Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

Orosz Ferenc elvtárs tájékoztatója időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről a Nyíregyházi Konzervgyárban Mint arról már tegnap hírt: adtunk, hét nyíregyházi nagyüzem dolgozóinak részvételé­vel nyilvános pártnapot rendeztek kedden délután a Nyíregyházi Konzervgyárban. Por- teleki Sándorné, a konzervgyár pártszerveze­Orosz Ferenc elvtárs beszédét mondja. Mellette balról Porteleki Sándorné, a egyházi Konzervgyár párltitkára, jobbról Murczkó Károly, a városi pártbizottság titkára és Beretvás Dezső, a konzervgyár igazgatója. konzervzöldséggel: a mú’.t esz­tendei rossz tapasztalat miatt egyes szövetkezetek idegenked­nek a termelésétől. Erre is azt tudjuk tanácsolni: kössenek szerződést minél többen, s jó munkaszervezéssel biztosítsák e nagy jövedelemi forrás haté­konyságát. Az utóbbi évinél valamelyest is kedvezőbb idő­járás nyomán szép bevételre számíthat mezőgazdaságunk almából és gyümölcsféleségek­ből is. Vázolta az előadó ezután a többi kultúrák termelési elő­irányzatait, majd arról szóit, hogy a helyi igények kielégít é- se érdekében is zöldségből 4200 holdra kötött szerződést a MÉK. Ezen túl intézkedés­re kerül sor a szabadpiaci fel­vásárlás megjavítása érdeké­ben is Majd a mezőgazdaság 1966 évi beruházásairól szóit. Arról hogy csupán épületek­re 166. ültetvény telepítésre 65. gépi beruházásra köze1 90 millió forintot fordítanak me­gyénkben, s újabb 3 ezer hol­don teremtik meg az öntözéses gazdálkodás feltételeit. — Ezek jó lehetőséget adnak a gazdálkodás további javítá­sára, de a végrehajtás ezután is magukon a szövetkezeti ve­zetőkön, tagokon múlik. Tőlük függ, mennyire él­nek majd a lehetőségekkel a növénytermesztés, az állat- tenyésztés fejlesztésében, * termények és termékek minő­ségének javításában, a gépek hasznosításában. Sok múlik azon, milyen anyagi ösztönzést alkalmaznak, hogy mindenkit a neki legjobban megfelelő helyen foglalkoztatnak-e. hogy miként igyekeznek — akár ösztöndíjak alapításával is a szakemberhiány pótlásán, * hogy a megtermelt értékeket milyen gondossággal takarítják be, csomagolják, tárolják. Meg kell találni a módot arra. hogy a lehető legtöbb helyen tud­janak rendszeresen előleget osztani. Miként az iparban, a mező- gazdaságban is fontos szerepe van a vezetők és a tagság szoros kapcsolatának, a tsz- demokrácia érvényesítésének, amely egyébként a fegyelme­zett munka feltétele is. Ahol kikérik a tagság véleményét a fontos kérdésekben, haszno­sítják az egyszerű emberek ja­vaslatait, ott a legnehezebb feladatokat is könnyen tudják megoldani. Ugyanez vonat­kozik a fiatalok falun maradá­sára is: ne feledkezzenek meg róla a párt, tanácsi, termelő­szövetkezeti vezetők, ne egy­szerűsítsék le ezt a kérdést „zsebpénz” problémára, hanem éljenek együtt a fiatalok örö­meivel, gondjaival, segítsék őket, bízzanak bennük, lássák el őket feladatokkal. Végezetül Orosz elvtárs arról szólt, hogy a Központi Bizott­ság múlt év decemberi hatá­rozatai nyomán eddig meg­tett intézkedések világos jövőt mutatnak mindnyájunknak: több lesz a munkánk de ez­által gazdagabb életünk. — A jelenlegi feszült nem­zetközi helyzetben, amikor nemcsak a politikai, hanem a gazdasági harc is világmére­tet ölt. s amikor a háborúra törekvő imperialistákkal szem­ben egvve nőnek a haladás erői. 1 ml legfontosabb feladatunk, hogy mindenki becsülettel vegye ki részét a napi munkából. Ugyanakkor lép­jünk fel a közösség meg­károsítói. a tisztességtelen ügyeskedők ellen. Gondoskodjunk az igazságos, a munka szerinti megbecsülés­ről, elismerésről, legyünk azon. hogy minél többen vegyenek részt a közügyek intézésében, így erősödünk, igy járulunk hozzá legjobban ahhoz, hogy béke legyen a világon, hogy fejünk felett kék maradjon 8z ég, hogy ne száguldozzanak fölöttünk bombától terhes r** pülőgépek. hogy éjszakánként mindnyájan nyugodtan hajt-* hassuk le fejünket, — mond1 ta nagy tetszéssel fogadott be- széde végén Orosz Ferenf elvtárs. Orosz Ferenc elvtárs tájé­koztatójában elsőként a nem­zetközi helyzet alakulásával foglalkozott, kiemelve abból az amerikai imperialisták vi­etnami agresszióját. — Azért is került ez a há­ború a világpolitikái esemé­nyek középpontjába, mert je­lenleg a vietnami kérdés ha­tározza meg a szocialista és a kapitalista tábor, a Szov­jetunió és az USA közötti vi­szonyt, a haladó erők és a háborúra spekulálók viszo­nyát. Ugyanakkor a Vietnam­ban kialakult helyzet gátat emel a nemzetközi élet több fontos kérdésének megoldása elé. Orosz elvtárs itt konkrét té­nyekkel bizonyította, hogy az amerikai imperialisták porba taposva a nemzetközi jog ele­mi szabályait, a történelem egyik legszennyesebb háború­ját folytatják a dél-vietnami szabadságharcosok ellen, bom­bázzák a demokratikus, szo­cializmust építő Észak-Viet- nam területét. Ahelyett, hogy a világ haladó erői, és az amerikai nép követelésére, józanabb politikusai tanácsá­ra az USA elnöke feladná ezt az esztelen és számára re­ménytelen küzdelmet, a viet­nami háború további kiter­jesztését ígéri. Annak ellenére teszi ezt, hogy szövetségesei többsége sem meri nyíltan tá­mogatni szándékát. Franciaor­szág nyíltan elhatárolja magát az USA vietnami cselekedetei­től. Hiába kilincselnek az USA „békekövetei” különbö­ző magyarázattal szerte a vi­lágon, a népek és a kormá­nyok elítélik ezt a tisztesség­telen hadviselést. Ez a világ­méretű szolidaritás megsok­szorozza a vietnami szabad­ságharcosok erejét, s készek szembeszállni a betolakodó­val. — Számolniuk kell azzal, hogy a nagyobb erő bevetése még nagyobb ellenállásba üt­közik. A szocialista tábor, közte a mi népünk is teljesíti in­ternacionalista kötelességét s mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatja a hős vietnami népet igazságos harcában. Megemlítette ezután az elő­adó: a Havannában most fo­lyó trikontinentális értekezlet résztvevői egyértelműen el­ítélik az amerikaiak imperia­lista agresszióját, bizonyítván, hogy gyarapodnak a béke, a haiadás erői. Méltatta ezután a Szovjetunió erőfeszítéseit a béke megőrzésére, melynek éke* bizonyítékát szolgáltatta néhány napja Taskent: a Szovjetunió segítségével meg­állapodást írt alá India és Pakisztán kormányfője egy háborús tűzfészek felszámolá­sáról. Elmondta továbbá: a szocialista tábor, a haladó erők küzdelmének jelentős eredménye, hogy az ENSZ ma már nem az USA szavazógé­pezete. Hazánk is kiveszi ré­szét a békés egymás mellett élés megvalósításáért folyta­tott harcból, s ez növeli nem­zetközi tekintélyünket szerte a világon. Nagy figyelemmel kísért kétoldalú tanácskozáso­kat folytatunk és vélemé­nyünkre egyre jobban kíván­csiak még egyes nyugati nagy. hatalmak is. Hazánk állandó ENSZ-képviselőjét választot­ták a világszervezet legfon­tosabb bizottsága elnöki tisz­tébe, állandóan bővítjük kap­csolatainkat a szocialista tá­bor országaival. Elítéljük az amerikai imperialisták hábo­rús mesterkedéseit, erélyesen követeljük a vi­lág bármely részén lévő agresszió azonnali be­szüntetését. a vitás kérdé­sek tárgyalások útján tör­ténő megoldását. Éberen figyeljük a nyugatné­met hadsereg új rafegy vérzé­sét. felkészülünk a revansvá- £yók megfékezésére. Ez hatá­rozza meg mindennapi igye­kezetünket, ennek tudatában erősítjük hazánkat, a szocia­lista tábort katonailag, poli­tikailag, gazdaságilag. Ezután Orosz Ferenc hazánk belső helyzetével foglalkozott, különös tekintettel a Központi Bizottság múlt év december 8-i határozataira. Ez a határo­zat egyrészt az 1966. évi nép- gazdasági tervet., az előttünk álló gazdasági, kulturális fel­adatokat, másrészt a szüksé­gessé vált ár- és bérrendezést érinti — mondotta, majd így folytatta: — Érthető a nagy érdeklő­dés a gazdaságirányítás re­formja iránt, hiszen 1956 óa, a hatalom meg­szilárdítása és a mezőgaz­daság szocializálása után ez a harmadik olyan fon­tos lépés, amely előreha­ladásunk szükségszerű kö­vetelménye. Részletesen vázolta ezután azt a nagy fejlődést, amely a felszabadulás óta történt ha­zánkban az élét minden terü­letén. Elmondta: nőtt a ter­melés, változtak körülmé­nyeink és Velük együtt az igényeink is. Amikor a gaz­daságirányítás reformjáról beszélünk, nem arról van szó, hogy eddig rosszul dolgoz­tunk, hanem arról, hogy ke­ressük és meghatározzuk a gazdaságpolitikánk végrehaj­tásához a legjobb módszere­ket. Ez mindannyiunk közös érdeke. Gazdasági életünkben kiütköztek azok a vonások — például a túlzott centralizált­ság, az ésszerű önállóság hiá­nya, stb — amelyek ma már gátolják előrehaladásunkat. A merev és sok tervmutató, a szükségtelen megkötöttség miatt aránytalanul alakult a termelés néhány területen, megnövekedtek a raktárkész­letek, ugyanakkor több ter­mékből hiány volt- Ehhez kapcsolódik gazdálkodásunk másik, gyors megoldásra vá­ró kérdése: az időszerűtlenné vált árrendszerünk. — Jelenlegi árrendszerünk elfedi a valóságot, nem ve­szi figyelembe eléggé, hogy a szocializmus építése során is hat az értéktörvény, az áru és a pénz, a kereslet és a kínálat törvénye. Ennek következtében szembetűnő aránytalansá­gokat tapasztalni a mező­gazdasági és az ipari ter­mékek árai között. Az előbbit értékén alul 11, az utóbbit értékén túl 26 százalékkal fizetjük meg. Leg­utóbb 13 évvel ezelőtt volt árrendezés * mezőgazdaság­ban. akkor, amikor még a kisárutermelés törvényei ér­vényesültek. Azóta parasztsá­gunk is a nagyüzemi gazdál­kodás útjára tért, megváltoz­tak a termelés követelményei -*- mondotta, majd azzal foly­tatta. hogy — a nagyüzemi mezőgazdasági termelést ked­vezőtlenül érintette az eddigi árrendszer, késlelteti a terme­lőszövetkezetek megszilárdu­lását. Mindezek következeiében a mezőgazdasági lakosság me­gyénkben is lényegesen ke­vesebb jövedelemmel rendel­kezik, mint az ipari munkás­ság. Kormányunk — éppen az értéken aluli árrendszer miatt — évente több milliárd forint állami dotációt volt kényte­len fizetni a termelőszövetke­zeteknek, ez viszont csak né­mileg volt hatással a munka­kedvre. Az alacsony jövedel­mek következtében fokozódott az elvándorlás a faluból, a mezőgazdaságból, a fiatalok százai, ezrei mentek az ipar­ba. A népszaporulat tekinte­tében első helyen álló Sza- bolcs-Szatmárban jelenleg a tsz-tagság átlagos életkora 50 éven felül van, 110 tsz-ben pedig ezen is túl. Mindnyájunk alapvető ér­deke, hogy ne maradjon munkaerő nélkül a mező- gazdaság, ott is találják meg számításukat az em­berek, tének titkára üdvözölte a megjelenteket, majd Orosz Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót az időszerű kül- és belpolitikai helyzet fontosabb kérdé­seiről. hiszen a mezőgazdaság felvi­rágoztatása nélkül nem tu­dunk ipart fejleszteni, nem tudunk életszínvonalat emel­ni! Ehhez pedig a felvásárlá­si árak rendezésével is meg kell teremteni a szükséges fel­tételeket. Az egyes fogyasztási cik­kek árának emelésével, má­sok csökkentésével kapcsolat­ban Orosz elvtárs elmondot­ta: ez is gazdasági életünk további szilárdításával függ össze, feszültségeket, arányta­lanságokat szüntet meg. Pél­dákkal bizonyította, hogy a hús, a húsféleségek, a tejter­mékek és a tüzelő ára még az emelés ellenére is lénye­gesen alatta lesz más orszá­gok árainak, másrészt Viszont több ipari termék fogyasztói árának csökkentése jelentő­sen mérsékli az árrendezés kedvezőtlen hatását. *— Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy az ismert áremelé­seknek és a nyugdíjjárulék progresszivitásának egyes rétegek nem tapsolnak átme­netileg. De meggyőződésünk, hogy ezek az intézkedések jó hatással lesznek egész gazdasági életünkre s a .jövőben még jobb felté­telt teremtenek az élet­színvonal további eme­lésére. Szólt a továbbiakban a jö­vedelem átcsoportosítását ho­zó bérintézkedésekről, ar­ról, hogy a jövőben a reálbér és nem az a reáljövedelem lesz a meghatározó tényező, hiszen az utóbbi kevésbé át­tekinthető, s a közvetett jut­tatások sem egyformán rea­lizálódnak a családoknál. Senki sem köteles megfizetni mások kiadásait. Érvényesül­ni fog az a helyes alapelv, hogy mindenki fogyasztása arányában viselje a terheket. Az intézkedések nem jövede­lemcsökkentést céloznak, ha­nem jövedelem átcsoportosí­tást. Mindennél ékesebben bi­zonyítja az ár- és bérrende­zés igazságosságát — mon­dotta —, hogy azok következ­tében nem nő az állami be­vétel; a csökkentések és az emelések népgazdasági szin­ten kiegyenlítik egymást, de úgy, hogy közben megoldjuk pedagógusaink, egészségügyi, kereskedelmi dolgozóink, a nehéz fizikai munkát végzők bérproblémáit, fel tudjuk emelni a családi pótlékokat és az alacsony nyugdíjakat. Ebben van az említett intéz­kedések igazságossága, huma­nizmusa. Pártunk és korma nyunk, anfely az ellenforra­dalom óta oly sok szép siker­hez vezette népünket, ezúttal is rászolgál a tömegek bi­zalmára, mert intézkedései, határozatai a szocialista épí­tés újabb sikereit, az egész nép életkörülményeinek to­vábbi javítását hozza. — mondotta Orosz elvtárs. — Ezért azonban nekünk is többet kell tennünk, mint eddig — folytatta. — Az 1966-os gazdasági tervről Szólva elmondta: nem átme­neti év lesz ez, hanem a har­madik ötéves terv szerves ré­sze. Sikerrel teljesítettük a második 5 éves terv fel­adatait, s most a korábbi­nál kedvezőbb körülmé­nyek között láthatunk újabb nagy céljaink meg­valósításához. Javultak feltételeink azáltal, hogy szorosabb, barátibb lett a gazdasági kapcsolat a KGST országaival, hogy a Szovjet­unió előnyös feltételek alap­ján több alapvető nyers­anyaghoz juttat bennünket, javítva ezáltal valutamérle- günkel. Bennünket, szabol­csiakat tovább erősít az a tudat, hogy a Politikai Bi­zottság múlt év augusztusában határozatot hozott megyénk gyorsabb ütemű fejlesztéséről, melynek hatását már ebben a tervévben is érezni fog­juk. Elmondta: megyénk ipará­ban a fő cél — az eddiginél is jobban — a termelékeny­ség növelése, az önköltség csökkentése a jövedelmezőségi tervek maradéktalan teljesíté­se lesz. Az ésszerű és indokolt ta­karékosság mellett mind­inkább jobb minőségben és csakis a tényleges szükségletre kell termel­nünk. Ennek érdekében állandóan kutatni kell a helyi piacot is! Szükséges a munkanormák folyamatos karbantartása, a gépek kapacitásának maximá­lis kihasználása, a technoló­giai fegyelem megtartása, a munkaidő minden percének hasznosítása. Az idén a ter­melékenység növelése már nagyrészt a munkaszervezés, a műszaki fejlesztés, a gyártá­si folyamatok korszerűsítése által történhet. Ha ez pá­rosul a belső tartalékok — a dolgozók javaslatai, a szo­cialista munkaverseny, a szo­cialista brigádmozgalom — kiaknázásával, tervünket be­csülettel teljesíteni tudjuk. Meg kell őrizni, gyarapítani kell a szabolcsi termékek jó hírét külföldön. Tavaly már 560 millió forint volt iparunk exportja, az idén még többre van kilátás. — Jő munkánk fontos feltétele, hogy javuljon a gazdasági vezetés színvo­nala. szélesedjék az Uzeini demokrácia, ugyanakkor a végrehajtásban növeked­jék a személyes felelősség. Üzemeink kísérjék figyelem­mel termékeik útját, okulja­nak a menet közben észlelt hibákból. Hasznosítsák az anyagi ösztönzés új módsze­reit a közösség javára. Külön szólt az előadó az építőipar tevékenységéről, a határidők megtartásának fon­tosságáról, a téliesítés szere­péről a munkaerő foglalkoz­tatásában, majd a szolgáltató üzemekkel szemben támasz­tott magasabb követelménye­ket érintette. Ezután a megyénket érintő beruházásokról elmondta: már végzik a Szerencs—Nyíregy­háza közötti vasút villamosí­tását. s erre a munkára a harmadik 5 éves tervben sor kerül Nyíregyháza és Zá­hony között is. Megkezdődnek a tárgyalások a nyíregyházi kisvasút kitelepítésére. Tovább végzik a Tiszavasvári Alkaloi­da bővítését, ahol a jövőben nemcsak alapanyagot, hanem már gyógyszert is készítenek, s ezáltal lényegesen nő itt a munkaalkalom. Tervszerűen halad a Nyíregyházi Gumi­gyár fejlesztése, épül az új tanárképző főiskola, a felső­fokú mezőgazdasági techni­kum. Megyénkben 1966-ban 551 lakás készül el, ebből 150 a szövetkezeti. Még ebben az évben ezenkívül 311 lakás építéséhez kezdenek. Folytat­ják a földgázvezeték lefekte­tését Nyíregyházán a kórház ű.i osztályokkal gazdagodik. A társadalmi és tömegszerveze­tek ezekre a fontos munkákra irányítsák figyelmüket, segít­sék azok megvalósulását. Megyénk mezőgazdaságának termelése 4—5 százalékkal nö­vekszik az idén — folytatta az előadó. — 1966-ban a me­zőgazdasági termelés növelése által kell gondoskodnunk a .akosság jobb ellátásáról, a termelőszövetkezetek megszi­lárdításáról. Ezekben a napokban a zárszámadások jó előké­szítése a legfontosabb fel­adat, gondos elemzéssel, a tagság bevonásával. Ugyanúgy kell szorgoskodni a termelési tervek készítésénél is. Igen lényeges, hogy tsz- eink kiemelten foglalkozzanak a kenyérgabona termelésével. Ősszel dicséretesen dolgoztak, de az időjárás kárt tett a Ve­tésekben, ezért gondoskodniuk kell azok pótlásáról. Majd azzal folytatta: me­gyénk egyik fő termékéből, a burgonyából 80 ezer holdat kell bevetni. Ehhez mindenhol időben gondoskodjanak elegen­dő vetőgumóról. Az elmúlt évben a peronoszpóra nagy kárt tett a dohányterüieten, ezért most több termelőszövet­kezet óvakodik a szerződéskö­téstől. A dohány jól jövedel­mező exportcikk, indokolatlan a tavalyi gond felnagyítása: tsz-eink a múlt évinél jobb idő­járás esetén számottevő jöve­delemtől fosztják meg így ma­gukat. Hasonló a helyzet a

Next

/
Oldalképek
Tartalom