Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 18. szám
Építőiparunk a fejlődés útján Az 1965-ös tervév mérlegének elkészítését különös izgalommal várják a vállalat dolgozói és mindazok, akik számára nem közömbös az építőipar tervének alakulása. A mérleg feldolgozása most még folyik. Az előzetes adatok azonban már arról tanúskodnak, hogy az ÉM. Szabolcs megyei Építőipari Vállalat dolgozói az 1964. évi eredményeket megjavították. Nem tartoznak még a legjobbak közé, de a 98,6 százalékos terv- teljesítésben már megtalálható az erőfeszítés, amelyet a munkások és a vállalat műszaki dolgozói tettek a feladatok elvégzéséért. Nem egyszerűen tervet kellett a múlt évben végrehajtani. A II. ötéves terv végére értünk és egyben le kellett rakni a harmadik ötéves terv első évének alapjait. A második ötéves terv teljesítése nem kis feladat elé állította a vállalat dolgozóit. Hiszen az első év 90 építményével szemben a második évben már 176-ot kellett átadni. Az építőipar feladata minden évben jobban és jobban nőtt: 1963-ban már 287 épületen dolgoztak a szabolcsiak. A beruházások előkészítésében, a megnövekedett feladatok következtében fellépő szervezési hiányosságok miatt hullámvölgybe került a vállalat is. 1964-ben az egyre növekvő és csaknem nyolcvanmillióval magasabb terv miatt törés következett be. Mindössze 151 építményt tudtak befejezni. A múlt évben tehát bizonyítani kellett. Az 1964. decemberi határozat és a februári KB. határozat megmutatta a kivezető utat. Jelentősen javult a beruházások előkészítése. A megkezdett beruházások befejezésére összpontosították erejüket. Az áthúzódás aránya az 1961-es 17 százalékkal szemben 1965-ben már 2.8 százalékra csökkent. Az előző évhez viszonyított fejlődés már meghaladta a száz százalékot, az ötéves terv első évéhez viszonyítva pedig több mint 55 százalék, kai értek el jobb eredményt. Ebben az évben újabb húszmillió forinttal nő a vállalat termelési értéke. A tél még uralkodik az építőipari munkahelyeken. Ez a kényszerű pihenő arra legyen jó, hogy összegezzük lehetőségeinket. Az új gazdasági évben a vállalat nagyobb önállóságot kap, hiszen a tervfejezetek között a munkaügyi tervben a béralap az egyetlen kötött szám. A felelősség azonban természetesen nem kisebb, hanem nagyobb. Sok olyan összefüggést, amit korábban felülről kötöttnek adtak, most csak számítási alapként bírálnak el. Az első lépés, talán a legfontosabb, az első negyedévi terv teljesítésének jó előkészítése. Az első negyed jó vagy rossz alakulása nagyban befolyásolja egész évi eredményünket. Hogy e követelményeknek eleget tegyünk, mindenkivel meg kell beszélni a feladatát. Erre most alkalmasak lesznek a termelési tanácskozások. Az építőiparban dolgozók megértik a rájuk váró feladatokat. A kormány által napvilágot látott bérrendezések most is a termelő- munka megbecsülését hangsúlyozzák. Nem mindegy azonban, hogyan élünk ezekkel a lehetőségekkel. A vállalat termelékenységi terve a múlt évitől 0,7 százalékkal kíván többet. A termelékenység emelésének tartalékát, a folyamatos építésszervezést a gyakorlatban kell élővé tenni. Tökéletesebb szervezési módszereket kell alkalmazni olyan helyeken is, ahol nem any- nyira adottak a körülmények, mint például a nyíregyházi északi alközpontban. Az építőipari munkással történt beszélgetés eredménye nem maradhat el. V. J. Új út Bulla giest—Ny s reg j háza között Az idén mintegy 90 millió forint értékű út- és hídépítési munkálatokat végez megyénkben a Nyíregyházi Közúti Üzemi Vállalat. Az idei útépítések közül a legjelentősebb munkálat a 4. számú főközlekedési út — a Záhony—Debrecen—Budapest út — újjáépítésének megkezdése lesz. A munka az Űjfehértó—Téglás közötti szakaszon indul, s erre mintegy 8—9 millió forintot költenek. Ennek a szakasznak az útszélesítése és vezetősávval való ellátása már kapcsolódik ahhoz az útépítéshez, amelyet a vállalat a jövő évben valósít meg: új nyomtávú utat építenek, Űjfehértó megkerülésével. A 4. számú főközlekedési út Nyíregyházán átmenő átkelési szakaszának teljes újjáépítését is elvégzik a Debreceni utcától a Kossuth téren át a Rákóczi utcáig bezárólag. A vidéki munkák közül kiemelkedő a Beregsurány— Fehérgyarmat közötti összekötő út építésének befejezése. Ez az útépítés az 1967- ben befejezésre kerülő kísari híd építéséhez kapcsolódik. I rigylem Elemér barátomat: mindent eltud intézni. Bevallom, kihasználom régi barátságunkat és minden ügyesbajos dolgomban hozzá fordulok. Sohasem hagyott cserben. Még a nyáron történt, nem tudtam rendszeresen jéghez jutni. Elemér legyintett: — Ne törődj vele. A jőlehűtő jó barátom. Pontosan kaptam a jeget. Nemsokára lakásjavítási, festési gondjaim akadtak. Nem tudtam terminust kapni. Elpanaszoltam Elemérnek, aki a kagylóhoz nyúlt és öt perc alatt elintézte. — A szövetkezet elnöke barátom — magyarázta. Itt járt két napra bécsi rokonam. Pont ezeken a napokon nem árultak téli- szalKmit a KÖZÉRT-ben. Elemér kurjantott: — A 9999. számú csemege vezetője jó komám. Egy óra múlva a hónom alatt himbálózott két rúd szalámi. Családom egyik tagja autót tartó. A fékje megbukott a vizsgán. Éppen pótvizsgára készült. Nosza Elemér! — A fékvizsgáló Nemzetközi Grémium elnöke barátom. A fék átcsúszott a pótvizsgán. Végül a zuglói álarcosbál tárgysorsjátékán élő csikót nyertem. Azt mondták, főképpen a lucernát szereti. Honnan szerezzek neki lucernást. Elemér öt perc alatt elintézte. Egészen a közelben kiutaltak egy félholdas lucernást, nem messze a Gundeltől. Magam is sokalltam Elemérnek ezt a széles körű kapcsolatét. Amikor sok mindenért hálálkodtam, meg is kérdeztem tőle: — Csodálatos, mennyi embert ismersz! Csodála450000 forinttal nő a szabolcsi egészségügy dolgozóinak havi bére A rendelkezés 2100 dolgozót érint — A hó végéig mindenki megkapja a béremelésről *zóló értesítést A kormányhatározat értelmében február elsejétől emelik az egyes kategóriába tartozó egészégügyi dolgozók bérét. A rendeletet csütörtök délelőtt a Móricz Zsig- mond filmszínházban ismertették a járási főorvosok, intézmények igazgatói, főkönyvelői és szakszervezeti titkárai előtt. Mint ismeretes, a bérrendezés országosan 56 ezer egészségügyi dolgozót érint, megyénkben több, mint kétezeregyszázat. A béremelés, — beleértve a gyógyszerészeket is, — havonta 450 ezer forintot jelent. A bérrendezés a magas és alacsony keresetűek közötti arányok javítását szolgálja, ugyanakkor segíti a beiskolázásokat is, vonzóbbá téve az egészségügyi pályát az érettségizett fiatalok előtt. Elsősorban érinti a rendelet a három műszakban dolgozó szakképzett középfokú ápolónővéreket, akik a kórházi munka egyik legnehezebb részét vállalják. A rendelkezés nem ad lehetőséget az egészségügyben dolgozó diplomások — orvosok, gyógyszerészek, mérnökök — fizetésének emelésére, viszont ügyeleti díjaikat olyan mértékben rendezik, hogy az arányban van a felelősségteljes munkával. Az ügyeleti díjak megközelítik az óradíják 50 százalékát. A béremelés mellett az évi átlagbér egyidejű felosztására is sor kerül, mely meg kben 1800 dolgozót érint. A három műszakban dolgozó ápolónővérek részére 20 százalékos a béralapnövekedés fejenként átlagosan 250 forint többletkcresetet jelent. A mentőápolók, szülésznők, szociális otthonban, állami gyermekintézményben három műszakban dolgozóknál a már korábban megadott munkahelyi pótlék mellett további 200 forint az emelkedés. A szakképzett közegészségügyi ellenőrök részére 140, gondozóintézeti védőnők 130, területi szülésznők 50, gyógyszertári asszisztensek 100, a nem veto«, hogy mindenütt akad protekciód. Elemér széttárta a karjait. — Nincs ebben semmi csoda, öregem. Minden ügyedet az én Roska Tóni barátom intézte el. _ 7? — Nyáron főlehütö volt a jéggyárban. Csakhamar átkerült egy lakásjavító szövetkezetbe. Onnan átment vezetőnek a csemegéhez, majd nemsokára a Fékvizsgáló Gremium elnöke lett. Most pedig, két hete a fővárosi lucernások főintézője. Nincs valami dolgod a Nyulászóextex- nél? Gondolkozz! Gondolkoztam. Nincs semmi dolgom. — Kár — sajnálkozott Elemér —, úgy hallom elsejétől Roska Tónit odahelyezték osztályvezetőnek. Stella Adorján zető beosztású műszaki szakmunkások 150, a bölcsődei gondozónők, körzeti ápolónők, rendelőintézeti, gondozóintézeti asszisztensek átlagosan 100 forint fizetés- emelést kapnak. Nem részesíthetők béremelésben a tanfolyamos nővérek és asszisztensek. Részükre a szakképesítés megszerzése után adható kezdő fizetés a kötelező bérkeretből. A fiatal orvosoknál nem két év, hanem hat hónap után szűnik meg a megkötöttség. Az ügyeleti díjak átlagosan két és félszeresére emelkednek. A szakképzett orvosok ügyeleti díja 100—130, a szakképzetlen orvosoké 80—100 forint. A műtősök 60, az egyéb szakképzett középkáderek 50, a szakképzetlenek pedig 40 forint ügyeleti díjat kapnak. Magasabb ügyeleti díjban részesíthető, aki központi összevont ügyeletet lát el, műtétes területen, például balesetes, vagy nagylétszámú osztályokon, nagy betegforgalom mellett teljesít szolgálatot. Ez terA termelőszövetkezeti demokrácia érvényesülését vizsgálta a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a bak- talórántházi, nyírbátori és a vásárosnaményi járás termelőszövetkezeteiben. Rendszeresen megtartották-e a közgyűléseket, küldöttgyűléseket, nem hoztak-e törvénysértő határozatokat? Vizsgálták a termelőszövetkezetekben létrehozott különféle bizottságok munkáját. ÖT KÖZSÉGBEN HATÁROZATKÉPTELENSÉG A jóváhagyott alapszabály minden termelőszövetkezetben háretnha vönként közgyűlés, kéthavon- ként pedig küldöttgyűlés megtartását írja elő. A vizsgált tsz-ekben általában eleget tettek ennek a követelménynek, kivételt csupán a tiszavidi, ilki, nyírkércsi, olcsvai és teremi tsz-ek képeznek, ahol a közgyűléseket határozat- képtelenség miatt nem tartották meg. A harminc napon belüli összehívásról sem gondoskodtak, holott az alapszabály ezt is rögzíti. A közgyűlést általában vezetőségi ülés előzte meg, ahol megtárgyalták a tag ság elé kerülő napirendi pontokat. Kivételt a nyír- bogdányi Rákóczi Termelő- szövetkezetben talált a NEB. Ebből következett, hogy a közgyűlés zavarossá vált, alaptalan vitatkozások követik egymást. A határozatok máshol sem elég világosok, túlságosan körülírtak, a jegyzőkönyvek többszöri áttanulmányozása szükséges megértésükhöz. Olyan eset is előfordult a máriapócsi Zöld Mező Tsz-ben, hogy a tagság kérte a közgyűlés ösz- szehívását, ennek azonban a vezetőség — teljesen szamészetesen csak utólagos felmérés alapján állapítható meg, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a személy ügyeleti díja havonta változhat a munkavégzés jeliege alapján. A gyógyszerészek ügyeleti díját a gyógyszertár forgalma és az ott dolgozó gyógyszerészek száma határozza meg. A megadott keret személyenkénti lebontását kollektív döntés alapján végzik. A besorolási jegyzőkönyvet az igazgató, főkönyvelő és az SZB-titkár írja alá. Az SZB-titkár csak az esetben írhatja alá, ha mindenben egyetért. Eltérés esetén a felsőbb szervek, így az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága, vagy az országos központ dönt. A munkát úgy szervezik meg, hogy január 31-ével bezárólag valamennyi érintett dolgozó kézhezkapja a remelésről szóló értesítést. B. F. bálytalanül — nem tett eleget. FELLEPNI A HANYAGOK ELLEN A közgyűlés hatái'ozatait a vezetőség általában végrehajtja, a határozatok ismertetése azonban nem történik mindig szabályosan. A nyírjákói Kossuth Termelőszövetkezetben a kiszabott büntetésekről szóló határozatot nem küldték ki a tagoknak, csak egyszerűen végrehajtották. A vizsgált tsz-ek vezetőségei foglalkoznak ugyan fegyelmi és kártérítési ügyekkel, de büntetéseket csak elvétve szabnak ki. A tagság jogosan várja el a vezetőségtől, hogy határozottabban lépjen fel a hanyag, nemtörődöm emberekkel szemben. A termelőszövetkezeti demokrácia és a kollektív vezetés érvényesüléséhez tartozik a különböző bizottságok működése is. A törvény az ellenőrző bizottságok háromévenkénti újraválasztását írja elő. A tsz-ek ezt megtartják«, sőt, plykor még gyakrabban cserélődnek a tagok. Megállapította a vizsgálat, hogy a bizottság összetétele az alapszabályba nem ütközik ugyan, de a feladat ellátására nem mindegyik alkalmas. A vezetőség sem segíti kellően őket, ezért van olyan ellenőrző bizottság, melynek egyáltalán nincs munka- programja. Előfordult, hogy programot készítettek ugyan de nem hajtották végre így a közgyűléseken csak arról számolhatnak be, hogy mit kellett volna elvégezniük. NEM ELÉG MEGHALLGATNI Fegyelmi bizottságok létrehozását a termelőszövetMeg jegy zés: Miért kevesebb ? A Nyírbátori Vegyesipari Ktsz-hez 17 község és a járás tanyavilága tartozik. A lakosság igényeinek kielégítésére — mint szerte a megyében — megszervezték a viszem-hozom szolgálatot. A ktsz az elmúlt évben nem teljesítette a lakosságszolgáltatási tervét. Nem azért, mintha a körzetben nem lett volna javítani való. hanem azért, mert az elgondolásnak megfelelően a községekben nem jelent meg hetenként a felvevőkocsi A szövetkezet ezt azzal indokolja, hogy a gépkocsit két és fél hónapig generáljavították és különben sem alkalmas arra. hogy fuvarozzon. Ezekután azt gondolhatnánk, hogy ebben az évben a hozom-viszem szolgálatot már jobban megszervezik. Az elgondolásra a tervszám cáfol rá. A ktsz tavaly 500 ezer forintos értékben végzett munkát a lakosságnak) 1966-ra már csak 350 ezer forint értékű szolgáltatást terveztek. Tudomásunk szerint a nyírbátori járásban nem csökken, de növekszik a szolgáltatási igény. A ktsz ezt figyelmen kívül hagyta. Pedig ezgrt hozták létre! kezeti törvény kötelezően nem írja elő. A vizsgált 21 tsz közül csupán hétnél találtak fegyelmi bizottságot. Viszont a termelőszövetkezetekben a szociális gondozás annyira kiszélesedett, intézményessé vált, hogy szociális bizottságokra mindenütt szükség van. Általában működnek is, de hiba, hogy inkább csak az idős és munkaképtelen tsz-tagok problémáival foglalkoznak, segélyezési ügyekben nemigen tesznek javaslatot a vezetőségnek és a közgyűlésnek. Van olyan tapasztalat, hogy a vezetők meghallgatják ugyan a tagok problémáit, panaszait, de az intézkedések nélkül maradnak. Az ilyen mulasztások rontják a vezetőség és a tagság kapcsolatát, elvtelen vitákra adnak okot. Gyakori, hogy a közös érdekkel szemben az egyéni célokat helyezik előtérbe. ló LEHETŐSÉG A ZÁRSZÁMADÁS Megkezdődtek a zárszámadó közgyűlések. A vezetőség az egész évi munkáról számol be a tagságnak. Az elért eredmények ismertetésén kívül a közgyűlések beszámolóit készítő vezetőségtől azt is várja a tagság, hogy őszintén beszéljék meg a közösséget érintő problémákat, s induljanak el a hibák kijavítása útján. Bogár Ferenc S. E. A NEB mogvizsgáHa Hogyan érvényesül a lerineíííszövefkezeii deinoliráeia Sokoldalú kapcsolat 1966 január 21.
