Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
Egy többmilliós alap elaprózódik Kirándulás, üdülés, küllőid: út, védőruha, motorkerékpár kulturális pénzből Létezik egy több milliós alap a megyében, melyet a kultúra céljaira kellene felhasználni. Hozzávetőleg 2 millió forinton felül van a tsz-ek, ktsz-ek, fmsz-ek, állami gazdaságok, s egyéb szervek éves kulturális alapja. Ha mindez a kulturális népművelő munkát gyarapítaná, lényegesen javulna megyénkben a művelődés helyzete. Minden évben napirendre kerül megyei és járási tanácsszerveknél a kulturális alapok felhasználásának problémája. Az elmúlt hónapokban már a népi ellenőrzési bizottságok is foglalkoztak vele. Felhasználásuk indokolja, hogy egy ideig ne kerüljön le a napirendről ez a művelődési feladat. Néhol „mindenki” pénzének tekintik a kulturális alapot. Főként a tsz-ekben vannak téves gyakorlatok: kirándulások, külföldi utak, irodabútorok, motorkerékpárok, védőruhák formájában használják fel a kimondottan kulturális célokra létesített összegeket. A baktaló- rántházi járás egyik tsz-ében motorkerékpárt és védőruhákat vásároltak, a nagykállói tsz-ben irodabútorra és külföldi út fedezésére fordították az amúgy is szűkös kulturális äläpöt. Alig egynegyede kerül valóban kulturális célokra a tsz-ek alapjainak. Sok helyen nem választják külön a szociális alaptól, s aránytalanul megnő az ilyenfajta juttatások összege. De ami megmarad az is ötletszerűen és nem mindig átgondoltan kerül a kultúra céljaira: az egyik nyíregyházi tsz hangszereket vásárolt belőlük, holott nincs is zenekaruk, s évek óta „rozsdásodnak” a drága hangszerek. A legtöbb községben állandó vita tárgya. hogy mennyit kapjon a kulturális alapból a művelődés és mennyit a sport. Nem az egyedüli hely Fé- nyeslitke, ahol szívesebben adnak a sportkörnek, mint a művelődési otthonnak. Márpedig a falusi művelődési otthonok kevés pénzből gazdálkodnak. Viszonylag jól kamatoztatják a kulturális alapot a megye földművesszövetkezetei. Évente több száz ismeretterjesztő előadás, kü1:mfé- le akadémiák, járási és megyei kulturális rendezvények jelzik ezt a törekvést. A falusi könyvtárak támogatására évente több tízezer forintot adnak, számos szakkört és öntevékeny művészeti csoportot tártanak fenn. az elaprózás, az ötletszerűség, s néha az ötletszegénység azonban az fmsz-ekre is érvényes. Kéznél vannak a művelődésre szánt összegek, mégis a tapasztalatok szerint meg- foghatatlanok. Legjobb esetben is néhány mozibérletre, alkalmi színházlátogatásra futja belőlük. Hogy újságokat, folyóiratokat rendelnének, klubszobát rendeznének be, vagy lehívnának neves szakemberket előadásokat tartani — ez már ritka. S ez nem mindig a pénzen, hanem az ötleteken múlik. Mint ahogy az is, hogy egyes helyeken emiatt el vész, nem használják fel a kulturális alapot. Komoly összegekről van szó, melyek a mindenkori művelődési feladatokra rendelkezésre állnak, miközben a legtöbb művelődési otthonunk anyagi gondokkal küzd. Ezért kellene egy kézbe adni — a legjobb esetben is elaprózódó, sokszor pedig homályos csatornákon elfoly- dogáló — kulturális összegeket. P. G, Szabolcsi termékek kiülje 116 ezer por cipő — Perlilduzzasztó Nyíregyházáiéi — Uj exportcikk: a krómozott szék A tárgyalóteremből • • Üzérkedők a vádlottak padján Hétfőn mondott ítéletet a nyíregyházi járásbíróság két üzérkedő fölött, akik jogosulatlanul olyan jövedelemhez jutottak, ami őket nem is illethette meg... Kihasználták azt a lehetőséget, hogy a mezőgazdaságban a gépalkatrész-ellátás nagy nehézségekkel küzd, és nem is mindig megfelelő. Az eset előzményei még 1982-re hyúlnak vissza. Az ibfányi Dózsa Tsz akkor vásárolt egy DT—54 típusú lánctalpas traktort. A következő évben már jelentkezett az alkatrészhiány, az AG ROKER-nél nem tudták beszerezni a szükséges anyagokat. Ezért a tsz-ve- zetőség megbízta Szilágyi ístváli 43 éves helybeli lakost (aki egyébként többszörösen büntetett előéletű) —, hogy hajtson fel alkatrészeket. Szilágyi kezdetben meg is próbálta a szabályos utat, még Budapestre is többször felutazott, de alkatrészeket nem sikerült szerezni. Ekkor került kapcsolatba Kövér József 47 éves kcmecsei lakossal, akit már korábban is iámért. Kövér József is többször volt büntetve, legutóbb 3 havi felfüggesztett szabadságvesztést kapott társadalmi tulajdont károsító csalás miatt. Ezekben az években a Felső- Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál dolgozott, mint műhelykocsi szerelő. Kövér József vállalta Szilágyi István kérésére, hogy a szükséges alkatrészeket beszerzi. Szilágyi István ezután az elszámolást beszélte meg a tsz vezetőivel. Úgy döntöttek, hogy az alkatrészeket Szilágyinak számolják el, mintha ő tagként hozta volna azokat a tsz-be. Ez a terv tetszett Kövér Józsefnek is, és 1963 júliusában átadott 4 tehergép- csira való külső köpenyt Szilágyinak. Később újabb és újabb alkatrészeket adott át, és ez gyakorlatilag egészen 1965 szeptemberéig tartott, amikor mindkettőjüket letartóztatták. A tsz-ben pedig a terv szerint számlázták az alkatrészeket, és Szilágyi Istvánnak fizették ki. ö nem adta át az egészet Kövér Józsefnek, hanem — „közreműködési díj” címen — mindig megtartott magának az összegből. Ezek pedig nem csekély százasok voltak, mert leginkább „nagyban” dolgoztak. 1964 májusában például 14 526 forintot számlázott a tsz az átadott alkatrészekért. Ebből Szilágyi átadott hétezret Kövér Józsefnek, a többit megtartotta magának. Vagy aztán; novemberben: akkor ugyanannyit adott át Szilágyi a társának, 6430 forintot pedig magánál tartott. „Közraműködési díjként”. A leszámlázott alkatrészek összes értéke körülbelül 78 ezer forintra rúg, s ebből Kövér József 28 ezret „risztölt”, a többi Szilágyi Istváné maradt Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy honnan lehetett Kövér Józsefnek ennyi alkatrésze? Csak nem a munkahelyéről „szerezte”? Ezt a bíróság is alaposan megvizsgálta. A bíróság szerint — bár voltak erre utaló bizonyítékok — megnyugtatóan nem lehetett tisztázni, hogy az alkatrészek honban származnak. Kövér József arra hivatkozott, hogy különböző személyektől Vásárolta, és úgy adta tovább Szilágyinak. A bíróság ezt a védekezést elfogadta, ezáel azonban üzérkedést követett el ő is, Szilágyi is; Vagyis közbenső, indokolatlan kereskedést folytattak, és ezzel jogosulatlan Vagyoni előnyhöz jutottak. Az üzérkedés miatt Kövér Józsefet 1 évi és 6 hónapi, Szilágyi Istvánt pedig 1 évi és 2 hónapi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Mindkettőjükét eltiltotta 3 évre a közügyektől, és 10—10 ezer forint erejéig vagyonelkobzást mondott ki. Ezenkívül Kövér Józsefnek le kell töltetűé korábbi büntetését is., 6 ezer forintnál is több bűnügyi költséget és kártérítést pedig közösen kell megfizetnie flzilágyi Istvánnal." A két nyerészkedő azonban nem tudta volna így folytatni az üzérkedést, ha a tsz-főkönyvelő leállította volna a számlázást A járásbíróság bűnpártolás miatt Kató Antalt 4 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, a közös Vagyon hanyag kezelése miatt pedig Gerák József tsz-élnököt részesítette figyelmeztetésben. Az ítélet hetn jogerős, másodfokon a nyítegyházi megyei bíróság fog döntse is az ügyben. Kun István Akárcsak az elmúlt évben, az idén is számottevő export megbízásnak tesznek eleget megyénk kisipari szövetkezetei. Tavaly 113,5 ezer pár cipőt kellett készíteniük 21,5 millió forint értékben a nyíregyházi, a vencsellői és a nagykállói szövetkezeteknek, amit másfél millióval túlteljesítettek. Ugyanez a három ktsz 1956-ban összesen 116 ezer pár cipőt fog készíteni külföldi megrendelésre. A Nyíregyházi Cipész Ktsz 60 600 pár férfi félcipőt — tízezerrel többet, mint 1964-ben! — juttat exportra. A másik két szövetkezet női félcipőt, valamint sport- korcsolya és hókycipőí termel keleti és nyugati országoknak. NDK-megrendelésre 4500 férfiöltönyt gyárt az idén a Kisvárdai Textilipari Ktsz, 2,7 millió forint értékben, míg más ruházati ktsz-ek is tárgyalásokat folytatnak exportra. Vasiparon belül a legjelentősebb exportot a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz bonyolította le tavaly, s a jelek szerint az idén is ez a szövetkezet végzi a legnagyobb exportmunkát. A tavaly ősszel létrejött szerződés szerint 1966. február 25-ig szállítják el Angliának azt a perlitduzzasz- tó berendezést, melynek az értéke 1 millió 700 ezer forint. Május végéig — ugyancsak angliai megrendelésre — elkészítik a második duzzasztó berendezést is, s jelzés van rá, hogy 1966-ban a spanyolok három perlitduzzasztót készíttetnek a nyíregyházi ktsz-szei. Február végén - rögzítik a szövetkezet másik exportképes termékének. a transzformátor- szekrénynek a készítését is, taűyböl élőre láthatólag 200 darabot rendelnek idei és 1967-es" átadási határidővel. Ezenkívül — a TRANSVÍL Vállalat megbízásából — vibrátor adagoló berendezések egy részét gyártja le a vasipari ktsz: egyelőre 50 darabra kötöttek szerződést. Újdonság lesz Nagykálló- ban, hogy az idén a fémtömegcikk ktsz csővázas krómozott kárpitozott székeket gyárt exportra. Ezért itt szükségessé válik egy krómozórészleg felállítása A Nyíregyházi Vegyesszerelő Ktsz tavaly Ru, bának 420 darab fénycső armatúrát gyártott. Folynak a tárgyalások arra. hogy az idén a szövetkezet India részére villamosberendezése- ket készít. (as) KerEétlan a hitel a társasházakclékhoz Meghaladja a félmiltiárd forintot megyénk betétáltománya Az OTP forgalma a múlt évben is tovább növekedett. Nem számítva a totó-lottó szelvényt vásárlókat, a békekölcsön nyeremények beváltóit, a ttiegyéi fiókokban több, miht misfél fnillió ügyfél fordult meg. Á lakosság betétállománya tekintélyes összeggel, 62.9 millió forinttal gyarapodott, s az év végére meghaladta a félmilliárd forintot. A különféle betétekre egy év alatt 19.3 millió foriht kamatot írt jóvá és fizetett ki a takarékpénztár. Közel hatezerrel növekedett a rendszeres takarékoskodók száma és 29 ezer új betétkönyvet váltottak egy év alatt. A gépkocsinyererflény-beté- tek összege elérte a 58.5 millió forintot. A kimutatások szerint ma már 19 904 fő KST-tag, s ezek a népszerű kisbankok 28.2 millió forintot gyűjtöttek össze és 9.6 millió kölcsönt adtak tagjaiknak. Fejlődött az OTP hitelezési tevékenysége iS. 846 igénylőnek folyósítottak építési kölcsönt és ennék segítségével 817 lakás építését fejezték be. A fogyasztási hitelek közül továbbra is az áruvásárlási kölcsönnek van a legnagyobb sikere. Tavaly 13 177 hitellevelet adtak ki 39.7 millió forint értékben. Kedvezően indult az újfajta mezőgazdasági termelői h:- tel is, melyet 970 fő igényelt 3.1 milliós értékben. Ez évben a társasházak- cióhoz korlátlan hitel áll rendelkezésre, kis kertes családi hátókhoz 33, áruvásárlási hitelekhez pedig 45 millió foriiitőt tűd nyújtáhi áz OTP. 16.5 milliós költséggel 149 szövetkezeti lakás készül él, Ugyancsak korlátlan a mezőgazdasági termelői hitel: minden jogos igényt ki tudnák elégíteni. BF. Szavaló- veisenyek A SZÖVŐSZ szavalóversenyének egyik országos területi elődöntőjét Nyíregyházán rende2lk meg február 26-án és 27-én hat megye legjobbjainak részvételével. Á MÉSZÖV megyei igazgatósága ä t >-í oké szüleieket máris megkezdte. A prognm szerint á harminc szavaló 26-án három csoportban két-két hivatásos népdalénekes és egy-egy zenekar társaságában ellátogat Tarpáfa, Nyírmeggyesre és Tiszavasváriba. Másnap feste pedig a területi döntő legjobb ttz szavaló ja. a nép- dalénekesek és zenekarok műsoros estet adnak a szín- , házban. Ezt megelőzően a Szar bolcs-Szatmár megyei területi elődöntőt Nyírbátorban és Kisvárdáh bonyolítják le, mintegy ötvfeii földművesszövetkezeti dolgozó, illetve családtag és művészeti együttesek részvételével. Utáftá irodalmi klubfoglalkozást tartanak .Költészetünk két évtizede” címmel. A megyei döntő február 12- én é's 13-án lesz Nyíregyházát]'. Hórekordok 32 év alatt Az ideiek sem maradnak el Az előjelek szerint az idei tél végén az Országos Meteorológiai Intézet hidro- méteorológiál osztályának új hóbekordOkkai kell kiegészítenie azt a hatalmas adatgyűjteményét, amelyet száz álíőmás 92 éves megfigyelései alapján állított össze. Ebből a kollekcióból az osztály vezetője. dr. Péczely György kandidátus számos érdekességet sze- melgetett ki. Valamennyi között talán a legmeglepőbb, hogy az élmúlt több rhint három évtizedben a legvastagabb hó- rétégét nem a Mátrában és hetn is a Bükkben mérték, hftnem a Kőszegi hegységben, ahol á 60Ö méter magás Kőszeg-Stájerházaknál 1947 februárjában a hótakaró 151 centiméterre hízott. így Kékestető az 1963 februári 146 centiméterével csak a második, Misihatető pedig 1Ü42 februári Í27 centiméterével a harmadik helyre szőrűit. Egyidős az utóbbival a síkvidéki „csúcsteljesítmény'’ —- Nagy, Kanizsán ekkor 122 centi- méteres havat mértek! — és ugyanakkor született a budapesti rekord iS: belte- . rületen 61, a Szabadság-hegyen 100 centiméterre nőtt a hótakaró. De azért a Kékes sem maradt rekord nélkül. Itt hüllőit lé 1980-ban a több mint három évtized legko-' rábbi hava, mégpedig szeptember 20-án. Az idei csúcsértékekre még várnunk kell, de hisz, vari időnk: a havazásos idő- ' szák általában jó sokáig eltart. A Mátrában és a középhegységekben gyakran még májüsbafi is van hó, sőt Kőszeg táján egy alka- .. lommal 30 eenüméteres friss hó hullott ebben a hónapban. Késői időpontra esett a legnagyobb havazás is: 1955-tíéH Fflrknsgyépüh április 16-án .egyetlen nap alatt annyi- hó huliotí. hogy 8e cefiti- méterés takaró lett volna belőle, ha megmarad. Szerencsédnek mondható baleset történt a napokban a Széchenyi utca—Bessenyei tér sarkán. Bánszki József, a Városgazdálkodási Vállalat egylovas kocsijával havat Szállított. A Széchenyi utcáról befordulni szándékozott a színház felé. ügy ítélte meg, hogy a közelgő villamos ellenére elég ideje van erre. Am lova megcsúszott, s mivel a villamos vezetője sem csökkentette megfelelően' a sebességet nein tudta elkerüi ni az összeütközést. A villamos kisebb horrtnti ások kai, a lovaskocsi tengelytöréssel úszta meg, személyi sérülés nem történt. Foto: Hammel JóíSef
