Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-07 / 5. szám

Vélemények nyílt fóruma íi'ciekes és mindenképpen elgondolkoztató az az eset, amelyet az egyik pártszer­vezet titkára mondott el. Pártnapot rendeztek, de nem valami sikeresen vá­lasztották ki az előadót, s az érdektelen, — mert általá­nosságokra szorítkozó — vi­taindító után alig akadt kérdés, felszólalás. Követ­kezményeként a következő pártnapra jóval kevesebben mentek el. Ott azonban ér­dekes és izgalmas kérdések­ről hangzott el közvetlen és őszinte hangú vitaindító, amelyet kérdések zápora kö­vetett. A siker akkora volt — mondotta a párttitkár — hogy ismétlésre kényszerül­tünk, most már zsúfolt nagyterem előtt! Valóban ritka dolog, hogy megismételjenek egy párt- napot. Sőt, az elmúlt évek­ben maguk a pártnapok is mind ritkábbak lettek. Nem azért, mintha nem lett vol­na szükség rájuk, hanem mert a napi gondokkal való birkózás, s az agitációs mun­ka bizonyos fokú leszűkítése ..elaltatta” e nemes, S való­ban gazdag múltra visszate­kintő hagyományt. Emlékez­zünk csak; a hatalomért folytatott harc éveiben, majd a szocialista építés kezdete­kor hányszor nyúlt késő éj­szakába a szabad pártnap, s mégsem tekintgetett senki az ajtó felé, mert minden­kit érdeklő kérdésekről fblyt a szó. Vélemények éles csa­tája kötötte le a figyelmet, álláspontok késztettek he­lyeslésre, vagy ellentmondás­ról. Az elmúlt években, a csendes építőmunka hétköz­napjaiban sokan úgy vélték, már nincs is szükség'a párt- napok jelentette fórumra, hiszen jórészt a taggyűlése­ken is termelési kérdések szerepeltek napirenden. Ma­ga az élet cáfolta meg a vé­lekedést, bebizonyítva: mind növekvőbb igény van véle­mények nyílt fórumára, ahol kommunisták és pártonkívü- liek folytathatnak kötetlen eszmecserét, ahol vélemé­nyek és ellenvélemények nemes csatája nyomán vilá­gos és tiszta álláspont ala­kul ki, ahol a párt politiká­ját képviselik határozottan, az okos sző mindennél erő­sebb fegyverzetében. Az idén ismét rendszeres­sé válnak a pártnapok me­zőgazdasági és ipari üzemek­ben, vállalatoknál, intézmé­nyeknél. Az esetlegesség megszüntetése egyben azt is jelenti, hogy elmélyültebbé, tervszerűbbé, s ezért hatá­sosabbá tehető az agitációs munka pártszervezeteinkben. A rendszeresség elejét veszi annak is, hogy — mint ed­dig nem egy esetben — csak késve, s akkor sem a legha­tásosabb módon jut el a kommunisták véleménye, szava a pártortkívüliekhez, illetve a dolgozók állásfog­lalása egy-egy kérdésben, vagy Intézkedésre. Az együttesen kialakított álláspont nemcsak bölcsebb a személyes véleménynél, hanem — hitelesebb is! Ez egyben utal a pártnapok sze­repére is: amiről „beszél­nek” az emberek, ott is be­széljenek! Nem szabad le­hurrogni azt, aki valamiben téved, leinteni, ha valaki va­lamit rosszul lát; az elhall­gattatással még nem tisztá­zódnak a félreértések és fél­remagyarázások, a tév­eszmék nem lepleződ- nek le. A nyílt fórum va­lóban nyíltságot kell, hogy jelentsen pártszervezeteink életében: felkészült előadók, s a kommunisták meggyőző­déstől fűtött állásfoglalása jelenti a biztosítékát annak, hogy a vélemények e nyílt fórumán az igazság bizo­nyuljon erősebbnek, s — meggyőzve embereket — a feladatokhoz, a tettekhez, a mindennapok cselekvéséhez új és új segítőtársakat sze­rezzen. Az elmúlt év végén nyil­vánosságra került ér- és bér- intézkedések, az 1966. évi tervben szereplő feladatok, az új gazdaságirányítási rendszer mind-mind olyan kérdések, amelyről hasz­nos az eszmecsere, a vita. Igen, a vita; mert a téves né­zetekkel vitatkozni kell! Ér­velni, alaposan feltárni okok és okozatok összefüggéseit, nem hallgatva a gondokról, de bátran szólva az ered­ményekről is. A pártnapok jó megrendezése sokrétű fel­adat elé állítja pártszerveze­teinket: biztosítani kell a megfelélő előkészítést, az időpont 3 a téma széles kö­rű megismertetését, a kérdé­sek esetleges előzetes össze­gyűjtését, s a jó felkészült­ségű előadót. A jó előkészí­tés már fél siker: az érdek­lődés felkeltése nemcsak a hallgatóság számát nagyob- bítja, hanem azokét is, akik úgy jönnek el, hogy kérdez­ni akarnak, választ kapni legkülönfélébb problémáikra. A külpolitikában, s hazánk életében is sok az olyan kérdés, amelyre nem felelet az „igen” vagy a „nem”, hanem csakis alapos, min­den tényezőt figyelembe ve­vő magyarázat lehet a vá­lasz. E kérdések nyílt és szókimondó megfogalmazá­sára teremt lehetőséget a pártnap, s ugyanakkor a válaszok meggyőző kifejté­sére is. Az őszinte, állandó és kétoldalú véleménycsere, melyre a pártnapok rend­szeres megtartása lehetősé­get teremt, a felvilágosító munka korábban is nagy eredményekkel járó formá­ja. A napokban — régi ha­gyományt felújítva — a Népszabadság közölte a fő­városban s a megyékben januárban tartandó pártna­pok „menetrendjét”. Ennek átnézése egyben azt is tanú­sítja; a párt milyen jelentő­séget tulajdonít a pártnapok­nak, hiszen politikai életünk vezető személyiségei is az előadók között szerepelnek. A pártnapok e nagy jelen­tőségét kell, hogy megértsék minden pártalapszervezetnél, s ennek megfelelően foglal­kozzanak megrendezésükkel. Az ország sok ezer Aj, központi fűtéses lakásába Kis- várdáról szállítják a radiátort. A képen Nagy Károly fűtő­testlapokat készít az automata menetvágón. Foto: Elek Emil Rákos Sándor: Árnyképek a mennyezeten Szeptember van* kora délután. Szél fű és eső esik. Az ég megtelt a zápor hosz- szú pálcáival, számlálatla­nul suhognak végig a Bör­zsöny erdőségein. Az utas hányát \ fekszik az ágyon. Könyv a kezé­ben de már nem olvas. Aludni se tud, az elmúlt éj­jel kipihente magát; Végigjáratja szemét a fa­lakon , a bútorokon, az is­meretlen szobán. A szokásos szállodai be­rendezés, nincs rajta semmi figyelemre méltó. Sekélyes fantáziájú em­ber az utas, nem tud elsza­kadni a környező valóság­tól. Kínlódva emeli tekinte­tét a magasba, mintha on­nan felülről várna segítsé­get ebben az unalmas, ón­színű délutánban. A mennyezet ótvaras, hámlott vakolatú. Nagy, sö­tétszürke foltjai régen el­zengett viharok emlékét őrzik. Mint izzadó arcon a hegek l úgy élednek föl és válnak egyre sötétebbekké a régi foltok a mostani esőtől. Holdbéli tájék is lehetne a mennyezet, égbenyúló, kopár sziklákkal és vég nélkül sorakozó kráterek­kel. De nini, nemcsak sziklák és kráterek vannak itt, ha­nem emberi alakok is! Méghozzá ilyen élethűen ábrázolta őket a hajszálfi- nom repedésekkel dolgozó mester, hogy a képzelet hí­ján szűkölködő utas minden fáradtság nélkül azonnal felismeri valahányukat. Az ott egy kosfejű férfi képmása. oldalnézetből. Homloka csapott, orra hor­gas, ajka fittyedt. Tésztaszí­nű szemhéja alól szúrós te­kintet süt a szemlélőre. Olyan, mintegy erdélyi fejedelem, vagy mint egy vállalat portása. Szerencsére derűsebb kép következik. Egy róka. Saját farkába harap. Jól látszanak vi­csorgó éles fogai. Bozontos farkát a kályhacsőből ki­csapódó lángok festhették egykor vörhenyesre. Annyira eleven a kép, hogy az utas a róka ázott bundájának szagát is bcle- heli a szeptemberi eső páráival. Más. Fehérnemű-havasok csú­csai mögül brigadéros ter­metű asszonyság kandikál elő. Az utas ráismer: hiszen ez Hordubáné a Csermely utcából! Széles e világon nincs Nyíregyháza központjának távlati fejlesztéséről Utcát nyitnak as ,,ÁBC“ áruházhoz — Változatok a Beloian­nisz tér hasznosítására — Lebontják a Béke mozit és a „vasalóházal“ Három évvel ezelőtt kezd­tek hozzá Nyíregyháza ren­dezési tervének kidolgozásé­hoz, s azóta a szakemberek, de a lakosság körében is napirenden szereplő prob­léma maradt. — Túlzás nélkül állíthat­juk, — mondta