Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
Zárszámadó közgyűlés a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezetben Zárszámadó közgyűlést rendeztek szomhaton a kisvárdai ••Rákóczi” Tsz-ben ahol többek között megjelent Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is. A járási művelődési ház nagytermében megtartott közgyűlésen elsőként Juhász István tsz-el- nök ismertette a vezetőség beszámolóját az 1965-ös gazdálkodásról. Az 518 tagot számláló termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben a rossz időjárás ellenére is sikeresen gazdálkodott. Főbb termel- vónyeiből — burgonya, kenyérgabona, stb — túlteljesítették a tervezett átlagtermést, állattenyésztésük is jó jövedelmi forrás volt. Igaz, a szeptemberi jégverés majdnem százszázalékos kárt okozott a gyümölcsösben, de az Állami Biztosító megtérítette a keletkezett kárt, így jövedelemkiesés itt sem volt. Mind a tavaszi munkáknál, mind az aratáskor és az őszi betakarításkor becsülettel dolgozott a tagság nagy része. A munkában a szocialista címért küzdő 4 brigád tagjai jártak az élen, de több kimagasló teljesítmény született más területeken is. A tervezett 82 ezer munkaegységgel szemben 83,5 ezer munkaegységet használtak fel. A többlet a gyümölcsösben és a konyhakertészetben jelentkezett elsősorban. A jó munkát igazolja, hogy a növénytermesztés tavalyi bevétele a tervezett 6 millió 815 ezerrel szemben 9 millió 703 ezer forint volt. Az állattenyésztés jövedelme— 2 millió 288 ezer — több, mint 300 ezerrel haladta meg a tervezettet. A segédüzemek jövedelmével együtt a tsz 1965 évi bevétele 13 millió kétszázezer forint volt, a tervezett 0 millió 731 ezerrel szemben A kiadások levonása után is több, mint 8 millió forint maradt a közösnek. Tovább gyarapodott a közös vagyonuk 1965-ben, amelynek az értéke ma már 18 millió forint. Tapssal fogadták a termelőszövetkezet tagjai, amikor az elnök bejelentette, hogy egy munkaegység értéke 79,07 farint, öt forinttal több, mint az élmúlt évben. Egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagkeresete a közösből 19198 forint, egy családra pedig 20131 forint jut. Jelenleg fizetési kötelezettsége nincs a termelőszövetkezetnek, jelentős biztonsági tartalékkal rendelkezik. Akárcsak tavaly, az idén is minden hónapban tudnak majd rendszeresen pénzelőleget juttatni a tagoknak. Megemlítette a vezetőség beszámolója azokat a hiányosságokat, amelyek még néhol fellelhetők, s amelyek kijavítására intézkedéseket hoznak. Szólt arról, hogy az Idén nagyobb önállóság mellett gazdálkodhatnak, s a mezőgazda- sági termények felvá sárlási árának az emelése is kedvezőbb helyzetet teremtett. Ugyan akkor nőtt a termelőszövetkezet felelőssége is: úgy kell megválasztaniuk a termelést, hogy az egyszerre legyen előnyös a termelőszövetkezetnek és a nép gazdaságnak. A jövőben az eddiginél nz gyobb segítséget ad majd i vezetőség a szocialista bri gádoknak, akik közül ; legközelebbi zárszómat!' közgyűlésen már oklevéllel szeretnék kitüntetni a legjobbakat. Helyet adnak annak a javaslatnak is, hogy további brigádok köthessenek szerződést a megtisztelő cím elnyerésére. Juhász István után Ru- bóczki József, az ellenőrző bizottság elnöke adott jelentést a múlt évi munkáról, majd a két beszámoló felett vitát nyitottak, melynek során szót kért Orosz Ferenc eivtárs is. Orosz Ferenc elvtárs felszólalása Orosz Ferenc elvtárs az MSZMP megyei bizottságának első titkára beszédét mondja- Mellette: Szendrei Mihály tsz párttitkár és Juhász István, a termelőszövetkezet