Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 18. szám

XXIII, ti Vt oLA AM, 18. SZAitt ARA: 50 filler 1866. JANUAR 81. FENTEK A ümiiztertanács ülése 4 munkaügyi intézkedések hatása, a jövedelemadó, a szállítási szerződések új rendszere és a polgári védelemmel kapcsolatos feladatok a kormány előtt Bz Olasz Szoc'aS'Sla Párt kiiiöllságénsh magprarszágt látogatása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meg­hallgatta és tudomásul vet­te a külkereskedelmi mi­niszter jelentését a KGST külkereskedelmi állandó bi­zottságának üléséről. Megvitatta és elfogadta a SZÖVOSZ elnökének a zöldség- és gyümölcs fel­vásárlásának eredményeiről, a lakosság ellátásának hely­zetéről és a teli ícioszuma tárolt készletekről szóló je­lentését. A munkaügyi miniszter ismertette a Munka Tör­vénykönyve módosításával kapcsolatos intézkedések ta­pasztalatait. A Miniszterta­nács a jelentést megvitatta és tudomásul vette. A Minisztertanács tavaly decemberi határozatának megfelelően a pénzügymi­niszter javaslatokat terjesz­tett elő a nagyobb jövede­lemmel rendelkező kisiparo­sok, kereskedők és szabad foglalkozásúak jövedelem- adójának emelésére. A kor­mány a javaslatokat meg­vitatta, elfogadta, s felha­talmazta a pénzügyiminisz­tert, hogy a szükséges intéz­kedéseket megtegye. A központi döntőbizottság es az Országos Tervhivatal elnökének közös előterjesz­tése alapján a kormány ren­deletet hozott a szállítási szerződések rendszerének új alapon történő rendezésére; ezzel összefüggésben az igazságügyminiszter előter­jesztése alapján úgy hatá­razott, hogy a Polgári Tör­vénykönyv tervszerződések­re vonatkozó egyes rendel­kezéseinek módosítására előterjesztést tesz az Elnö­ki Tanácsnak. A Minisztertanács a hon­védelmi miniszter előter­jesztése alapján — a honvé­delemről szóló 1960. évi törvény megfelelő rendelke­zéseinek végrehajtása cél­jából — határozatot hozott a polgári védelemmel kap­csolatos alapvető feladatok­ról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A munkaügyi miniszter­nek a kormány ülésén meg­tárgyalt jelentése — a töb­bi között — megállapítja, hogy a Munka Törvény- könyvét módosító intézke­dések — a Központi Bizott­ság 1964. decemberi határo­zatán alapuló más intézke­désekkel együtt — kedve­zően éreztették hatásukat, így például 1965. első ki­lenc hónapjában — 1964. azonos időszakához viszo­nyítva — egyharmadával kevesebb dolgozó mondott fel és egyötödével csökkent a munkahelyükről felmon­dás nélkül kilépők száma. Az adatok szerint a kilé­pők zöme változatlanul se­géd- és betanított munkás, közülük is leginkább a fia­talok és a rövid munkavi­szonnyal rendelkezők. A vállalatok többségénél 1965. első három negyed­évében csökkent az igazo­latlanul mulasztott munka napok száma, javult a munkafegyelem. A Minisztertanács az elő­terjesztés alapján kötelezte a minisztereket, hogy to­vábbra is megkülönbözte­tett gondot fordítsanak a Munka Törvénykönyve ren­delkezéseinek betartására, a végrehajtás rendszeres el­lenőriztetésére. ★ A kisiparosok, a .magán- kereskedők és a szabad foglalkozásúak általános jö­vedelemadójáról szóló kor­mányrendelet mérsékeli a kisebb jövedelműek adóját, viszont emeli a progresszió mértékét a nagyobb jöve­delmű kisiparosoknál és magánkereskedőknél. A javító-szolgáltató tevé­kenységet folytatók adó­átalány tételei nem változ­nak. Az általános jövedelem­adón felül alkalmazottan­ként havi 500 forint téte­les adót is kötelesek fizet­ni azok az adófizetők, akik alkalmazottat foglalkoz­tatnak. Ez a külön adó nem terheli azokat, akik özvegyi, vagy gyámi jogon gyakorolják iparukat, vagy száz százalékosan csökkent munkaképességűek, a 65 éven felüli férfi, vagy 60 éven felüli nő adózókat, amennyiben csak egy alkal­mazottjuk van és adóköte­les tiszta jövedelmük az évi 36 000 forintot nem ha­ladja meg. A kormányrendelet szabá­lyozza a különböző adóked­vezményeket is. így például maximálisan évi 1000 forint adókedvezményben részesül­hetnek azok, akik ipari ta­nulót foglalkoztatnak, továb­bá a csökkent munkaképes­ségűek. Az adókivetési utasítás in­tézkedik a tényleges jöve­delmeknek megfelelő adóbe­vallások biztosításáról, az ezt elősegítő bizonylati fegye­lem (könyvvezetési kötele­zettség, stb.) megszilárdítá­sáról. A fuvarozási engedéllyel nem rendelkező, mezőgazda- sági ingatlant nem használó személyek a tulajdonukban lévő lovak után a korábban megállapított lóadó tételek­nek a kétszeresét fizetik. A kormánytól kapott fel­hatalmazás alapján a pénz­ügyminiszter egyidejűleg módosította a levonásos rendszerben fizetendő adóra vonatkozó rendelkezéseket az adótételek változatlanul ha­gyása mellett. A szabályo­zás szerint az év végen összesítik azoknak a szelle­mi szabadfoglalkozású dol­gozóknak (írók, zeneszerzők, művészek, stb.) a jövedel­mét, akik tiszteletdíjukat különböző helyekről veszik fel, hogy ennek alapján tényleges összes jövedelmük arányában állapítsák meg adójukat. A kisebb jövedel­mek — így például az 500 forintot meg nem haladó ki­fizetések — nem kerülnek összesítésre az adózás szem­pontjából. A szállítási szerződési rendszer reformjára vonat­/ kozó kormányrendelet azok­nak az intézkedéseknek a sorába tartozik, amelyek a gazdasági irányítás új rendszerének fokozatos be­vezetését szolgálják. Az új jogi rendezés feloldja az ed­digi merev tervhez kötöttsé­get, s lehetőséget ad arra, hogy a termelés jobban al­kalmazkodjék a valóságos és változó szükségletekhez. Az Országos Tervhivatal elnöke — az érdekelt fel­ügyeleti szervek meghallga­tása után — meghatározhat­ja azokat a termékeket, ame­lyekre a szállító köteles szer­ződést kötni. A gazdasági irányítás új rendszerének megfelelően arra kell törekedni, hogy a szerződéskötések kényszertől mentesen, kereskedelmi esz­közökkel alakuljanak ki. Az új rendelet éppen ezért lehetőségeket teremt egyszerűbb szerződési for­mák alkalmazására. Az új intézkedések szerint a szerződéskötések időpontját és időszakát a jövőben nem a tervidőszakok, hanem a szükségletek kielégítésének tényleges érdekei határozzák meg. Az új rendelkezés a ter­mékek minőségének fokozot­tabb biztosítását is szolgálja, például ebben az irányban hatnak az új jogszabály jótállásra vonatkozó előírá­sai is. A kormányrendelet rend­szerezi, elvileg egységesebbé, szigorúbbá — ugyanakkor a gyakorlatban differenciáltab­bá teszi a szerződésszegésből eredő jogi következménye­ket. Általánosan megszigo­rítja á felelősségi szabályo­kat, így például intézkedik a kötbérkulcsok emeléséről. Más vonatkozásokban vi­szont a felelősségi rendszert rugalmasabbá teszi, hogy ne­velő és megelőző hatása job- [ ban érvényesüljön. Az új rendelet a helyes irányú ösztönzés fokozása érdekében azt is tartalmaz­za, hogy mentesül a kötbér- fizetés alól az, aki a hibás terméket még a teljesítési határidő előtt kijavítja. Az új rendelet 1966. szep­tember hó 1-én lép hatály­ba. ★ A polgári védelemről most elfogadott kormányhatározat a korszerű követelmények­nek megfelelően rögzíti az alapvető polgári védelmi fel­adatokat. Ezek között említi a lakosság — támadó fegy­verek hatása elleni — egyé­ni és kollektív védekezésre történő felkészítését, ellátá­sát a szükséges védőeszkö­zökkel, életvédelmi létesít­mények létrehozását, az anyagi javak és eszközök, valamint a különleges érté­kű vagyontárgyak (kulturá­lis értékek, műkincsek, stb.) védelmét, az ország la­kossága megbízható, gyors riasztásának és tájékoztatá­sának megszervezését, a mentési és az ezzel össze­függő egyéb feladatok ellátá­sának rendjét. Meghatározza, hogy a védekezésre történő felkészülésben — és szükség esetén a végrehajtásban — az állami szerveknek, a szö­vetkezeteknek és a társadal­mi szervezetek irányító szerveinek milyen általános és különleges feladatai van­nak. Rögzíti a különböző feladatok végrehajtásában érdekelt szervek között az irányítás és a felelősség kér­dését, s az eddigi tapaszta­latok figyelembe vételével újból szabályozza a polgári védelemmel kapcsolatos anyagi és pénzügyi tervezés, ellátás rendjét. Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására 1966. január 16—20 között, az Olasz Szocialista Párt küldöttségéként hazánkban tartózkodott Francesco De Martino, az Olasz Szocialista Párt főtitkára és Paolo Vit- torelli szenátor. A küldöttség megbeszélé­seket folytatott Kádár Já­nossal, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárával, Szirmai Istvánnal és Ko­mócsin Zoltánnal, a Politi­kai Bizottság tagjaival, a Központi Bizottság titkárai­val, Nyers Rezsővel, a Poli­tikai Bizottság póttagjával, a Központi Bizottság titkárá­val és Péter János külügy­miniszterrel. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Biszku Bélá­nak, az MSZMP Politikai Bizottság tagjának, a Köz­Csütörtökön a hajnali órákban Budapestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amely részt vesz a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság pénte­ken kezdődő kongresszusán. A küldöttséget J. V. Sikin, a Szovjetunió népi ellenőrző bizottságának elnökhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Az őszinte légkörben le­folytatott megbeszéléseken a két párt képviselői eszme­cserét folytattak a pártjai­kat kölcsönösen érdeklő kér­désekről, a nemzetközi hely­zet időszerű problémáiról, valamint a Magyar Népköz- társaság és Olaszország ál­lamközi kapcsolatairól. Szirmai István, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra január 19-én vacsorát adott a vendégek tiszteleté­re, amelyen részt vett Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. ponti Bizottság titkárának vezetésével küldöttség utazott az Olasz Kommunista Párt XI. kongresszüsára. A kül­döttség tagja: Szurdi István, az MSZMP KB titkára. Társaság elnökségének tagja vezeti, tagjai: L. K. Kudra- javeeva, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság belorusz ta­gozatának elnökhelyettese, a Minszki Városi Tanács népművelési osztályának ve­zetője és F. 1. Oszkolkov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság felelős titkára. Havazás, hófúvások a megye északi, keleti részén Óráról órára változik a helyzet A szeszélyes időjárás miatt szinte óráról órára változnak az útviszonyok megyénkben. Szerda délután például már csak a 41-es fő- közlekedési és néhány össze­kötő úton volt hóakadály. Sajnos, éjjel tovább rom­lott a helyzet, s 32 összekötő és bekötő út vált járhatat­lanná. A vásárosnaményi út Napkor—Af>agy közötti ré­szén megszüntették az aka­dályt. s újabb keletkezett Rohod és Vásárosnamény között. Az utakon 164 kilomé­ternyi hótorlasz volt, ami miatt természetesen ettől sokkal nagyobb útszakasz volt elzárva. Legkorábban a 41-es utat tisztították meg, egy hóeke Vásárosnamény, a másik Nyíregyháza felől igyekezett az akadályokat mielőbb megszüntetni. így napközben valamennyi főközlekedési út járhatóvá vált. Megkezdték a többi utak tisztítását is. Ez azonban estig sem ho­zott sok eredményt, mert napközben újra behordta a szél. A Tiszatelek—Kisvárda közötti utat például kétszer tisztították meg, s mégis jár­hatatlan, mert újabb hófú­vások keletkeztek rajta. Nyíregyháza környékén napközben csak gyengébb légmozgás volt. A megye északi és ke­leti részén erős északi szél fújt, s a déli órák­ban Mátészalka és Fe­hérgyarmat környékén megindult a havazás is. A megyei közúti igazgatóság hóekéi, hómarói állandóan munkában vannak, az ered­ményi azonban az időjárás erősen befolyásolja. Az Autóközlekedési Válla­lat a személyforgalmat csak igen nagy nehézségekkel tudja fenntartani. A hóaka­dályok miatt az aporligeti járatot szerdán este Nyír­egyházáról ki sem indítot­ták. Csütörtökön egyáltalán nem érkezett be a besz­tercei, mátészalkai autó­busz. A kálmánházi 115 perces, a tiszadobi járat 80 perces késéssel ért a megye szék­helyére. Nyírtura—Sényő fe­lé elment egy autóbusz Nyír­egyházáról, de másfél óra múlva visszatért, mert nem tudta áttörni a hóakadályt. Csak fokozza a nehézséget, hogy nyolc járattal nem tud­ják a pótkocsit közle­kedtetni, a túlterhelt ko­csik pedig a rossz út­viszonyok következtében gyakran meghibásod­nak. Szerdán 5—6 kocsi szorult napközben javításra, tarta­lékban pedig mindössze két kocsi volt. A vállalat dol­gozói minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a forgal­mat minél kisebb zökkenők­kel bonyolítsák le. Nefn raj­tuk múlik, ha ez nem min­dig sikerül. A földművesszö­vetkezetek nagy tartalékok­kal készültek fel a télre. Csak a kenyérellátás okoz gondot, de kisebb késések­kel eddig ezt is megkapják a községek. Nyíregyháza környékére autókkal ki tud­ták szállítani. Alkalmi eszközökkel, lovasfogatokkal, vonta­tókkal szállítják el a friss sütőipari terméke­ket a megye más terü­leteire is. A kisvárdai körzetben is­mét előszedték a szánokat, s a hófúvásos útszakaszokat kikerülve a havas földeken járnak. Mándok körzetében szükség esetén még a lánc­talpasokat és vontatókat is igénybe veszik, hogy a ke­nyeret eljuttassák a közsé­gekbe. Hódi Laszlé Magyar kuldoHség utazóit az Olasz Honim un ista Párt XI. kongresszusára Hazánkba érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom