Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 21. szám
Hasznosítani a nagyüzemi termelés tartalékait Az Országos lerm elősző vet kezeli Tanács felhívása a tsz-ek tagságához Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács január 18. ülésén a termelőszövetkezetek fejlődését, valamint az 1966. évi feladatokat tárgyalta. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetekben a termelés és az árutermelés az országosnál gyorsabb ütemben növekedett. Nőtt a tsz-tagok közös munkából származó jövedelme, a szövetkezetek közös vagyona, javult a tagság élete, s munkakörülménye, megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok. Termelőszövetkezeteinkben a gazdálkodás sikerei ellenére még nem használták ki teljes egészében a nagyüzemi termelés tartalékait. Ennek oka abban kereshető, hogy nem voltak biztosítva a gazdálkodás közgazdasági feltételei, másrészt a közös gazdaságok működésében is tapasztalhatók hibák. Ma még sok az olyan szövetkezet, amely lényegesen gyengébben gazdálkodik, tagjainak alacsonyabb jövedelmet nyújt, mint más azonos feltételekkel rendelkező közös gazdaság. A tsz-ek további szervezeti, gazdasági erősödését, önállóságuk kibontakozását, a még gyengén gazdálkodók szllárdulását nagymértékben elősegítik a párt és a kormány határozatai, valamint az ezzel kapcsolatos árintézkedések. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács a mezőgazdaság 1966. évi tervét tárgyalva helyeselte a gazdaságpolitikai intézkedéseket. A gazdaságpolitikai intézkedések reális alapót teremtenek ahhoz, hogy az ez évi népgazdasági tervben foglaltak — a mezőgazdasági termelés és felvásárlás 5 százalékos emelése — megvalósuljanak. A termelőszövetkezeti tanács ezzel kapcsolatban felhívásában így foglal állást: a termelőszövetkezetek gazdálkodására kedvezően hat az Önálló tervezés, a felvásárlási árak felemelése, a termelőszövetkezeti tagság szociális ellátásának javítása. Pártunk és kormányunk intézkedése, a termelőszövetkezetek további fejlődéséhez nyit utat. Az intézkedések azt is mutatják, hogy a párt és kormány nagyra értékeli a mezőgazdaság szerepét a népgazdaságban, bízik a dolgozó parasztságban, abban, hogy ugyanúgy mint az előző években, hivatásának megfelelően teljesíti kötelességét. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács az 1966. évi mezőgazdasági terv megvalósítása érdekében a termelőszövetkezeteink részére a legfőbb feladatoknak tartja: sük a termelés gazdaságosságát, és megfelelő jövedelmet biztosítsunk a szövetkezeti tagságnak; ebben az évben is sa- ját termékből biztosítsuk az ország kenyérgabona szükségletét, növeljük a mezőgazdasági termékek és termények hozamait; 550 takarékoskodjunk esz- közeinkkel, és fokozzuk a közös gazdaságok rendelkezésére álló technika kihasználását, hatékonyságát; :::: fokozzuk és szélesítsük a termelőszövetkezetek tevékenységének körét, teremtsünk a szövetkezetek tagjainak mind több munkaalkalmat. Ily módon használjuk ki jobban a lehetőségeket, a helyi, valamint a népgazdasági szükségletek kielégítésére. A termelőszövetkezeti tanács felhívásában a tóvábSH5 segítsük a háztáji gaz- daságokat. hogy az Önellátáson túl a lehetőségeknek megfelelően minél több árut adjanak a helyi és a központi ellátáshoz; KB növeljük a közös gaz- daságban végzett munka mennyiségét és minőségét, hogy ezzel is elősegítbiakban utal arra, hogy termelőszövetkezeteinkben a feladatok sikeres megvalósításához valamennyi termelőszövetkezeti tagot mozgósítani kell és feltétlenül szükséges, hogy a tsz-ekben minden eddiginél nagyobb mértékben kibontakozzék a szocialista munkaverseny, a ,,szocialista brigád” címért küzdő mozgalom. • : Szőnyi István a nyírmadai KosSuth Tsz traktorosa lelkiismeretesen törődik gépe karbantartásával. Negyedik éve egy erőgéppel dolgozik, s hogy nincs számottevő üzemi kiesése annak is tulajdonítható, rendes kezekben van az értékes gép. i Foto: Hammel J. Bemutatom a körzetem A város első házainál Vastag hótakaró fedi a földeket. Az északi szél itt találkozik a város első házaival. Nem hiába nevezték el az első, szélső utcát Jég utcának. Egy asszony melegítőben és csizmában lapátolja a havat. Fenyvesvölgyi Jánosné a 7-es tanácskörzet tanácstagja és a II. kerületi népfrontbizottság titkára. Gabuiya János a szomszéd tanácskörzet tanácstagja üdvözli, akivel felkerestük. — Még szerencse, hogy a férjem a Közúti Gépellátó Vállalatnál dolgozik. Rábeszéltem jöjjön el géppel, s menjen végig az úttesten. Jó méteres hófúvások voltak addig. De azért lapátolni is kell. Most ez a munkánk. Pár perc, s már a problémák közepében vagyunk. — Van elég baj ezen a részen —* bontja meg fejkendőjét Fenyvesvöigyiné. — Hozzám a Belső körút, az Agyag, a Jég, a Mátyás és a Lajos utca tartozik. Körülbelül 300 lélek. Különösen á villanyra sok a panasz. Nincs közvilágítás a Jég és István, valamint az Agyag és István utca sarkán. Este jönnek hazafelé a gyerekek az iskolából, no meg öreggk, S bizony baleset is volt már. Lassítja a régi, rendszertelen építkezés á fejlődést. Girbe-gurba utcák, apró házacskák 1964-ben járdát kapott a Jég utca. Társadalmi mufikát is végeztek az emberek az István utcától, a Jég utca sarkáig. — A decemberi tanácstagi beszámolóm a II. kerületi párthelyiségbert tartottam, a Bocskai utcán. Félszázan le hettek. Itt Fédor János és Asztalos Sándor újból javasolták, hogy a tanács helyezzen tiltó táblát az utcákba, akadályozza meg a legeltetést. Sok a fiatál fa és az állatok lerágják. Meg egészségügyileg is kifogásolható, hisz a városszéli gyerekek itt játszanak... De a másik probléma. Azt mondják az Agyag és a Belső körút lakói, ők is megérdemelnék a járdát, mert éppen úgy fizetnek községfejlesztést, mint a Jég utcaiak. Nekem meg kellemetlen, mert én is a Jég utcában lakom, s azt gondolják, talán azért kaptunk mi járdát. Az Agyag utcát salakkal fedték be az emberek a sár ellen. Elkészült a repülŐhíd is a Jég utca sarkán, mely megkönnyíti a kicsinyek óvodába Vitelét a Család utcára. — Különös panaszunk nem lehet — Így a tanácstag. Amit kértünk, még teljesítette a tanács. Csak közben kellene több segítség. Különösen a vízellátásban. Égy kút van a Hunyadi utca sarkán. Vizsgálták egészségügyileg. Mit kezdjek a szabad idővel? Mérlegen 10 család pihenője Vezet a tv, mozi és a tanulás Naponta 2 óra <,üres‘‘ pihenés — Kérem, nekem nincs egy perc szabad időm Délután 5-ig dolgozom, aztán folytatom otthon, mosás, takarítás, vacsorafőzés, tv- zés, tanulás... És másnap minden kezdődik elölről. LELTÁR így védekezett az „elszámoltatás” ellen az egyik munkásasszony akit pihenő óráinak eltöltéséről faggattunk. Rajta kívül még 9 különféle foglalkozásbelit kérdeztünk meg, mivel tölti szabad idejét. Sokuk kezdte úgy, „nekem nincs szabad időm...” Hol érek én rá a tanulástól pihenni, olvasni, rádiózni, kérdezte vissza az egyik hivatali dolgozó. A vélemények azt mutatták, hogy a dolgozók többsége nem tartja külön számon szabad idejét, elmosódnak a határok. S ez részben jó, mert a „kötelező” tanulás, tv-né- zés, olvasás természetes elfoglaltság számukra. Másrészt érdemes nagyító alá venni a tényleges pihenőórákat, mert akad meddő időtöltés Is, sok embernél ez a jellemző. Három munkás, két paraszt, három értelmiségi, egy hivatalnok és egy kisiparos család szabadidő-leltárából nem lehet mindenkire érvényes következtetéseket levonni. Néhány észrevétel azonban közel állhat a tipikushoz. A három munkáscsalód szabad ideje így oszlott meg: 1 óra közlekedés a munkahelyre és visz- sza, fél óra bevásárlás, 2,5 óra takarítás, főzés, fűtés, hó>- zimunka. A valóságos pihenő órák megoszlása: a 4 órából 2 óra tanulás, rádiózás, tv-zés, kártyázás. MENTSÉGEK? 2 órával nem tudtak „elszámolni”. Ez alkalmi moziba- járással, szomszédolással, gyermekekkel való foglalkozással „helyettesíthető be”, 2 családnál, a 3-nál nem, mert sehová nem járnak, gyerekük nincs. A 3 parasztcsalád 4 óra szabad idővel nem tudott elszámolni, igaz közülük két család esti munkát is végez a háztáji gazdaságban. Mind a háromnak rádiója van, naponta egy, másfél óránál többet azonban nem hallgatják. Mivel töltik el az időt? Rendben találták. Később feljött a talajvíz. Nem jó a víz, de innen iszik a környék. Vagy messze a Marx térre járnak. Volna még itt egy kút az Északi temető mellett, a Pazonyi úton. De sokszor elromlik vagy elzárják, Pedig szívesen hozzájárulna a lakosság, hogy ebből igyon. A temetőben már kótaji vizet használnak. Nekünk még nem jutott. A gondok, a problémák Fenyvesvölgyinél összefolynak. Sokan mint tanácstagot, még többen mint népfronttitkárt keresik. Kisebb nagyobb panaszokkal, egyéni sérelmekkel. Ezek intézésében hívja segítségül Gabuiya Jánost, akivel együtt dolgozik a népfrontban is. És a kőműves mindig szívesen ad tanácsot, segítséget — Egymás mellett ülünk a tanácsüléseken. Igyekszünk segíteni a lakosságnak. Ez a feladatunk — mondja Gabuiya János. Búcsúzunk. Az asszonyka kikísér. Kezében lapát.. Söpri a havat a járdáról. Itt a szél erősebb, s állandóan tisztítani kell, mert behordja. Farkas Kálmán Horgolás, kötés, a férfiaknál barkácsolás. És beszélgetnek. A három értelmiségi „aktív” pihenése a legmeglepőbb. Az egyik pedagógus, a másik mérnök, a harmadik állatorvos. „Mentségükre” azt hozták fel; rendszeresen olvasnak, főleg szakmai folyóiratokat. És megnézik a tv műsorát. Szabad idejük azonban lényegesen kevesebb. Az egyik család 1 óra, a másik másfél, a harmadik egyetlen perc felett sem rendelkezik. Különösen az orvos és a pedagógus panaszkodott, hogy kevés a 24 óra. MINDEN PERC S amíg egyes családok lekötnek minden órát, sajnos még azt is, ami a pihenéshez szükséges lenne, vannak, akik nem tudnak mit kezdeni a szabad idejükkel. A hivatalnok család a rádióhallgatáson kivül semmi hasznos szórakozást nem talál szabad idejében. Kisgyerekük ápolása — szerintük mindén percüket elviszi. Ezenkívül mindketten tanulnak. A kisiparos 4 óra hasznos elfoglaltságot mutatott ki, melyben havonta 2 színház, 8 mozielőadás szerepel, s egy zenekari próba És a hobbyk: a tiz megkérdezett közül 6 hódol szenvedélyének, ketten vadásznak, ketten külföldiekkel leveleznek, egy bélyeg- gyűjtő, égy pedig népművészeti tárgyakat barkácsol. A Kisvárda részletes rendezési terve — amelyet január közepén tárgyalt a járási tanács vb. — már a várossá fejlődés alapját képezi. Elsőként azt rögzíti, hogy a jelenlegi községközpontot ót kell helyezni a Dimitrov utca és a Mártírok utca között nyitandó tömbbelsőbe. A Dimitrov és a Lenin utca találkozásának közeiében épülne meg Kisvárda legmagasabb épülete, a hatemeletes irodaház. Ehhez csatlakozik — a távlati tervszerint— az új járási művelődési ház és a mozi, az épületcsoporttól délre szálloda, áruház, étterem és üzletház kap helyet. A Mártírok utca vonaláig terjedő sáv részben parkosítva lesz, részben pedig gépkocsi-parkolóhelyet képeznek ki itt. Kultúrpark 1980-ra — ugyancsak a távlati tervek számításai szerint — Kisvárda népessége a jelenlegi 16 760-ról 20 400 főre emelkedik. En- hek megfelelően kell kialakítani a közintézményeket, mely azt jelenti, hogy a községi tanács is az új irodaházban lesz. Az fmsz irodái á Lenin utca és a Rózsa Ferenc utca sarkán létesítendő, szövetkezeti vendéglátóipari létesítményekhez kapcsolódó épületben lésznék. A Zrínyi tér északi részén három kútosz- lopos benzintöltő állomást építenek, míg a közfürdő j helyéül a várkörüli kultúr- parkot jelölték ki. Megszüntetik a mentőállomást a je- ( lenlegi helyén és azt az új j tíz „alany” közül heten tanulnak esti és levelező iskolában. A szabad idő ezek szerint így alakul: tanulás, rádiózás. tv-zés. Egy kis szigorúsággal azonban átlagosan 2 órával adósok maradnak. ennyi „üres” pihenéssel telik el. Átlagosan 4 percet töltenek újságolvasással, alig tíz percet könyvolvasással igen kevesen jutnak el színházba, hangversenyre. képzőművészeti kiállításokra A tíz megkérdezett közül nyolc még nem járt múzeumban, ellenben a tízből nyolc háromnál több külföldi országban járt az utóbbi 3 évben. „ADÓSOK“ Különböznek ezek a családok a szabad idő értelmezésében, felhasználásában, de ez nem elsősorban foglalkozásukból. munkakörükből ered. Megnyugtató, hogy a szabad idő nagy részét az iskolaszerű tanulás viszi el. De éppen, mert sokan tanulnak, annál nagyobb szükség lenne a még fennmaradó órák színes, változatos eltöltésére. Sok embert „kényelmessé” tett a rádió, a tv — a tízből négynek Van tv-je — s úgy képzelik a művelődésüket házhoz hozzák, a rádió és a tv mindent pótolhat. Pedig ez nincs így. Külön figyelmet érdemel az értelmiségi dolgozók szabad ideje, hisz az említett esetekben nem a Sors csapása, hanem a mellékes munkák Is számításba Jönnek, s elapad a szabad idő. S akik „adósak” maradnak, önmaguknak maradnak azok. kórházhoz kapcsolva építik fel az anarcsi úton. A 17 munkahelyes szakorvosi rendelőintézet a Lenin utca és a Somogyi Béla út sarkán létesül majd a rendezési terv szerint, Ezenkívül a község északi részén,. a Petőfi és a Dimitrov út között 16 tantermes általános iskola, 60 férőhelyes bölcsőde és 100 férőhelyes óvoda létesítése válik szükségessé. Ennek a hasonmása készül majd el í980-ig a Lenin és a Tompos utcai tömbbelsőben. Emeletes társasházak A jelenlegi igények és lehetőségek szerint az első ütemben a 353-as út két Oldalán lévő, földszintes családi házak építésére alkalmas telkek kiosztását kell elvégezni. A Lenin utcától keletre eső rész négylakásos, emeletes társasházakkal építhető be. A 472-es út új nyomvonalának kitűzése után — amely átmenetileg majd a 4-es főút forgalmának lebonyolítására is szolgál — megkezdhető a többszintes lakóházak építése. Terv szerint 936 korszerű, közművesített lakás épül meg a Lenin és a Tompos utcák között, melynek érdekében mintegy 61 lakást kell szanálni, lebontani. (a. #.) (Pg) Kisvárda — 1980-ig Hatemeletes irodaház—Új községközpont Ahol c>ak emeletes házak épülhetnek