elnöke. Orosz Ferenc elvtárs a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a sikeres esztendőt záró Rákóczi Tsz tagságát, majd ezt követően arról szólt, hogy több szempontból is ünnepnapnak számít megyénk életében a termelőszövetkezetek mostani zárszámadása. — öt évvel ezelőtt terebélyesedett ki az egész mezőgazdaságra az a történelmi jelentőségű forradalom, amely gyökeresen átalakítja a magyar falu arculatát. Fél évtizede, hogy megyénk dolgozó parasztjai, köztük a kisvárdai dolgozó parasztok is nehéz vívódás után a nagyüzemi gazdálkodás útját választottak. Jól emlékszünk még azokra a napokra amikor az emberek többsége kételyekkel tekintett a jövőbe, idegenkedett az ismeretlentől. Akkor leginkább csak szavakkal tudtuk bizonygatni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, azt, hogy a me- zőgázdaság fejlődését gátolja a kisparcella. öt év telt el azóta és íme itt a bizonyság: a párt által kijelölt út helyes volt, parasztságunk a felemelkedés útjára lépett. A szocialista brisádmozgalom nagy erejéről, népszerűs^é- ről többen is szóltak a közgyűlés résztvevői közül. Ezután Orosz Ferenc elmondta: mi sem bizonyítja jobban a nagyüzemi gazdálkodás erejét, mint a?, hogy az utóbbi évek mostoha időjárása, a tavalyi érés belvíz, a természeti csapások ellenére a kisvárdai „Rákóczi” Tsz évről évre többet osztott tagságának, s most megközelíti a nyolcvan forintot az egy munkaegységre jutó részesedés. Nem egyedüli a kisvárdaiak eredménye, hasonló jócskán található már megyénkben. — őszintén el kell azonban mondanunk, hogy nem mindenütt osztanak még ilyen bőséggel termelőszövetkezeteink. Találni igen sok olyan tsz-t, ahol az egy tagra jutó jövedelem meg sem közelíti a kjsvár- dai dolgozó parasztokét, ahol még mindig az elvándorlás gondolatával foglalkoznak az emberek. Ebben nemcsak a mostoha időjárásnak, a kedvezőtlenebb adottságoknak van szerepe, hanem a hiányosan végzett munkának, a rossz munkaszervezésnek is. Az önök eredményének értékét növeli, hogy példát mutatnak ezeknek a gyengébb termelőszövetkezeteknek. A kisvárdai „Rákóczi” Tsz és a hozzá hasonló szövetkezetek történelmi érdeme. hogy jó munkájukkal, eredményeikkel segítik a többieket a bizakodásban, példáját adják annak, hogy jp munkával egyetértéssel milyen magaslatokra juthat megyénk parasztsága. Itt megemlítette Orosz elvtárs. hogy a kisvárdai Rákóczi Tsz eredményeinek egyik forrása a vezetők és a tagok jó kapcsolata, kölcsönös bizalom Hallhattuk — mondotta — hogy a vezetőség dicsérte a szorgalmas tagságot, a tagság pedig a hozzáértő vezetők munkáját méltatta, Ahol megvan e* a kölcsönös bizalom, ott a legnehezebb akadályokat is le tudják küzdeni. Szólt arról az előadó, hogy a mezőgazdaság felvirágoztatásának legdöntőbb feltétele pártunk és kormányunk helyes politikája, amely találkozik a- széles tömegek egyetértésével. Ez a politika adott lehetőséget arra, hogy a régi mezsgye ne csak a szántóföldön, hanem a gondolkodásban is eltűnjék, öt év kevés idő az emberiség történelmében, de ez is elegendő volt ahhoz, hogy lássuk: megkezdődött az egységes paraszti osztály kialakulása hazánkban, megyénkben, életerős szocialista közösségek jöttek létre, amelyek magukhoz ölelik egész parasztságunkat. Ezekben a szocialista közösségekben mindenki a végzett munkája arányában részesül a megtermelt anyagi javakból, jóban és rosszban együtt vannak az emberek, segítik egymást, nem hagyják magára a bajbajutottat. Különösen így van ez a kisvárdai Rákócziban, ahol az emberek Varga Jánosné pénztáros (balról) számolja a pénzt Bubik* MUíló«néns>k és Soltész And; ásnának. Mindkét család télül kapott a 30 ezer forinton magukénak vallják a közöst, jó gazda gondosságával gyarapítják, védik a közös tulajdont, teremtik meg a termelési biztonság feltételeit. A továbbiakban Oros elvtárs elmondta: a Központi Bizottság múlt év decemberi határozatai újabb lehetőséget adnak a magyar mezőgazdaság felemelkedéséhez. 1966-tól tovább nő a termelőszövetkezetek önállósága. — Az önállóság egyúttal nagyobb felelősséget is jelent. Az, hogy ezután a termelőszövetkezetek a legjobb belátásuk szerint azt és annyit termelnek, ameny- nyit jónak tartanak, nem jelentheti a népgazdasági érdek háttérbe szorítását. Meg kell találni annak a módját, hogy a termelőszövetkezet es a népgazdaság érdeke találkozzék. Az egyes ember és a haza sorsa elválaszthatatlan egymástól, nem lehet tehát megengedni, hogy némely szövetkezet mások kárára végezze munkáját. — öröm hallani, hogy ebben a szövetkezetben már négy brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. Miként a gazdálkodásban, a szocialitsa munkaversenyben is mutassanak példát az ilyen termelőszövetkezetek, legyenek élenjárói a szocialista embertípus kialakításának a mezőgazdaságban. Itt egyre inkább mindenki közösségi emberré válik, olyanná, aki aláveti magát a többség akaratának, nem igyekszik külön utakon járni. Erősítsék magukban ezt az elvet, védjék, óvják a közöst a károsítéktól, az egyéni haszon hajhászóitól. Méltatta Orosz elvtárs azt az igyekezetét, ahogy a kisvárdai hoz hasonló termelő- szövetkezetek növelik a közös alapot, megteremtik a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. — A szocializmus akkor győz véglegesen a mezőgazdaságban, ha az anyagi alapok növekedésével egyidőben a gondolkodásmód és a a magatartás is szocialistává válik — mondotta. majd azzal folytatta, hogy megyénk mezőgazdaságának egyik nagy problémája a kisvárdai Rákóczi Tsz-nél is fellelhető. Utalt arra, hogy ebben a tsz-ben a tagok átlagéletkora 55 év. — Azok a zömében becsületes, szorgalmas emberek, akik 'nagy fáradtsággal alapozták az elmúlt fél évtizedben a nagyüzemi gazdálkodást, öt-tíz év múlva kiöregednek a munkából. Ki veszi át tőlük a szerszámot, ha a fiatalok elvándorolnak a faluból? Amikor azt mondjak, törődjünk jobban a falun élő fiatalokkal, nemcsak arra gondolunk: kapjanak pénzt rendszeresen, legyen hol szórakozniuk, hanem arra is, hogy bízzanak bennük jobban az idősebbek, a vese- tők. Ne napszámosokkal, bérmunkásokkal végeztessék el a sürgős munkákat termelőszövetkezeteink, hanem azon legyenek, hogy minél több fiatal kövesse szülejét a mezőgazdasági munka végzésében, Ma már nem kell sok helyütt bizonygatni, hogy falun is megtalálhatja számítását a fiatalság. De — mint ahogy a kisvárdai példa is mutatja — még a nyolcvan forintos munkaegységgel rendelkező szövetkezeteknél is van probléma. Szükség van rá, hogy a szülők az eddiginél jobban értessék meg gyermekeikkel: a boldogságot, az anyagi jólétet szülőfalujában is megtalálja ha becsületei kiveszi részét a napi munkából. Orosz elvtárs beszéde végén hangsúlyozta: az elmúlt öt esztendő sok tapasztalattal gazdagította termelőszövetkezeteink vezetőségét tagságát a nagyüzemi gazdálkodásban. E tapasztalatok felhasználásával, a munkafegyelem szilárdításával, a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesítésével Szabolcs-Szat. már megye termelőszövetkezetei az eddiginél gyorsabb ütemben erősödhetnek, tagjai jobban gazdagodhatnak. A közgyűlés hallgatósága.
