Kelet-Magyarország, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

Munkamegosztás I Legutóbbi családlátogatás során három érdekes és bizonyos tekintetben tipi­kus „esetem” akadt. Mind­három alkalommal egy-egy édesanya kért tőlem taná­csot. A következőkről volt szó Az egyik édesanya elpa­naszolta, hogy: „Tessék csak elképzelni, a fiam semmit sem dolgozik...” Ismertem a gyereket, leg­jobb tanítványaim közé tartozik. Kitűnő rendű, ítészt vesz az iskolai kö­zösség életében, nagyon ak­tív, úttörő őrsvezető. Min­den tekintetben szívesen se­gít társain. Azt feleltem a panaszkodó édesanyának: „Nem gondolja, hogy az is munka, ha valaki rendsze­resen és igen jól megta­nulja a leckéjét minden­nap? Abban hogy a fia az osztály egyik legjobb tanu­lója, nem a szorgalom és a munka segítette? Panasz­kodás helyett inkább le­gyen büszke rá.” Ez a dicséret jól esett a mamá­nak. De a probléma to­vábbi eleprezgetése során kiderült, hogy a szóban le­vő fiú . szívesen dolgozga­tott volna odahaza is, csak éppen olyasmit követeltek tőle, ami túlságosan sok idejét vonta volna el a tanu­lástól. Végül is abban álla­podtunk meg, hogy a fi­úcska kap otthoni, úgyne­vezett ház körüli apróbb munkákat is, anélkül, hogy ezzel tanulási kedvét meg• sértenénk. Egy másik édesanya azt adta elő, hogy a gyerme­ke nem akar tanulni. „Pedig nagyon dolgos fiú. Otthon minden munkát el­végez, még a konyhai ten­nivalókban is szívesen köz­reműködik: segédkezik a sütésben,, főzésben, elmoso­gat, stb,” A beszélgetés so­rán kiderült, hogy ez az édesanya nemcsak „jóné­ven vette” gyermeke „köz­reműködését”, de meg is követelte azt. Végső fo­kon a szegény gyerek a sok házimunkában elfá­radt, s azután nem sok kedve és ereje maradt a tanulásra. Az időről nem Is szólva. Ennek az édes­anyának azt tanácsoltam, kevesebb házimunkát „fo­gadjon el” a fiától. Tanulság: Az iskolai és a házi munkát egybe kell hangolnunk. Nem jó az, ha az egyik a másik ro­vására történik. A gyer­meknek meg kell tanulnia, hogy a család munkájában közre kell működnie.. Ne­künk, szülőknek viszont azt kell tudnunk, hogy az is­kolás gyermek legfőbb kö­telessége a szorgalmas, ki­tartó tanulás. Mindenek­előtt áll az iskolai .mun­ka” eredményessége. Az otthoni munka pedig sze­rétéiből fakadó jutalmazás legyen. Jutalmazás és soha nem büntetés. Ha a gyer­mek a neki engedélyezett házimunkában örömét leli, jobb kedvvel végzi iskolai munkáját is. De a családi munkameg­osztás problémája sokré­tűbb. Ha a felnőttek iga­zán azt akarják, hogy a gyermekkel megszerettessék a munkát, ők maguk igye­kezzenek jó példával elől­járni a családi közösség na­pi éleiének megszépítésé­ben. Azt az „alapelvet” kell gyakorlatba ültetnünk, hogy igen jó érzés saját munkánkkal hozzájárulni a mások boldogságához. Ne nézzük közönyösen és tét­lenül, hogy a családon be­lül minden munka a — háziasszonyra szakad. Az édesanya ezernyi gondjét- baját könnyítsük meg azzal, hogy szeretettel — segítünk neki. Férj, nagy fiú, nagy lány, kisdiák — fogjon ösz- sze. Mindenkinek legyen valami