Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 5. szám
Vélemények nyílt fóruma íi'ciekes és mindenképpen elgondolkoztató az az eset, amelyet az egyik pártszervezet titkára mondott el. Pártnapot rendeztek, de nem valami sikeresen választották ki az előadót, s az érdektelen, — mert általánosságokra szorítkozó — vitaindító után alig akadt kérdés, felszólalás. Következményeként a következő pártnapra jóval kevesebben mentek el. Ott azonban érdekes és izgalmas kérdésekről hangzott el közvetlen és őszinte hangú vitaindító, amelyet kérdések zápora követett. A siker akkora volt — mondotta a párttitkár — hogy ismétlésre kényszerültünk, most már zsúfolt nagyterem előtt! Valóban ritka dolog, hogy megismételjenek egy párt- napot. Sőt, az elmúlt években maguk a pártnapok is mind ritkábbak lettek. Nem azért, mintha nem lett volna szükség rájuk, hanem mert a napi gondokkal való birkózás, s az agitációs munka bizonyos fokú leszűkítése ..elaltatta” e nemes, S valóban gazdag múltra visszatekintő hagyományt. Emlékezzünk csak; a hatalomért folytatott harc éveiben, majd a szocialista építés kezdetekor hányszor nyúlt késő éjszakába a szabad pártnap, s mégsem tekintgetett senki az ajtó felé, mert mindenkit érdeklő kérdésekről fblyt a szó. Vélemények éles csatája kötötte le a figyelmet, álláspontok késztettek helyeslésre, vagy ellentmondásról. Az elmúlt években, a csendes építőmunka hétköznapjaiban sokan úgy vélték, már nincs is szükség'a párt- napok jelentette fórumra, hiszen jórészt a taggyűléseken is termelési kérdések szerepeltek napirenden. Maga az élet cáfolta meg a vélekedést, bebizonyítva: mind növekvőbb igény van vélemények nyílt fórumára, ahol kommunisták és pártonkívü- liek folytathatnak kötetlen eszmecserét, ahol vélemények és ellenvélemények nemes csatája nyomán világos és tiszta álláspont alakul ki, ahol a párt politikáját képviselik határozottan, az okos sző mindennél erősebb fegyverzetében. Az idén ismét rendszeressé válnak a pártnapok mezőgazdasági és ipari üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél. Az esetlegesség megszüntetése egyben azt is jelenti, hogy elmélyültebbé, tervszerűbbé, s ezért hatásosabbá tehető az agitációs munka pártszervezeteinkben. A rendszeresség elejét veszi annak is, hogy — mint eddig nem egy esetben — csak késve, s akkor sem a leghatásosabb módon jut el a kommunisták véleménye, szava a pártortkívüliekhez, illetve a dolgozók állásfoglalása egy-egy kérdésben, vagy Intézkedésre. Az együttesen kialakított álláspont nemcsak bölcsebb a személyes véleménynél, hanem — hitelesebb is! Ez egyben utal a pártnapok szerepére is: amiről „beszélnek” az emberek, ott is beszéljenek! Nem szabad lehurrogni azt, aki valamiben téved, leinteni, ha valaki valamit rosszul lát; az elhallgattatással még nem tisztázódnak a félreértések és félremagyarázások, a téveszmék nem lepleződ- nek le. A nyílt fórum valóban nyíltságot kell, hogy jelentsen pártszervezeteink életében: felkészült előadók, s a kommunisták meggyőződéstől fűtött állásfoglalása jelenti a biztosítékát annak, hogy a vélemények e nyílt fórumán az igazság bizonyuljon erősebbnek, s — meggyőzve embereket — a feladatokhoz, a tettekhez, a mindennapok cselekvéséhez új és új segítőtársakat szerezzen. Az elmúlt év végén nyilvánosságra került ér- és bér- intézkedések, az 1966. évi tervben szereplő feladatok, az új gazdaságirányítási rendszer mind-mind olyan kérdések, amelyről hasznos az eszmecsere, a vita. Igen, a vita; mert a téves nézetekkel vitatkozni kell! Érvelni, alaposan feltárni okok és okozatok összefüggéseit, nem hallgatva a gondokról, de bátran szólva az eredményekről is. A pártnapok jó megrendezése sokrétű feladat elé állítja pártszervezeteinket: biztosítani kell a megfelélő előkészítést, az időpont 3 a téma széles körű megismertetését, a kérdések esetleges előzetes összegyűjtését, s a jó felkészültségű előadót. A jó előkészítés már fél siker: az érdeklődés felkeltése nemcsak a hallgatóság számát nagyob- bítja, hanem azokét is, akik úgy jönnek el, hogy kérdezni akarnak, választ kapni legkülönfélébb problémáikra. A külpolitikában, s hazánk életében is sok az olyan kérdés, amelyre nem felelet az „igen” vagy a „nem”, hanem csakis alapos, minden tényezőt figyelembe vevő magyarázat lehet a válasz. E kérdések nyílt és szókimondó megfogalmazására teremt lehetőséget a pártnap, s ugyanakkor a válaszok meggyőző kifejtésére is. Az őszinte, állandó és kétoldalú véleménycsere, melyre a pártnapok rendszeres megtartása lehetőséget teremt, a felvilágosító munka korábban is nagy eredményekkel járó formája. A napokban — régi hagyományt felújítva — a Népszabadság közölte a fővárosban s a megyékben januárban tartandó pártnapok „menetrendjét”. Ennek átnézése egyben azt is tanúsítja; a párt milyen jelentőséget tulajdonít a pártnapoknak, hiszen politikai életünk vezető személyiségei is az előadók között szerepelnek. A pártnapok e nagy jelentőségét kell, hogy megértsék minden pártalapszervezetnél, s ennek megfelelően foglalkozzanak megrendezésükkel. Az ország sok ezer Aj, központi fűtéses lakásába Kis- várdáról szállítják a radiátort. A képen Nagy Károly fűtőtestlapokat készít az automata menetvágón. Foto: Elek Emil Rákos Sándor: Árnyképek a mennyezeten Szeptember van* kora délután. Szél fű és eső esik. Az ég megtelt a zápor hosz- szú pálcáival, számlálatlanul suhognak végig a Börzsöny erdőségein. Az utas hányát \ fekszik az ágyon. Könyv a kezében de már nem olvas. Aludni se tud, az elmúlt éjjel kipihente magát; Végigjáratja szemét a falakon , a bútorokon, az ismeretlen szobán. A szokásos szállodai berendezés, nincs rajta semmi figyelemre méltó. Sekélyes fantáziájú ember az utas, nem tud elszakadni a környező valóságtól. Kínlódva emeli tekintetét a magasba, mintha onnan felülről várna segítséget ebben az unalmas, ónszínű délutánban. A mennyezet ótvaras, hámlott vakolatú. Nagy, sötétszürke foltjai régen elzengett viharok emlékét őrzik. Mint izzadó arcon a hegek l úgy élednek föl és válnak egyre sötétebbekké a régi foltok a mostani esőtől. Holdbéli tájék is lehetne a mennyezet, égbenyúló, kopár sziklákkal és vég nélkül sorakozó kráterekkel. De nini, nemcsak sziklák és kráterek vannak itt, hanem emberi alakok is! Méghozzá ilyen élethűen ábrázolta őket a hajszálfi- nom repedésekkel dolgozó mester, hogy a képzelet híján szűkölködő utas minden fáradtság nélkül azonnal felismeri valahányukat. Az ott egy kosfejű férfi képmása. oldalnézetből. Homloka csapott, orra horgas, ajka fittyedt. Tésztaszínű szemhéja alól szúrós tekintet süt a szemlélőre. Olyan, mintegy erdélyi fejedelem, vagy mint egy vállalat portása. Szerencsére derűsebb kép következik. Egy róka. Saját farkába harap. Jól látszanak vicsorgó éles fogai. Bozontos farkát a kályhacsőből kicsapódó lángok festhették egykor vörhenyesre. Annyira eleven a kép, hogy az utas a róka ázott bundájának szagát is bcle- heli a szeptemberi eső páráival. Más. Fehérnemű-havasok csúcsai mögül brigadéros termetű asszonyság kandikál elő. Az utas ráismer: hiszen ez Hordubáné a Csermely utcából! Széles e világon nincs Nyíregyháza központjának távlati fejlesztéséről Utcát nyitnak as ,,ÁBC“ áruházhoz — Változatok a Beloiannisz tér hasznosítására — Lebontják a Béke mozit és a „vasalóházal“ Három évvel ezelőtt kezdtek hozzá Nyíregyháza rendezési tervének kidolgozáséhoz, s azóta a szakemberek, de a lakosság körében is napirenden szereplő probléma maradt. — Túlzás nélkül állíthatjuk, — mondta Erdős András városi főmérnök, — hogy Nyíregyháza rendezési terve a megyeszékhelyek között az egyik legjobb, hiszen ez készült el utoljára, s magában foglalja a többieknél szerzett tapasztalatokat. A terv számunkra törvény, s az építkezések folyamán szigorúan ragaszkodunk hozzá. — A lakásprobléma megoldásán sokan sajáterős építkezéssel akarnak segíteni. A szervezőirodánál nagy a túljelentkezés, építési engedélyt azonban nem kapnak, pedig a városban szép számmal akad foghíj. — Az OTP megyei igazgatósága az egyik felmérés alkalmával 76 üres telket talált. Mindegyiket megvizsgáltuk és csak kettőre tudtunk építési engedélyt adni. Ennek oka, hogy több helyen — elsősorban a peremkerület és a városközpont közé eső területekre — még nincs részletes rendezési terv. Anélkül pedig nem lehet eldönteni, hogy hová tegyük az épületet. Másik ok, hogy a belterületen csak négy-ötemeletes házak építhetők, s a felső emeletekre nem akad jelentkező, A foghíjakat fokozatosan beépítjük, de természetesen úgy, hogy az illeszkedjék az utca- és városképhez, ugyanakkor megfeleljen a városrendezési tervben előírt követelményeknek. Figyelembe kell Venni a közművesítéseket is. —- Jelenleg Nyíregyháza központját erős ellentétek jellemzik. Felépül például egy modem, ötemeletes épülef, vele szemben viszont zsúfolt, földszintes üzletek, elavult lakóházak. _— Az a célunk, hogy a városközpontban egységes tömböket alakítsunk ki, nagyjából egyenlő szint- magasságokban. Már kiadtuk az építési engedélyt a Kossuth tér sarkán, a húsbolt helyén készülő új, ABC áruházhoz. Később ez a sor tovább terjeszkedik, bontás alá kerül a képkemég egy ilyen daliás fehér- személy. Egy ideig elmereng a brigadéros termetű Hordu- bánén, azután újabb ismerőst keres az utas. Máris van egy. R. bácsi, ahogy orra hegyére tolt szemüvege fölött lopva rápillant a polcain böngésző kisdiákra. Mintha egy orosz regényből lépett volna elő. Pedig itt élt egykor ez a drága R. bácsi, a tiszántúli kisvárosok oly egyforma Kossuth utcáinak egyikén, egy sirórívó üvegajtó mögött, már-már familiáris meghittségben a világirodalom klasszikusaival. R. bácsi! Akár Könyves Kálmán udvari szállítója is lehetett volna. Mintha nem is három évtized, hanem háromszor három évszázad növelné füstköd-árnyék óriássá. R. bácsi óriás alakja mögül előbukkan a hajdani kisváros templomának tornya, körbefutó erkélyével, ahonnan negyedóránként az őr kürtszavát lehetett hallani. A torony és a városháza retező üzlet, az órajavító, a konfekció is. A Zrínyi Ilona utcán, körülbelül a fényképész ktsz-ei szemben utcát nyitunk. Ezen keresztül látják el áruval az áruházát. — A távlati rendezési tervben már nem szerepel a kisvasút. így felszabadulhat a Beloiannisz tér egy jelentős része. Terveznek-e ide valamit? Dózsa György utca 4—3 szám alatt lebontjuk a Béke mozit és 13 lakást. Helyette négyemeletes épületet készítünk harmincnyolc lakással, földszintjén 40 férőhelyes óvodával. Hasonló sore vár a Bethlen utca 4—6 szám alatt lévő „vasalóház"-ra. Bontunk öt lakást és egy sor elavult üzletet. Ugyanakkor a helyén felépülő négyemeletes házban negyven lakás, földszintjén pedig a posta új helyiségei lesznek. — Nem alakult még ki egységes álláspont. Egyesek szerint jó lenne oda egy állandó kiállítási épületet és idegenforgalmi hivatalt építeni. Mindez az Irodaház előtti üres helyre kerülne, részben takarva a hatalmas oszlopokat. Mások szerint az egész elképzelés helytelen, mert megbontaná a tér egységét. Hogy pontosan mi lesz a Beloiannisz tér sorsa, jelenleg nehéz lenne megmondani. — Ha a városközpontban egységes tömböt akarnak kialakítani, számos lakást le kell bontani. Mikor lesz erre lehetőség? — A harmadik ötéves