Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
XXm. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1966. JANUAR 30, VASARNAP Befejezte munkáját az országgyűlés As országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1966. éri «Samt költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Fehér Lagos, Gáspár Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Mészöly Gyula Bács-Kiskun megyei képviselő volt. Majd Barcs Sándor budapesti képviselő szólalt fel, aki bevezetőben hazánk külpolitikai kapcsalatai- nak nemzetközi aktivitásáról beszélt Megnyugodva könyvelhetjük el azt az aktivitást, amelynek jegyében minden megnyilatkozásunk az internacionalista módon és a szocialista országokkal együttműködve történt. A magyar külpolitika eredményei között első helyen kell említeni Péter János elvtárs ausztriai, franciaországi és angliai útját tárgyalását Rusk amerikai külügyminiszterrel és az ENSZ-ben elmondott beszédét, amely a világsajtóban a szokottnál bővebb helyet kapott. Ismeretes, hogy az ENSZ első számú politikai bizottságának magyar elnöke volt, és az is, hogy Genfben az Európai Gazdasági Tanács üléseit szintén magyar elnök vezette. Az elmúlt időszakban 22 országból 35 kormánytag járt nálunk, és nem kevesebb mint 2000 újságíró vendégünk volt, azokról nem is beszélve, akik turistaként látogattak Magyarországra. A magyar országgyűlés nemzetközi kapcsolatairól szólva Barcs Sándor emlékeztetett arra, hogy nemrégiben szovjet, indiai, francia, angol, japán és chilei parlamenti küldöttség járt hazánkban, magyar képviselők pedig tevékenyen részt vettek az Interparlamentáris Unió különböző rendezvényein, — a magyar külpolitika új színnel jelentkezett a nemzetközi diplomáciai élet palettáján, s aktív tevékenységünket ebben az esztendőben is folytatjuk — hangsúlyozta. Péter János felszólalása Tisztelt országgyűlés! Éppen most, a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen indokolt, hogy az országgyűlés ennél a sajátságosán belpolitikai vitánál, a költségvetés tárgyalásánál nagy fi gyeimet fordítson a nemzetközi visaonyok alakulására is. Az egész eddigi vita főként belpolitikai viszonyainkkal foglalkozott, természetesen néhány utalással a nemzetközi helyzetre is. Szükséges azonban éppen népgazdaságunk életével foglalkozó parlamenti vitánk során I a nemzetközi viszonyokat is felméri. A Magyar Népköztársaság képviseleteinek tevékenysége az időszerű, konkrét nemzetközi vitás kérdések kedvező megoldása érdekében az utóbbi időben növekedett és talán hatékonyságuk sem jelentéktelen. A mi ilyen tevékenységünkről az aktuális kérdésekben — amelyeken végr eredményben a jelenlegi nemzedék sorsa dől el — részben okkal, részben oktalanul, híreszteléseket is terjesztenek a ndpnzetközi sajtóban. Külpolitikai hatékonyságunk növekedésének magyarázata gazdasági es társadalmi eredményeinkben, végeredményben belpolitikánk I ban található. Abbaln található, hogy a szocialista világrendszerhez tartozunk és abban, hogy ezt a korszakalkotó átrendeződést összes megrázkódtatásaival az emberiesség maximumára irányuló törekvésben, s a problémák megvitatásának szabad légkörével éljük át. Ilyen egészséges belpolitikai viszonyok nélkül nem lehetne olyan hatékony külpolitikai tevékenységben élnünk, mint amilyennel részt veszünk — annak ellenére, hogy kicsiny ország vagyunk, a nemzetközi aréna valódi gladiátoraihoz mérten — a nemzetközi események alakításában. Országgyűlésünk most a második ötéves terv befejezésének és a harmadik ötéves terv kezdetének a határmezsgyéjén ülésezik. A dolgozók becsületes helytállását tükrözik az eredmények és ezt igénylik a tervek. Ugyanakkor a nemzetközi helyzetnek is szerepe volt abban, hogy a második ötéves tervet — vagyis életünk legutóbbi öt évét — nem rossz eredményekkel zárjuk. Ha a mögöttünk levő öt-nyolc-tíz év alatt nem változott volna meg alapjaiban-a nemzetközi erők viszonya a szocialista Világrendszer javára és népi bővültek volna gazdasági kapcsolataink, akkor második ötéves tervünket sokkal kedvezőtlenebb adatokkal kellene most zárnunk és harmadik ötéves tervünk hajnala sokkal borúsabb lenne. Péter János ezután a külpolitikai helyzetet ismertette. A mai nemzetközi helyzetnek központi kérdése az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agressziója és minden jószándé- ku nemzetközi összefogásnak az ma a fő feladata, hogy ezt az agressziót megfékezze. A Magyar Népköztársaság minden lehetőséget felhasználja, hogy a többi szocialista országgal és minden haladó erővel együttműködve támogassa a vietnami népet az Egyesült Államok agressziója ellen. Ezután Péter János az ENSZ-ről szólva kijelentette: — Népköztársaságunk küldöttsége, külpolitikánk alapelveinek megfelelően, tevékenyen vett részt a közgyűlés munkáiban. Javaslatainkat kellő figyelem kísérte és azok sok kedvező visszhangot kaptak. Nemcsak a Magyar Nép- köztársaság, hanem a szocialista országok általános nemzetközi tevékenysége szempontjából is jelentős, hogy ezen a közgyűlésen a legfontosabb bizottság elnöki tisztét a Magyar Nép- köztársaság állandó ENSZ- képviselője látta el. Ilyen jelentős tisztséget az Egyesült Nemzetek Szervezetében szocialista delegátus 1946 óta nem töltött be. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a világtörténelem első olyan államközi szövetségi rendszere, amely alapelvei szerint valóban egyetemességre, a földke rekség minden népének felölelésére törekszik. Az ősrégi városállamok hullámzó kapcsolataitól kezdve, minden államközi szervezet és szövetség csak a népek és államok kisebb, vagy nagyobb szekcióját foglalta magába. így volt ez a római birodalomtól a szentszövetségen, a kisantanton és a nagyantanton át nép- szövetségig Az antifasiszta koalíció világtörténelmi győzelme, amelyért a legnagyobb áldozatokat a Szovjetunió hozta, ez teremtett olyan nemzetközi helyzetet, amelyben reális lehetőséggé vált a földkerekség minden népének magába foglalására törekvő nemzetközi szervezet létrehozása. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát ennek megfelelően szerkesztették meg, de már a New York-i ENSZ-szék- ház építésénél elszámították magukat a szervezet akkori urai. Ma már 56 országról több mint kétszeresére nőtt a tagországok száma. Az ENSZ jellegzetes üvegpalotájának építői el sem tudtak volna képzelni ennyi országot a föld kerekségén. Ugyanis még a második világháború végén is gyarmatbirodalmakban gondolkodtak. Ennek következtében ma már a közgyűlési ülésteremben a tagországok asztalainál a delegációk teljes létszámban el sem fémek. Az országok számát tekintve már valóban nem sok ország képviselete hiányzik az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. A szervezet további sorsa a nemzetközi helyzet alakulásától függ. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének vál" sága ugyanis egyáltalában nem oldódott meg. Annak ellenére, hogy a múlt közgyűlés viszonylag normálisan működött, a felszín alá húzódott válság bármely pillanatban a felszínre törhet és az egész szervezetet felbomlaszthatja. Az ENSZ a második világháború végén úgy jött létre, hogy az anti. fasiszta szövetség különböző társadalmi rendszerben élő győztes hatalmai szövetkeztek egymással az új háborús veszélyek kiküszöbölése és a népek jószomszédi viszonyainak ápolása érdekében. Péter János külügyminiszter beszél. Ennek az alapelvnek az elfogadására kell az imperialista hatalmakat rákényszeríteni: a normális nemze közi érintkezésre, az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartására nemzetközi tevékenységeik során. Emellett el kell érni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában döntő jogokat élvező, s az ENSZ sorsáért, a nemzetközi helyzet alakulásáért nagy felelősséget hordozó öt állandó tagsággal rendelkező nagyhatalom sorában a Kínai Népköztársaság elfoglalja jogos helyét Az öt, atomfegyverrel rendelkező hatalom és a többi, különböző rendszerű ország együttműködése tud olyan nemzetközi helyzetet létrehozni, amelyben hatékonyan működhet az Egyesült Nemzetek Szervezete a nemzetközi béke és biztonság javára. A szocialista országok részvétele és hatékonysága a nemzetközi életben — mindenféle vita és megha- sonlás ellenére — nőttön nő. Éppen ma. a megtévesztő és sokszor megzavaró negatív látszatokkal szemben annak a tételnek az érvényességét és egyre növekvő erejű érvényességét láthatjuk igazolva, amelyet, az 1960. évi moszkvai nyilatkozott így fogalmazott meg: „A szocialista világrendszer a történelmi események meghatározó tényezőjévé válik”. A világtörténelemben példátlan az a gazdasági fejlődés. amelyet a szocialista országok a szocialista rendszer építésének kezdete óta elértek. Mostanában szokás beszélni egyik-másik nyugati országgal kapcsolatban prosperitásról. Nem egyszerűen prosperitásnak, hanem nemzedékek és évszázadok elmaradottságát felszámoló példátlan fejlődésnek kell nevezni azt, ami a szocialista országokban végbemegy -- mindenféle zavar, nehézség és hullámzás ellenére. Szeretnék néhány szemléletes számadattal ízelítőt adni abból, hogy az európai szocialista országok régi helyzetükhöz és a nyugat-európai országokhoz viszonyítva, éppen a szocialista társadalmi viszonyok következtében, milyen fejlődést értek eL A kelet-európai szocialista országok a világ ősszipari termelésének ma közel egyharmadát, mintegy 33 százalékát adják. Tizenöt évvel ezelőtt viszont 33 százalék helyett csak 18 százalék volt a ke let-európai országok termelésének részaránya a világ ősszipari termelésében A nemzeti jövedelem a keleteurópai szocialista országokban 15 év alatt 217 százalékkal emelkedett; a nyugat-európai országokban ez az emelkedés 217-el szemben: 119 százalék, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 56 százalék. 1960 és 1964 között a kelet-európai szocialista országok ipari termelése 37 százalékkal emelkedett; a fejlett kapitalista országoké (az Egyesült Államokkal és a gyorsabban fejlődő Japánnal együtt) viszont csak 25 százalékkal nőtt. A szocialista országoknak különösen nagy gondot kell fordftaniok egymáshoz fűződő gazdasági kapcsolataikra. Erre a mi kormányunk nagymértékben figvel. Minden új, meg új. természetes és váratlan akadály ellenére a KGST-hez tartozó országok egymáshoz fűződő külkereskedelmi forgalma általában nőttön nő, a legtöbb esetben nagyobb mértékben, mint a más országokhoz fűződő külkereskedelmi kapcsolatok növekedésének üteme. Az elmúlt négy év alatt Magyarország külkereskedelmi forgalma 54 százalékkal nőtt általában. Ugyanezen idő alatt Magyarország külkereskedelmi forgalma a KGST országokk-’l 60 százalékkal növekedett. A szocialista országok gazdasági és politikai együttműködése fejlesztésének szolgálatában megnövekedett az utóbbi időben az állami és pártvezetők kölcsönös látogatásainak gyakorisága. Ezeknek a látogatásoknak a jellege mostanában sokat változott, külsőségeiben kevésbé látványos. sokkal egyszerűbbé lett. Az eszmecserék és a megállapodások hatékonysága viszont megnőtt. Ebben a vonatkozásban mind pártunk Központi Bizottságának, mind kormányunknak a nemzetközi tárgyalásait figyelembe kell venni, mert ezek egyaránt szerves részei népköztársaságunk külpolitikai tevékenységének. A Magyar Népköztársaság saját érdekei és általában a nemzetközi helyzet javítása szolgálatában a hazafiság és a proletár internacionalizmus elveinek helyes alkalmazásával, kezdeményezésekre is törekedve támogat minden olyan törekvést, amely a szocialista országok együttműködésének erősítését szolgálja. Teljesen újszerű történelmi tapasztalat az emberiség számára a gyarmati sorból felszabadult országok megjelenése a történelem színpadán, új minőségben, a nemzetközi politikai, gazdasági, diplomáciai élet alakításának cselekvő részeseiként. Ezeknek az országoknak a megjelenése a nemzetközi életben nagymértékben segítette az erőviszonyok megváltozását a béke és haladás javára, s a nemzetközi szervezetekben, mindenekelőtt az ENSZ-bcn, jelenlétükkel és tevékenységükkel nagyban járultak ahhoz hozzá, hogy az imperialisták propaganda fórumait és hatalmi eszközeit jelentős mértékben az antikolonializmus és anti- imperializmus fórumaivá, s a béke eszközeivé sikerült átalakítani, A népek alapvető érdekei fűződnek ahhoz, hogy ezek az úgynevezett harmadik világbeli országok és a szocialista országok egymással szoros szövetsésben fei- lesszék gazdasági és politikai kapcsolataikat és közös erővel küzdjenek a nemzetközi diplomácia porondján a veszélyes, vitás kérdések tárgyalásos megoldásáért. A szocialista országoknak ez a nemzetközi szövetségi politikája a világ népei legalapvetőbb érdekeit, békés, boldog jövőjét szolgálja, Lehetőségeink mértéke szerint mi is részt veszünk ennek a szövetségi politikának az érvényre juttatásában. A szovjetunió jól jelképezte és hatásosan fejezte ki a szocialista országok helyesen értelmezett felelősségét a nemzetközi helyzet alakulásáért, amikor felajánlotta jószolgálatait India és Pakisztán kormányainak a közöttük folyó fegyveres konfliktus rendezése érdekében. Fel lehet tételezni, hogy még a tárgyalás résztvevőit is kellemesen lepte meg, de tényleg meglepte az a kedvező eredmény, amely a tárgya(Folytatás a 2. oldalon.)
