Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 20. szám

Parasztságunk a társadalom segítségével nagyobb feladótok megoldására képes

Dr. Fekszi István elvtárs felszólalása időszerű mezőgazdasági feladatokról a tiborszállási zárszámadó közgy űlésen

Zárszámadó közgyűlést r epei ez lek csütörtökön, a tiborszállási Új Élet Termelő- szövetkezetben, ahol többek között megjelent dr, Fekszi István, a megyei párt vb tagja, a megyei tanács vb elnöke, országgyűlési képviselő, Kovács Sándor, a mátészalkai járási pártbizottság első titkára, dr. Szabó József, a járási tanács vb elnöke, Kovács István, a megyei tanács vb mezőgazdasági-, és Sipos Béla, a megyei tanács vb felvásárlási osztályának vezetője. Úttörők köszöntötték a résztvevőket, majd Molnár Zoltán, a helybeli tanács vb elnöke nyitotta meg a zárszámadó közgyűlést, ezt követően Pólus Pál, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját a tsz elmúlt évi ,munkájáról.

Elmondotta: a 2023 holdas területen gazdálkodó szövetkezet 1965-ös terve reális volt, sajnos, a mostoha időjárás, valamint az ár- és belvíz számottevő terméskiesést okozott. A növény- és zöldségtermesz<- tésben mutatkozó mintegy 1 millió 800 ezer forintos kiesés pótlására jobban szervezték meg a munkát a gyümölcsösben, az állat- tenyésztésben, minek meg is lett az eredménye. A gyümölcsös a tervezettnél 1 millióval, az állattenyésztés pedig 600 ezer forinttal hozott többet a közösnek. Jelentős részük van a gazdálkodás sikerében a nyugdíjasoknak is, akik ösz- szesen 5 ezer munkaegységet teljesítettek. A gyümölcsösben 11 tagú brigád vállalkozott a szocialista cím elnyerésére, s ígéretűket teljesítették. A jó példának máris vannak követői: más munkaterületen is szervezik a szocialista brigádokat.

Szólt arról is az elnök, hogy újabb 421 ezer forinttal gyarapodott a közös vagyon, amely már eléri a 12 millió 926 ezer forintot, s ennek csupán a tíz százaléka a közép- és hosszú lejáratú hitel. 1965-ben gyümölcsből 2 millió 60 ezer volt a bevétel, terven felül — a kiesések pótlására — 176 darab hízósertést értékesítettek negyedmillióért. Hízómarhából a tervezettnél 30-cal többet adtak át a felvásárlóknak, ami újabb 200 ezer forint bevételhez juttatta a 251 családnak megélhetést nyújtó termelőszövetkezetet. Ezek által egy munkaegység 38 forintot ér, egy tagnak 14 ezer 688 forint, egy családnak pedig 15 140 forint a tsz-ből származó közvetlen átlagjövedelme. A nehéz termelési munkák közepette arra is szakítottak időt, hogy jelentős társadalmi munkával segítsék a régen óhajtott és most állami beruházásból készülő tsz bekötő út építését.

— Kiegyensúlyozott gazdálkodásunkat mutatja — mondta az elnök —, hogy 1965-ben pénzügyi nehézségünk egyszer sem volt, minden hónapban 15 forint előleget tudtunk adni a ledolgozott munkaegységek után a tagoknak.

Szólt arról, hogy az 1966- os év jelentős kedvezményeket, de ugyanilyen jelentős feladatokat hozott. A mezőgazdasági árrendezés önmagéban kevés: jól kell dolgozniuk, ha jövőre még jobb zárszámadást akarnak. Jól elő kell készíteniük a tavaszi munkák kezdését, gondoskodniuk kell a marhaállomány tbc-mentesítésé- ről, folytatni kell a jobb termelési feltételeket nyújtó 4,5 kilométeres bekötő út építését, időben végzett munkával szükséges javíta- | sí termelvényeik minősé-1

gét. Rövidesen megtartják a tervtárgyaló közgyűlést, ahol a tagok javaslatainak figyelembe vételével — rögzítik a gazdálkodás, a munkafegyelem, az anyagi érdekeltség fontos tennivalóit.

Ezután Szabó Sándor az ellenőrző bizottság jelentését ismertette az 1965-ös évben végzett vizsgálatokról, a munkafegyelem szilárdítására, a közös tulajdon védelmére hozott intézkedésekről, majd a két beszámoló felett megnyitották a vitát, melynek során felszólalt dr. Fekszi István elvtárs is. A hozzászólásokat követően a közgyűlés odaítélte a szocialista címet a gyümölcstermesztő brigádnak, akiket ebből az alkalomból jutalomban részesítettek.

Dr. Fekszi István a következőkkel kezdte felszólalását.

— Országszerte, megye- szerte a termelőszövetkezeti gazdaságok most tartják zárszámadó közgyűléseiket — kezdte beszédét Fekszi elvtárs. Ilyenkor kerül mérlegre a termelőszövetkezetek egész évi közös gazdasági, szervezeti és politikai tevékenysége, itt ismeri meg a tagság azt, hogy az elvégzett munkája után k.i milyen arányban részesül a megtermelt javakból.

Majd azzal folytatta, hogy államunk a kisparaszti gazdaságok átszervezése után sem hagyta magára termelőszövetkezetei nket; igyekezett rendelkezésükre bocsátani azokat a legszükségesebb eszközöket, amelyek a gazdaságok megszilárdításához, a kezdeti nehézségek leküzdéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

Az elmúlt évek során erősödött a termelőszövetkezeti parasztság ragaszkodása a közös gazdaságokhoz, szilárdult a munkafegyelem és nőtt a termelési kedv.

A második ötéves terv során jelentős beruházások történtek a szocialista mezőgazdaság megerősítésére. Megyénkben a saját erőből

és az állam segítségével végzett beruházások által egyre javul a szövetkezetek vagyoni helyzete. 1961-hez képest Szabolcs-Szatmárban a közös vagyon megduplázódott, s ma jelentősen meghaladja a hárommilliárd forintot.

— A második ötéves terv időszakában a tsz-ek közel egymilliárd forintot használtak fel építési célokra: tizenkétezer szarvasmarha, 50 ezer juhférőhely építését 300 ezer baromfi és közel 50 ezer juhférőehly építését valósítottuk meg, s 1962-től 1985-ig tizenegyezerötszáz hold dohány termésének befogadására alkalmas do- hánypajtateret építettünk. Ugyancsak

a második ötéves tervben 37 ezer hold területet tettünk öntözhető- vé, s megtízszereztük a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő traktorok számát, amely ma már eléri a háromezret. Szólt a továbbiakban arról, hogy számottevő az a beruházás is, amit a szőlő- és gyümölcstelepítések tekintetében végeztünk: 1960 óta 26 ezer hold vegyesgyümölcsöst és 1600 hold szőlőt telepítettek a megyében, úgy, hogy mód nyűt a korszerű nagyüzemi gyümölcs- termesztésre.

A megye jelenlegi gyümölcsterülete meghaladja az 50 ezer holdat. A következő években termőre forduló gyümölcsösök termésével 1970-re a megye télialma- termelése eléri a 28 ezer vagont. Ez megkívánja, hogy a harmadik ötéves tervben nagyobb figyelmet fordítsunk a járulékos beruházások megvalósítására. Elmondta:

jelentősen növekedett az elmúlt években az egy hold területre jutó mű- trágyafelhasználás, amely tavaly már 150 kilogramm volt.

Ez a szám a harmadik ötéves terv sorén megkétszereződik. Vázolta a továbbiakban, miként növekedett az egy dolgozó tagra jutó jövedelem a termelőszövetkezetekben, majd így folytatta:

— A fejlődés nem jelenti azt, hogy gazdaságii intézkedéseinkben, a gazdaságok irányításában, a közös vagyon védelmében, a munkához való jobb viszony kialakításában már mindent megtettünk, de jelenti azt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás keretei között termelőszövetkezeti parasztságunk megélhetési lehetőségei állandóan javulnak. Az eredmények alapja az. hogy

parasztságunk alapvetően egyetért pártunk és kormányunk gazdaságpolitikai intézkedéseivel és munkájával támogatja azok gyakorlati megvalósítását.

Miután elmondta, hogy az átszervezés óta parasztságunk nagy tapasztalatokat szerzett a nagyüzemi gazdálkodásban, hogy mind többen kapcsolódnak be a szakmunkásképzésbe, az elmúlt gazdasági év rendkívüli nehézségeiről szólt. Arról, hogy a természeti, időjárási viszonyok miatt nagy terület maradt vetetlenül, az esőzések hatására közel 50 ezer holdon jelentkezett belvíz, árvíz, s hogy mindezek együttesen megyénkben mintegy 300 millió forintos bevételkiesést okoztak. Szólt parasztságunk, a termelő- szövetkezetek többségének helytállásáról, a csengeri kezdeményezés kedvező hatásáról a károk pótlásában, amelyre a tiborszállási termelőszövetkezetben is szép példát lehet találni. Igaz a többletbevételek nem fedezik a növénytermesztés kieséseit, de jelentősen enyhítik a gondokat.

— Az önök szövetkezetének példája is bizonyítja, hogy a közös munka által nagyüzemi gazdaságainkban még igen komoly lehetőségek vannak a termelés növelésére, a tagság jövedelmének emelésére.

A továbbiakban azokról a kormányintézkedésekről szélt, amelyek az ár és belvízkárok pótlását segítették, csökkentették a száj- és körömfájás okozta veszteségekét.

— Államunk megértését és segítőkészségét bizonyítják azok az intézkedések is, amelyek a közelmúltban izületiek több fontos mező- 'azdasági termék felvásáriá- ■1 árának emelésére.

Az árintézkedések hatására parasztságunk bevétele jelentősen növekszik. érdemesebb lesz jól gazdálkodni, többet adni az országnak.

Kormányintézkedésre javul majd a beteg és több- gyermekes tsz-tagok helyzete, tsz-parasztságunk egészségügyi ellátása. Ezek az intézkedések július 1-től kerülnek bevezetésre.

Kitért az előadó arra, hogy a mezőgazdasági árak rendezésével lehetőséa nyílik az elhasználódó állóeszközök saját erőből történő pótlására, mely által erősödnek az önálló gazdálkodás vonásai a tsz-ekben. Ez viszont nagyobb felelősséget is ró i termelőszövetkezetek vezetőire, tagjaira, a termelési tervek készítésében, azok végrehajtásában. Az 1966-ban kezdődött harmadik ötéves terv során parasztságunknak nagyobb figyelmet kell ford''tania a gazdaságok területén meglévő rejtett tartalékok feltárására, a meglévő lehetőségek jobb kihasználására.

Ez közvetlenül összefügg az erő- és munkagépek jobb kihasználásával, az öntöző- berendezések szakszerű üzemeltetésével, a takarékos takarmánygazdálkodással, a termelési költségek csökkentésével, az új agrotechnikai qü árások bátor alkalmazásával, a talajerő pótlásával.

— A párt- és az állami szervek igyekeznek minden segítséget megadni a jövőben is a tsz-ek önállóságához, melynek ellenében a termelőszövetkezetek tagságának — a saját és népgazdaság javára — állandóan fokoznia kell a terméseredményeket, javítani a termékek és termelvények minőségét, eleget kell tenni az exportkötelességeknek.

Ezután a szövetkezeti demokrácia érvényesítésének fontosságáról beszélt, arról, hogy

a szövetkezet minden tagja egyenrangú tulajdonosa a tsz-nek. de a jogok kötelességekkel párosulnak.

Nem szabad megengedni, hogy egyes rendbontók a szövetkezeti demokráciára hivatkozva megsértsék a szövetkezet közgyűlése által elfogadott határozatokat es kivételes jogokat követeljeMind nagyobb részt vállalnak a munkából a gépek. Ezeket a special gabonafúvókat a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Gépjavító vIHíaiat szakeiöíierei készítik a mezőgazdaságnak.

Sok és jó szakemberre van szükség a szövetkezetekben. Az ajaki Búzakalász Tsz ifjú szerelői már vetőgépet javítanak.

nek maguknak. A szövetkezet tagságának és vezetőségének fel kell lépnie a közös vagyon megkárosítóival szemben.

— Az 1966-os év új tervidőszak első esztendeje. A mezőgazdaság sajátosságából adódik, hogy egy új gazdasági év megalapozása, az előző év betakarítási, vetési, szántási és trágyázási munkáinak a függvénye. Nem sikerült maradéktalanul végrehajtani az elmúlt évben az őszi mélyszántást a belvizek móatt. Jelenleg öthatezer hold őszi gabonavetés van víz alatt, s a napokban lehullott nagymennyiségű hó az olvadáskor tovább növeli majd a belvízveszélyt.

Már most fel kell készülni azokra a feladatokra. amelyek a kiía- vaszodás kezdetén jelentkeznek.

Javasoljuk ezért, hogy a gépek gondos karbantartásával, a víz eltávolítására alkalmas öntözőgépek készenlétbe helyezésével készüljenek fel a termelőszövetkezetek a veszély elhárítására. mindenütt gondoskodjanak arról, hogy az első tavaszi munkanapra üzemképesek legyenek a gépek, a munkaeszközök.

Elmondta: hasonlóan fontos a tavaszi munkák jó megszervezése, az őszi kenyérgabona-vetések ápolása amelyhez a szükséges mí- trágyamennyiséget már

most biztosítani kell. A vegyszeres gyomirtás elvégzése a gabonatermesztés szempontjából most rendkívüli jelentőségű. Ezért ajánlatos a gyomirtással egyi dobén a karbamidos lombtrágyázást is elvégezni. Örvendetes, hogy egyre jobban kibontakozik a szocialista brigádmozgalom mezőgazdaságunkban is. Az eredmények fokozása érdekében szükséges e fejlettebb versenyforma felkarolása, segítése. Szólt arról is. hogy az átszervezés óta fokozatod elöregedés mutatkozik termelőszövetkezeteinkben. a fiatalok jelentős része elvándorol a faluból. Meg kell találni a modot arra, — mondotta, hogy fiataljaink minél nagyobb számban maradjanak szülőfalujukban, s váljanak a termelőszövetkezeti munka mestereivé. Javasoljuk, hogy a községi és termelőszövetkezeti vezetők anyagi vonatkozásban is adjanak meg minden segítséget a falusi fiataloknak.

Ezt követően a helyes anyagi ösztönzés kialakításáról szólva elmondta: a

párt- és a tanács megyei végrehajtó bizottsága elfogadta a főbb irányelveket, amelyekben javasolja a prémiumrendszer módosítását, illetve annak kiegészítését. Ahol a vezetés politikailag és szakmailag jó, alkalmazzák a pénzbeni munkadíjazást. hiszen ez. a forma a jövőben el fog terjedni, mert ez felel meg legjobban a szocialista elosztás elveinek. Az anyagi ösztönzéseket a tervekben rögzíteni kel] és a jóváhagyott határozatokat a tsz-vezetők, a brigádvezetők rendelkezésére kell bocsátani. Szólt a továbbiakban a háztáji gazdaságok árutermeléséről, amelyet államunk már hitelakcióval is támogat:

szövetkezeteink is segítsék a háztáji lehetőségek minél iohb kihasználását.

— Ha az elmúlt gazdasági évet neiri is sikerült úgy lezárni, mint ahogy azt terveztük. szövetkezeti mozgalmunk 1965-ben is nagy lépést tett előre, újabb tapasztalatokra tett szert a gazdálkodásban, a vezetésben.

Ez évi munkánk végzése közben az vezéreljen bennünket, hogy parasztságunk ma már egész társadalmunk segítségét élvezi, s így nagyobb feladatokra is képes.

A párt megyei bizottsága és a megyei tanács bízik abban, hogy megyénk egész szövetkezeti parasztsága megérti pártunk és kormányunk intézkedéseit, határozatait és támogatni fogja agrárpolitikánk végrehajtását