Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-15 / 12. szám

Brezsnyev és Cedenba! beszéde mongóliai barátsági gyűlésen Ulánbátor: A szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai felkeresték az Úttörő Palotát. Képünkön: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. a küldött­ség vezetője úttörők körében. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Darhan, (TASZSZ): A Mongóliában tartózkodó szovjet párt- és kormány- küldöttség tiszteletére pén­teken Darhanban a város dolgozóinak részvételével barátsági gyűlést tartottak. A gyűlésen Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a miniszterta­nács elnöke és Brezsnyev, a szovjet párt- és kormány- küldöttség vezetője, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára mondott beszédet. Cedenbal beszédében me­legen üdvözölte a szovjet küldöttséget, hangsúlyozta, hogy a szovjet vendégek lá­togatása a barátság és á testvériség missziója. A né­pek barátságának, a szoci­alista internacionalizmus eszméjének megtestesülése Darhan városának gyors fej­lődése. Itt a szovjet, a mon­gol és más testvérnépek dolgozói serény kézzel épí­ti!: a szocialista Mongólia új nagyipari központját. Kifejtette, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista ország testvéri segítségének egyik fontos eredménye nagyszámú mongol szakem­ber és szakmunkás kikép­zése. Befejezésül Cedenbal szív­ből lövő köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottsá­gának, a Szovjetunió kormá­nyának és népének azért a felbecsülhetetlen segítségért és támogatásért, amelyet a szocializmus építésében nyújt Mongóliának. Brezsnyev beszédében hangsúlyozta, hogy Darhan és vidékének ipari fejlődése a mongol nép nagyszerű ha­ladásának egyik ékes példá­ja. Itt vállvetve, egységes család tagjaiként munkál­kodnak mongol, szovjet, lengyel és csehszlovák szak­emberek, munkások. El le­het mondani, hogy Darhan a szocialista nemzetköziség nagyszerű példája a gyakor­latban. A továbbiakban Brezsnyev rámutatott arra, nogy a szo­cializmus építésében Mongó­liában szerzett tapasztalatok nemzetközi szempontból is nagy jelentőségűek. Mongólia a világ első országa, amely a kapitalista fejlődési sza­kasz elkerülésével a szoci­alista társadalom építésének útjára lépett. A továbbiakban Brezsnyev a szovjet népnek a hétéves terv időszakában elért ered­ményeit vázolta; majd így folytatta: — Az SZKP és az egész szovjet nép életének fontos eseménye lesz idén március­ban az SZKP XXIII. kong­resszusa. A kongresszus meg­vitatja a pártnak a XXII. kongresszus óta végzett munkáját, meghatározza or­szágunk fejlődésének irány­vonalait a legközelebbi öt­éves időszakra, valamint a kommunista társadalom épí­tésében a pártra és a szov­jet népre váró feladatokat. — Országaink testvéri ba­rátságának fejlődésében fon­tos esemény lesz a Szovjet­unió és a Mongol Népköz- társaság új barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződésének küszöbön álló aláírása. — Most, amikor a nemzet­közi reakció és háború erői az amerikai imperializmus vezetésével fokozzák a nem­zetközi feszültséget, agres­sziót követnek el a szabJR- ságszerető vietnami nép és más népek ellen, amelyek függetlenségükért harcolnak, különösen szükséges minden békeszeretö erő összefogása az agresszió elhárítására és a béke megőrzésére. Mi, szovjet emberek büszkék va­gyunk arra. hogy a szovjet és a mongol nép, az SZKP és a Mongol Népi Forradal­mi Párt más szocialista or­szágok testvéri népeivel és pártjaival egységfrontban, aktívan harcolnak a szoci­alista közösség, a kommunis­ta világmozgalom egységé­nek, az összes haladó