Erdős And­rás városi főmérnök, — hogy Nyíregyháza rendezési terve a megyeszékhelyek kö­zött az egyik legjobb, hi­szen ez készült el utoljára, s magában foglalja a töb­bieknél szerzett tapasztala­tokat. A terv számunkra törvény, s az építkezések folyamán szigorúan ragasz­kodunk hozzá. — A lakásprobléma megoldásán sokan sa­játerős építkezéssel akarnak segíteni. A szervezőirodánál nagy a túljelentkezés, építési engedélyt azonban nem kapnak, pedig a város­ban szép számmal akad foghíj. — Az OTP megyei igaz­gatósága az egyik felmérés alkalmával 76 üres telket talált. Mindegyiket meg­vizsgáltuk és csak kettőre tudtunk építési engedélyt adni. Ennek oka, hogy több helyen — elsősorban a pe­remkerület és a városköz­pont közé eső területekre — még nincs részletes ren­dezési terv. Anélkül pedig nem lehet eldönteni, hogy hová tegyük az épületet. Másik ok, hogy a belterü­leten csak négy-ötemele­tes házak építhetők, s a fel­ső emeletekre nem akad jelentkező, A foghíjakat fo­kozatosan beépítjük, de természetesen úgy, hogy az illeszkedjék az utca- és városképhez, ugyanakkor megfeleljen a városrende­zési tervben előírt követel­ményeknek. Figyelembe kell Venni a közművesítéseket is. —- Jelenleg Nyíregyháza központját erős ellenté­tek jellemzik. Felépül például egy modem, öt­emeletes épülef, vele szemben viszont zsúfolt, földszintes üzletek, el­avult lakóházak. _— Az a célunk, hogy a városközpontban egységes tömböket alakítsunk ki, nagyjából egyenlő szint- magasságokban. Már ki­adtuk az építési engedélyt a Kossuth tér sarkán, a húsbolt helyén készülő új, ABC áruházhoz. Később ez a sor tovább terjeszkedik, bontás alá kerül a képke­még egy ilyen daliás fehér- személy. Egy ideig elmereng a brigadéros termetű Hordu- bánén, azután újabb isme­rőst keres az utas. Máris van egy. R. bácsi, ahogy orra he­gyére tolt szemüvege fö­lött lopva rápillant a pol­cain böngésző kisdiákra. Mintha egy orosz re­gényből lépett volna elő. Pedig itt élt egykor ez a drága R. bácsi, a tiszántúli kisvárosok oly egyforma Kossuth utcáinak egyikén, egy sirórívó üvegajtó mö­gött, már-már familiáris meghittségben a világiroda­lom klasszikusaival. R. bácsi! Akár Könyves Kálmán udvari szállítója is lehetett volna. Mintha nem is három évtized, hanem háromszor három évszázad növelné füstköd-árnyék óriássá. R. bácsi óriás alakja mö­gül előbukkan a hajdani kis­város templomának tornya, körbefutó erkélyével, ahon­nan negyedóránként az őr kürtszavát lehetett hallani. A torony és a városháza retező üzlet, az órajavító, a konfekció is. A Zrínyi Ilo­na utcán, körülbelül a fényképész ktsz-ei szemben utcát nyitunk. Ezen keresz­tül látják el áruval az áru­házát. — A távlati rendezési tervben már nem sze­repel a kisvasút. így felszabadulhat a Be­loiannisz tér egy jelen­tős része. Terveznek-e ide valamit? Dózsa György utca 4—3 szám alatt lebontjuk a Béke mozit és 13 lakást. Helyette négyemeletes épületet készí­tünk harmincnyolc lakással, földszintjén 40 férőhelyes óvodával. Hasonló sore vár a Bethlen utca 4—6 szám alatt lévő „vasalóház"-ra. Bontunk öt lakást és egy sor elavult üzletet. Ugyan­akkor a helyén felépülő négyemeletes házban negy­ven lakás, földszintjén pe­dig a posta új helyiségei lesznek. — Nem alakult még ki egységes álláspont. Egyesek szerint jó lenne oda egy állandó kiállítási épületet és idegenforgalmi hivatalt építeni. Mindez az Irodaház előtti üres helyre kerülne, részben takarva a hatalmas oszlopokat. Mások szerint az egész elképzelés helyte­len, mert megbontaná a tér egységét. Hogy pontosan mi lesz a Beloiannisz tér sorsa, jelenleg nehéz lenne megmondani. — Ha a városközpont­ban egységes tömböt akarnak kialakítani, szá­mos lakást le kell bon­tani. Mikor lesz erre lehetőség? — A harmadik ötéves terv során a központban 34 lakást