Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
Ideges vagyok Mi az idegesség. Az orvosok bő magyarázatot adnak, mert több fajtája, s fokozata van, mi csak pedagógiai, illetve gyermeknevelési szempontból foglalkozunk vele. Jancsi sorra püföli társait az óvodában. Zavarja a foglalkozásokat, szétdobálja a játékokat, rendszeresen „ideges”. Mit lehet tenni vele? Megbüntetni? Kivonni a közösségből? Ez nem megoldás. Tibi kapkodó, szertelen. Amikor édesanyjától az okot tudakoltuk: ideges, tőlem örökölte, — mondta. — Nem kellett volna megszülnöm, nincs türelmem hozzá... Ki tudná megmondani, hányszor hallotta már a kisfiú ezt, a nem az ő fülének való kitételt Édesanyja időnként rádöbben arra, hogy mulasztást követett el, tehát sürgősen leül „joglalkozni” Tibivel. Túl buzgó szere- tetével, hirtelen jött bizalmával elhalmozza a gyereket Utána megint napokig „ideges.” A felnőttek, a szülők idegessége tehát a legmélyebb nyomot a gyermek lelkében hagyja. A kicsi gyermek olyan, mint a legérzékenyebb műszer. Pillanatok alatt felfogja a körülötte vibráló ideges hangulatot, s a maga módján reagál rá. Megnyilvánulhat ez a kicsiknél dac, ellenállás, ingerlékenység, stb formájában. Az idegállapotot befolyásoló frontátvonulást, időjárás változást nem tudjuk megakadályozni, de keresnünk kell a megszüntethető tényezőket. Igen lényeges a jól átgondolt, okos napirend, vagyis a rendszer, ami a gyermek testi-lelki fejlődéséhez elengedhetetlen. Tehát az, hogy a gyermek következetesen meghatározott időben étkezzék, pihenjen, levegőzzék, játszón. Ha ebből a beidegződött, megszokott rendDől kizökken, felborul a lelki egyensúlya is. Ilyenkor szokott „megvadulni ”, nyugtalan, nyűgös lesz, sokszor innen származik úgynevezett „rosszasága” isAz idegesség ellen sokat tehetnek az édesanyák. A bölcsődés, óvódás gyermekekkel yaio bánásmódnál gyakori a reggeli türelmetlenség. Nincs minden elkészítve, nagy a kapkodás, a zűrzavar. Ráadásul a kisgyermek önállóságán, önérzetén is csorba esik, mert anyuka „nem ér rán megjárni, amíg egyedül befűzi es megköti a cipőfűzőjét. Szánjunk időt a gyermek reggeli öltöztetésére! ' Egy-egy gyermeken az óvodában is látszik a szülők odaadó törődése, a türelmes bánásmód, a nyugodt légkör. Pedig mint minden szülőnek, — nyilván nekik sincs több idejük „külön" foglalkozni gyermekükkel. Délután, ha az édesanya mos, vasal, a kicsi játszék körülötte. Néha egy- egy mosoly, egy-két mondat, bíztató, kedves szó, s megteremtődik a • meghitt, nyugodt kapcsolat, s a kicsi előtt ismeretlenné válik a jelző „ideges.” DIVATLEVÉL: A téli alakításokról Érdemes tavalyi, vagy divatjamúlt ruháinkat átszabni, átalakítani, mert kis költséggel, fáradtsággal új ruhánk lesz, melyet szívesen viselünk. Néhány ötlet: Átmeneti kabátból meleg kötényszoknya készíthető. Szabása egyenes, tetszés szerint elől-hátul karcsúsító be varrásokkal készítet. Az anyagból készült övvel, vagy fekete lakk bőrövvel is viselhetjük. Utóbbi csak kar- csuaknak ajánlható. A két rátett zseb, — ha telik az anyagból — hasznos az apró holmiknak, de díszítésként is jó. Régi ruhából blúzt és szoknyát is készíthetünk. Ha a szövetruha felsőrészét lefejtjük, övvel használható szoknyává bővült ruhatárunk. Régi puplin nyáriruhából „új” blúzt alakíthatunk. A farsang közeledése az alkalmi ruhák alakítását is aktuálissá teszi. A tavalyi bársonyruhához düsesz bolerót készíthetünk' Fekete gyöngyözéssel újszerű, divatos lesz. A régi, bőszoknyás taft táncruha szoknyájából enyhén trapéz vonalú ruha szabható. A gyöngy idén igen divatos, a szabásvonalat tehát hangsúlyozhatjuk, ezüst, vagy aranyszínű gyönggyel. A bolerós alkalmi ruhát prémszegéllyel frissíthetjük fel. Ha a ruha magas nyakú bársony, vagy fekete szövet fehér teddyber szegély- lyel díszíthetjük az ujját, sőt, körben az alját is. Bútortisztítás A festett bútorokat előbb meleg vízzel lemossuk, és puha ruhával szárazra töröljük. Ezután kenőpasztát készítünk, amibe egyenlő arányban teszünk viaszt, terpentint és petróleumot. Hogy a viasz feloldódjék, a viaszos edényt forró vízbe állítjuk. A kapott masszát egyenletesen a bútorra kenjük, és törlőruhával kifényesítjük. A politúrozott bútorhoz öt rész tiszta petróleumból és egy rész napraforgóolajból készült keveréket használjunk. A keveréket fel- használás előtt rázzuk fel. A folyadékkal nedvesítsünk meg egy gyapjúrongyot, s azzal dörzsöljük be a bútort. Ezután ~ti!ztá,'száraz ruhával fényesítsük. Ha a fényezett asztallap valamilyen forró tárgytól elhomályosodott, egyenlő arányú alkohol és növényi olaj keverékkel tüntethetjük el a foltot. A benedvesített ruhát enyhén nyomkodva, kör- be-körbe dörzsöljük a folton. A diófabútor tisztításához két rész olívaolajból és ugyanilyen mennyiségű vörösborból készítsünk keveréket. A keveréket ne hagyjuk állni a bútoron, mert azonnal magába szívja a port, s a bútor elveszti fényét. A tölgyfabútort a következő keverékkel tisztítsuk: egy pohár meleg sörbe tegyünk egy kávéskanál porcukrot és egy darabka viaszt. Mivel tisztítsuk az ajtókat és ablakrámákat? A fehér, krém, vagy más, világos színű olajfestékkel mázolt ajtókat és ablakrámákat meleg vízzel mossuk le, szappan nélkül. A vízbe csak egy kanál szalmiákszeszt öntsünk. (A szóda és a szappan kifakítja a festéket!) A szalmiákos víz tökéletesen oldja a szennyeződést, és a festék fényét sem tompítja. Az ajtót vagy ablakot lemosás után azonnal töröljük szárazra, különben sárga foltok lesznek a fán. A szakadt öreg lámpaernyőt újjávarázsolhatjuk többféle módoh is. Ameny- nyiben papírból akarjuk az új lámpaernyőt elkészíteni, kenjük be dugókorommal a lámpaernyő drótvázát és óvatosan gurítsuk végig a jó minőségű rajzpapíron: megkapjuk az ernyő szabásmintáját. Ha ollóval kivágtuk, fehérnemű csipeszekkel a drótvázhoz kapcsoljuk. Ezután az esetleges kis hibákat még korrigálhatjuk kisollóval, s a papírt vastag stoppolótüvel, egyenletes öltésekkel rávarrjuk a drótvázra. A szálat csokorra kötve eldolgozzuk. A varráshoz színes tressz-szalagot, rafiát, műselyem vagy gyapjú fonalat használhatunk, de nagyon mutatós a vékony kenderspárga is. Különbözőképpen díszíthetjük a papírernyőt: ragaszthatunk rá bűröndcimkéket, ci- garettás doboz színes részét, sőt száraz levelet is, amit előzőleg nedvesen és fonákján langyos vassal átvasalunk. Ha a t’íszítőragasztás megszáradt, lenolajba mártott vattával kívül-belül bekenjük a lámpaemyőt. Az olajozástól lesz áttetsző a papír, és ettől kapja szép meleg sárga fényét. Kellemes látvány a színes tresszből vagy raffiából készült lámpaernyő. Változatosabbá azzal tehetjük, hogy a tressz-szalagok esetében színeket kombinálunk széles csíkozásban — a rafiamegoldásnál pedig elütő színű tressz-befüzést alkalmazunk. A szalagokat minden esetben csokorra kötve dolgozzuk el. Receptek A levesekről általában A leveseknek nagy szerepük van az ember táplálkozásában. Jelentőségük, hogy fokozzák a gyomornedv képződést. Különösen a hús és erőlevesek hatnak serkentőleg az étvágyra, kivonat anyagaikkal mintegy előkészítik a gyomrot az utána következő fogásra. Éppen ezért igen fontos a feltálalt levesnél, hogy meleg tálban, forrón tegyük asztalunkra. Serkentőleg hat étvágyunkra ha az alapanyagok (hús, burgonya stb.) vagy betétek egyenletesen oszlanak meg levesünkben. A leveseket úgy fűszerezzük, hogy kiemeljék a leves ízét, emeljék a leves élvezeti értékét. A levest csak az ebéd kezdetére készítsük el, mert az állás csökkenti értékét. Eröieves: Sovány marhahúst ledarálunk, fazékba téve csonttal s szárnyas aprólékkal, melyet előzőleg felaprítunk, megfelelő tojás- fehérjével és paradicsompürével nyersen fakanállal jól elkeverjük. Azután állandó keverés mellett hideg vízzel felöntjük és a tűzhelyre téve nem túl erős tűzön időnként megkeverve, hogy a darált hús és a tojásfehérje ne égjen le, felforraljuk. Fűszerezése, zöldségelése a húslevessel megegyezik. (Vegyes zöldség, zeller, kelkáposzta fokhagyma, gomba, vöröshagyma, só, bors egész.) Ha felforrt, keverni nem szabad. Az egyenletes tűzön való főzés azért fontos, mert így a leves nem törik meg és nem zavarosodik. Ha a leves mégis zavarosodna tojásfehérjével tisztítjuk de a levest előbb leszűrjük. A tisztítás úgy történik, hogy a tojásfehérjét kevés hideg vízzel felverjük, hozzáadunk egy keveset a levesből jól elkeverjük, majd állandó keverés mellett lassan a levesbe öntjük. Utána gyengén forraljuk amig tisztulni nem kezd. Szűrése ne ömlesztve történjen, kanállal merve, hogy ne törjön! A kevés zsírt papírszalvétával távolítsuk el a levesről. Nyáron hidegen is adhatjuk. Erőlevest készíthetünk még szárnyasból is, ilyenkor a levesben a szárnyast főzzük meg, de a szűrés után csontjáról lefejtett húst vékony finom metéltre vágva tálaljuk. Betétjei sokfélék lehetnek pl. tojáskocsonya. Ez tejből és tojásból készül és apró kockára vágjuk. Vagy pl. tavasziasan. Ilyenkor a levesbe kis kockára vágott főtt zöldséget, gombát, szeletekre vágott zöldbabot és cukorborsót teszünk. Erőleves öt személyre: Szárnyasaprólék 15 dkg, marhahús 25 dkg, paradicsompüré 2 dkg, zeller 5 dkg, fokhagyma 5 gr, vöröshagyma 3 dkg, bors 1 gr, marhacsont 40 dkg, tojásfehérje 1 db, vegyes zöldség 25 dkg, kelkáposzta 5 dkg, gomba 2 dkg, só 2 dkg. A fűszerezés természet», sen szájíz szerint változó. Tóth Zoltán Orvosi tanácsadás: Jó étvágyat — de mihez? Hidegben nagyobb a test hővesztesége, ezért táplálékunknak elsősorban kalória- dús tápanyagokat, vagyis zsiradékokat kell tartalmaznia. Télen zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint nyáron, ezt az évszázadok során kialakult étkezési szokás is bizonyítja. Arra nagyon kell ügyelni, hogy télen — különösen a szabadban dolgozók — gyakrabban fogyasz- szanak meleg ételt és szabályos időközökben étkezzenek. így a szervezet kalóriaellátása egyenletes, és ez csökkenti a fázást is. A nagyobb kalóriaigény kielégítését a hideg hónapokban több szénhidrát, — tésztaféle — fogyasztásával is biztosíthatjuk. Ilyen a kenyér, a főtt tészták, a burgonya, a rizs. Biológiai szempontból legértékesebb a burgonya. A főtt tészták közül például a gombóc sok kalóriát tartalmaz, de elősegíti a hízást is ... Az állati eredetű fehérjék közül főként a sovány húsokat, a tejet, sajtot, halat, tojást, a növényi eredetű fehérjék közül pedig a hüvelyeseket iktassuk a család étrendjébe. Ne feledkezzünk meg a belsőrészekről, például a májról, veséről, tüdőről, sőt a zsemlével kevert vérről sem. Téli estékre, vacsorának közülük a könnyebben emészthetőket válogassuk össze: sajtot, füstölt vagy savanyított halat, s mellé orosz, vagy csipkebogyó teát adjunk, sok citrommal. Ez a szükséges C-vitamin meny- nyiséget biztosítja a szervezetnek. Több szénhidrát fogyasztása esetén a szervezetnek több B1 vitaminra van szüksége. Ezt leginkább a fekete kenyérben, élesztőben, a belső részekben, a húsban és a hüvelyesekben találjuk meg. C-vitamin szükségletünket a citromon kívül a burgonya, a káposzta, torma, sárgarépa, petrezselyem és zeller fogyasztásával fedezhetjük. A hordós káposzta is értékes C-vitamin forrás. Mosás nélkül, rövid ideig főzzük, vagy gyerekeknek kenyér mellé adjuk. A boltokban sok tartósított és fagyasztott zöldség- és gyümölcsféle kapható. Ha mirelit készítményt főzünk, fagyasztott állapotban tegyük a forró vízbe, hogy C-vitamin tartalmát megőrizze. A zöldségfélét ne főzzük vas edényben, mert így is veszít vitamintartalmából. A mélyhűtött húsféléket forró zsírban sütjük, hogy tápértékét teljes egészében értékesítse szervezetünk. Dr. Z. I. 1966. január 9. Hasznos tanácsok: Lámpacrnyő — házilag
