Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
XXin. ÉVFOLYAM, 13 SZÄM ÄRA: SO fillér 1966. JANUÁR 16, VASA.IN..P > SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékor'aléja a bér-, nyugdíj- és családi pétiék enelésskréi, a progresszív nyugdíjjárulék mértékéről Ma tartják Szamosbecsen Az első yái^zsunadó közgyűlés A megyében elsőként tartja idei zárszámadó közgyűlését ma délelőtt a csenger'i járásban a szamosbecsi Dózsa Terme.őszöve kezet.. A . termelőszö vetkezet az elmúlt évben az országos mjzcgazdasigi „verseny különleges kategóriájában vándorzászlót nyert. Híven az 1664. évi eredményekhez, — az ár- és belvízkárok ellenére. — a termelőszövetkezet tagsága úgy gazdálkodott hogy növekedett az egy családra jutó jövedelem, gyarapodom, a közös vagyon. Míg 1964-ben az egy családra jutó jövedelem 32 ezer 483 forint volt, az 1965. évi gazdálkod s alapján már 34 ezer 590 forint. A tsz közös vagyona meghaladja a 12 milliót, a tiszta vagyon megközelíti a 10 millió forintot. Jelentősen növekedett az egy szántóegységre eső jövedelem is. A termelőszövetkezetben a zárszámadó közgyűlés alapján egy munkaegység, értéke 66 forint 66 fillér. A termelőszövetkezet idén is részt vett az országos versenyben, a megyei felszabadulási lmunkaversenyben. egyike volt az ár- és belvízkárok ellensúlyozására meghirdetett csengeni kezdeményezés elindítóinak. A Minisztertanács legutóbbi ülésén meghallgatta a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatását a február 1-én életbe lépő bér-, nyugdíj, családi pótlék emeléseknek, valamint a progresszív nyugdíjjárulék bevezetésének előkészítéséről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette és határozatot hozott a vonatkozó jogszabályok módosítására. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium az intézkedésiekről az alábbi tájékoztatást adta. A pedagógusok bérrendezése valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézménynél mintegy 100 ezer nevelőt érint. Kiterjed az óvónőkre és az egyes minisztériumok felügyelete alá tartozó intézmények (például középfokú technikumok, iparitanuló-iskolák) pedagógusaira is. A kereset emelkedésének tnértéke átlagban lő—16 százalék havi átlagban mintegy 280— 300 forint. Az e célra biztosított évi 350 millió forintos keretből az alapbéreket átlag 13—14 százalékkal, az állományba' tartozók oradíját 30—50 százalékkal emelik, egyes pótlékok mintegy 15—20 százalékkal lesznek magasabbak. A bérrendezéssel egyidejűleg csökkentik a korcsoportok számát és az eddigi státuszgazdálkodás helyett a bérintézkedésben érintett oktatási intézményeknél és munkaköröknél összevont bérkeret gazdálkodást vezetnek be. A jelenlegi bérrendszer „végzettségi elve”; fő vonatkozásaiban továbbra is fennmarad. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése mintegy 50 ezer szakképzett egészségügyi dolgozót és az egészségügyi intézmények több mint 6000 szakmunkását érinti. A rendelkezésre bocsátott 150 milliós keret háromnegyedrészét az alapbérek, egynegyed részét pedig az ügyeleti díjak emelésére fordítják. Az egy dolgozóra jutó havi átlagos alapbéremelés az érintett munkakörökben mintegy 170—180 forint. Ennek fel- liasználása differenciáltan történik, például a kórházak, a klinikák szakképzett ápolónői, szülésznői és csecsemőgondozónői kb. 250 forintos, a szociális otthonok ápolónői mintegy 200 forintos, a közvetlen betegápolással nem foglalkozó szakképzett egészségügyi középkáderek kb. 130 forintos átlagos béremelésben részesülnek. Ezeken a kategóriákon belül is tovább differenciálnak a dolgozók szorgalmától, rátermettségétől, lelkiismeretességétől függően. A gyógyszertárakban dolgozó szakképzett egészség ügyi középkáder-k fizeté- is emelik. A bér- és nyugdíj jellegű intézkedések több mint 1 millió dolgozóra, illetve nyugdíjasra terjednek ki. Az intézkedések pénzügyi kihatása évi mintegy 2 milliárd forint. Ezenfelül a családi pótlékok emelésére évi 850 millió forintot fordítunk. A megfelelő előkészítés lehetővé teszi, hogy az intézkedések minden területen a koamány által előzetesen meghatározott időpontig megvalósításra kerüljenek. Az ügyeleti dijak felemelése orvosokat, egyes középkádereket es gyógyszerészeket érint. A szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosok ügyeleti díját 100— 130 forint között, a szak- képesítéssel nem rendelkező orvosokét 80—100 forint között kell megállapítani. Az ügyeleti díj meghatározásánál figyelembe kell venni az orvosaknak az ügyelet időtartama alatt végzendő munkáját, így például az említett határok között magasabb díjban kell részesíteni azt az orvost, aki az intézet valamelyik felvételre kijelölt osztályán teljesít ügyeleti szolgálatot. A műtős asszisztensek ügyeleti díja 60 forint, egyéb középfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóé 50 forint lesz. Ugyancsak 50 forint a műszaki szakképesítéssel rendelkező dolgozók (például főgépészek) esetenkénti ügyeleti díja. A nem szakképzett dolgozók ügyeleti díja valamennyi egészségügyi és szociális intézményben esetenként 40 forint lesz. A belkereskedelmi dolgozóknál a béremelés kiterjed a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZÖVOSZ, valamint az olyan szervek felügyelete alá tartozó kis- és nagykereskedelmi, továbbá vendéglátóipari vállalatokra, ahol a kereskedelmi dolgozók szúrna jelentős (például a KPM felügyelete alá tartozó utasellátó vállalatra, a SZOT- üdülők konyhai dolgozóira). A 300 millió forintos keret felhasználásával a béremelés a hálózatban foglalkoztatott dolgozóknak a bére átlagosan mintegy 8—9 százalékkal lesz magasabb. Ezt az átlagos béremelést differenciálják. Egy-egy dolgozó béremelése általában havi 100 forint, vagy ennél több. A átlagosnál nagyobb béremelést irányoztak elő az élelmiszer-, a vas- és háztartási boltok szakképzett vezetői és eladói, továbbá a vendéglátóipar konyháin dolgozó szakkép - zett szakácsok, cukrászok, konyhamészárosok, kéziiá nyok, mosogatók és segédmunkások, valamint a nagykereskedelem szakkép zet áruátvevői, áruösszeállí tói és belső árumozgató se gedmunkásai számára. Aátlagosnál kisebb mértékű béremelést kapnak a kiskereskedelemben a viszonylag kedvezőbb munkakö- rLumenyeri. kozott ts kiseüo lizikai erőkifejtést igényin munkakörökben dolgozók. Az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nehézipari Miniszté- rli<xn bányászati ágazata építőipari vállalatainál, valamint az Építésügyi Minisztérium, illetve a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium szakfelügyelete alá tartozó tanácsi építőiparban, tehát az állami építőipar jelentős területein felemelésre kerül a különélése pótlék, ez körülbelül 100 ezer dolgozót érint. Ugyanezeknél a vállalatoknál a munkahelyi pótlék bevezetése mintegy 10 ezer, építkezéseken dolgozó műszakiak keresetét emeli. Az üj rendelkezések értelmében az állami építőipali vállalatok többségénél a családjuktól távol élő családfenntartó építőipari dolgozó a vállalat székhelyén végzett munka esetén napi 15 forint, a vállalat székhelyén kivüli .munka esetén napi 20 forint, a nem családfenntartók pedig 10 forint, illetve 15 forint különélési pótlékban részesülnek. Ez az intézkedés az érintett dolgozók jövedelmét havi 125—375 forinttal növeli. A különélési pótlék emelése és kiterjesztése lehetővé teszi ezeknél a vállalatoknál a nagymértékű és káros munkaerő hullámzás csökkentését és a munkaerő stabilizálását. Az említett intézkedésekkel nem érintett építőipari vállalatoknál és munkahelyeken áz eddigi rendszer marad érvényben. A munkahelyi pótlék bevezetése az érintett dolgozóknál — a főépítésvezetőknél, építésvezetőknél, főmunkavezetőknél, munkavezetőknél, valamint a munkahelyen dolgozó mérnököknél és technikusoknál — 10 százalékos béremelést jelent A különélési pótlék emelése, valamint a 10 százalékos munkahelyi pótlék bevezetése éves szinten 300 millió forinttal növeli az építőipari dolgozók jövedelmét Az állami iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bérét a február 1-én érvénybe lépő intézke- lések évente mintegy 630 millió forinttal növelik. Ebből az összegből — a kormányhatározatnak megfelelően — a béremelés körülbelül 300 ezer munkást érint. Ez átlagosan 7—8 százalékos keresetnövekedés eredményez. A béremelésben részesített munkaköröket az irányító szervek az ágazati szakszervezetekkel együttesen határozzák meg. A béremelésnél figyelembe veszik mindenekelőtt a fokozott fizikai igénybevételt. a munkavégzés kedvezőtlen! feltételit, a munkákhoz j szükséges szakképzettséget! és a gyakorlatot. A béremelés általában érinti a bér-j cvírvor. i lJ:ip. v > el-i maradt és munkaerő hiány-i nyal küzdő területeket is. Az irányító szervek . a tal meghatározott keretösszegeken és munkakörökön Délül végső soron a vállalat vezetői a szakszervezeti bizottságokkal közösen döntik el, hogy a vállalatnál ki mennyi béremelést kap. A bányászatban a föld alatti kiszolgáló személyzet föld alatti pótlékát az eddigi 20 százalékról 25 százalékra emelik mintegy 25 ezer dolgozónál. Emelik a föld alatti szakmányos dolgozók bérét is trösztönként és munkakörönként differenciálva. A vegyipari ágazat munkásainak 40—45 százalékát érinti a rendezés, főlég a nehéz és egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakat. így pl. a gumiiparban rendezik a hen- gerkeverők, a vulkanizálok és más egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók bérét. Az emelés mértéke 4—8 százalék. A vilamosenergia-iparban felemelik például a szén és salakmczgatók, a kábeles^ villamoshálózat szerelők bérét 4—7 százalékkal. A kohászatban mintegy 35 ezer fő részesül 4—10 százalékos béremelésben, elsősorban a nagyolvasztók, a meleghengerművek az öntödék munkásai. A gépipari vállalatoknál 3 4—10 százalékos béremelés mintegy 60 ezer embert érint, elsősorban az öntödék, a kovácsoló üzemek, az edzőműbol”»1' - ". nál, esztergályosoknál, nehéz vasszerkezeti lakatosoknál sójatéri munkásoknál, és még néhány más munka- területen. A kohó- és gépipari vállalatok a rendelkezésükre bocsátott béremelési keret 8Q százalékát használják fel a minisztérium irányelvei szerint, a fennmaradó részt pedig vállalati hatáskörben. Ez lehetővé teszi, hogy az említett számú dolgozón kívül további 20 ezer munkás részesüljön különböző mértékű bérkorrekcióban. A könnyűiparban a béremelés a munkások mint: |y 40 százalékát érinti főleg a teljesítménybérben dolgozókat. A béremeléssel érintett munkakörökben az át'agos emelkedés 6 százalék, ez 4 és 12 százalék között oszlik meg. Az élelmiszeriparba! szakszámos rendszerbe sorolt munkások csaknem kétharmada részesül átlagosan 1 7 százalékos, a karbantar- ók egyharmada átlagosan 8 százalékos és a kisegítő állományú rakodók csaknem kétharmada átlagosan a százalékot tőihez a bérrendezéshez az 1966. évi bérfejlesztés egy részét is felhasználják. _A béremelések koncentrálása érdekében az egy dolgozóra jutó béremelés r.em lehet kevesebb általában havi 100 forintnál. Az építőanyagiparban több mint 30 ezer munkás részesül átlagosan egy főre jutóan 60—150 forint béremelésben. Ezenbelül 11 700 téglaipari, 3000 cement- és mészipari, 3000 kő- és ka- vtesípari, 5700 üvegipari munkás és mások részesülnek béremelésben. Az épiTőipari munkások egy része — közöttük a segédüzemek munkásai szintén béremelésben, illetve kisebi bérkorrekcióban részesülnek. Az Építésügyi, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság területén ez az intézkedés mintegy 35 ezer munkást érint. A MÁV ipar 5500 dolgozója átlagosan 7—8 százalék, az autójavító iparban 2340 munkás mintegy 4—5 százalék havi béremelést kap. A KPM karbantartó munkásainak több mint 28 száz-'éka részesül átlagosan 3—4 százalékos béremelésben a rakodómunkások háromnegyed része kap át'agosan 5—6 százalék béremelést. Az erdőgazdaságokban mintegy 20 ezer munkás kap béremelést. Elsősorban az alacsony keresetű erdőművelő munkások és a nenéz fizikai munkát végző rakodómunkások. Február 1-tól évi 200 millió forint költségkihatással felemelik a munkaviszonyon és a kisipari szövetkezeti tagságon alapuló alacsony összegű nyugdíjakat. A havi 750 forintot el nem érő sajátjogú nyugdíjaknál átlag .0 százalék az emelkedés úgy, hogy a felemelt nyugdíj a 750 forintot nem haladhatja meg. A 400 forinton aluli özvegyi nyugdíjak is átlag 10 s ' alékkal emelkednek úgy, A vízügyi dolgozók közül elsősorban a kőriiAUü-c-rial, alamint az egyéb szállító, rakodó és anyagmozgató munkásoknál 4—5 százalékos béremelés lesz. Egyéb, nem ipari minisztériumok fizikai munkásainak e"v részénél is lesz béremelés. A bérintézkedés a tanácsi helyi ipari, szolgáltató és kommunális vállalatok egyes munkásait 58 millió forinttal, a kisipari szövetkezetek bérszínvonalban elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő munkaköreit, munkavezetőit 30 millió forinttal érinti.A művezetők és főművezetők béreme'ésére előirányzott összeg 80 millió forint Az intézkedés hozzávetőlegesen 39 ezer személyt érint A béremelkedés mértéke — a rendezésben részesülő művezetőknél — 100—300 forint között ’ váltakozik a szakképzettségüktől, szorgalmuktól, az általuk irányított terület jellegétől függően. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a gazdasági és a szakszervezeti szerveket, hogy az érintett kategóriák bérének megállapításánál az egyéni teljesítményt, a szakképzettséget, a felelősséget a magatartást figyelembe véve körültekfffröen járjanak el és a lehetőségek szerint mielőbb értesítsék az érintett dolgozókat béremelésük mértékéről. hogy a felemelt özvegj-l nyugdíj a 400 forintot nem haladhatja meg. Az özvegyi nyugdíjakkal azonos mértékben kerülnek felemelésre a 400 forintot el nem érő szülői nyugdíjak. Tíz százalékkal emelkednek a 200 forintnál alacsonyabb összegű félárva, és a 400 forintot el nem érő teljes árva ellátások is. A fél— é '-a felemelt ellátása 200 íoToly atás a 2 oldalon) Bérügyi intézkedések Nyugdíj emelések