lebontunk, 57-et pe­dig közigazgatási célokra alakítunk át. A lebontott épületek helyére kétszáz új lakás készül, ugyanakkor szociális, kulturális és egyéb colékat szolgáló épületeket is nyerünk. Hogy csak né­hány példát említsek: a — A központ átalakító- sa tehát teljesen meg­reformálja, a városi köz­lekedést is? — A központ körül egy belső gyűrűt építünk ki. Emiatt kell majd a későb­biek során lebontani pél­dául az Állami Áruházat. Ezenbelül csak az üzletek ellátását biztosító és az ál­lami hivatalokhoz érkező gépkocsik haladhatnak. Ré­szükre külön parkírozóhe­lyet létesítünk. A gyűrűn kívül öt parkírozót épí­tünk, ahol összesen több, mint kétezer gépkocsi vá­rakozhat. — Az elmondottakban a közeljövőben és a nagyobb távlatban megvalósításra kerülő elképzelések szere­pelnek. A végleges terv hosszas szakmai viták, hely­színi szemlék alapján, tár­gyalások után készült el. Szeretnénk mindezt minél szélesebb körben megismer­tetni a 1 altos Sággal. Bogár Ferene Meg jegyzés: Nem kell a traktoros?! Megyénk gépparkja évről évre nő. Ezzel szemben a tsz-ekben a gépek jobb ki­használásához még nincs elegendő szakember. Ezen kívánnak segíteni a trakto­ros és szerelőképzéssel. Er­re az évre 35 traktoros tanfolyam indítását tervez­ték 1250 résztvevővel. A tervezett iskolákból eddig csak 25, valamint egy gép­szerelő tanfolyam indult 889 fővel. A huszonhatodik trakto­ros tanfolyamot a Kemecsei Állami Gazdaságban akar­ták megkezdeni január 5- én. A tanfolyam megkez­dése helyett jegyzőkönyv készült. Ugyanis a terve­zett 50 főből csak 15 je­közé drótkötelet feszítettek, s a híres kötéltáncos, rud- Jéval egyensúlyozva, átbil­legett a mélység fölött. Szüreti felvonulás volt éppen a városkában, mélá­zó ökrök húzták a szeke­ret, maskarába öltözött le­gények kurjongattak, — amikor a menet kiért a piactérre és a levegőben ugráló embert megpillan­totta, egyszerre megálltak az ökrök, megállt a szekér, abbamaradt a kurjongatás, ijesztő csönd lett, még a toronyőr is elfelejtette megfújni trombitáját. A csöndben végtelenül halkan, csak gyerekfüllel hallhatóan, pendült egyet a kötél, ahogy a madárem­ber, két ugrás közt, ráne­hezedett. Az utas szeme mint­ha belefáradt vohia a mennyezet ábráinak betűz- getésébe. Gyanúsan fénylik, sűrűn pislogat. Az is lehet, hogy porszem hullott bele onnan felülről. De majdcsak kipillogja szerencsésen. Hagyjuk pihenni szegényt. lent meg a megnyitón. Ilyen létszámmal — bár­mennyire szükség lenne rá —, nem gazdaságos egy tanfolyam indítása. Ugyanis egy-egy traktoros három­hónapos kiképzésére az állam- több mint ezer fo­rintot fordít. Az érdekelt termelőszövetkezetek — a demecseri Ezüstkalász, a kék! Búzakalász, és a nyir- bogdányi Kossuth —, egyet­len dolgozót sem küldtek a tanfolyamra. Mulasztásu­kat azzal magyarázzák, hogy a kiválasztott embe­rek orvosi vizsgán nem feleltek meg. De vonatkozik ez további három termelő­szövetkezetre is, amelyek a tervezettnél kevesebb dolgozót küldtek a tanfo­lyamra. Hogy a tanfolyam nem indult meg, inkább azzal magyarázható, az említett tsz-ek vezetői csak tessék- lássék, vagy egyáltalán nem is keresték, szervezték az alkalmas embereket. Pe­dig traktorosokra nekik van szükségük. A nyírbog- dányi Kossuth Tsz-ben 15, a kéki Búzakalászban 9, a demecseri Ezüstkalászban 9 erőgép van jelenleg és gépparkjuk a jövőben is növekszik. A géppark nö­velése pedig csak azért, hogy több gép legyen a tsz-ben, célszerűtlen. Csak akkor van alapja, ha min­den erőgépre legalább más­fél traktorost tudnak biz­tosítani, hogy a gépeket ne csak nyújtott, de ket­tős műszakban is alkalmaz­hassák. A kemecsei körzetben lévő tsz-ek érdeke, hogy a kínálkozó, számukra hasznos lehetőséget ne halasszák el! Seres Ernő 1966. január 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom