Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-04 / 2. szám
xxm. évfolyam, 2. szám ÁRA: 50 fillér 1966. JANüAH 4 KEDD Fehér Lajos beszéde időszerű belpolitikai kérdésekről a GödöiJőt várossá nyilvánító ünnepségen A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata Gödöllő községet január elsejével járási jogú várossá nyilvánította, az ország 64. varosa tanácsának ünnepi alakuló ülését hétfőn az agráregyetem nagytermében rendezték meg. Az ünnepségen megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kiss Károly, a nép- jztarsasag Elnöki Tanácsának titkára, Tausz János Leikereskedelmi miniszter, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Dallos Ferenc, a Miniszertanács tanácsszeriek osztályának vezetője, valamint a Földművelés- ügyi Minisztérium, a fővárosi tanács és a megye városainak képviselői. Az ünnepi ülést Varga Péter, a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Nemes István, a gödöllői városi pártbizottság titkára mondott beszédet, Ezután Fehér Lajos emelkedett szólásra. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét tolmácsolta az ünnepi tanácsülés részvevőinek, majd ismertette Gödöllő várossá minősítésének teltételeit. Ezután így folytatta: Kormányunk nagy figyelmet és számottevő anyagi eszközöket fordít v árosaink fejlődésére, a most befejeződött második ötéves tervben hu- sronötmilliárd forint értékű tanácsi beruházás és mintegy nyolcvanniilliárd forint értékű központi beruházás valósult meg városainkban. Ez idő alatt százezer lakás épült fel vidéki városainkban. Fehér Lajos ezután azokról a nagy horderejű intézkedésekről beszélt, amelyek a gazdálkodás javítását célozzák. A nyilvánosságra hozott intézkedések fő célja: ár- és bérrendszerünk olyan irányú változtatása, hogy jobban, hatékonyabban ösztönözzön a termelési feladatok megoldására, fejlődésünk gyorsítására, mind az iparban mind a mezőgazdaságban. Tehát fokozza a népgazdaság fejlődésének ütemét, s éjinek révén megteremti az életszínvonal gyorsabb emelkedésének alapját és fő feltételeit. Fehér Lajos szólt a gazdasági irányítás reformjánál; keretében a mezőgazdasági termelés ösztönzését célzó intézkedésekről, amelyek jelentős lépések a tér ni el őszöve tk ezeték önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtése utján. Ezután így. folytatta: Az egyes családokat különbözőképpen érintik ezek a változások. A nagyobb keresetű munkás- és alkalmazotti családok jelentős részé- nek kétségtelenül csökkenni fog a jövedelme A családok elég jelentős részénél az életszínvonalat növelő és csökkentő intézkedések lényegében kiegyenlítik egymást. Sok százezer alacsony keresetű fizikai dolgozó, építőipari munkás, ezenkívül a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók egyes kategóriái, a sok- gyermekes családok tízezrei azonban nagyobb jövedelemhez jutnak. A textilárcsökkenés, a béremelés, a családi pótlék emelése, az alacsony keresetű és sokgyermekes családok számára nemcsak kiegyenlíti azt, amit az élelmiszer áremelésén veszítenek, hanem még néhány százalékos életszinvonalemelkedést is eredményezni fog. — Kedvezően érintik az áremelések a mezőgazdaságot, s általában a paraszti népességet. Sokan nem értik viszont, miért volt erre szükség, s kifogásolják a parasztság „ilyen mérvű támogatását”. Elég sokan hozzáteszik azt is, hogy „lényegében a munkások fizetik meg a parasztok életszínvonalát". A pártnak, a kormánynak. és mindnyájunknak alapvető feladata őrködni azon, hogy a munkás—paraszt szövetséget ne veszé- 1 vezessék zavaró hatások, elosztási problémáik, jövedelmi viszonyok, pillanatnyi gazdasági érdekek. S ha vannak, valamilyen oknál fogva kialakultak ilyen gátló tényezők, azokat fokozatosan elhárítsuk. A két nagy termelő osztály baráti szövetségét jelenleg egy valóságos és egy vélt ellentmondás zavarja. Az egyiknek, a valóságos ellentmondásnak fő oka és forrása jelenlegi árszínvonalunkban van. Mezőgazdasági árrendszerünk ma már elavult. A mezőgazdasági termelésben használt iparcikkek ára pedig viszonylag magas. Az eddigi árak nagyon sok terméknek, különösen az állati termékeknek még az önköltségét sem fedezték. A húst és a tejet a szövetkezeti gazdaságok többsége ráfizetéssel termelte. — Fehér Lajos ezután a mezőgazdasági export növekedéseivel kapcsolatban elmondotta: nyugat-európai országokba irányuló exportunk csaknem fele mezőgazdasági termék, ezenbelül egész népgazdasági tőkés exportunk 21 százaléka a hús és élőárat. A szocialista országokból is nagy mennyiségű ipari anyagot é; gépet vásárolunk mezőgazdasági cikkekért. Ilyen körülmények között elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági termékeket — amelyek minősége kiváló és mindenben versenyképes a világpiacon — a lehető legnagyobb mennyiségben exportáljuk. A mezőgazdasági export révén nyert, devizáért több ségében olyan ipari nyersanyagot és felszerelést vásárolunk, amelyekre- a gyárak zavartalan működéséhez van szükség. A^ mai jelentős mezőgazdasági export nélkül nem tudnánk az elhatározott mértékben iparunkat feljeszteni, az ipari keresők egy részét pedig foglalkoztatni. Fehér Lajos röviden szólt azokról a nézetekről is, amelyek a városi lakosság körében a parasztság életszínvonaláról elterjedtek. Sokan tudniillik azt tartják, hogy ez jelenleg is „túlságosan magas”, s ezért ellenérzéssel fogadják a jelenlegi felvásárlási árintézkedéseket. Az ellenérzések a valóságos helyzet nem ismeréséből fakadnak. A szövetkezetek egy részében a dolgozó parasztságunk már ma is megtalálja számítását, valóban jól él. sőt jobban él, mint a magángazdálkodás éveiben. Ez azonban ma még — a kisebbség. Fehér Lajos itt számadatokkal bizonyította, hogy a többség jövedelme, valamint, a nyugdíj, öregségi segély és családi pótlék ősz- szege messze alatta marad az ipari dolgozókénak. A keresetben, a szociális juttatásokban meglévő jelentős különbsé- . gek idézik elő, hogy a fiatal munkaerő nem marad a falun. Az ország érdeke követeli, hogy megállítsuk a falu elnéptelenedését, kedvezőbb feltételeket teremtsünk a mezőgazda- sági termelés növeléséhez. A következő néhány esztendőben a jövedelemelosztás központi szabályozásánál egyik fő követendő irányelvünk az, hogy társadalmunk két alapvető osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak az életviszonyai úgy fejlődjenek, hogy eközben a parasztság életszínvonala fokozatosan közeledjék a munkásosztályéhoz. Ä közelítésben egy kis lépés, bár politikailag jelentős lépés az az elhatározott kormányintézkedés, hogy ez év júliusától kezdve a termelőszövetkezeti családoknál a családi pótlékra jogosult korhatárt 10 évről 14 évre felemelik, s a kétgyermekes családoknak is biztosítiák a 70 forintos családi pótlékot. — Pártunk, s kormányunk politikája eddig is mindig a nép és a dolgozók érdekeit szolgálta. s a mostani intézkedések sorozatával is a munkásosztály, az egész magyar nép érdekét kívánja előmozdítani. Arra kérem önöket, hogy munkahelyükön, baráti körükben, családjukban tegyenek meg mindent az intézkedések lényegének, össze'-"'égéseinek jó megértésére. A nagy tetszéssel fogadott felszólalás után a tanácsülés résztvevői megválasztották a városi tanács 13 tagú végrehajtó bizottságát, amelynek elnöke dr, Gyet- vai József lett Nagygyűlés a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága hétfőn a csepeli sportcsarnokban nagygyűlést rendezett a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének hetedik évfordulója alkalmából. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet többek között Nemes Dezső és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A himnuszok után Borbély Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára üdvözölte a nagygyűlés részvevőit, majd Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. — Nagy öröm számunkra, hogy Kuba hős népével, a földrajzilag hazánktól ugyan távoli, de szívünkhöz oly közeli ország népével együtt ünnepelhetjük szabadsága születésé- , nek hetedik évfordulóját — mondotta többek között Méhes Lajos, — majd rámutatott, hogy a Kubai Köztársaság, Latin-Ameri-L ka első szabad szocialista állama hosszú és küzdelmes utat tett meg a forradalom győzelméig, s ’ bár azóta hét esztendő telt el, a harc — ha más formában is — szinte egyetlen napig sem szünetelt. A legerősebb imperialista hatalom, az Egyesült Államok szomszédságában, a szocializmust építő kubai népnek szinte naponta kell szembenéznie az ugrásra kész agresszorral. Méhes Lajos ezután részletesen beszélt azokról az eredményekről, amelyet a Kubai Köztársaság az elmúlt hét év alatt mind gazdasági, mind kulturális téren elért. Majd arról szólt, hogy örvendetesen fejlődik Kuba szocialista ipara is. A forradalmi harc új fejezetét jelenti Kubában, hogy 1965-ben megalakulta Kommunista Párt Központi Bizottsága és 1966-ban a párt megtartja első kongresszusát. A kubai forradalom ma erősebb, mint bármikéi- volt. Ezután a nagygyűlés részvevőinek meleg ünneplése .közben Rafael Farinas Lumpuy, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője lépett a mikrofonhoz. A megemlékezésért köszönetét mondott a nagygyűlés rendezőinek és a csepeli dolgozók népes táborának. — Az elmúlt hét évben — mondotta többek között — népünk áldozatos munkával jelentős sikereket ért el új társadalmunké építésében* s megteremtette emberhez méltó életének alapjait. Felszámolta a sokéves gyarmati uralom, az imperializmus átkos örökségeit, s a bitorlóktól, a monopóliumok uraitól visszavette hazánk természeti kincseit, gazdasági függetlenségének alapját, s a testvéri népek, a nemzetközi szolidaritás segítségével rendre valóra váltja céljait. A barátainktól kapott támogatás a proletár nemzetköziség és szolidaritás egyik legszebb megnyilatkozása. Az- ünnepi beszédek elhangzása után a gyűlés az Internacionálé hagjaival ért veget. Az ünnepség második részében művészi műsor következett. Taskent (MTI); Ajub Khan pakisztáni elnök és Sasztri indiai miniszterelnök hétfőn Tas- kentbe érkezett, hogy részt vegyen a Szovjetunió által kezdeményezett békéltető tárgyalásokon. Az indiai és pakisztáni vendégeket a repülőtéren Koszigin szovjet miniszter- elnök fogadta. Rajta kívül az ünnepélyes fogadtatáson megjelent Gromiko külügyminiszter, Malinovszkij marsall honvédelmi minist tér, Szokolovszkij marsall, Firjubin külügyminiszterhelyettes, valamint több más személyiség. A hivatalos tárgyalások kedden kezdődnek az üzbég kormány székhelyén. Koszigin, a taskenti találkozó kezdeményezője a jelek szerint nemcsak a házigazda tisztét fogja betölteni, hanem aktívan részt vesz a megbeszéléseken, amelyek ilyen módon háromhatalmi csúcsértekezlet jellegét öltik. Lahorebói jelentik, hogy megkezdődött az indiai— pakisztáni katonai megbízottak tárgyalásai a két fél egyeségeinek a határról történő visszavonásáról. A találkozót Tuüo A Ma- rambio chilei dandártábornok, az ENSZ főtitkárának személyes megbízottja rendezte. A Pravda hétfői számában többi közölt megállapítja: „a szovjet kormány a béke érdekeitől és aTtól a törekvéstől vezérelvén, hogy közreműködjék az indiai és pakisztáni kapcsolatok megjavításában, felajánlotta jószolgálatait a konflitkus békés rendezése végett, A TASZSZ jelenti, hogy véleménye szerint az India és Pakisztán közötti békét szolgálná egy meg' nem támadási és barátsági szerződés, vagy valamely más megállapodás. Az AP pakisztáni hír- ügynökség jelentése szeri ni Ajub Khán elnök rádióbeszédében hangoztatta: „nyílt szívvel és őszintén akarjuk a két ország viszályának rendezését, de ez csak méltányos és igazságos rendezés lehet.” Hétfőn este Taskentben Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök megbeszélést folytatott Ajub Khan pakisztáni elnökkel. Ezt követően a szovjet kormányfő Sasztri indiai miniszterelnököt fogadta, akivel ugyancsak megbeszélést folytatott Az Indiai pakisztáni találkozóra az üzbég SZSZK fővárosába, Taskentbe érkezett Koszigin szovjet (m‘'-: zterclnök ól Gromiko külügyminiszter, hogy részt vegyen Sasztri és Ajub Khan találkozóján. Taskentben ma kezdődik a hármas csúcstalálkozó
