Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 22. szám

Új rend a termelőszövetkezeti beruházásokban Január l. óta új rendelet érvényes a termelőszövetke­zeti beruházások, felújítá­sok szabályozására. A négy országos főhatóság vezető­jének — az Országos Terv­hivatal elnökének, a pénz­ügyi-, építésügyi-, és föld­művelésügyi miniszternek — együttes rendelete rész­letesen szabályozza a ter­melőszövetkezetek, az ál­lamigazgatási szervek, a tervező és építőipari vállala­tok tsz-beruházásokkal kap­csolatos feladatait, jogait és kötelességeit. Ezekről az in­tézkedésekről beszélgettünk Kazareczki Kálmánnal, a Földművelésügyi Miniszté­rium Beruházási Igazgatósá­gának vezetőjével. — Mi tette szükségessé a rendelet megalkotá­sát, milyen célokat szolgálnak az intézke­dések? — A termelőszövetkezetek beruházási tevékenységének rendezése több éve megol­datlan, hiszen mindeddig nem volt egységes jogsza­bály. Most megszűnt ez az állapot és január 1-én élet­be lépett rendelet egysé­ges jogszabályba foglalja a beruházások, felújítások rendjét. Jellemző, hogy az új rendelet összesen 17 ko­rábban érvényben lévő jog­szabályt helyezett hatályon kívül. Ám a nagyszámú jogszabály ellenére több olyan része volt a beruhá­zásoknak, amelyet rendelet nem szabályozott. Igen hiá­nyosak voltak az intézkedé­sek például a beruházások­kal kapcsolatos szerződések megkötésére, tartalmára és teljesítésére. A hiányossá­gokra figyelmeztetett ben­nünket az is, hogy rendkí­vül megnőtt a beruházások­kal kapcsolatos peres ügyek száma és a bíróságok — egységes jogszabály híján — gyakran csak elvi állásfog­lalást hoztak. A visszás helyzet miatt a beruházások megvalósításában a tenne- lőszövetkezetek gyakran ká­rosodtak. A tsz-ek sem a megyei beruházási irodák, s«yn a különféle kivitelező vállalatok tevékenységét nem voltak képesek megfe­lelően elbírálni, ellenőriz­ni, mert a sokféle jogsza­bály között nem tudtak kel­lően eligazodni. — Az új rendelet egyik legátfogóbb célja, hogy biztonságos alapra helyezze a termelőszövetkezeti beru­házásokat. Egyik alapté­tele, hogy a vállalatok és a termelőszövetkezetek egyenlő jogú partnerként köl­csönös megállapodások alapján működnek együtt; a beruházások tervezésére és megvalósítására szerző­déseket kötnek, amelyek betartása egyaránt kötele­ző mind az állami vállala­tokra, mind a termelőszö­vetkezetekre. Ilyenformán egyenlő jogviszony alakul ki. A rendelet tehát már tartalmaz olyan elemeket amelyek átmenetet képez­nek az új gazdaságirányí­tási rendszerbe, például: fi­gyelembe veszik a vállala­tok és a termelőszövetkeze­tek növekvő önállóságát A beruházások új rendje megköveteli, hogy mind az állami szervek és vállala­tok, mind a termelőszövet­kezetek megfontoltabb be­ruházási döntéseket hozza­nak. Ezért is fontos a ren­deletben az önállóság jogi alátámasztása. Az intézke­dés kimondja, hogy csak olyan beruházásokat szabad megtervezni és megvalósíta­ni, amelyeket a termelőszö­vetkezet határoz el. Nincs joga egyetlen állami szerv­nek, vagy vállalatnak sem például arra, hogy a terme»- lőszövetkezeti tagság akara­ta és szándéka nélkül be­ruházásokat, felújításokat szorgalmazzon. Az önálló­ság növekedése fejeződik ki abban is, hogy ezentúl csak nagyobb arányú, több koor­dinációt igénylő tsz-beruhá- zásokat kell megyei szinten jóváhagyatni. A többiek ál­lami megerősítése járási szinten történik. — Fontos szerepet játszik a beruházások megvalósí­tásában a gazdaságosság. Ennek érvényesítése egyik alapelve a rendeletnek, melynek mellékletei segítsé­get nyújtanak a gazdasá­gossági számítások elvég­zéséhez. Ezeket a számítá­sokat minden egymillió fo­rintnál nagyobb beruházás esetén elvégzik és közgyű­lés előtt ismertetik. Ilyen módon a termelőszövetke­zetek tagjainak módjában áll érdemi vitát folytatni a beruházások célszerűségé­ről, várható eredményes­ségéről. — A rendelet — az ed­digi gyakorlathoz képest — több egyszerűsítést is tartalmaz, csökkenti a be­ruházási bürokráciát. Azok­ban a termelőszövetkezetek­ben például, ahol távlati üzemfejlesztési tervek ké­szülnek, amelyek hosszabb időre tartalmazzák a meg­valósítandó beruházásokat is, a fejlesztési terv jóvá­hagyása után nincs szükség külön beruházási eljárások­ra. Vagy: ezentúl a tsz által elhatározott beruhá­zás megerősítése, valamint a hitelnyújtás elbírálása együtt történik és egyúttal fedezetigazolásul is szol­gál. Az addig szokásos ma­jortelepítési tervek helyett áttérünk a telephely doku­mentációs rendszerre, s ez is több egyszerűsítéssel jár. Ha például a termelőszövet­kezet típus, vagy FM. aján­lott terv szerint építkezik, akkor nem kell külön épí­tési engedélyt kérnie. — A rendelettel kap­csolatban milyen tudni­valókra és feladatokra érdemes felhívni a ter­melőszövetkezetek, az államigazgatási szervek és a vállalatok figyel­mét? — A legfontosabb, hogy mindenütt részletesen meg­ismerjék a rendeletet és idejében tisztázzák mind­azokat a problémákat, ame­lyek esetleg nem eléggé egyértelműek. Különösen azok a tsz-vezetők tájéko­zódjanak részletesen, akik beruházásaikat maguk in­tézik. Fontos, hogy ponto­san ismerjék jogaikat és kötelességeiket, mert a szö­vetkezetét egyaránt kár ér­heti, ha nem teljesíti köte­lességeit, vagy nem él jo­gaival. Különösen időszerű a beruházási szerződésköté­sek rendjének tanulmányo­zása, hiszen a rendelet már az ez évi beruházások ki­vitelezésére is érvényes és az új tervezési szerződések megkötésénél alkalmazni kell. Egyébként az átmene­ti intézkedések pontosan ki­mondják, melyek azok az esetek, amelyeknél még a régi gyakorlatot lehet kö­vetni. Ez az átmeneti idő­szak egyúttal jó alkalom arra is, hogy az illetékes szakemberek megfelelően felkészüljenek a gazdaságos- sági számításokra és egyéb új intézkedésekre. A tanácsok és vállalatok figyelmét arra érdemes fel­hívni, hogy ők is őrködje­nek a rendelet betartása, a teamelőszö vetkezetek érde­keinek védelme fölött. A megyei beruházási irodák tevékenységében jelentős hányadot képeanek a tsz- beruházások, amelyeket mostantól kezdve az új rendeletnek megfelelően kell lebonyolítaniok. Kívá­natos, hogy a jövőben nö­vekedjék a beruházási iro­dák felelőssége, javuljon munkájuk. Ennek segítésé­re mi rendszeres tájékozta­tókat küldünk a vitás kér­dések megoldására, s eze­ket a tájékoztatókat a Ma­gyar Mezőgazdaság című hetilap tanácsadó mellékle­tében is közüljük. Célunk és feladatunk, hogy tovább folytassuk a tsz-beruházá- sok rendszerének javítását. H. L. Antiról nent tudtak az urak Tallózás régi minisztertanácsi jegyzőkönyvekben f Egy tragikus évforduló okmányai közt lapozgatok: 1943 jaguárját úgy jegyzi fel a történelemírásunk: a doni áttörés ideje. A Vö­rös Hadsereg elsöprő táma­dását ekkor indította a Don- kamyarban, a fasiszta ve­zetők által idegen érdeke­kért oktalanul feláldozott, kiszolgáltatott II. magyar hadsereg ellen. A doni áttö­rés... 203 ezer katonájából 140 ezer nem tért többé vissza. Fenn a várban, az Orszá­gos Levéltárban 23 év előt­ti minisztertanácsi jegyző­könyvet lapozgatok. Mit tudtak, mit mondtak itt — itt a közelben, a várbéli Sándor-palotában — az or­szág akkori vezetői a 200 • ezer ember bűnös feláldo­zásáról? A január 12-i miniszter- tanácsi jegyzőkönyv. Ezen a napon kezdődött meg a csata. Az urak ezen a na­pon a következő ügyeket tárgyalták: A pénzügyminiszter (Re- ményi-Schneller) kéri, a minisztertanács járuljon hozzá ahhoz, hogy ezentúl a kétfilléreseket ne acélból — az iparügyi miniszter úr még pénzre sem ad acélt —, hanem horganyból ver­jék. Nagy előnye: rozsda- mentes, könnyű, könnyén megkülönböztethető az acél tízfillérestől. Az ipar­ügyi miniszter előterjesztése 3 a Lakos és Székely speciál- gépek gyára és leányválla­lata', az Elekthermix élére vállalatvezetőt nevezzenek ki. Az ok: egy zsidó mér­nököt bejelentés nélkül al­kalmaztak. Vállalatvezetőül a miniszter dr. Markó Jenő ny. főszolgabírót, az ipar­bank alelnökét ajánlja. Elfo­gadják. A közellátásügyi minisz­ter (Szász Lajos) kéri, hogy a lugkő szabadforgalmát tiltó rendeletet függesszék fel. Ugyanis gyári szappant csak az ötezernél nagyobb lélekszámú helységekben tudnának osztani, a falu el­látását részint a körzeti szappanfőző hálózat továb­bi kiépítésével, részint a lugkő szabad forgalmának biztosításával —, hogy a pa­rasztok maguk főzzenek szappant — lehet megolda­ni. 1943. január 12. A honvé­delmi tárcának ezen a mi­nisztertanácson: „nincs elő­terjesztése’'. Január 12-ével miniszter­tanácsi üléseken először csak február 9-én — az újságokban még akkor sem — foglalkoznak. Első fel­Tízszintes „öntöttházak46 az Északi Alközpontban Új lakások, áruház, bölcsőde, posta, gyógyszertár, orvosi rendelő Korszerű új városrész van születőben Nyíregyhá­zán: az Észkai Alközpont. Építésének első üteme de­rekán már jelentős eredmé­nyekről adhat számot az ÉM Szabolcs megyei Épí­tőipari Vállalat. Eddig hat lakóépületet adtak át rendeltetésének. 203 lakással. Ezzel a 685 lakásos program első szaka­sza lezárult. Az év végéig további 371 lakás kerül átadás­ra, s 1967. szeptem­beréig befejeződik az építkezés első üteme. Elkészül három kilenc- emeletes lakóépület, összesen 111 lakással. Felépül az alközpont supermarket áruháza, 60 fős bölcsődéje, postája, orvost rendelője és gyógyszertára. A Mó­ricz Zsigmond általános iskolát 12 tanteremmel bővítik. Az idén az Északi Al­központnál több mint 51 millió forint kerül beépí­tésre. A három 9 emeletes, tízszintes lakóépület újsze­rű feladatok elé állítja a tervezőket és a kivitelező­ket. Az úgynevezett „ön­töttház” korszerű technoló­giáját megyénkben eddig még nem alkalmazták. Az Északi Alközpont távlati terve 2866 lakás építését irányozza elő. A távlati terv első ütemében mintegy 740 lakás készül el. Építésükhöz az elgondo­lások szerint még az idén hozzákezdenek. Az útépítés földmunkái már folynak. A következő évek során megvalósításra kerülő nagy­szabású építkezések főköz­lekedési útvonala az Árok utca és a Marx tér között húzódó nagykörút lesz. A körút mentén épül fel a 2866 lakás, el­látva korszerű távfűtési hálózattal. A távlati program első szakaszában továbbfejlődik az új városrész szociális és kulturális ellátottsága. Felépül egy nyolcvan fős bölcsőde, egy 75 fős óvoda és egy újabb nyolctantermcs általá­nos iskola. Az Északi Alközpont szomszédságában a múlt évben kezdődött egy ugyan­csak „mammut-építkezés- nek” nevezhető munka: alapozzák a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola új épületét. Az építkezés négy szakasz­ból áll. A vá'.'aíat az e ső szakasz munkáit már meg­kezdte, s folyamatban van a második szakasz szerző­déskötése is A h»rrr>.-rP< szakasz tervdokumentációt még az idén megkapják a kivitelezők. Az első sza­kaszban kollégium. gará­zsok és egyéb kiszolgáló épületek készülnek el. a másodikban ugyancsak kollégium, valamint étkez­de és konyha épül. a har­madik szakaszban kezdik meg a tanszéki épületek el­készítését. A főiskola építkezésénél az idén mintegy 20 millió forint kerül felhasználásra. Az építkezés területén 1 millió 400 ezer forintos költséggel megkezdték egy termálkút fúrását. A kút az elkészülő fedett uszoda vízellátását szolgálja majd. Szilágyi Szabolcs Válaszúton Ombolyon Az első év sikere után újabb „első év“ ömböly. Ilyen nevű köz­séget húsz évvel ezelőtt hiába keresett volna bárki a téi-képen a nyírbátori járásban. ömböly puszta volt, apró tanya, ősszel, télen, tavasszal a világtól is elzárva a járható út hiányában. Húsz év alatt a cselédsorból szabadult emberek takaros, tágas há­zakat építettek, községet létesítettek. Tanácsházát, kultúrházat, bekötő utat, autóbuszjáratot kapott a község. Időjárás és még valami Az új település fejlődé­sében jelentős fordulat volt, amikor évekkel ezelőtt a lakosság a szövetkezeti gazdálkodásra tért át. A Kossuth Termelőszövetke­zet tagsága 2 ezer 77 hold földön kezdte gazdálkodá­sát. Molnár Mihály a nö­vénytermesztés dolgozója szólalóként a belügyminisz­ter kéri a minisztertanácsot: .engedje meg, hogy csendőr­hatalmi zászlóaljat állít­hasson fel. Ugyanis a nehéz időkben sor kerülhet „a közrendnek és a közbizton­ságnak karhatalmi eszkö­zökkel való biztosítására is. Erre a karhatalmi célra a csendőrség a legalkalma­sabb”. Erre célra 12 millió 308 ezer pengő előirányzat nélküli beruházást kér. Ezután a hadügyminiszter tájékoztatja a miniszterta­nácsot a hadi helyzetről, a „keleti harctéren küzdő II. hadseregünk csapatainak visszavonulásáról”. A had­ügyminiszter ezeket mond­ja: „...ezen helyzetben tud­nunk kell, mi történjék a visszavonulásra kényszerült II. hadsereggel. Csak akkor dönthetünk, ha tudjuk, hol van, mi maradt meg, s mit lehet csinálni a II. hadse­reggel?” Február 9-én még azt sem tudták a várban az urak: hol van a német fasiszta érdekekért vágóhíd­ra küldött kétszázezer ma­gyar! K. Gy. így emlékezik arra az idő­re: — Az első évben 40 fo­rint körül kaptuk a mun­kaegységet, két vontató vitte az embereket Debre­cenbe, hogy vásároljanak. Azóta nem volt ilyen. A fiatal termelőszövetke­zet gazdálkodását csakúgy mint másutt, befolyásolta a mostoha időjárás. De tör­tént más is. Kelemen Ist­vánt, a tsz elnökét az első év után leváltották. A ter­melőszövetkezetben és a községben az egyetértést az ellentétek kiélezése, a viszálykodás váltotta fel. Ez leginkább a gazdálko­dásban éreztette hatását, a fegyelemre nyomta rá bé­lyegét. ■A fogatok nem egyszer többet dolgoztak háztájiban és magánosoknak, mint a közösben. így nem csoda, hogy évről évre mérleghiá­nyos lett a tsz és a négy év mérleghiánya meghalad­ja a két és fél millió fo­rintot. Még nem egységes Az ömbölyi tsz tagsága egy éve újra tsz-elnöknek választotta Kelemen Istvánt. Csökkent a mérleghiány mértéke, de a termelőszö­vetkezet még mindig nem került egyenesbe. A tsz most válaszúton van. Lehe­tőségűk nyílt arra, hogy új bérezési formára, a készpénzfizetésre térjenek át. A tsz vezetői és köztük az új agronómus Tomasovszki József vallja, hogy ezzel előbbre léphetnek, meg­szüntethetik a mérleghiányt, javulhat a munkafegyelem. Az új út választása a ter­melőszövetkezet tagságánál ma még nem egységes ál­láspont. Andricsák Antal ezzel kapcsolatos vélemé­nyét így mondja ki: — Ismeretlen előttünk ez a forma, én az elmúlt év­ben 327 munkaegységet dol­goztam, 5100 forint kész­pénzt, szénát, répát és egye- j bet kaptam, úgy 1500 fo­rint értékben. Egész évre ez nagyon kevés. Amikor a közgyűlés volt, én úgy mondtam, meg kell, hogy próbáljuk. Azt is elhiszem, hogy sokan félnek tőle, mert sokan vannak, akik 100 munkaegységen alul teljesítenek és fogatot, meg minden egyebet csakúgy kaptak a tsz-től, mint aki jól dolgozott. Ezen kellene változtatni. ? „Úgy lesz!“ ' A beszélgetésben Lekvár József brigádvezetö is részt vesz. <5 is arról beszél, hogy a tagság fél az újtól. De végső következtetésül kijelenti: — Én helyeslem a kész- pénzfizetés bevezetését és bízom is abban, hogy jó lesz. De azt is hozzá kell tennem, a tagság eddig lé- Tektelenül dolgozott. Ha azt akarják, hogy jövedelem is legyen, változtatni kell ma­gatartásukon. A termelőszövetkezet ve­zetői tapasztalatcseréken jártak a készpénzfizetés rendszerű tsz-eknél. A ta­pasztalatcserékről úgy tér­tek vissza, hogy meggyő­ződhettek, az mindenütt a termelőszövetkezetek meg­erősödését szolgálja. Per­sze a tagság újtól való fé­lelme nem alaptalan A vi­szálykodás azonban már megszűnt. A készpénzfize­téssel munkanormánként 25 forint jövedelmet garantál a vezetőség, 60 százalékát előlegben, 40 százalékát zár­számadáskor. Jó lenne, —* mondják azok, akikkel be­szélgettünk. Úgy lesz — mondják a vezetők — ha a munkavégzésben is vál­tozás történik Ombolyon. Seres Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom