Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-04 / 29. szám
Miért adunk állami támogatást? AZ ELMÚLT években kevés szó esett az állami támogatásokról, ezért sokan csodálkozva olvasták, hogy az állam a tüzelőanyagokra és a városi — különösen a budapesti — helyi közlekedésre mintegy 2 milliárd forint összegű támogatást folyósít. Emellett az állam még sokféle címen és módon ad pénzügyi támogatást: egyes üzemek működéséhez, bizonyos tevékenységek elvégzéséhez, a központilag kialakított termelői árak, vagy fogyasztói árak adott színvonalának fenntartásához. így például támogatást nyújt azoknak ?.z új vállalatoknak, új üzemegységeknek, amelyeknél a próbaüzemeltetés a vállalat, vagy az üzem hibáján kívül többletköltségekkel jár (munkások betanulása idején alacsonyabb teljesítés, átmenetileg magasabb selejt, illetve nagyobb anyagfelhasználás, stb.) Ilyen átmeneti jellegű többletköltségek fedezésére 1986-ban mintegy 85 millió forint összegű állami támogatást folyósítunk. Az utóbbi hetekben közismertté vált: a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emelését főleg az tette szükségessé, hogy a mezőgazdasági üzemek az 1988 január elseje előtti árszínvonal miatt többségükben nem tudták biztosítani az önálló gazdálkodás anyagi-pénzügyi feltételeit, az elhasználódott termelési eszközök pótlásához szükséges pénzügyi alapot. Ezért a termelőszövetkezetek gyakran hitelek felvételére és — különféle jogcímeken — állami támogatásra szorultalr. Az 1966. január 1-ével életbe lépő felvásárlási áremelések jelentősen elősegítik a mezőgazdasági termelés helyes irányú továbbfejlesztését, és fontos lépést jelentenek a közgazdaságilag megalapozott árarányok kialakításához. Egy ideig azonban még az új mezőgazdasági árszínvonal mellett is szükség van a központilag nyújtott anyagi támogatásra. A termelőszövetkezetek részére 1966 évben nyújtandó állami támogatások összege, meghaladja a 4,6 milliárd forintot. Ez az érték a következő főbb tételekből áll: A termelőszövetkezetek építkezésére, gépi beruházásaira 'A gyenge termelőszövetkezetek támogatására 800 millió Ft 700 millió Ft Gépállomási díjkedvezmény és tsz-cknek akadandó gépállomási gépek javítására Talajjavításra és talajvédelemre Ut és távvezeték építésre Az állattenyésztés állami támogatására Rét- és legelőgazdálkodásra 9 Fásításra, erdőfelújításra Vetőmagra Szakember átcsoportosításra és tanfolyami célokra 870 millió Ft 480 millió Ft 320 millió Ft 410 millió Ft 120 millió Ft 170 millió Ft 100 millió Ft 110 millió Ft Gyakran ipái--, termelés, vagy fogyasztáspolitikai okokból egyes termékek termelői, vagy fogyasztói árát oly módon állapítják meg, hogy az állami támogatást — vagy ahogy mondani szokták — árkiegészítést tesz indokolttá. Az ár- kiegészítések formájában adott állami támogatás sokszor nemcsak a közvetlen támogatást élvező ágazat, hanem közvetetten más ágazat támogatását is jelenti. Az ipar például a nitrogénműtrágya és a szuperfoszfát termelés elősegítésére csaknem 990 millió forint árkiegészítést kap, ami közvetetten a mezőgazdaság támogatását is jelenti. A lakosság sokszor nem is sejti, hogy az általa megvásárolt egyes termékek, vagy az általa élvezett szolgáltatások mennyi közvetlen állami támogatást tartalmaznak. így például a háztartási mosógép és centrifugatermelés elősegítésére ez évben 85 millió forintos állami támogatást kap az ipar. A távfűtésre ez évben az állam 90 millió forint, a gázgyártásra több mint 100 millió forint árkiegészítés áU rendelkezésre. A nyitva felejtett, vagy csepegő vízcsapok okozta többletvízfelhasználás és az érvényes vízdijaknál magasabb önköltség miatt az állam a lakossági vízszolgáltatáshoz ez évben 75 millió forint támogatást ad, A mozik részére 1966-ban 102 millió forint, a színházak részére pedig több mint 150 millió forint állami támogatást biztosítunk. Minden mozilátogató minden alkalommal több mint egy forintos állami támogatást élvez. Az egyes színházlátogatók által esetenként élvezett állami támogatás színházanként különböző: Állami Operaháznál 38 forint, a Nemzeti Színháznál 36 forint, a Szegedi Nemzeti Színháznál 30 forint, a Pécsi Nemzeti Színháznál 33 forint, a Kecskeméti Katona József Színháznál 18 formt körül alakul, AZ 1966 FEBRUÁR 1-én éleibe lépő fogyasztói árváltozásokról szóló kormánynyilatkozat leszögezte, hogy a kenyér, liszt, tej stb. fogyasztói ára változatlan marad. E fogyasztói árak jelenlegi színvonalának fenntartása számos terméknél csak jelentős összegű állami támogatással lehetséges. Az élelmezési iparnak a tej fel vásárlásra és feldolgozásra adott állami támogatás például 890 millió forint, a liszttel kapcsolatos állami támogatás pedig több mint 380 millió forint. A gazdálkodó egységek (vállalatok termelőszövetkezetek) és állami támogatást élvező különböző intézmények (színházak, mozik, népművelési intézmények, stb) a gazdálkodás jobb megszervezésével, a költségekkel való ésszerű takarékossággal, a minőség javításával (ez áll a kulturális intézményekre is) gokat tehetnek az állami támogatás csökkentése érdekében. Helyes a kormány törekvése: ahol csak arra lehetőség van, fokozatosan olyan helyzetet teremtsünk, hogy az adott termékkel, vagy szolgáltatással kapcsolatos költségek ne egész társadalmunkat, hanem az adott termék, vagy szolgáltatás igénybe vevőjét terheljék, Az állami támogatás csökkentése révén megtakarított pénzeszközök lehetővé teszik, hogy nagyobb összegeket fordíthassunk más területek, termékek fejlesztésére, a központi célkitűzések megvalósítására, mindenekelőtt az élet- színvonal emelésére. Ezért kívánatos, ha a jövőben a dolgozók támogatását igényelve igyekszünk az állami támogatás mértékét a legszükségesebb szintre csökkenteni, vagy megszüntetni. E. T. Egyenlő Mértékkel a mint tudomására hoz/£ tűk a súlyos mulasz- ■*" tást, Mancsa András hivatalfőnök haladéktalanul hozzálátott a felelősség megállapításához és kiderítette, hogy két beosztottja, Péter és Pál részéről hatásköri felelőtlenség történt és hogy mindketten hajszálnyira ugyanazt a hibát követték el. Kirívóan tisztességes ember lévén, akit háztömb- szerte csak úgy emlegettek, mint ez „Igazság Mancsát”, habozás nélkül úgy döntött, hogy az elkövetett mulasztás arányában, tehát egyenlő mértékkel mérve bünteti meg Pétert és Pált. Személyes utasítására a karbantartó műhely soron kívül elkészítette az egyenlő mértéket és amint behozták a szobájába, a hivatalfőnök maga elé rendelte két megszeppent munkatársát. Már mérni akarta őket ez egyenlő mértékkel, amikor megcsörrent a telefon. — Itt Pattantyús beszél a központból. Ürömmel tudatlak, hogy kiverekedtem a beruházási keret bővítését. További jó munkát, szervusz, öregem! —» Hálás köszönet — sóhajtott fel Mancsa, mert nagy kő esett le a szívéről. Miközben azonban helyére tette a kagylót, eszébe jutott, hogy Péter kartársat meleg szavak kíséretében éppen Pattantyús ajánlotta be a vállalathoz. Ez bizony elég kellemetlen, de hát első az igazság! Péter ugyanúgy hibás mint Pál, gyerünk azzal az egyenlő niértékkel. Mielőtt qzgnban használhatta volna az egyenlő mértéket, újból megszólalt a telefon. A vonal túlsó végén egy másik központból Talgbér jelentkezett, ugyancsak kedvező hírrel. Szigorú titoktartás mellett közölté, hogy Őt, mármint Mancsa Andrást kitüntetésre terjesztették fel, ami némi készpénzzel is jár, és hogy 6, mármint Talabér, örül, hogy elsőnek és őszintén gratulálhat, minthogy valami része neki is volt mindebben, r- Kimondhatatlanul boldog vagyok! —r rettegte a hivgtdlfönök meghatgttan, és csak egy »pipiéit rezzent össze, mert felrémlett előtte, hogy ezt a Talabért gyermekkori barátság fűzi Péter apjához, össze is jár a két család, micsoda pech, hogy most kell büntetnie ezt a két mihasznát. Becsületére legyen mondva, rendithetelen lélekkel lépett közelebb Péterhez és Pálhoz, kefében az egyenlő mértékkel, Harmadszor is csörrent azonban a telefon. A harmadik, főközpontból Pongorácz kartárs hozta az ámu\ó Mancsa tudomására, hogy őt szemlélték ki a féléves külföldi tanulmányútra. Az a Pongo- ráez, aki állítólag Péter mamájának első, leánykori szerelme volt és még mostanában is mindig tíz szál piros rózsát küld a születésnapjára. — Pattantyús után Tala- bér, Talabér után Ponga- rácz! — merült el gondolataiba Mancsa. — Ilyen központ, olyan központ, amoNetn megnyugtató válasz cikkünkre Továbbra is elhúzódik a nyírbogdányi hajtatóház építése Pedig javulna a zöidségelláfás, 1,2 millió lenne a tiszta jövedelem kapunk december 2-i számában eikket írtunk a nyírbogdányi hajtatóház ügyéről. Kifogásoltuk, hogy a beruházás megvalósítása — bár már három éve húzódik, — még 1966-ban sem kezdődhet meg. Ezzel kapcsolatban kaptunk levelet a FM. Mezőgazdasági Tervező Vállalattól (AGRO- TERV-től), melyben a következőket írják: „A cikk vállalatunkat érintő része a tényeknek megfelel. A nyírbogdányi Kossuth Tsz-szel október 25- én kötöttünk szerződést, melyben a beruházási program elkészítését 1966. május 15-i határidővel vállaltuk. Az energiát szolgáltató Kőolajipari Vállalat és a tsz növényház létesítésére kijelölt területe között fekszik a nyírbogdányi vasútállomás. Ez a közeljövőben bővítésre kerül, melynek a beruházási programját jelenleg a MÁVTI tervezi. A helyes műszaki előrelátás szükségessé tette, hogy az egyidőben készülő két beruházási programot egyeztessük. Ennek érdekében meg kellett várnunk, míg a MÁV illetékes hatósága ál- lástfoglal a vasútállomás műszaki megoldásában. Ezt a műszaki elképzelést már megkaptuk. Köszönetét mondunk a tárgyilagos cikkért, és ígérjük, hogy a megye zöldség- ellátása érdekében mindent el fogunk követni a beruházási program határidejének előrehozása érdekében Jakus Vendel igazgató.” Az AGROTERV levelét megküldtük a Nyíregyházi Járási Tanács VB mezőgazdasági osztályának, s tőlük a következő választ kaptuk: „A hajtatóház építésének gondolata a járási vezetők kezdeményezésére indult el. Az ügy jelenlegi állásában az a legfőbb probléma, hogy az AGROTERV-nek miért szükséges hét hónap egy beruházási program elkészítéséhez, továbbá miért vár a KPM egy engedély megadásával 5—6 hónapig? Az AGROTERV szerződésben vállalta, hogy a növényház elhelyezési vázlatát a talajmechanikai szakvélemény elkészítéséhez 1965. október 25-ig leszállítja. Ennek azonban csak december 28-án — tehát két hónapos késéssel tett eleget. így a talajmechanikai szakvélemény legfeljebb a második negyedévben készülhet el. Ennek eredményeként —■ és mivel a beruházási programot május 15-ig nem tudjuk lefolytam — a nyírbogdányi hajtatóház tervét 1966-ban aligha hagyják jóvá, s így az építkezés legfeljebb 1967-ben indulhat meg. Málnás Alajos osztályvezető.” Igazat kell adnunk a járási tanács szakembereinek: véleményünk szerint is túlságosan sokáig húzódd: ennek a nagy fontosságú éa nagy jelentőségű beruházásnak az előkészítése. És any- nyival még ki is egészítenénk a válaszokat, hogy — a hajtatóház gazdaságosságáról készített tervtanulmány szerint — nemcsak az ellátásban van jelentősége a hajtatóháznak, hanem nagy jövedelmet biztosítana a tsz- nek is, és ami a legfontosabb: gyorsan megtérülne a* egész befektetés a népgazdaságnak ! Ezekben az esetekben pedig az építkezés eltolódása nemcsak erkölcsi kárral jár: a tervtanulmány szerint a hajtatóház évente 1,2 millió forint tiszta jövedelmet tud biztosítani. Most az építkezés megkezdése ismét elhúzódott egy évvel! Kun Istváa Makacsság", óvatosság — és a vállalatok önállósága A gazdaságirányítás reformjának kezdete üzemeinkben Reális terveket csak megfelelő alapokra lehet építeni. A termelő üzemek úgy tudnak folyamatosan dolgozni, ha gyártmányaik elkészítéséhez elegendő nyersanyag áll rendelkezésükre, illetve azt ütemesen szállítják, A korábbi évek gyakorlata sok esetben ellentmondott ennek a törvényszerűségnek. Hiányos volt a gyártó és szállító vállalatok közötti kooperáció. Különösen éreztette hatását ez a tanácsi vállalatoknál, ahol a nyersanyagellátást olykor a felettes szervek is csak másodrangú kérdésként kezelték. Kényszerszabadság aztán . .. Az elmúlt év elején a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat sem rendelkezel nyersanyag törzskészlettel. Miatta a dolgozókat januárban kényszerszabadságra kellett küldeni. Ma már változott lyan központ! Ez már több mint véletlen! Ezek tudják, hogy én tudom, hogy ők és Péter... Hát ebből nem esznek! Győzzön az igazság. Egyformán bűnhődjék Péter és Pál. Magasra emelve az egyenlő mértéket, megingathatatlan léptekkel közeledett az ítéletre várókhoz és elhatározta, hogyha ismét csengne a telefon, fel sem veszi a kagylót. A telefon néma maradt, de valahonnan, nagyon-na- gyon magasból felzengett egy csodálatos zengésű basz- szus. — Bizony, mondom néked, Mancsa András, ha kedvemre cselekszel, tárva lesznek előtted a mennyek kapui! Mint villám cikázott át a hivatalfőnök agyán, hogy hiszen Péter egyik nagybácsija hittérítő volt a Tűzföldön mártíromságot is szenvedett... — Legyen meg a te akaratod! — suttogta megtörtén és az egyenlő mértéket bevágta íróasztala legalsó fiókjába. Kürti András a helyzet. Nem csak elegendő átmenő törzskészletet biztosítottak a munkához, hanem az idejében igényeit első negyedéves nyersanyag már japyár első napjaiban megérkezett a gyárba. A gazdasági irányítás új elvei már éreztetik hatásukat az ipari vezetők szemléletében is: körültekintőbben kötik meg a szállítási, vagy kivitelezési szerződéseket. Az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat olyan üvegtechnikai berendezések szállítására akart kötni szerződést a Szabolcs megyei Építőanyagipari Vállalattal, amelyekhez az anyagot — import útján — csak 1967-re tudták volna biztosítani. Természetes dolog, hogy ilyen feltételekkel nem lehetett elvállalni a munkát. Nem afféle mondvacsinált makacsság ez az ipari üzemek vezetői részéről, hanem a vállalati önállóság gyakorlati alkalmazása, a reális adottságok talaján. Egy vállalat sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a csupán termelési értékre alapozott terv teljesítéséhez vállaljon munkát. A sok éves tapasztalat azt bizonyítja, hogy ebből nem csak a vállalatnak származik kára, hanem a népgazdaság teherbíró képességet is indokolatlanul igénybe veszik. Az anyagellátási problémák év közben töiriénő megoldása sokszor olyan költségeket emészt fel, amelyek végső soron a termék önköltségét emelik, olyan mértékben, hogy gyártása ráfizetésessé válhat. A felületes szerződéskötés sok esetben teremtett már olyan helyzetet, amikor végül is az anyagot csak import útján tudták beszerezni. Vita — és a háttér Az új szemlélet érvényre juttatása nagyobb szaktudást követel a műszakiaktól is. Fontos feladat, hogy a kivitelezéshez megkapott terveket, gyártástechnológiai utasításokat felülvizsgálják és eldöntsék: a rendelkezésükre álló anyagok megfelelnek-e azoknak a minőségi követelményeknek, amelyeket a késztermékkel szemben támasztanak. Különösen a bőriparban fontos ez, ahol az első osztályú termékek arányát a nyersanyag minősége szabályozza. A Rakamazi Cipész Ktsz- nek például azért támadt vitája a nagykereskedelmi vállalattal, mert az anyagként kapott felsőbőr minősége nem volt megfelelő. A kivitelezőnek jogában áU a nem megfelelő nyersanyagot megvizsgálni és az eltéréseket a szállítóval megfelelő módon megváltoztattatni. Előfordul a túlzott óvatosság is. A Fejér-Veszprém megye} Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat például a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan még a múlt év végén 800 darab csikótűzhely gyártására akart szerződést kötni a Nyírbátori Vastömegcikkipa- ri Vállalattal. A vállalat azzal utasította el az igényt, hogy az 1966. évi tervszámokat még nem hagyták jóvá. A vita vége az lett, hogy a nyírbátori üzemnek meg kellett kötnie a szerződést, hiszen csikó tűzhelyek gyártásával ez évben is foglalkoznak. Ehhez kellő műszaki felkészültséggel rendelkeznek, az anyagellátás is folyamatos. Piackutatás, tényleges szükséglet A szerződéskötéseknél természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy menynyire célszerű annak gyártása, milyen igényekkel kell számolni. Meglehet, hogy egy-egy termékre csak rövid időre van igény, aztán át kell állni más munkára. A jövőben fontos szerepet kap a vállalati önállóság növelésében a szükséglet ismerete, a piackutatás is. Gazdaságosan termelni és olesó árut előállítani csak úgy lehet, ha minél nagyobb sorozatban, huzamosabb ideig tart a gyártásai Az ésszerűség határán belül alkalmazott profiltisztítások végül is megalapozzák a szükséglet szerinti gyártást és tervszerűbbé, folyamatosabbá teltetik az anyai- ellátást. Ez leheTővé teszi • szerződéskötések körüli vt- ták csökkentését is. Tóth Árpáé