erők egységének megszilárdításá­ért, a békéért és a népek biztonságáért — mondotta nagy tapssal fogadott beszé­de befejezéséül Brezsnyev. Közlemény a szovjet küldöttség vietnami tartózkodásáról Moszkva (TASZSZ) A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságá­nak és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormá­nyának meghívására 1966. január 7—13. között baráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ban a Szovjetunió küldött­sége, amelyet A. N. Sele- pin, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének tag­ja. a Központi Bizottság titkára vezetett. A szovjet nép, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a szovjet kormány nevében a Szovjetunió küldöttsége teljes támogatásáról biztosí­totta az amerikai imperia­lizmus agressziója ellen igazságos harcot vívó viet­nami nép álláspontját. Kije­lentette, hogy fenntartás nél­kül támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának négy pontban megfogalmazott követelését és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front — a Péntekre virradó éjjel a szabadságharcosok támadást intéztek Quang Ngai tarto­mányban az An Lőni őrállás ellen. Da Nangtól körülbe­lül kilenc kilométernyire dél­re a szabadságharcosok egy csoportja megtámadott egy amerikai katonai jármüvet. A. támadás következtében a jármű több utasa — ameri­kai és ausztráliai katonai tanácsadók — életét vesztet­te. Hat napon belül ez volt a gerillák második hasonló támadása. Az Üj-Kína hírügynökség Saigonból érkezett értesülé­sek alapján jelenti, hogy a szabadságharcosok Saigon közelében meglepetésszerű támadást Intéztek amerikai és kormánycsapatok ellen. A dél-vietnami nép egyedüli törvényes képviselője — ál­láspontját, amelyet I960, március 22-i nyilatkozata ban ismertetett. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége a vietnami nép, a Vietnami Dolgozók Pártja és a VDK kormánya nevében köszöne­tét mondott a szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kor­mánynak a nagy és értékes támogatásért. A szovjet küldöttség hanoi tartózkodása idején újabb egyezményt írtak alá, amely­nek értelmében a Szovjet­unió további segítséget ad a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága nevében a szovjet küldöttség meghívta a Viet­nami Dolgozók Pártiának küldöttségét az SZKP XXIII. kongresszusára, a Vietnami Dolgozók Pártjának Közpon­ti Bizottsága a meghívást el­fogadta. közlés szerint a támadás je­lentős veszteségeket okozott a dél-vietnami és az ameri­kai katonák soraiban. A Felszabadulás hírügy­nökség január 12-én kiadott nyilatkozatában elítéli az amerikai ag'resszorokat és szövetségeseiket, akik em­bertelen és barbár midőn gyilkolják halomra a dél­vietnami népet. Az Üj-Kína jelentette Ha­noi értesülés alapján, hogy Ha Bac észak-vietnami tar­tomány felett lelőttek egy pilóta nélküli amerikai fel­derítő repülőgépet. A hír- ügynökség hozzáteszi, ja­nuár 1, óta ez volt a har­madik ilyen amerikai repü­lőgép. amelyet Észak-Viet- nam felett lelőttek. Johnson elnök sajtóértekezlete Johnson amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban váratlanul sajtóértekezletet tartott és ezen néhány kér­désről nyilatkozott. A sajtóértekezletre az adott alkalmat, hogy az el­nök új tagot nevezett ki kor­mányába, Robert C. Wea­ver!, a kormányzat lakásépí­tési hatóságának vezetőjét. Weaver, az amerikai kor­mány első néger tagja. Az 58 esztendős néger közgazdász kinevezését több déli szená­tor nem szívesen fogadta, mert Weaver egyik élharco­sa a polgárjogi mozgalom­nak. Hosszú időn át a színes bőrűek haladásáért küzdő mozgalom elnöke volt. Újságírók kérdéseket tet­tek fel, s elsősorban a viet­nami helyzet legújabb fejle­ményei után érdeklődtek. Az elnök megemlítette, hogy Vietnamban csökkent a harci cselekmények szá­nra. Egy másik kérdésre vála­szolva kijelentette, hogy a külügyminisztériumtól rész­letes beszámolót kapott ar­ról az eszmecseréről, amelyet Humphrey alelnök Üj-Delhl- ben Koszigin szovjet mi­niszterelnökkel tartott. Az amerikai kormány ülé­sén Ball külügyminiszter­helyettes tartott beszámolót. Arra az elnök nem tért ki, hogy Humphrey és Koszigin tárgyalásainak mik voltak a részletei. Bába Mihály: Egymástól távol 12. Ferkó hallgat. Komolyan lapátolja a földet. — És neked mit hozzak? — kérdezem tőle. Ferkó földbe szúrja az ásólapátot, rámnéz. — Hát. egy bicskát, amé- ken olyan görbe, oltó kés­penge is van. — Aha, tudom már. Na­hát, ha legközelebb fizetést kapok, hozok babát, meg bicskát is. Már csak egy-két fa ma­radt hátra. — Ezt én megcsinálom holnap vagy kedden — mondja Ferkó komolyan. —- Igen? Akkor mára elég. Gyerünk be.. Már nem sok időm volt a vonatindulásig. Becsomagol­tam a táskába és mentem az állomásra. De nem enged­tem. hogy Bözsi kikisérjen Bodnár Pista, meg Vas Gyu­ri már kint volt. Éjfélig kár­tyáztunk. aztán aludtunk. Csak a Nyugatiban ébredez­tünk. Az első két hét úgy telt el, hogy jóformán körül sem néztem az építkezésen, meg Pesten. Most már lazítot­tunk, négy órakor minden­nap abbahagytuk a munkát. Az Árpád híd pesti híd­főjénél építkeztünk. A rozo­ga angyalföldi házak, meg kócerójok, raktárak, kis üze­mek helyén egy új város­negyed lesz. Már állnak az első blokkok, a lakók be is költöztek. De lesz itt munka azt mondják, két év múlva is, mert a Váci utat újjá­építik és a kis viskókat le­bontják. Nem kellett hát ag­gódni, hogy új munkát kell keresni. A Vas Gyuri brigádja, vagyis a mi brigádunk, egész héten az ajtó meg az ablak­kereteket beállítóknak segí­tett. Én Bodnár Pistával meg Somogyi szakivaj, egy harmincéves kőművessel dolgoztam együtt. Somogyi zömök termetű, izmos, jó ked­vű ember. — Függőónt! — kiállt, köz­ben fütyörészik s hol feje búbjára tolja sapkáját, hol meg a szemére húzza — Lécet, szeget. Adunk mindent a kezébe. Kiköti az ajtókeretet, még- egyszer beméri, ellenőrzi, az­tán kiált a kőműveseknek, hogy rakják be. Mi meg me­gyünk tovább. Lassan meg­tanulom a szerszámok ne­veit, nem bámulok már bambán, ha ezt vagy azt kémek. — Cigiszünet. Kinek van egy jó bagója. Az enyém ott van a kabátzsebben, de nincs kedvem érte menni. — Munkás, jó lesz? — kér­dezem. — Csakis! Kiülünk az ablakkeret­be. Pihenünk. — A Dagályban voltai-: már? — Nem. Mi az? Hol van az? — Az ott ni! Pest legjobb fürdője. Ha esik a hó, akkor is kinn fürdőm már húsz esztendeje. Klassz víz! Az egész országban nincs olyan mint a Dagályban. Csettint nyelvével. Nézem a kis medencét, körötte füves térség meg né­hány csenevész fa ring a szélben. Néhány lépésnyire meg a Duna szürke víztöme­ge hömpölyög. Távolabb ha­jó hajó mellett. — Miért jöttek fel dol­gozni? — kérdj váratlanul. — Miért? — hökkenek meg és Bodnár Pistára né­zek. — Hát kell a kereset. — És otthon nincs? — Nem sok. — Rossz a tsz? — Nem rossz a, csak gyen­ge. Ha rossz lenne, akkor legalább tudná az ember, hogy rossz és kész. De csak gyenge, ez a baj! — Gyenge? Nem értem. Vakarom a tarkómat. Most hogyan magyarázzam meg neki? Ezt csak az érti meg, aki benne élt. Nem egyszerű ez. Beléptem a Bocskaiba, mert azt mond­ták így Lesz, meg úgy lesz. Lett vóna is, de nincs veze­tőség. — Az a baj. Feje nélkül a hal is hamar megbüdö- södik —• nevet és karikákat próbál fújni a füstből. — Hát a Bocskainak meg minden évben új feje van. Rámnéz hitetlenkedve. Fejét csóválja, de a tekin­tete az mondja: meséld kis- apám a nagynénédnek, de ne nekem. — Megszedik magukat és mennek tovább — mondom. — Csak adósság marad utánuk. így aztán nincs ke­reset. Zárszámadást hiúiba várja az ember! — Csak egy tsz van? — Dehogy. Három. — Mind gyenge? — Nem, csak a miénk, a Bocskai. A Vörös Csillagban tavaly Is harmincegy forint volt egy munkaegység a Pe­tőfiben meg huszonkilenc ötven. — Miért nem lépnek át abba? — Nem lehet. Akkor min­denki átmenne. Ott jó az el­nök. Nem váltogatják egy­mást. Az agronómus is jó szakember. Évekig az állami gazdaságban volt. A Bocskai­ban meg amolyan botcsinál­ta agronómus van. — Na, jó — legyint So­mogyi. — Munkára fel! Gyerürik! Négy órakor abbahagytuk a munkát. Villamosra ül­tünk, kimentünk a munkás- szállóba. Megmosakodtam, átöltöztem. Nem volt ked­vem ott maradni. (Folytatjuk) VAKSÓ: Varsóban pénteken meg­kezdődött a magyar—len­gyel gazdasági együttműkö­dési bizottság VI. üléssza­ka. Apró Antal miniszter­elnök-helyettes találkozott és megbeszélést folytatott Stefan Jedrychovvskival. a Lengyel Állami Tervhiva­tal elnökével. A pelnáris ülésre délután három óra­kor került sor A bizottság az eddigi tapasztalatok fel- használásával konkretizálja az elkövetkező ével; együtt­működési program iái az ipar, a tudomány és a tech­nika területén HAVANNA­A havannai értekezleten létrehozták a három kon­tinens szolidaritási szerveze­tét. A szervezet neve: az afrikai, ázsiai és latin-ame­rikai népek szolidaritási szer­vezete. Központja ideiglene­sen Havannában lesz. MOSZKVA: Siina japán külügyminisz­ter, aki rövidesen a Szov­jetunióba utazik, nyilatko­zatot adott az Izvesztyija tu­dósítójának: Nagyon örülök annak, hogy a szovjet kor­mány meghívására elláto­gathatok a Szovjetunióba, eszmecserét folytathatok a szovjet vezetőkkel, mind a japán—szovjet kapcsolatok kérdéseiről, mind pedig egyéb nemzetközi problé­mákról. LONDON: Wilson brit miniszterel­nök pénteken hajnalban, a lagosi nemzetközösségi csúcstalálkozóról és a lu- sakai tárgyalásairól haza­érkezve lefújta Bottomley- nek, a nemzetközösségi ügyek miniszterének né­hány órával korábban beje­lentett Salisbury! látogatá­sát. SANTO DOMINGO: A dominikai fővárosban csütörtökön este egy robo­gó gépkocsiból lövéseket adtak le Francisco Rivera Caminero sorhajókapitány, az Imbert-junta volt had­ügyminiszterének házára. A támadás időpontjában Ri­vera Cafmnero nem tartóz­kodott odahaza. BELGRAD: Peter Sztarnholies elnök­letével Belgrádban ülést tartott a jugoszláv szövet­ségi kormány. A tanácsko­záson megtárgyalták Ju­goszlávia nemzetközi kap­csolatainak néhány vonat­kozását és több nemzetközi egyezményt ratifikáltak. PÁRIZS: A degaulleisták párája, az UNR vezetőségi ülést tar­tott. Az ülésen Pompidou miniszterelnök elnökölt. A központi téma az volt, ho­gyan védhetnék meg De Gaulle hívei jelenlegi par­lamenti többségüket a jö­vő évi választásokon. ÚJ-DELHI: Pénteken délelőtt össze­ült az Indiát kormányzó nemzeti kongresszus párt vezető szerve, az úgyneve­zett munkabizottság, hogy döntsön arról, milyen eljá­rással jelölik ki Sasztri utódját. Az utódlás kérdé­sét egy héten belül rendez­ni fogják. MOSZKVA: Szovjet tudósok és mér­nökök számottevő sikereket értek el a jódlámpák kifej­lesztésében és gyártásában. Most olyan jódlámpát ké­szítettek, amely 156-szer kisebb az azonos teljesít­ményű közönséges izzólám­pánál, és százszor annyi fényt ad, mint ugyanolyan térfogatú legjobb infravö­rös égő. Vietnami jelentés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom