Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-17 / 14. szám
Reális intézkedések 62 milliós külföldi megrendelés megyénk tanácsi könnyűiparának Javultak a feltételek, jobb az anyagellátás Egyre reálisabbak, mérték- tartóbbak az ár- és bérintézkedésekkel kapcsolatos viták, amióta a téma a pártnapok napirendjére került. Könnyítette a tisztánlátást és a megértést, hogy a témát a gazdaságirányítási rendszer összefüggéseiben vizsgálják. És ez érthető is, hisz a kettőt nem szabad elválasztani egymástól. Téma lesz azonban mindkettő a következő hetekben is. Miután napvilágot láttak a konkrét intézkedések, a személyek — úgy is mint munkás, családapa, gazdaságvezető — számításokat végeznek, gondolkodnak, felismerik az összefüggéseket és jobban megértik miről is van szó. És erre nagy szükség van. Ha így elemezzük az új gazdasági mechanizmusra való áttérést, a bér- és árkorrekciókat, látni fogjuk, hogy ezeket egész fejlődésünk, s emberi, morális okok, az igazságosabb elosztás elvének érvényesítése tették szükségessé. Először is a kisfizetésűek szempontjából kell vizsgálnunk az intézkedéseket. Ha ezt tesszük, minden jóhiszemű ember belátja, hogy a kis jövedelmű családok jó részének életére kedvező a hatása a korrekciónak, s már ez évben érezhető lesz életszínvonaluk emelkedése. Ez természetesen összefügg a gazdasági mechanizmussal* a termeléssel, azokkal az intézkedésekkel is, amelyeket a kormányzat az üzemek gazdálkodásában, önállóságuk növelésében érvényesít majd. A cél: a borítékban is jobban érződjön az üzem gazdálkodási eredménye. Mindazok, akik reális felmérést végeztek, ma már látják, hogy az ár- és bérrendezésből egy fillér haszna nem származik az államnak. Összességében nem lesz több a nemzeti jövedelem, amelyből többet lehetne osztani, csupán — s ez nem mellékes — az aránytalanságok csökkennek. Vagyis miről van szó? Arról, hogy minden áremelésből származó forint visszakerül a lakossághoz. A textiláruk 8270 megyei, járási, városi és községi tanácstag közül a múlt év első felében 5300, a második felében 5150 tartotta meg szokásos beszámolóját. Az első és második félévi beszámolókon 17 000 választó jelent meg. A beszámolók, akárcsak a korábbiak, alkalmasak _ voltak arra, hogy a tanácstagok találkozzanak választóikkal, tájékoztassák őket a választott szervek munkájáról, fontosabb határozatairól, megbeszéljék az időszerű feladatokat és a dolgozók is elmondják észrevételeiket, javaslataikat. Különösen eredményesnek mondható a megyei tanácstagok második félévi ilyen irányú, tevékenysége. A beszámolók előtt a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai — egy korábbi határozat alapján — járásonként összehívták és megbeszélést tartottak a megyei tanácstagokkal. így azok a december végi beszámolókon a tanácsi munka ismertetésén túl foglalkoztak a gazdasági év eredményeivel, problémáival, az 1966-os népgazdasági tervekkel, a tervezett ár- és bérintézkedésekkel. Érthetően nagy volt az érdeklődés e beszámolók iránt, ami kifejezésre jut abban is, hogy ezeket árainak a csökkentésével, a családi pótlékok emelésével, az egyes munkás kategóriák béreinek az emelésével és a nyugdíjak útján. Ezt szükséges megérteniük azoknak is, akiket az intézkedések kedvezőtlenebbül érintenek. S itt még külön szólni kell valamiről, őszintén mondjuk meg, az utóbbi években egyes társadalmi rétegek aránytalanul magasabb jövedelemhez jutottak, jobban emelkedett az életszínvonaluk, mint más munkás rétegeknek, ahol ez inkább indokolt lett volna. Az építőmunkások, a pedagógusok, az egészségügyi középkáderek, az egyes vállalatok nagy felelősségű középirányító dolgozói helyzete most javul. Könnyített a család gondján a kormányzat, amikor a többgyermekesek pótlékát emelte. És rendszerünk humanizmusának újabb bizonysága a nyugdíjasokról való további gondoskodás is. Az intézkedések mögött tehát emberi viszonylatokat is vizsgálni kell. Elsősorban ezeknek a rétegeknek a helyzete tette szükségessé az arányok változását, azt, hogy a társadalmi igazságosság elvének megfelelően részesüljenek a közjavakból. Ha így vizsgálják az egyes embercsoportok, munkásrétegek helyzetét, mindjárt reálisabb lesz azoknak is a szemléletmódja és véleménye, akiket az intézkedések kellemetlenebből érintenek. Nem véletlen, hogy a párt és a kormány elsősorban ezektől az emberektől, a magasabb társadalmi beosztásban dolgozó vezetőktől várja el, hogy megértsék és maguk is helyesen magyarázzák a bér- és árrendezésről szóló intézkedéseket. Nem kívánja senki, hogy tapsoljanak, éljenezzenek, de azt igen, hogy lássák be: az ár- és bérrendezés az előrehaladás érdekében szükséges. Éppen ezért az intézkedések egyik vonása a szocialista öntudatra való apellá- lás is. Farkas Kálmán több, mint 5000-en hallgatták meg. Az év első felében csak 2300-an vettek részt a megyei tanácstagok beszámolóin. Igaz, akkor a beszámolók száma is jóval kevesebbb volt. A beszámolók sikerét mutatja egyébként az is, hogy a megjelentek közül igen sokan szólaltak fel, számosán foglalkoztak közérdekű kérdésekkel. így például a kisvárdai járásban több, mint 500, a nagykállóiban 220 közérdekű javaslat hangzott el. A közérdekű bejelentések főként kutak, járdák, iskolák, bölcsődék építésére, a villanyhálózat, a bolthálózat, az ipari szolA városligeti vásárvárosban megkezdték az idei nemzetközi vásár előkészületeit. Több pavilonban már dolgoznak a bádogosok, átvizsgálják a tetőszerkezeteket, a vásárirodán pedig a mind nagyobb számban érkező jelentkezéseket jegyzik. Máris bizonyos, hogy az idén rekordszümban vesznek részt a BNV-n a Megkapták ez év-i tervelőirányzatukat a tanácsi köny- nyűipari vállalatok. Munkatársunk Pétervári József közgazdásztól, a megyei tanács vb. ipari osztályának munkatársától kért tájékoztatást az üzemek munkájáról. Milyen mértékben növekedik ez évben a könnyűipari vállalatok feladata? — Mindenekelőtt meg kell említeni, hogy az elmúlt tervévben az üzemek teljesítették a kitűzött tervfeladatokat. Több üzem — mint például a Nyíregyházi VAGÉP Vállalat — terven felüli exportmunkát is vállalt. Tervmódosítást kért a Tiszalöki Faipari Vállalat is. Nem végleges adatok szerint a tizenkét tanácsi könnyűipari vállalat 260 millió forint értékű terméket adott a népgazdaságnak. Ez évben az előirányzott termelési érték 11 százalékkal lesz nagyobb, vagyis a tavalyival szemben 290 milliót tesz ki. Ezzel szemben az üzemekben a megengedett létszám csak három százalékkal lesz nagyobb. A felemelt tervet tehát elsősorban a termelékenység emelése révén kell elérni. Hogyan oszlik meg ez a plusz harmincmilliós termelési érték a vállalatok között? — Az üzemek többségének tervszámai általában azonosak. A tavalyihoz hasonló értékű munkát végeznek ez évben a Kelet-Magyarországi Faipari, a Talaj- erőgazdálkodási, a Textilruházati, Nyomdaipari és a Patyolat Vállalat. A többi üzem — fejlődésüknek, rá- term<***5égüknek és természetesen az igényeknek figyelembe vételével — a tavalyinál nagyobb megbízásokat kapott. Például a Fe-J hérgyarmati Vegyesipari Vállalat évek óta nem vál| tóttá be a hozzá fűzött re» ményeket. Ezért — a met gyei tanács vb. határozatát nalc megfelelően — megszüntettük és irányítását a Nyírbátori Vastömegcikk- ipari Vállalat vette át. , így a sok nehézséggel küzdő, de végül is "kimagasló eredgálta tások fejlesztésére, az autóbuszközlekedés javítására, a belvizek levezetésére, a termelőszövetkezeti gazdaságok további megszilárdítására vonatkoztak. A beszámolókon elhangzott észrevételek, javaslatok egy részét már a helyszínen megválaszolták, vagy intézték, más részét felsőbb szervekhez továbbították. A községek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat, kezdeményezéseket pedig ösz- szegyűjtötté'k, s a megvalósítható igényeket folyamatosan figyelembe veszik a községfejlesztési tervek elkészítésekor. külföldi kiállítók. A nyugati cégek közül annyi osztrák, angol, olasz, holland, belga és nyugatnémet vállalat jelentkezett máris, hogy az egyéni kiállítók számára a vásáriroda már nem is tud fedett kiállítási területet biztosítani. Idén első ízben állítanak ki görög és norvég cégek is. A BNV-t az idén május 20 és 30 között rendezik. menyeket elért nyírbátori üzem tervfeladata több mint tízmillió forinttal emelkedett. Természetesen növekedett az általuk eddig gyártott termékek értéke is. Milliós nagyságrendű növekedést irányoztunk még elő a VAGÉP-nél, az Építőanyagipari Vállalatnál és a Tiszalöki Faipari Vállalatnál. A megnövekedett feladatok elvégzéséhez megvannak-e a szükséges feltételek? — A nyírbátori vállalat a fő profilját képező napellenzők gyártásához már rendelkezik az első negyedéves anyagszükséglettel. Ebből az idén kétszáz darabot gyártanak. Feladatuk ellátásához jelentősen bővült gépparkjuk is. A VAGÉP vállalat anyagellátása is általában biztosított. Itt az elmúlt évben nyolc forgácsoló célgépet helyeztek üzembe. A Az ibrányi Béke Termelőszövetkezet majorjában embergyűrű fogja közre a gépeket, a gépi felszereléseket, az újraértékelő bizottság tagjait. Hideg van, a szél is feltámadt, de ez nem zavar senkit, állnak rendületlenül, figyelik Min- csik József mozdulatát, ahogyan „túráztatja” az UE—28-as traktorok motorjait. KELLEMETLEN PILLANAT A félkörbe állított gépek sorában mindkét UE— 28-as erőgépnél ugyanaz a baj. Nemrégen voltak főjavításon és a Nagyhalászi Gépállomásról úgy adták ki őket, hogy nem mérték le a fordulatszámot, nem állították be a motorokat az optimális 1600—1800 fordulatra. Az erőgépeknél a sor végére ér a bizottság. Kellemetlen pillanat következik. A két új, egyídőben vásárolt traktor ápoltságában szemmel láthatóan nagy a különbség. Mig az egyik traktornál minden kifogástalan, a másiknál a gép gazdája pironkodnia veszi elő a zsírzót, hogy a kormánytengely csuklós részeit bezsírozza. Erre bizony mindig gondolni kellene. Az ibrányi tsz erőgépeivel különben nincs baj. A bizottság megállapítja, hogy további élettartamuk az előírt normaidőnek megfelelő. Látszik a gondosság, a jó karbantartás a munkagépeknél is. A munkagépeket egy már kiürült dohánypajtában tárolják és megfelelően megtisztítva, bezsírozva, olajozva bakkokon állnak. ÖTVENHAT ÉV KIESÉS Az állóeszközök újraértékelésénél azonban a kép nem mindenütt ennyire szép. A bizottság, amelyet meglátogattunk, január végéig tíz termelőszövetkezetben és a Nyíregyházán székelő tsz-közi vállalkozásnál, valamint a halászati tsz- nél végzi az újraértékelést. Az ibrányi Béke Tsz-t megelőzően munkájukkal, a buji Űj Erő és a gávai Űj Élet tsz-eknél végeztek. Az említett két tsz-nél vaskos jegyzőkönyv készítésére került sor. A buji Üj Erő Tsz-ben az erőgépek többségét a helytelen karbantartás következtében gyenge műszatavalyi — terven felül vállalt egymillió 800 ezerrel szemben mintegy hétmillió forint értékű berendezést — infra szárítókemencét és galvanizálót — szállítanak külföldre. A Cipőipari Vállalatnál már az elmúlt évben több műszaki intézkedést hajtottak végre a mintegy fTzezer párás emelkedés biztostására. Munkájukat az is megkönnyíti, hogy ez évben — a végrehajtott profiltisztítás következtében — már csak férfi félcipőket gyártanak. A Tiszalöki Faipari Vállalat fő profilja továbbra is az export. Elsősorban az NSZK-ba és Görögországba szállítanak zárléceket. Exporttervük az idén eléri a 37 és fél millió forintot. Üzemeink fejlődését az is bizonyítja, hogy az elmúlt évi mintegy ötvenmillió forint értékű exporttal szemben az idén már 62 millió forint értékű árut szállítanak külföldre. ki állapotban találták. Az erőgépeknél a még hátralévő norma szerinti élettartam hat évvel kevesebb, mint ahogyan lenni kellene. Az erő- és munkagépeket egybevetve, a buji tsz gépei ötvenhat évnek megfelelő idővel üzemelhetnek kevesebbet. Számos munkaeszközt ki kellett selejtezni, többek között pótkocsit, vetőgépeket, kulti- vátort, műtrágyaszórót, mert felelőtlenül kezelték őket, használatba vétel után úgy dobták félre valamennyit, mintha soha többé nem lenne rá szükség. Ezt a felelőtlenséget a tsz erősen megérzi majd az amortizációs alap képzésnél. AHOGY NEM LEHET A gávai Üj Erő Tsz gépeinél a bizottság azt tapasztalta, hogy az erőgépek kezelésére, karbantartására megfelelő gondot fordítottak ugyan, de már kevésbé gondosan törődtek a munkagépekkel. Kirívó példája ennek, hogy az 1962- ben vásárolt három darabból álló műtrászóró garnitúrát a szakbizottság kénytelen volt selejtesnek nyivánítani, annak ellenére, hogy a garnitúrának még három évig kellett volna üzemelni. A gépet nemcsak elhanyagolták, de alkatrészei is hiányoztak. A gépek, gépi tartozékok alkatrészeivel szinte általánosan hanyag gazdálkodás folyik. A tsz-ek nem törődve azzal, hogy értékes egységeket csonkítanak meg, a még használható jó gépekből alkatrészeket emelnek ki, hogy egy másik gépnél pótalják a hiányt. Az szintié eszükben sem jut, Kádár János levele dél-uráli diákoknak Csetjabinszk: A Cseljabinszkij Rabocsij című lapban megjelent Kádár János levele, amelyet egy dél-urali városka diákjainak küldött. A levél válasz a diákoknak arra az értesítésére, hogy anyagot gyűjtöttek a magyar Koll- mann Ferencről és a cseh Josef Blazekről, akik 1918 nyarán estek el az Uraiban a szovjet hatalomért. A diákok emlékoszlopot emeltek a hősök halála színhelyén. A TASZSZ jelentése kiemeli a levélnek azt a mondatát, amelyben Kádár János rámutat arra, hogy a diákok cselekedete a szovjet—magyar barátság erejét, az internacionalizmus érzésének mélységét bizonyítja. hogy tettükkel 10—20—30 ezer forintos károkat okoznak. MEGÉRZI A IOVEDELF.M A gépek és gépi felszerelések újraértékelése megmutatja azt is, hogy hiányos volt a gépnyilvántartás, és hogy a tsz-ck a könyvelésnél más-más számlacsoportban tartották nyilván az együvé tartozó gépeket. Ez zavart okozott az áttekinthetőségben. Az újraértékelés rendezi ezt a zűrzavart, de rendezi az állóeszközök árában meglévő differenciákat is. A legnagyobb probléma a gépek körül mégis az volt, hogy a tsz-ek nem vették figyelembe az évenkénti elhasználódást, a gépek értékéből n< ta vonták le az amortizációs részt. Bizonyos mértékben ennek volt eredménye az a káros szemlélet, hogy az erőgépeknél és munkagépeknél bárhogyan végzik el a karbantartást, gépek ápolását, és bármennyi munkát végeznek is vele, a gépek értéke nem csökken. Az újraértékelés erősen rácáfol e szemléletekre. Megmutatja, hogy a gépek lelketlen elhanyagolása, a nemtörődömség milyen károkat okozott. Mutatja azt is, hogy az amortációs alap képzésén keresztül a gépállomány kezelésében milyen változásokra van szükség. A tsz-ek az újraértékelés után amortizációs alapot képeznek. Ha gépeiket továbbra is úgy kezelik, mint azt a példák mutatják, növekszik az amortizációra tartalékolt rész és ez bizony zárszámadáskor • kiosztható jövedelemre i* nagy hatással lesz. Seres Ernő Uj színfolt Nyíregyházán Hammel J. fclv. Százhetvenezer választó a szabolcsi tanácstagok beszámolóin BNV előkészületek Kidobott százezrek A tsz-gépeket újraértékelő bizottság tapasztalataiból Résztvevő rekordra számítanak az idén
