szerint hamarosan lebontják a földszintes, kis lakásokat, s így lehetőség nyílik a tér teljes rendezéséré.

Fásítani, parkosítani szeretnének, mivel a Petőfi kert is új arcöt öltött a nagyarányú rendezések után.

Tízemeletes lakóházakat is kívánnak építeni a Déli Alközpontbari. A jelenlegi elképzelések szerint az elsőhöz jövőre kezdenek hozzá, és azt követően minden évben felépítenek egy- egy tízemeletes épületet. Még nincs egységes álláspont a KÖ-lÁB új helyéitt is figyelembe vetők, hogy a helyesen megállapított árhak szabályzó funkciója is van. A keresettebb cikkeknél az átlagosnál kisebb, a kevésbé keresetteknél viszont valamivel nagyobb mértékben Szállítottuk le az árakat.

— Az árlesíállítássál érintett termékcsoportokban egyébként közelebb kerül a felnőtt méretek ára a gyer- mekiméretek árához, de vigyáztunk arra, hogy az úgynevezett ütköző méreteknél helyes árarányok érvényesüljenek.

— A kár tolt szövetekből készült konfekcionált felsőruházati termékek közül a felnőtt ruházati cikkek ára átlag 15 százalékkal, a gyermekruházati cikkek ára pedig 1Ö—13 százalékkal mérséklődött.

— Az árleszállításba bevont cikkcsoportokon belül minden esetben* de csak kisebb mértékben csökkentettük a gyermekruházati

rői. Egyesek a Í5éli Alközpontban. mások a Család Utcában szeretnék Irivite- leztetni. Mindenesetre ke‘ alternatívát is készítetek, hogy ha a választás akát egyik, akár másik Helyre esik. haladéktalanul hozzákezdhessenek a munkákhoz.

A Déli Alközpont lakói lyakran kifogásolják az úttestek és a járdák állapotát. A szakembereknek az a véleményük* hogy amíg az építkezésekkel teljesén, nem végeznek, célszerűtlen lenne véglegesen megépíteni az úttestet Ugyanis egy építkezéshez felvonuld építőipari gépek teljesen tönkretennék, ugyanakkor a különféle közmüvek lefektetésénél, ffiiht a gáz vagy a víz vezeték csövek, újra fel kellene bontani jelentős részét, ami plusz kiadást jelentene a beruházóknak.

Amíg az építkezés be nem fejeződik, az úttestet ideiglenesen járhatóvá teszik.

Elkészítik, — több helyen már el is készítették a durva alapozást, mely a gépjárműveknek egyelőre megfelel, s a későbbiek során, erre kerül a végleges burkolat.

Az új városrész egyre ne« hezebben képzelhető el kapcsolódó beruházások nélkül. A tervezők természetesen erre is gondoltak, s még az idén megkezdik egy „szuperett” építését az Arany János és a Toldi utca kereszteződéséhez közel eső területen.

A „szuperett” tulajdonképpen egy kis ABC áruház lesz, ahol a környék lakói elsősorban élelmiszer szükségleteiket elégíthetik kt.

Hasonlóképpen elkészültek a kiviteli tea-vei egy minden igényt kielégítő szolgáltató üzletháznak, melynek építése hamarosan megihdul. Ebben cipőjavító, férfi és női fodrászat, férfi és női ruhajavító, üvegezőműhely, órajavító és egy patyolatfelvételi részleg kap helyet.

Ugyancsak a Déli Alközpontban épül egy 40 személyes bölcsődé és egy 50 személyes óvoda is.

Rendelkezésre állnak a beépítési tervei az Arariy János utca és a Szarvas utca kereszteződésénél egy nagyobb áruháznak. Kivitelezésre azonban csak néhány év múlva kerül sor.

cikkek árát, mért ezeknek ára a felnőtt ruházati Cikkekhez viszonyítva eddig iS alacsony volt és ez csak állami dotációval volt elérhető.

— Az árleszállítás körének és mértékének megválasztásánál az is vezetett minket, hogy eredményképpen különösen az alacsony jövedelmű rétegek ruházkodási költségei csökkenjenek, nem csökkentettük viszont á luxuscikkek árát

— Ha úgy láttuk, hogy sem belföldi termelésből, sem importból nem tudnák kielégíteni valamelyik cikkből az árleszállítás esetén előreláthatóan megnövekvő igényeket — nem nyúl- tpfik az árához: például ez áz oká. hogy á frottír törülközőkre nem vonatkozik az árleszállítás.

— Elmondhatom: rendkívül nagy gondot fordítanak az összeS illetékes szervek arra, hogy aminek az árát leszállítottuk, azt kapni ié lehessen a boltokban.

Bogár Keretű