terv során a központban 34 lakást lebontunk, 57-et pedig közigazgatási célokra alakítunk át. A lebontott épületek helyére kétszáz új lakás készül, ugyanakkor szociális, kulturális és egyéb colékat szolgáló épületeket is nyerünk. Hogy csak néhány példát említsek: a — A központ átalakító- sa tehát teljesen megreformálja, a városi közlekedést is? — A központ körül egy belső gyűrűt építünk ki. Emiatt kell majd a későbbiek során lebontani például az Állami Áruházat. Ezenbelül csak az üzletek ellátását biztosító és az állami hivatalokhoz érkező gépkocsik haladhatnak. Részükre külön parkírozóhelyet létesítünk. A gyűrűn kívül öt parkírozót építünk, ahol összesen több, mint kétezer gépkocsi várakozhat. — Az elmondottakban a közeljövőben és a nagyobb távlatban megvalósításra kerülő elképzelések szerepelnek. A végleges terv hosszas szakmai viták, helyszíni szemlék alapján, tárgyalások után készült el. Szeretnénk mindezt minél szélesebb körben megismertetni a 1 altos Sággal. Bogár Ferene Meg jegyzés: Nem kell a traktoros?! Megyénk gépparkja évről évre nő. Ezzel szemben a tsz-ekben a gépek jobb kihasználásához még nincs elegendő szakember. Ezen kívánnak segíteni a traktoros és szerelőképzéssel. Erre az évre 35 traktoros tanfolyam indítását tervezték 1250 résztvevővel. A tervezett iskolákból eddig csak 25, valamint egy gépszerelő tanfolyam indult 889 fővel. A huszonhatodik traktoros tanfolyamot a Kemecsei Állami Gazdaságban akarták megkezdeni január 5- én. A tanfolyam megkezdése helyett jegyzőkönyv készült. Ugyanis a tervezett 50 főből csak 15 jeközé drótkötelet feszítettek, s a híres kötéltáncos, rud- Jéval egyensúlyozva, átbillegett a mélység fölött. Szüreti felvonulás volt éppen a városkában, mélázó ökrök húzták a szekeret, maskarába öltözött legények kurjongattak, — amikor a menet kiért a piactérre és a levegőben ugráló embert megpillantotta, egyszerre megálltak az ökrök, megállt a szekér, abbamaradt a kurjongatás, ijesztő csönd lett, még a toronyőr is elfelejtette megfújni trombitáját. A csöndben végtelenül halkan, csak gyerekfüllel hallhatóan, pendült egyet a kötél, ahogy a madárember, két ugrás közt, ránehezedett. Az utas szeme mintha belefáradt vohia a mennyezet ábráinak betűz- getésébe. Gyanúsan fénylik, sűrűn pislogat. Az is lehet, hogy porszem hullott bele onnan felülről. De majdcsak kipillogja szerencsésen. Hagyjuk pihenni szegényt. lent meg a megnyitón. Ilyen létszámmal — bármennyire szükség lenne rá —, nem gazdaságos egy tanfolyam indítása. Ugyanis egy-egy traktoros háromhónapos kiképzésére az állam- több mint ezer forintot fordít. Az érdekelt termelőszövetkezetek — a demecseri Ezüstkalász, a kék! Búzakalász, és a nyir- bogdányi Kossuth —, egyetlen dolgozót sem küldtek a tanfolyamra. Mulasztásukat azzal magyarázzák, hogy a kiválasztott emberek orvosi vizsgán nem feleltek meg. De vonatkozik ez további három termelőszövetkezetre is, amelyek a tervezettnél kevesebb dolgozót küldtek a tanfolyamra. Hogy a tanfolyam nem indult meg, inkább azzal magyarázható, az említett tsz-ek vezetői csak tessék- lássék, vagy egyáltalán nem is keresték, szervezték az alkalmas embereket. Pedig traktorosokra nekik van szükségük. A nyírbog- dányi Kossuth Tsz-ben 15, a kéki Búzakalászban 9, a demecseri Ezüstkalászban 9 erőgép van jelenleg és gépparkjuk a jövőben is növekszik. A géppark növelése pedig csak azért, hogy több gép legyen a tsz-ben, célszerűtlen. Csak akkor van alapja, ha minden erőgépre legalább másfél traktorost tudnak biztosítani, hogy a gépeket ne csak nyújtott, de kettős műszakban is alkalmazhassák. A kemecsei körzetben lévő tsz-ek érdeke, hogy a kínálkozó, számukra hasznos lehetőséget ne halasszák el! Seres Ernő 1966. január 7.
