Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
A fegyelmezett munka eredménye Jövedelmező gazdálkodás Hogyan vált a veszteséges nagykáliói Zöld Mező Tsz munkája nyereségessé? 1962 elején egyesült Nagy- kallóban a Zöld Mező, a Vörös Zászló és az Üj Erő szövetkezet. A várt Eredmény azonban elmaradt. Sőt, a második esztendőben már csaknem kétmillió forint lett a mérleghiány. Az egy tagra jutó kereset alig érte el a hatezer forintot. A föld járadék fizetése évekre visszamenőleg rendezettlen. A legújabb vezetőség (azelőtt évente változott), Szabó László elnök, volt járási főagronómus, Onofer Sándor, volt járási főkönyvelő és Szabó Zoltán fiatal agrármérnök nehéz feladatra vállalkozott. „’Nein jól van ez így emberek!“ Éjt-nappalt ef|yé téve, részletes, átgondolt tervet dolgozott ki a vezetőség. A határ kedvező fekvése, a tanyaközpontokba vezető három bekötő kövesút előnye, a város és a vasút közelsége, az állami gazdaságokéhoz hasonló teljesítménydíjazás bevezetése mellett szólt. A kapott dotációt nagyfokú körültekintéssel kezelték. De amikor a terv gyakorlati kivitelezésére, a tavaszi munkákra került sor, ismét felütötte a fejét a fe- gyelmezettlenség. Egyesek azt akartak csinálni, ami nekik tetszik. Az új vezetőség azonban fegyelmet követelt. „Nem jól van ez így emberek!” — mondták, és érvvel, türelemmel beszéltek az emberekkel. Szóltak a jogról, de a kötelességről is. Határozott magatartásuk eredményre vezetett. Megszűnt a rendbontás, az önkényeskedés. S az csak növelte a bizalmat, hogy a havi teljesítmények után járó kereset rendszeresen kifizetésre került. Használ a vezetés tekintélyének, hogy a tagokat személyes problémáikkal nem küldözgették ide-oda, hanem gyorsan intézkedtek. Beszédes számok így érkezett el a tsz az 1965. évi zárszámadási előkészületeihez. Elvégezték a leltározást. A számok nagyon beszédesek. 1964-ben nem i'olt egy deka kukorica a közösben — sőt tartozás állt fenn. — most 2700 mázsa csöves van tárolva. Szinte ugyancsak nulláról emelkedett az árpakészlet 1000, a szálas takarmány 3500 mázsára. Mintegy ezer mázsa szárfelhúzásosan termelt vető és ugyanannyi egyéb burgonya van prizmákban a szövetkezetnél. Túlteljesítette hízott sertés, vágómarha értékesítési tervét is. A fejőstehenek átlagos tejhozama 2000 literről 2450 literre növekedett. Egyedül a dohány után lett bevételkiesés. Viszont kenyérgabonából és vetőburgonyából 720, borsóból, almából 250 ezer forint a terven felüli jövedelem. Saját erőből két új pajtát, két sertésfiaztatót. hizlaldát épített a szövetkezet. Tartozása nincs. Helyette — ami ezúttal igen örvendetes — a tervezett 8000 forinttal szemben 10 000 forint körül alakul az egy tagra jutó átlagkereset. Az alapra épíleni lehet Az első jelentős siker jóleső érzést keltett a közösség tagjaiban, elbizakodottá azonban nem teszi őket. Tudják, hogy az eredményA Kelet-Magyarországban két cikk is megjelent a közelmúltban, amelyek a Kelet-magyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat és a Nyíregyházi Cipőipari Vállalat közötti áruátvételi vitával foglalkoztak, különös tekintettel arra, hogy míg a vita tart, addig a vásárlók hiába keresik a gyermek félcipőket az üzletekben. A keresett gyermekcipők a gyár és a kereskedelmi szerv vitái közben raktáron hevernek. Amikor a két vállalat a szóban forgó gyermekcipőkkel kapcsolatos műszaki mintát elfogadta, abban az időben az érvényes szabvány kötelezően előírta a négymilliméteres talpvastagságot. Idő közben azonban a szabvány megváltozott és az új szabii ért keményen meg kellett dolgozni. A holnapra gondolva, azért nem is osztanak szét minden jövedelmet További