Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-26 / 22. szám
Új rend a termelőszövetkezeti beruházásokban Január l. óta új rendelet érvényes a termelőszövetkezeti beruházások, felújítások szabályozására. A négy országos főhatóság vezetőjének — az Országos Tervhivatal elnökének, a pénzügyi-, építésügyi-, és földművelésügyi miniszternek — együttes rendelete részletesen szabályozza a termelőszövetkezetek, az államigazgatási szervek, a tervező és építőipari vállalatok tsz-beruházásokkal kapcsolatos feladatait, jogait és kötelességeit. Ezekről az intézkedésekről beszélgettünk Kazareczki Kálmánnal, a Földművelésügyi Minisztérium Beruházási Igazgatóságának vezetőjével. — Mi tette szükségessé a rendelet megalkotását, milyen célokat szolgálnak az intézkedések? — A termelőszövetkezetek beruházási tevékenységének rendezése több éve megoldatlan, hiszen mindeddig nem volt egységes jogszabály. Most megszűnt ez az állapot és január 1-én életbe lépett rendelet egységes jogszabályba foglalja a beruházások, felújítások rendjét. Jellemző, hogy az új rendelet összesen 17 korábban érvényben lévő jogszabályt helyezett hatályon kívül. Ám a nagyszámú jogszabály ellenére több olyan része volt a beruházásoknak, amelyet rendelet nem szabályozott. Igen hiányosak voltak az intézkedések például a beruházásokkal kapcsolatos szerződések megkötésére, tartalmára és teljesítésére. A hiányosságokra figyelmeztetett bennünket az is, hogy rendkívül megnőtt a beruházásokkal kapcsolatos peres ügyek száma és a bíróságok — egységes jogszabály híján — gyakran csak elvi állásfoglalást hoztak. A visszás helyzet miatt a beruházások megvalósításában a tenne- lőszövetkezetek gyakran károsodtak. A tsz-ek sem a megyei beruházási irodák, s«yn a különféle kivitelező vállalatok tevékenységét nem voltak képesek megfelelően elbírálni, ellenőrizni, mert a sokféle jogszabály között nem tudtak kellően eligazodni. — Az új rendelet egyik legátfogóbb célja, hogy biztonságos alapra helyezze a termelőszövetkezeti beruházásokat. Egyik alaptétele, hogy a vállalatok és a termelőszövetkezetek egyenlő jogú partnerként kölcsönös megállapodások alapján működnek együtt; a beruházások tervezésére és megvalósítására szerződéseket kötnek, amelyek betartása egyaránt kötelező mind az állami vállalatokra, mind a termelőszövetkezetekre. Ilyenformán egyenlő jogviszony alakul ki. A rendelet tehát már tartalmaz olyan elemeket amelyek átmenetet képeznek az új gazdaságirányítási rendszerbe, például: figyelembe veszik a vállalatok és a termelőszövetkezetek növekvő önállóságát A beruházások új rendje megköveteli, hogy mind az állami szervek és vállalatok, mind a termelőszövetkezetek megfontoltabb beruházási döntéseket hozzanak. Ezért is fontos a rendeletben az önállóság jogi alátámasztása. Az intézkedés kimondja, hogy csak olyan beruházásokat szabad megtervezni és megvalósítani, amelyeket a termelőszövetkezet határoz el. Nincs joga egyetlen állami szervnek, vagy vállalatnak sem például arra, hogy a terme»- lőszövetkezeti tagság akarata és szándéka nélkül beruházásokat, felújításokat szorgalmazzon. Az önállóság növekedése fejeződik ki abban is, hogy ezentúl csak nagyobb arányú, több koordinációt igénylő tsz-beruhá- zásokat kell megyei szinten jóváhagyatni. A többiek állami megerősítése járási szinten történik. — Fontos szerepet játszik a beruházások megvalósításában a gazdaságosság. Ennek érvényesítése egyik alapelve a rendeletnek, melynek mellékletei segítséget nyújtanak a gazdaságossági számítások elvégzéséhez. Ezeket a számításokat minden egymillió forintnál nagyobb beruházás esetén elvégzik és közgyűlés előtt ismertetik. Ilyen módon a termelőszövetkezetek tagjainak módjában áll érdemi vitát folytatni a beruházások célszerűségéről, várható eredményességéről. — A rendelet — az eddigi gyakorlathoz képest — több egyszerűsítést is tartalmaz, csökkenti a beruházási bürokráciát. Azokban a termelőszövetkezetekben például, ahol távlati üzemfejlesztési tervek készülnek, amelyek hosszabb időre tartalmazzák a megvalósítandó beruházásokat is, a fejlesztési terv jóváhagyása után nincs szükség külön beruházási eljárásokra. Vagy: ezentúl a tsz által elhatározott beruházás megerősítése, valamint a hitelnyújtás elbírálása együtt történik és egyúttal fedezetigazolásul is szolgál. Az addig szokásos majortelepítési tervek helyett áttérünk a telephely dokumentációs rendszerre, s ez is több egyszerűsítéssel jár. Ha például a termelőszövetkezet típus, vagy FM. ajánlott terv szerint építkezik, akkor nem kell külön építési engedélyt kérnie. — A rendelettel kapcsolatban milyen tudnivalókra és feladatokra érdemes felhívni a termelőszövetkezetek, az államigazgatási szervek és a vállalatok figyelmét? — A legfontosabb, hogy mindenütt részletesen megismerjék a rendeletet és idejében tisztázzák mindazokat a problémákat, amelyek esetleg nem eléggé egyértelműek. Különösen azok a tsz-vezetők tájékozódjanak részletesen, akik beruházásaikat maguk intézik. Fontos, hogy pontosan ismerjék jogaikat és kötelességeiket, mert a szövetkezetét egyaránt kár érheti, ha nem teljesíti kötelességeit, vagy nem él jogaival. Különösen időszerű a beruházási szerződéskötések rendjének tanulmányozása, hiszen a rendelet már az ez évi beruházások kivitelezésére is érvényes és az új tervezési szerződések megkötésénél alkalmazni kell. Egyébként az átmeneti intézkedések pontosan kimondják, melyek azok az esetek, amelyeknél még a régi gyakorlatot lehet követni. Ez az átmeneti időszak egyúttal jó alkalom arra is, hogy az illetékes szakemberek megfelelően felkészüljenek a gazdaságos- sági számításokra és egyéb új intézkedésekre. A tanácsok és vállalatok figyelmét arra érdemes felhívni, hogy ők is őrködjenek a rendelet betartása, a teamelőszö vetkezetek érdekeinek védelme fölött. A megyei beruházási irodák tevékenységében jelentős hányadot képeanek a tsz- beruházások, amelyeket mostantól kezdve az új rendeletnek megfelelően kell lebonyolítaniok. Kívánatos, hogy a jövőben növekedjék a beruházási irodák felelőssége, javuljon munkájuk. Ennek segítésére mi rendszeres tájékoztatókat küldünk a vitás kérdések megoldására, s ezeket a tájékoztatókat a Magyar Mezőgazdaság című hetilap tanácsadó mellékletében is közüljük. Célunk és feladatunk, hogy tovább folytassuk a tsz-beruházá- sok rendszerének javítását. H. L. Antiról nent tudtak az urak Tallózás régi minisztertanácsi jegyzőkönyvekben f Egy tragikus évforduló okmányai közt lapozgatok: 1943 jaguárját úgy jegyzi fel a történelemírásunk: a doni áttörés ideje. A Vörös Hadsereg elsöprő támadását ekkor indította a Don- kamyarban, a fasiszta vezetők által idegen érdekekért oktalanul feláldozott, kiszolgáltatott II. magyar hadsereg ellen. A doni áttörés... 203 ezer katonájából 140 ezer nem tért többé vissza. Fenn a várban, az Országos Levéltárban 23 év előtti minisztertanácsi jegyzőkönyvet lapozgatok. Mit tudtak, mit mondtak itt — itt a közelben, a várbéli Sándor-palotában — az ország akkori vezetői a 200 • ezer ember bűnös feláldozásáról? A január 12-i miniszter- tanácsi jegyzőkönyv. Ezen a napon kezdődött meg a csata. Az urak ezen a napon a következő ügyeket tárgyalták: A pénzügyminiszter (Re- ményi-Schneller) kéri, a minisztertanács járuljon hozzá ahhoz, hogy ezentúl a kétfilléreseket ne acélból — az iparügyi miniszter úr még pénzre sem ad acélt —, hanem horganyból verjék. Nagy előnye: rozsda- mentes, könnyű, könnyén megkülönböztethető az acél tízfillérestől. Az iparügyi miniszter előterjesztése 3 a Lakos és Székely speciál- gépek gyára és leányvállalata', az Elekthermix élére vállalatvezetőt nevezzenek ki. Az ok: egy zsidó mérnököt bejelentés nélkül alkalmaztak. Vállalatvezetőül a miniszter dr. Markó Jenő ny. főszolgabírót, az iparbank alelnökét ajánlja. Elfogadják. A közellátásügyi miniszter (Szász Lajos) kéri, hogy a lugkő szabadforgalmát tiltó rendeletet függesszék fel. Ugyanis gyári szappant csak az ötezernél nagyobb lélekszámú helységekben tudnának osztani, a falu ellátását részint a körzeti szappanfőző hálózat további kiépítésével, részint a lugkő szabad forgalmának biztosításával —, hogy a parasztok maguk főzzenek szappant — lehet megoldani. 1943. január 12. A honvédelmi tárcának ezen a minisztertanácson: „nincs előterjesztése’'. Január 12-ével minisztertanácsi üléseken először csak február 9-én — az újságokban még akkor sem — foglalkoznak. Első felTízszintes „öntöttházak46 az Északi Alközpontban Új lakások, áruház, bölcsőde, posta, gyógyszertár, orvosi rendelő Korszerű új városrész van születőben Nyíregyházán: az Észkai Alközpont. Építésének első üteme derekán már jelentős eredményekről adhat számot az ÉM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat. Eddig hat lakóépületet adtak át rendeltetésének. 203 lakással. Ezzel a 685 lakásos program első szakasza lezárult. Az év végéig további 371 lakás kerül átadásra, s 1967. szeptemberéig befejeződik az építkezés első üteme. Elkészül három kilenc- emeletes lakóépület, összesen 111 lakással. Felépül az alközpont supermarket áruháza, 60 fős bölcsődéje, postája, orvost rendelője és gyógyszertára. A Móricz Zsigmond általános iskolát 12 tanteremmel bővítik. Az idén az Északi Alközpontnál több mint 51 millió forint kerül beépítésre. A három 9 emeletes, tízszintes lakóépület újszerű feladatok elé állítja a tervezőket és a kivitelezőket. Az úgynevezett „öntöttház” korszerű technológiáját megyénkben eddig még nem alkalmazták. Az Északi Alközpont távlati terve 2866 lakás építését irányozza elő. A távlati terv első ütemében mintegy 740 lakás készül el. Építésükhöz az elgondolások szerint még az idén hozzákezdenek. Az útépítés földmunkái már folynak. A következő évek során megvalósításra kerülő nagyszabású építkezések főközlekedési útvonala az Árok utca és a Marx tér között húzódó nagykörút lesz. A körút mentén épül fel a 2866 lakás, ellátva korszerű távfűtési hálózattal. A távlati program első szakaszában továbbfejlődik az új városrész szociális és kulturális ellátottsága. Felépül egy nyolcvan fős bölcsőde, egy 75 fős óvoda és egy újabb nyolctantermcs általános iskola. Az Északi Alközpont szomszédságában a múlt évben kezdődött egy ugyancsak „mammut-építkezés- nek” nevezhető munka: alapozzák a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola új épületét. Az építkezés négy szakaszból áll. A vá'.'aíat az e ső szakasz munkáit már megkezdte, s folyamatban van a második szakasz szerződéskötése is A h»rrr>.-rP< szakasz tervdokumentációt még az idén megkapják a kivitelezők. Az első szakaszban kollégium. garázsok és egyéb kiszolgáló épületek készülnek el. a másodikban ugyancsak kollégium, valamint étkezde és konyha épül. a harmadik szakaszban kezdik meg a tanszéki épületek elkészítését. A főiskola építkezésénél az idén mintegy 20 millió forint kerül felhasználásra. Az építkezés területén 1 millió 400 ezer forintos költséggel megkezdték egy termálkút fúrását. A kút az elkészülő fedett uszoda vízellátását szolgálja majd. Szilágyi Szabolcs Válaszúton Ombolyon Az első év sikere után újabb „első év“ ömböly. Ilyen nevű községet húsz évvel ezelőtt hiába keresett volna bárki a téi-képen a nyírbátori járásban. ömböly puszta volt, apró tanya, ősszel, télen, tavasszal a világtól is elzárva a járható út hiányában. Húsz év alatt a cselédsorból szabadult emberek takaros, tágas házakat építettek, községet létesítettek. Tanácsházát, kultúrházat, bekötő utat, autóbuszjáratot kapott a község. Időjárás és még valami Az új település fejlődésében jelentős fordulat volt, amikor évekkel ezelőtt a lakosság a szövetkezeti gazdálkodásra tért át. A Kossuth Termelőszövetkezet tagsága 2 ezer 77 hold földön kezdte gazdálkodását. Molnár Mihály a növénytermesztés dolgozója szólalóként a belügyminiszter kéri a minisztertanácsot: .engedje meg, hogy csendőrhatalmi zászlóaljat állíthasson fel. Ugyanis a nehéz időkben sor kerülhet „a közrendnek és a közbiztonságnak karhatalmi eszközökkel való biztosítására is. Erre a karhatalmi célra a csendőrség a legalkalmasabb”. Erre célra 12 millió 308 ezer pengő előirányzat nélküli beruházást kér. Ezután a hadügyminiszter tájékoztatja a minisztertanácsot a hadi helyzetről, a „keleti harctéren küzdő II. hadseregünk csapatainak visszavonulásáról”. A hadügyminiszter ezeket mondja: „...ezen helyzetben tudnunk kell, mi történjék a visszavonulásra kényszerült II. hadsereggel. Csak akkor dönthetünk, ha tudjuk, hol van, mi maradt meg, s mit lehet csinálni a II. hadsereggel?” Február 9-én még azt sem tudták a várban az urak: hol van a német fasiszta érdekekért vágóhídra küldött kétszázezer magyar! K. Gy. így emlékezik arra az időre: — Az első évben 40 forint körül kaptuk a munkaegységet, két vontató vitte az embereket Debrecenbe, hogy vásároljanak. Azóta nem volt ilyen. A fiatal termelőszövetkezet gazdálkodását csakúgy mint másutt, befolyásolta a mostoha időjárás. De történt más is. Kelemen Istvánt, a tsz elnökét az első év után leváltották. A termelőszövetkezetben és a községben az egyetértést az ellentétek kiélezése, a viszálykodás váltotta fel. Ez leginkább a gazdálkodásban éreztette hatását, a fegyelemre nyomta rá bélyegét. ■A fogatok nem egyszer többet dolgoztak háztájiban és magánosoknak, mint a közösben. így nem csoda, hogy évről évre mérleghiányos lett a tsz és a négy év mérleghiánya meghaladja a két és fél millió forintot. Még nem egységes Az ömbölyi tsz tagsága egy éve újra tsz-elnöknek választotta Kelemen Istvánt. Csökkent a mérleghiány mértéke, de a termelőszövetkezet még mindig nem került egyenesbe. A tsz most válaszúton van. Lehetőségűk nyílt arra, hogy új bérezési formára, a készpénzfizetésre térjenek át. A tsz vezetői és köztük az új agronómus Tomasovszki József vallja, hogy ezzel előbbre léphetnek, megszüntethetik a mérleghiányt, javulhat a munkafegyelem. Az új út választása a termelőszövetkezet tagságánál ma még nem egységes álláspont. Andricsák Antal ezzel kapcsolatos véleményét így mondja ki: — Ismeretlen előttünk ez a forma, én az elmúlt évben 327 munkaegységet dolgoztam, 5100 forint készpénzt, szénát, répát és egye- j bet kaptam, úgy 1500 forint értékben. Egész évre ez nagyon kevés. Amikor a közgyűlés volt, én úgy mondtam, meg kell, hogy próbáljuk. Azt is elhiszem, hogy sokan félnek tőle, mert sokan vannak, akik 100 munkaegységen alul teljesítenek és fogatot, meg minden egyebet csakúgy kaptak a tsz-től, mint aki jól dolgozott. Ezen kellene változtatni. ? „Úgy lesz!“ ' A beszélgetésben Lekvár József brigádvezetö is részt vesz. <5 is arról beszél, hogy a tagság fél az újtól. De végső következtetésül kijelenti: — Én helyeslem a kész- pénzfizetés bevezetését és bízom is abban, hogy jó lesz. De azt is hozzá kell tennem, a tagság eddig lé- Tektelenül dolgozott. Ha azt akarják, hogy jövedelem is legyen, változtatni kell magatartásukon. A termelőszövetkezet vezetői tapasztalatcseréken jártak a készpénzfizetés rendszerű tsz-eknél. A tapasztalatcserékről úgy tértek vissza, hogy meggyőződhettek, az mindenütt a termelőszövetkezetek megerősödését szolgálja. Persze a tagság újtól való félelme nem alaptalan A viszálykodás azonban már megszűnt. A készpénzfizetéssel munkanormánként 25 forint jövedelmet garantál a vezetőség, 60 százalékát előlegben, 40 százalékát zárszámadáskor. Jó lenne, —* mondják azok, akikkel beszélgettünk. Úgy lesz — mondják a vezetők — ha a munkavégzésben is változás történik Ombolyon. Seres Ernő