csekély napi fel­adata, s ezzel máris köny- ,pyebb és vidámabb lett az édesmama sorsa. Ha pedig ő vidám és. elégedett — vidám és elégedett lesz az egész család. M. K. Párizsi divatlevél: Tavaszi kalapújdonságok. Könnyebb, olcsóbb — műanyagból Néhány háztartási újdonság Év elejétől sok új, prak­tikus és olcsó ház­tartási eszköz kap­ható a boltokban. Különö­sen megkedveltéit a háziasz- szonyok az NDK-ból és Svédországból érkező im­portárukat. Könnyen kezel­hetőek, ízlésesek. Ezekből mutatunk be néhányat. Mindenféle zöldség és gyümölcs passzírozására al­kalmas a „Lotte-flotte” nevű szétszedhető kézi passzírozó. A háziasszony ráhelyezi az edényre, rögzíti s kézzel hajtja. Kezelése egyszerű, s olcsóbb is mint a régebbi passzírozó. Svédországi áru a színes műanyagból készült, pedál­lal nyitható szeméttartó vö­dör. Két részből áll, betét­je cserélhető, kivehető. Praktikus, higiénikus, több színben és méretben kapha­tó. Ugyancsak Svédországból érkezett a műanyag kenyér­tartó doboz. Az eddigi fém kenyértartónál olcsóbb, könnyebb, praktikusabb, for­mája is modernebb. A háziasszonyok fém vagy fa pipereszekrényüket — könnyen kezelhető, tisztít­ható műanyag szekrényre cserélhetik, melyek több színben kaphatók. A kézi passzírozó. A svéd műanya g szeméttároló. Receptek Hasznos fanácsok fiatalasszonyoknak Mielőtt a halat megtisztí­tanánk a pikkelyektől, előbb vágjuk le összes uszonyait. Az erősebb hátuszonyokat úgy távolíthatjuk el, hogy körbevágjuk mindkét olda­lán a bőrt és egy kendő vé­gével megfogva az uszonyt, kirántjuk. A többi uszonyo­kat egyszerűen késsel levág­juk. A kisebb halakat <7*/a— 10 dekásakat) a hasukon ej­tett vágáson keresztül tisztít­juk ki. Az 1—l‘A kg-os na­gyobb halak fejét sütés előtt levágjuk, vigyázva, hogy a méregfogát is kivegyük, fes a hasát felvágjuk majd óva­tosan, nehogy megsértsük az epehólyagot, kiszedjük az egész belsőrészt. Aztán sze­leteljük adagokra. Ha az ebédről vagy vacso­ráról megmaradt halászlé vagy sült hal, egy napig hű­tőszekrényben eltarthatjuk. De mielőtt feltálalnánk, a halászlét forraljuk fel, a sült halat pedig mégegyszer süs­sük 6t mindkét oldalán. A halat sütés előtt sózzák, borsozzák, és hengergetik meg lisztben vagy zsemle- morzsában. Nedvdüs és ízle­tes lesz a felszeletelve kisü­tött hal, ha sütés előtt 20 percig hideg tejben áztatjuk. A főtt halhoz főtt burgo­nyát, a sült halhoz főtt vagy sült burgonyát vagy burgo­nyapürét tálalnak körítésnek, i A párolt vagy sült halhoz adhatunk főtt rizst is körí­tésnek. Hal ételekhez körí­tésnek ne tálaljunk maka­rónit. A zöldség akkor a legvita- mindúsabb, amikor kikerül a földből. Közvetlenül a sze­dés után felhasznált zöldség­félék a legízletesebbek és | legtáplálóbbak. KELT SÖS TEKERCS Hozzávalók: 60 deka liszt 3 deka élesztő, l/2 csésze tej, 3 db kockacukor, kávés­kanál só, 10 deka margarin. 4 dl langyos tej, olvasztott margarin, tojássárgája, sós köménymag. 3 deka élesztőt */j csé­szénél kevesebb tejben meg­kelesztünk 3 db kockacukor­ral, majd a liszttel, sóval, margarinnal. 4 deci lahgyos tejjel jól kidolgozott tész­tát készítünk. Azonnal 3 cl póba osztjuk és megkeleszt­jük. 1—1 cipót kinyújtunk és 16 részre osztjuk (cikkek­re). Ezután olvasztott mar­garinnal megkenjük és a ki­felé eső, tehát szélesebb ré­szénél kezdve összesodor­juk. Kelni hagyjuk és for­ró sütőben sütjük. Jó még sütés előtt tojással megken­ni és sós köménymaggal meghinteni. PISKÓTA POGÄCSA Hozzávalók: 4 tojás, 4 pú­pozott evőkanál porcukor. 4 lapos evőkanál liszt, 2 sze­let reszelt csokoládé, íz Vagy rum, 4 tojás sárgáját a porcu­korral habosra keverjük. A lisztet, reszelt csokoládét és a 4 tojás felvert kemény habját Összekeverjük. Zs'ro- zott lisztezett sütőlemezen sütjük. Még melegen pogá­csákat szaggatunk A leeső darabokat ízzel vagy rummal összedolgozzuk és ezzel 2—2 pogácsát összeragasztunk. Tetejét vonjuk be csokolá­déval. Tóth Zoltán A fikusz a korszerű la­kás legkedveltebb dísznövé­nye. Trópusi növény, saját égöve alatt egész fasorokat alkot. A mi éghajlati kö­rülményeink között sokkal kisebb méreteket ér el, és mint cserepes növény termesztik. Többfajta fikusz van, de nálunk a legelterjedtebb az egyenes szárú, hosszúkás, húsos levelű Ficus elasticae. Mivel a fikusz nem tarto­zik az érzékeny növények közé, ápolása nem nagyon körülményes Ha azt akarjuk, hogy a növény szépen fejlődjön, minden tavasszal át kell ültetni nagyobb cserépbe, amelybe friss, termékeny földet tettünk. A nyári hó­napokban legjobb, ha na­pos teraszon, világos ablak­ban, vagy még jobb, ha virágoskert félárnyékos ré­szein helyezzük el, ahova a cseréppel együtt beássuk a földbe, ügyeljünk arra, hogy a növényt ne hirtelen, minden átmenet nélkül vi­gyük ki a szabadba, mert ebben az esetben a levele­ken sárgás foltok keletkez­nek (amelyek nem mások, mint égési sebek a naptól). Mivel nyáron a növény erősen növekszik (átlag min­den tíz napban hoz egy új levelet), erőeen kell öntözni. Legjobb ,ha egy agyagtálat teszünk a cserép alá, amely­ben állandóan víz áll. A leveleket bizonyos időnként spricceljük meg vízzel, ez­által a növény felfrissül Ha a növekedést serken­teni akarjuk, minden máso­dik héten trágyázzuk meg gyönge trágyalével, vagy 0.3 százalékos komb’nált mű­trágyával. Szeptember végen vagy október elején, amikor az éjjelek már hűvösebbek, a likuszt vigyük be zárt he­lyiségbe. Télen a fikuszt csak rit­kán locsoljuk. Ha a leve­lek porosak, vizes vattával törölgessük meg. A helyiség, ahol a nö­vényt tartjuk, legyen vilá­gos és a hőmérséklet ne haladja meg a 10—12 fokot, mert ellenkező esetben a fikusz növekedni kezd. és a nap híján kis. satnya le­veleket hoz. A jól' ápolt fikusz leve­lei sötétzöld színűek Ha sárgulni kezdenek (és ké­sőbb le is hullanak). ez annak a jele, hogy a gyökér bő öntözés miatt rothadás­nak indult. Viszont ugyan­ezek a jelek, ha a növényt huzatos helyre, Vagy túlfű­tött szobába tettük, ahol a levegő páratartalma nagyon kicsi. A beteg növényt rög­tön ültessük friss földbe. Ha a leveleken barnássár­gás megvastagodott foltok jelentkeznek, ez esetben gombás megbetegedésről van szó (Gléosporium elas­ticae). A beteg leveleket vágjuk le. és rögtön éges­sük el, nehogy a gomba az egész növényt megfertőzze. Orvosi tanácsadás: Frissen igen — táróivá nem ! Sok megbetegedést okoz a disznósajt Az élelmiszerrel terjedő nyilvántartott megbetegedé­sek száma világszerte emel­kedik. A hazai élelmiszer­ártalmak, ételfertőzések, ételmérgezések mintegy harmadát elsősorban a ma­gánháztartásokban készült disznósajt terjeszti. Miért éppen a disznósajt ilyen veszedelmes? A vá­lasz könnyű. A hurkát hosszú Ideig főzik, és fo­gyasztás előtt erősen átsü­tik, Ezzel elpusztítják a bennük maradt baktériumo­kat. A friss kolbászt is megsütik. A „száraz” kol­bászban olyan folyamatok játszódnak le, amelyekben a húsban lévő, hasznos baktériumok elszaporod­nak, minden más baktériu­mot elpusztítanak, végül maguk is elpusztulnak. A disznósajtot viszont úgy készítik, hogy a ser­tés más Célra fel ijem használható részeit megfő­zik, feldarabolják és a ser­tésgyomorba töltik. Ezután újabb főzés és füstölés kö­vetkezik. Ilyenkor azok a főtt részek, melyek a ké­szítéskor a kéztől, az esz­közöktől inegfertöződhettek, nagyrészt elpusztulnak. A kész disznósajt nem mentes teljesen a baktériumoktól, ez azonban nem jelent min­dig bajt. Betegséget az ott lévő baktériumok csak ak kor okoznak, hü nagymér­tékben elszaporodnak. Erre az ad lehetőséget, ha a disznósajtot huzamosabb ideig tárolják. A disznóvágások általá ban november végén, de­cember elején kezdődnek. Az elkészített disznósajtot, azonban nem fogyasztják azonnal, hanem elteszik ké­sőbbre. Ha a hőmérséklet plusz 10 Celsius felett van a disznósajtban lévő bak­tériumok állandóan sza­porodnak, s két-három hét alatt már veszélyessé tehe­tik fogyasztását. (A plusz 10 Celsius fok hőmérséklet arra a helyiségre vonatko­zik, ahol a disznósajtot tá­rolják. Nem árt arra gon­dolni, hogy az éléskamra hőmérséklete még akkor is, na a levegő hőmérséklete fagypont alatt van, ritkán süllyed plusz 10 Celsius fok alá). Megtörtént az is hogy a disznósajt frissen fogyasztva nem okozott bajt, de a megmaradt rész később, 3— 6 nap múlva már betegsé­get idézett elő, s minél később ettek belőle, annál súlyosabbak voltak a kö­vetkezmények. Halálos étel- mérgezés is előfordult már, sokáig tárolt disznósajt fo­gyasztása miatt. Nagyoob mennyiség készült belőle s az első napokon minden káros következmény neikül fogyasztották. Később be­tegséget okozott. A hentes, aki a disznósajtot készítet­te, kételkedett abban, hogy az ő készítménye a baj oka, s a családjával együtt elfogyasztotta - a maradékot. A túlzott „önérzetnek” ha­lálos ételmérgezés volt a következménye... A disznósajt okozta be­tegségeket elkerülhetjük ha gondosan ügyelünk, hogy a tárolásnál a benne levő baktériumok ne szaporod­janak el. Ha a disznósajt ize furcsa, vagy szokatlan a szaga, s különösen, ha fogyasztása mér megbete­gedést okozott, feltétlenül semmisítsük meg. Dr. Ntkodémusz István, az orvostudományok kandidátusa A szobanövények ápolásáról Fikusz

Next

/
Oldalképek
Tartalom