gépvásárlásokra, beruházásokra és nem utolsósorban az évi munkák előlegezésére 700 ezer forintot tartalékolnak. Élve a napokban megjelent, nagyobb önállóságot biztosító rendelkezések lehetőségeivel, tovább ésszerűsítik a szántóföldi termelést is. 150-ről 200 holdra növelik a szárfelhú- zásos burgonya, 5-ről 30 holdra a jól jövedelmező di- gltálisz gyógynövény termelését. Megtartja a tsz a bevált teljesítménybérezést, de fokozni akarja az érdem szerinti anyagi ösztönzést célprémium, illetve a munka alapján történő jövedelemrészesedés formájában. Az elképzelés a traktorosok példáján alapszik Részükre ugyanis tavaly próbaképpen már célprémium volt kitűzve, s az egyéb munkák mellett majdnem ezer holddal végeztek több mélyszántást is, mint más években. Űj útra tértek Nagykálló- ban, arra az útra, amely a sikeres gazdálkodás alapja. Asztalos Bálint vány a talpvastagság kötelező méreteit nem határozza meg. A gyár áltál készített és a KERMI által megvizsgált cipők talpvastagsága 3—3.3 milliméter között van. A Kelet-magyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat tehát nem követett el hibát, de túlzott óvatossággal kifogásolta, hogy a cipők nem felelnek meg a korábbi megegyezésben foglaltaknak. Mivel azonban a legyártott cipők talpvastagsága a használhatóságot lényegesen nem befolyásolja, s hogy erre az új szabvány is lehetőséget nyújt, a Bk. M. Ruházati Főigazgatóság utasította a Kelet-magyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalatot reklamációjának visszavonására. A lap megírta — az illetékes szerv válaszol Lezárult a gyermekcipő vita Es fi barangolás fém/esliikén Tartogathat-e meglepetést egy téli esti barangolás falun? Csöndes estézés kuko- ricamorzsolás, anekdotázás, rádióhallgatás, tv nézés — ez a szokásos kép. A hagyományos és az új időtöltés. De benne van-e ebben a változó falusi emberek gondolkodásmódja, igénye? A 66-os év egyik estéjén Fényeslitkén azt kutattuk, rövidebbek lettek-e a téli esték, mint régen. Különö- sep Litkén, ahol a kocs- mázás virtusa általános volt. De ugyanez a község nevezetes arról is, hogy húsz évvel ezelőtt az elsők között teremtettek hajlékot a művelődésnek. Egy magán szatócsüzletet vásárolt meg a falu, az árát úgy adták össze. Mozit még 45 előtt csináltak, lehagyva ezzel nagyobb községeket is. Az esti barangolás egy kis számolással kezdődött: hetvennél több tv-antennát sikerült összeszámolni a tetőkön. A falusi estézés így más formát ölt, a legtöbb helyen megtelik a szoba nézőkkel, szomszédokkal. Sajnos a művelődési otthon néptelen ezen az estén: sőt máskor is, nem fűthető. Most már csak egy „papíron” múlik, hogy meleg legyen — mondják a helyiek. (Fűtéstechnikai jóváhagyás szükséges!) A művelődési otthont nemrég alakították át, hogy klubesteket tudjanak rendezni. Felszerelés azonban alig van, nincs rádió, televízió, lemezjátszó... Jól felöltözött emberekkel találkozunk az utcán. Hová igyekeznek? Egy részük a moziba, — hetenként három este vetít a szélesvásznú filmszínház Az elnevezés helytálló, valóban filmszínház ez, korszerű, szép. Csak éppen a hideg, ezért öltöznek melegen a nézők. Nem is a művelődési otthon így a falu „központja”, hanem az iskola. A termek világosak. Az egyikben a felnőttek tanulnak, a járásban ezer lakos közül itt tanulnak a legtöbben. Van egy szülők iskolája is, melynek az a mottója, „ne maradjanak el a szülők sem a gyerekektől”. Egyszerű alapismereteket hallanak itt az eljáró szülők az iskolai tananyagból. Itt nincs felelés, nincs vizsga, csak kérdések és maiyarózatok. Sok szülő azonban már a vizsgán töri a fejét, s „átiratkozik” a dolgozók általános iskolájába. Egy másik tanteremben 15—16 éves fiúk, lányok foglalatoskodnak, a továbbképző iskola tanulói. Kézimunkára tanítja a lányokat Lippai Margit pedagógus. A fiúknak Fülep Károly tanár „irodalmi ötpercet” tart. Itt tartják a próbákat az irodalmi színpad tagjai. „Kerek egy esztendő” címmel verses és prózai műsort tanulnak. De sikerül-e előadni, valóban kész lesz-e a művelődési otthon nagyterme? — kérdezgetik gyakran egymástól. A fogtechnikai vállalat nyíregyház! laboratóriumában gyártják a gyermekfog-sznbály ózó készülékeket. Ezt a munkát eddig Debrecenben készít ették Képen Baán János fog- technikus fogszabályozót állít össze. Foto: Hammel J. Beregi im/j szőttes exportra A tokozott exportigények! kielégítése folyamatos munkát igénye! a Nyíregyházi Népi Iparművészeti- és Háziipari Szövetkezet dolgozóitól is. Mintegy húszmilliós éves tervüknek közel telét az exportmegrendelések teszik ki. Fontos megrendelésük a Szovjetunióba szállítandó 10 ezer darab „Pusinka” elnevezésű gyermekruha, melyből ötödikéig kétezrei kellett elkészíteni Január első munkanapján kezdték meg annak a 36—40 négyzetméternyi perzsaszőnyegnek a felvetését, amelyet január ’0-án kell átadni nyugati exportra. Svájcba 930 darab beregi futószönyeg gyártására kaptak megrendelést. A TERV ÉS A PIAC ® Kétszázezer egységnél több csempe í|J: Import pót tán haszonnal üveggyöngy, szűrőbetét ijjj;) Újabb munkalehetőségek Az űj év új feladatokat is jelent az üzemek számára. A tanácsi vállalatok is megkapták már az ez évre szóló tervfeladatokat. Harminc százalékkal nagyobb a követelmény a Szabolcs- Szatmár megyei Építő- anyagipari Vállalatnál is; 1966-ban 30 millió 400 ezer forint értéket kell termelni. Vajon milyen változásokat okoz ez a vállalat gazdasági életében? Erről beszélgettünk Bakai Ferenc igazgatóval, Dobró Zoltán főmérnökkel és dr. Palóczi Péter főkönyvelővel. Indokolt módosítások — A termelési érték ilyen arányú emelése nem okoz problémát, hiszen számítottunk rá. Továbbra is kiemelt termékünk marad a mozaiklap, a kályhacsempe és a betoncsövek gyártása. A növekvő igényeknek megfelelően kétszázezer egységgel emeljük a csempegyártást, viszont betoncsőből kevesebbet készítünk. — Mi teszi indokolttá ezt a módosítást? — Elsősorban gazdaságos- sági megfontolás. Annak ellenére, hogy a csempegyártást hat év alatt közel Ötszörösére emeltük, még mindig nagy mennyiséget importálunk. A nyíregyházi kályhacsempe kapós, Hogy minden út az iskolához vezet arra bizonyíték az is: itt székel a községi könyvtár, az egyik tanteremben. A kölcsönzés gyorsan pereg, nincs idő a böngészésre, az olvasásra. Sürgető arcok jelennek meg az ajtóban, át kell adni a tantermet a felnőtt osztálynak. Nagyon várják már az olvasók, hogy elkészüljön a könyvtárhelyiség, amiről régóta szó van... Kora délutántól késő estig népes az iskola, itt próbál a vegyes énekkar, itt zajlanak a különféle rendezvények. Mióta zeneiskola is van Fényeslitkén, hegedű tagozattal, szülők, gyerekek együtt indulnak az esti „kis koncertekre”. Zenélnek a parasztgyerekek, a nyíregyházi zeneiskola „házhoz” vitte a zeneoktatást, megrövidítve ezzel is a város és a falu közötti távolságot. Nem unalmasak a litkei téli esték, rövidebbek lettek, mint régebben. Könyvek, tv-k, rádióig folyóiratok bővítik a látókört. Vannak azonban jócskán akadályok is, mint a művelődési otthon vagy a közkedvelt, mert jó hőle- adási képességgel rendelkezik. Ha az ez évi 950 ezres tételnek ötszörösét tudnánk termelni, akkor sem félnénk, hogy nem tudnánk értékesíteni. — A betoncsőgyértás elsősorban a nagyiparban gazdaságos. Ott, ahol iparvágánnyal is rendelkeznek és így lényegesen csökken a szállítási költség. Vállalatunknál ezt csak nagy beruházások árán lehetne megvalósítani. Uj iparvágány építése a népgazdaságnak nem lenne hasznára. Természetesen a termelés csökkentését itt csak az ésszerűség határán belül alkalmazzuk, ami nem okoz zavart a folyamatos munkában. — Az elmúlt évben sikert aratott a hordozható cserépkályha. Mi lesz a sorsa ennek a terméknek? — Sajnos, nem tervezhetjük a gyártását. A belkereskedelem által igényelt kétezer darabot is csak úgy tudnánk elkészíteni, ha megkapnánk a tervezett szerelőcsarnokot, mert a jelenleg bérelt helyiséget rövidesen ki kell üríteni. Ha az Országos Tervhivatal még idejében megadja az engedélyt a mintegy 5—600 ezer forintos létesítmény megépítéséhez, akkor ez évben is ki tudnánk könyvtár dolga. Kisért a kocsma szelleme is, igaz más formában, mint korábban. Kevés a szórakoztatva nevelés, színtársulat nem jut el a falijba, az esti szórakoztató műsor végül is a heti 3 mozielő- ttdás. Marad a kocsma, illetve új nevén a falatozó. Aki táncolni akpr esténként elmegy a bálba. A bálokat egy idő óta nem a művelődési otthonban tartják — hanem a földművesszövetkezet „vendéglátó egységében”. Miért? Szeszmentes ifjúsági estéket Is lehetne rendezni, csak le kellene mondani a bűvös anyagi szempontról. Ilyen tanulságokkal szolgált az esti barangolás, s olyan meggyőződést sugallt, merőben más ma már a csendes falusi estézés mint néhány évvel ezelőtt. A falusi ember is felfedezi a szabad időt, mely azelőtt ismeretlen volt számára. Csak nem mindig tud mit kezdeni vele. S ebben kellene segíteni neki, hogy a kocsmázás virtusát végképp felváltsa egy másik virtus. (PG) elégíteni a kereskedelem igényeit. — Már korábban szó volt arról, hogy tovább bővítik az üvegtechnikai üzemet. Milyen lehetősegeket rejt magában ez az új profil? Új műhely — soron kívül — A lehetőségek szinte korlátlanok. Az elmúlt évben ebben az üzemben még csak kétmillió forint értékű terméket állítottunk elő, az idén már hatmillió az előirányzat. Jelenleg mintegy háromezer féle cikket kellene előállítanunk, amit külföldről szerzünk be. A hazai szükséglet kielégítése után jelentős mennyiséget szállíthatnánk külföldre is. Az üzem importpótló jelentőségének ismeretében már az Országos Tervhivatal is szorgalmazza egy új, hárommillió forintos beruházással épülő műhely megvalósítását. — Népgazdasági érdekből ezt a beruházást soron kívül megkapjuk és még ebben az évben be kell fejezni. A jelenlegi hatvanas létszám itt már 150-re emelkedik. További bővítéssel akár félezer embert is tudnánk foglalkoztatni. — Az üvegtechnikai üzem népgazdasági jelentőségét fokozza, h(>y egy magyar találmány alapján sikeres üzemi kísérletek folynak az üveggyöngy és a belőle előállított szűrőbetétek készítésére. A prototípusokon végzett kísérletek igazolják, hogy az új termék minősége jobb, mint a más eljárással készülő, eddig külföldről vásárolt gyártmányok. Bővül a szolgáltatás — Célunk az, hogy a* elkövetkező években tervünkben olyan cikkek gyártása szerepeljen, amelyeknek előállítása, forgalomba hozatala úgy a vállalat, mint a népgazdaság számára hasznos és kielégítsék a lakosság igényeit. Éppen ezért fokozzuk ebben az évben a kályhaépítő részleg tevékenységét is. A tavalyi nyolcmilliós tervünket az idén 11 millióra emeltük. Ezenbelül a lakosság részére egymillió forinttal több munkát vállaltunk. mint 1965-ben. Kályhásaink már nem csak Szabolcsban, hanem Hajdú- Biharban is hírnejr:t szereztek vállalatunknak. Szeretnénk, ha a népgazdaság számára is hasznot hajtó gyártmányainkkal külföldön elismerést vívnánk ki a magyar ipar termékeinek. Tóth Árpád
