Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 5. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM ARA: 50 fillér 1966. JANUAR 7. PENTEK A szocializmus építése nem választható el a magyar—szovjet barátságtól MSZBT országos kongresszust előkészítő konterencia Nyíregyházán A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szabolcs-Szatmár «negyei elnöksége az országos kongresszust előkészítő konferenciáját csütörtökön tartotta Nyíregyházán. A Fegyveres Erők Klubjában az MSZBT több, mint száz aktívája gyűlt össze, hogy értékelje az elmúlt öt évi munkát és megvitassa a további feladatokat. Az elnökségben foglalt helyet Gombás Sándor elv- társ, a megyei pártbizottság titkára, Oláh László elvtárs, a megyei párt végrehajtó bi zottságának tagja, Orbán Jó- zsefné elvtársnő, az MSZMP Központi Bizottsága agitá- ciós és propaganda osztályá nak munkatársa, Markovics Miklós elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Koncz Károly elvtárs, a Ha zafias Népfront megyei bizottságának titkára, Poczang Lajos elvtárs, az MSZBT országos elnöksége titkárságának munkatársa, Magyari Mihály elvtárs, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának munkatársa, V. I. Kukuskin elvtárs, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet alakulatok képviselője, Halász András elvtárs, megyei úttörőtitkár, Kindrusz Anna elvtársnő, Kocsár Imréné elvtársnő pedagógus. Királyfalvi Mihályné elvtársnő ruhaipari dolgozó. A konferenciát Hertelendi Sándorné elvtársnő, a megyei elnökség tagja nyitotta meg, majd Májer István elvtárs, megyei titkár terjesztette i/.o az elnökség beszámolóját. A beszámoló bevezetőben foglalkozott a nemzetközi helyzet időszerű eseményeivel, a Szovjetunió következetes békepolitikájával, nagy testvérnépünknek a gazdasági élet, a kultúra, a tudomány fejlesztésében elért világra szóló eredményeivel, majd vázolta a Szovjetunió és hazánk népei között kialakult, s egyre mélyülő baráti kapcsolatokat, majd így folytatta: — A szocializmus építése nem választható el a magyar—szovjet barátságtól. A Szovjetunióval való kapcsolataink igen sokoldalúak. Ezek a kapcsolatok képezik hazánk gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb alapját. Hiszen hazánk nyersanyag importjának csaknem 50 százaléka a Szovjetunióból származik. A beszámoló ezután tényekkel illusztrálta, hogy az együttműködés mily hasznos mindkét nép számára. A példák között nem kevés az olyan, amely ki- sebb-nagyobb mértékben megyénket is érinti. Többek között a tuzséri és mátészalkai ERDÉRT-teie- peken szovjet alapanyagot dolgoznak fel, 2000 embert juttatva ailandó munkához. Az elmúlt években kötött magyay gyümölcsös zöldségexportra vonatkozó egyezménynek nagy jelentősége van a megye mezőgazdaságára is. A kultúra, a tudomány fejlesztésében elért sikerek méltatása után a beszámoló részletesen elemezte a megyei elnökség munkáját, feladatait. Az eredménye sebb munka érdekében igyekezett együttműködni a társadalmi és tömegszervekkel, intézményekkel, termelő üzemekkel. A szovjet tapas .tolatok elterjesztése céljából például a „ma gyár—szovjet mezőgazdasági napok” keretében 240 termelőszövetkezetben tartottak előadást. Népszerűek megyénkben a szovjet filmek. Különösen nagy sikert ért el az „Emberi sors” a „Szállnak a darvak” című. filmek. A már hagyományos szovjet filmhetek megrendezése a legtöbb helyen ünnepélyes formák között történik. Nőtt a szovjet irodalom iránti érdeklődés. Igen olvasottak Gorkij, Solohov, Szimonov, Jevtusenko müvei. Napról napra nő azoknak száma, különösen az iskolások között, akik szovjet fiatalokkal leveleznek. Az utóbbi két évben megrendezték az ukrán kulturális napokat. E rendezvények keretében tavaly 60 községben tartottak ünnepi megemlékezést, ezeket 10 helyen baráti találkozóval, 15 községben könyvkiállítással, 12 helyen képkiállítással színesítették. A beszámolót követő vitában felszólalt Gombás Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is, aki a pártbizottság nevében üdvözölte a konferencia részvevőit. Az eddigi munkát vizsgálva megállapította, hogy az elnökség és annak tágján, aktívái minden eszközt felhasználtak a szovjet nép életének megismertetésére. Szükséges, hogy a jövőbe», még tovább fokozzák ezt E1 tevékenységet, dolgozzanak jobban együU a társadalmi szervekkel, hogy szélesebb rétegekhez jussanak el a propagandával. Különösen fontos, hogy a falvak lakóival találkozzanak és beszélgessenek gyakrabban izokról a nagy áldozatnál tatásokról és eredmények röl, amelyeket g. Szovjetunió hozott és elért. Tudatosítani kell, nincs olyan A kulturális kapcsolatok i ápolását szolgálta, hogy a | megyei elnökség a tarsa- i ciaimi szervekkel ünnepségeket rendezett Tarasz Sev- csenko, Maxim Gorkij és Lomonoszov jubileuma alkalmából. A Szovjetuniót népszerűsítő propagandán túl az elmúlt években erőteljesen fejlődtek a megye lakosságának közvetlen kapcsolatai is a szovjet néppel. Ennek egyik igen jó módszere a rendszeres baráti találkozók, küldöttségcserék rendezése. Csupán az utóbbi két évben 180 baráti találkozót szerveztek, az évfordulók alkalmából megyei küldöttség járt a Szovjetunióban, és szovjet delegációt fogadhattunk megyénkben. Mindezeken túl tavaly turistaként több mint ezer ember utazott a Szovjetunió különböző területeire. A kölcsönös kapcsolatok számos megnyilvánulása közül figyelmet érdemel még a Barátság-kert létre- hozása Beregsurány térségében. A beszámoló foglalkozott a tennivalókkal is. Tartalmasabbá teszik a Szovjetunió eredményeit ismertető propagandát. Kiemelten foglalkoznak a szovjet műszaki és technikai eredmények népszerűsítésével, a mezőgazdasági tapasztalatok, jó módszerek elterjesztésével. A személyes kapcsolatokat baráti találkozók, tapasztalatcserék szervezésével és’ a turista- forgalom növelésével bővítik. Szélesebb társadalmi alapokra helyezik az orosz nyelvtanulást. A Hazafias Népfronttal való együttműködés lehetőségét felhasználva növelik az elnökség mellett dolgozó aktívahálózatot. nap, óra, hogy a magyar nép ne kapná meg a szocializmus építéséhez szükséges segítséget a szovjet néptől. Az, hogy a szocializmus építésében eddig eljutottunk, elsősorban a Szovjetuniónak köszönhető. A szovjet nép részéről is megnyilvánul az óhaj, hogy közelebbről megismerje a mi népünk eredményeit. Ehhez az MSZBT adhatja a legnagyobb segítséget. A továbbiakban is azon kell fáradozni, hogy pártunk politikájáníjk megfelelően eredményesen segítsük a népeink közötti barátság ápolását. Mi abban a szerencsés tfciyzet- ben vagyunk, hogy szomszédai vagyunk a szovjet lépnek. Pártszerveink köpött is gyümölcsöző kap- "solatok alakultak ki. Re(Folytatás a 2. oldalon.) Gombás Sándor elvtárs felszólalása I Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közti: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság soron következő, VI. ülésszakának előkészítéséről. A SZOT főtitkárának előterjesztése alapján a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége együttes határozatot hozott az 1966. évi terv ismertetéséről. A Magyar Vöröskereszt főtitkára beszámolt az árvízkárosultak megsegítésére indult társadalmi gyűjtés eredményeiről és a segélyek szétosztásáról. A Miniszter- tanács a beszámolót megvitatta és tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett annak a vizsgálatnak a tapasztalatairól, amely A magyar forradalmi munkás—paraszt kormány, a Szakszervézetek Országos Tanácsának elnöksége az 1966. évi tervfeladatok sikeres , megvalósítása céljából az alábbi együttes határozatot hozta: A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői biztosítsák, hogy a vállalatoknál a műszaki konferenciákat január végéig, a termelési tanácskozásokat pedig február végéig tartsák meg. Fordítsanak az eddigieknél nagyobb gondot a termelés lehető legjobb feltételeinek biztosítására. A vállalati tervekből az egyes egységekre háruló feladatokat, a munkaverseny célkitűzéseit a gazdasági vezetőkkel és az üzemi dolgozókkal mindenütt konkrétan ismertessék és vitassák meg. Igényeljék és hasznosítsák a dolgozók észrevételeit, javaslatait. A vállalatoknál a bérügyi intézkedésekre rendelkezésre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata alapján múlt év júniusában társadalmi bizottság alakult az árvízkárosultak megsegítésére. A bizottság munkájában részt vettek a társadalmi és tömegszervezetek, az állami szervek képviselői. A bizottság felhívása széles körű visszhangra talált a lakosság körében. A társadalmi együttérzés és segítőkészség magas mértékét jelzi, hogy az e célra nyitott csekkszámlára 182 millió 8 ezer 911 forint adomány érkezett. Szép számmal érkeztek a bizottsághoz munkafelajánlások is. Sokan akarták az árvíz- károsultak gyermekeit vendégül látni. Ezt köszönettel fogadta a bizottság, de nem vette igénybe, mert mintegy 120 ezer gyermek intézméa népművelési célokat szolgáló pénzügyi eszközök fel- használásával foglalkozott. A kormány a jelentést megtárgyalta, elfogadta és kötelezte a művelődésügyi minisztert, hogy a vizsgalat megállapításainak figyelembe vételével a pénzügyi eszközök célszerűbb felhasználására ebben az évben terjesszen elő javaslatokat a Minisztertanácsnak. A Baranya Megyei Tanács VB. elnöke a megye termelőszövetkezeteinek helyzetéről, megszilárdításáról, eredményeiről és még megoldást igénylő problémáiról számolt be. A kormány a tájékoztatót megvitatta és tudomásul vette. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság vezetője a vizek minőségének védelmében tett intézkedésekről adott jelentést. A kormány a jelentést tudomásul vette, s határozatokat hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. álló összegeket — béremelés, bérfejlesztés, tartós létszámcsökkentésből adódó megtakarítás, bértartalék —, valamint a prémiumot koncentráltan, a kitűzött céloknak megfelelően használják fel. Biztosítsák, hogy megfelelő tartalékok álljanak rendelkezésre az anyagi ösztönzőknek a vállalati és népgazdasági érdekkel összehangolt alkalmazásához, a dolgozók jövedelmének további emeléséhez. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége felhívja az állami és gazdasági vezetőket, hogy az egységes cselekvés, az eredményes munka érdekében szorosan működjenek együtt a szakszervezeti szervekkel, vezetőkkel. Az irányító szervek — a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek, a trösztök — vezetői és vezető beos;>,sü dolgozói e rendelkezések végrehajtását személyesen is segítsék az üzemeknél, a vállalatoknál és az intézményeknél. nyes nyaralíatására volt lehetősége: SZOT-üdülőkben tudta elhelyezni minden olyan árvízkárosult gyermekét, aki erre igényt tartott. A bizottság megállapította a segélyek szétosztásának módozatait, irányította és ellenőrizte a segélyezés lebonyolítását. A bizottság úgy határozott, hogy minden ár- és belvízkárosult — veszteségétől és szociális helyzetétől függően — ingókáraira 5, illetve 10 ezer forintig, ingatlan kárára pedig 50 ezer forintig, egyes indokolt esetekben felmerült tényleges költségeinek 80 százalékáig kaphat segélyt. November végéig összesen 22 406 család kapott ingóságaira, 5793 család pedig ingatlanjára segélyt, összesén 157 millió 34 ezer é'- 735 forint került kiutalás t vissza nem térítendő segélyként. Az ingatlanokban esett kárókat pótló segélyek kifizetése... rrjég folyik. A kár megállapítása a ténylegesen felmerült és igazolt kiadások alapján történik. Néhány községben a helyreállítás még nem fejeződött be. — az ott kiosztásra kerülő segélyekre kereken 5 millió forintot irányoztak eíő. A fennmaradó 20 millió forint tartalékként áll rendelkezésre azzal a céllal, hogy esetleges jövőbeni . árvíz esetén a rászorulókat a leggyorsabban segélyben. támogatásban részesíthessék. A Minisztertanács köszönetét mondott a lakosságnak a legszélesebb körben megnyilvánult áldozatkész segítségnyújtásáért, egyben elismerését fejezte ki a bizottság tevékenységében részt vett szervezetek — közöttük a Magyar Vörös- kereszt — tagjainak, továbbá a gyűjtésben és a segélyezés lebonyolításában részt Vett valamennyi dolgozónak. A vizek tisztaságának védelme A vizek minőségének védelme érdekében folytatott munkáról összeállított jelentés — a többi között — az alábbiakat tartalmazza: Az egész világon mind nagyobb figyelmet és anyagi eszközöket fordítanak arra, hogy megvédjék a folyóvizek tisztaságát, megakadályozzák szennyeződésüket. Magyarországon 1961-ben indult meg a szervezett védekezés a vizek szennyezése ellen. Kormányhatározat írta elő, hogy az ipartelepeken építsék meg, illetve korszerűsítsék a szennyvíztisztító berendezér seket. Azóta 32 üzemben mintegy 140 millió forintot költöttek erre. A vizek szennyezéstől való megóvása érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóságon központi vízminőségi felügyelet, a vízügyi igazgatóságoknál laboratóriumok alakultak, amelyek rendszeresen vizsgálják az ipartelepek szennyvizeit és a felszíni vizek minőségét. Eredményesen működnek mint társadalmi szervek — a megyei vízvédelmi bizottságok. A káros szeny- nyezést okozó üzemekre 1964-ben 40 millió, 1965-ben 25 millió forint úgynevezett szennyvízbírságot róttak ki. A KGST tagországok vízügyi szervei mind szorosabban együttműködnek a vizek tisztaságának védelme terén: egységes módszereket dolgoztak ki a vizek minőségének vizsgálatára, eredményeket értek el a szennyvíztisztítás technológiájának fejlesztésében is. A Minisztertanács a vizek tisztaságának hatékonyabb védelme céljából a káros szennyezések megszűnteiéit előmozdító újabb ha*á- ozatokat hozott. Az 1966 évi tervfeladatok Az arvizkaroeultak megsegítése Elnökségi beszámoló
