Kelet-Magyarország, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-20 / 17. szám

A világ sportja sorokban Melbourne: Ron Clarke Geelongban, Melbournetól nem messze rendezett ver­senyen az 5000 méteres sík­futásban megdöntötte a szovjet Kuc által még 1956- ban az olimpián felállított ausztrál csúcsot. Clarke ide­je 13:31.2 perc volt. A régi csúcs: 13:39.6 perc. Utrecht: A kétszeres világ es olimpiai bajnok cselgán­csáéról Anton Geesinkről, szülővárosában, Utrechtben utcát neveztek el. Santiago: Fernando Riera chilei edző elfogadta a por­tugál Benfica elnökségének ajánlatát, s rövidesen átve­szi a portugál csapat edzé­sének vezetését. Riera az utóbbi hetekben svájci, fran- na es uruguayi meghíváso­kat utasított vissza, most | viszont a portugálokét még’s elfogadta. A kiváló edző egyszer már volt a Benfica szakvezetője. Becs: Az osztrák kor­mány kedden este ismét, és most már véglegesen vissza­utasította Becs város főpol­gármesterének azon javasla­tát, hogy nyújtson anyagi támogatást az 1972. évi nyá­ri olimpia megrendezéséhez. K.b. 220 millió dollárnak megfelelő schillingről lett Volna szó. A kormány az ügyet egy hét leforgása alatt négyszer tárgyalta, s kedden mondta ki a végső elutasí­tást. Az osztrák olimpiai bi­zottság már el is küldte a lemondást Laussanneba. Bern: A két alkalommal megrendezett Nemzetek Ku­pája helyett a jövőben — először 1966—68 között — a labdarúgó Európa-bajnok- sagert küzdenek a kontinens válogatott csapatai. (A Nem­zetek Kupáját, a Delaunay Kupát 1960-ban a Szovjet­unió, 1964-ben pedig Spa­nyolország nyerte). Az UEFA úgy határozott, hogy az EB-n nyo'g? selejtező cso­portba sorolják a résztvevő­ket. Kb. 26 ország indulásá­ra számítanak. A nyolc csoportban — oda-vissza alapon — körmérkőzéses formában alakul ki a sor­rend és a csoportelsők a ne­gyeddöntőtől kezdve kieséses rendszerben küzdenek a baj­noki címért. A bajnokság selejtező mérkőzései 1966 őszén kezdődnek. A labdarú­gó EB sorsolását február 23- án készítik el Bernben. Útlevelet kapott a Szajkó Az útirány Budapest — Béc$—Hága Szánkóverseny a Bocskai utcán A lovassportról hallva egyálaltán nem jut az em­ber eszébe a „téli" jelző. A lovasok azonban most, ja- nuárban legalább annyi időt foglalkoznak kedvenceikkel mint bármelyik más évszak­ban. — B zony, a lovakat nem lehet szegre akasztani — tréfálkozik Czifra József a Nyíregyházi Állami Gazda­ság sportkörének szakosz­tályvezetője. — Azok enni kér­nek, igénylik a gondoskodást a szeretetek És úgy vannak ok is, mint maguk a spor­tolok: nem lehet egyből a mely vízbe ugrani, leveze­tés alapozás, felkészülés kell nekik is. 13 verseny — kicsik a lóháton — A tavalyi év 13 ver­senye, 3 területi bajnoksá­ga már erőteljes fejlődésről tesz tanúbizonyságot. Kicska István ifi bajnokságot nyeri, a felnőtteknél Harman Mi­hály szerzett bajnoki érmet szakosztályunk színeiben. Létszámban is előreléptünk, főképpen az utánpótlás fej­lődik bíztatóan. Harminc­negyven kis srác van itt az edzéseken rendszeresen _a legkisebb Szappan László meg csak 13 éves, de már terv szerint dolgozik, ver­senyszerűen lovagol á szür­ke Domboson. A lányok is bekapcsolódnak már: hat női tagja van a szakosztály­nak: ezek közül Harman íren a legfiatalabb, alig múlt tíz és már versenyen is volt. „Különleges lovat akarok í“ Más eseményt is megtud­tunk 1965-ről. És ez jelen­tősen emeli a szakosztály eredményét: a nyíregyházi versenylovakat már nemzet­közileg is számon tartják. Mr. Bondy tavaly ismét el­jött Hollandiából, hogy szét­nézzen a nyíregyházi tele­pen. És volt is eredménv- két lovat vittek Hollandiá- ba, hármat pedig később Nyugat-Németországbd. Ez volt a tizenegyedik, három ev óta. És eddig nem val­lottak szégyent egyikkel sern — ezt bizonyítják a? ismételt érdeklődések. — Érdekes dolgot vettem észre a nyugati látogatóknál — magyarázza Cziíra Jó­zsef. Ami ’ tavaly nekik meg­tetszett, a Szajkó, a Ked­venc, a Fitos és a másik kettő is — szürke volt. So­kat törtem a fejem miért, hiszen voltak szép és jó lo­vaink más színben is, azok­nak sohasem kellett útleve­let kérni. Megkérdeztem. A válasz: ki figyel fel egy nyu­gati versenypályán egy pej­re, vagy egy deresre? A legcsalafintább: Csalogány Egy szép, sárga csikóra, a Csalogányra, s vele együtt 1965-re is, sokan visszaem­lékeznek majd a szakosz­tályból. Még Czifra József is, aki pedig húsz éve fog­lalkozik megszakítás nélkül versenyzéssel és lovakkal. De talán legfőképpen Pa- licz István, a szakosztály egyik legjobb lovasa. Vele sem történt még ilyen, hi­szen keményen ül a nyereg­ben, gyakorlott, ló nem fog ki rajta. Most mégis meg­történt: Csalogány hátáról röpke másfél óra alatt ti­zennégyszer került „rövid úton” a földre. Egy évig volt a szakosztály birioká­Vasárnap délelőtt: Városi gyorskorcsolya­verseny A Városi Testnevelési és Sportszövetség január 23-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a 2-es általános iskola pályáján bonyolítja le az 1966. évi városi gyors- korcsolyázó bajnokságot. A versenyre a helyszínen is lehet nevezni, nevezési díj nincs. A versenyen 6 év­től kezdődően korcsoporton­ként rendeznek küzdelme­ket, a korábbi évnek meg­felelő beosztásban. Az egyes kategóriák helyezettel díja­zásban részesülnek, s jogot nyernek a megyei bajnok­ságon való részvételre. A Nyíregyházi Spartacus közgyűlése A Nyíregyházi Spartacus SE vasárnap — január 23-án — délelőtt 10 órakor ren­dezi meg vezetőségválasz­tó közgyűlését a városi ta­nács nagytermében. A köz­gyűlésen az elnökség be­számolója és a számvizsgá­ló bizottság jelentése után hozzászólásokra kerül sor, majd a sportkör tagjai meg­választják az egyesület új vezetőségét. Ezek után az elmúlt évben elért csapat­díjakat osztják ki az egyes szakosztályok csapatainak. ban. Eleinte minden ment, ragyogóan tanult. Egyszer — hétfői nap volt, erre mindenki emlékszik — meg akarták ülni. Nem volt em­ber, akinek sikerült volna. Kocsiba fogták: rá feküdt a rúdra, nekiment a kerítés­nek — nem tudták meg­szoktatni. Mindig a huncut­ságot kereste és túljárt az eszükön. Egy év elteltével lemondtak róla, s az Acél utcai telepről a bakó kezére adták. De még most is hozzáteszik: emlékét sokáig megőrizzük. Két évtized legcsalafintább lova volt itt. A pihenő azonban véget ért, s a tél sem lenne igazi — mondják a lovasok — ha nem lenne valami téli lo­vascsemege. De ’esz, már megkezdték a felkészülést is: néhány hét múlva fogat­bírálattal egybekötött szán­kóversenyt rendeznek az orosi úton. A cél a Bocskai utcán iesz. És készülnek már a következőre is: a téli sportnapok keretében a nyíregyházi stadionban egy hasonló szánkóverseny- nyel mutatkoznak be a nyíregyházi lovasok. A ked­vencek valóban „nem ke­rültek a szegre” — még át­vitt értelemben sem. Marik Sándor D5nte!lstt a rangadén Szerdán három mérkőzést játszottak a jégkorong-baj­nokságért. Újpesti Dózsa— FTC 2:2 (0:0, 2:0, 0:2). Gól­ütők: Boróczi és Bálint, il­letve Schwalm és Horváth. A bajnokság végső kime­netele szempontjából döntő jelentőségű mérkőzés végig óriási küzdelmet hozott. S a bajnoki címért folyó küz­delem továbbra is nyílt. Bp. Előre—Bp. Spartacus 4:1 (0:0, 1:0, 3:1). Gólütők: Flandera (3), Szatmári, il­letve Lovcsányi. Alacsony színvonalú mérkőzés volt. A harmadik mérkőzésről lapzártáig nem kaptunk je­lentést. Bewervijk: A Bewervijk nemzetközi sakkverseny ha­todik fordulójában a két ma­gyar versenyző, Szabó és Bi- lek döntetlent ért el. Ered­mények: Szabó (magyar)— Filip (csehszlovák) döntet­len, Ivkov (jugoszláv)—Bi- lek (magyar) döntetlen. A verseny élcsoportjának állá­sa: Polugajevszki 5.5 pont, Ivkov 5 pont, Bilek, Sza­bó 4—4 pont. Sikasulós utakon A korcsolyázás története Az első korcsolya, amit az ember lábára kötött, csontból készült, pontosab­ban szarvasmarha, vagy ló sípcsontjából, illetve bordá­jából, amelyet élesre csi­szoltak Már a kőkorszak­ban ismerték, mint ezt szá­mos észak- és közép-európai lelet bizonyítja. Ilyen csont­korcsolyát csupán cölöp la­kóházak építményei közelé­ben találtak, amelyek — mint tudjuk — folyók mel­lett álltak. Télen, amikor befagyott a víz, a korcsolya lett a közlekedési eszköz. A futók tüskés bot segítségé­vel lökték magukat előre. Saxo Grammaticus, dán tör­ténetíró már a XII. szá­zadban említi a csontkor­csolyát, és a XV. század vé­géig találunk róla adatokat. Észak-Európa egyes vidéke­in a XIX. századig »használ­ták. A fakorcsolya, mint „hol­landi korcsolya” terjedt el széliében. Hollandiát tar­tották Európában a korcso­lyázás klasszikus hazájának. A sík, és számtalan csator­nával átszőtt országban az egyik legfontosabb közleke­dési eszköznek számított. A holland hadseregnek még a második világháború kez­detéig is voltak korcsolyázó csapategységei. Egy régi út­leírásban olvasható: „Télen Hollandiában sok kofa. és tejesasszony látható korcso­lyával a jégen. A fejükön viszik a kosarat, vagy a kannát, mely az árut tartal­mazza. Közben szívják agyagpipájukat. De egyik sem véti el a lépést, nehogy a fejükön lévő terhet veszé­lyeztessék.” A korcsolyázás nálunk már régen a legkedve­sebb népszórakozás is volt, és az egész ország területén korcsolyaversenyeket ren­deztek. Alig akadt festő vagy rajzoló, aki elmulasztotta volna a korcsolyázó jelene­tek ábrázolását. Sok ilyen kép világhírű lett, mint pél­dául Breughel, Andrian Brouwer, Van de Velde és a legnagyobbak közül Remb­randt, Von Romeyn de Hooghe alkotásai. Egyik amszterdami rézkarcművész hiteles pontossággal ábrá­zolta egy korcsolyázó nő teljes felszerelését. Hogy a hideg ellen védjék az ar­cukat, a hollandi nők fá­tyolálarc félét viseltek, kesz­tyű helyett szőrmemuffba dugták a kezüket. Még a mi századunkban is helyet ka­pott a muff a divatos kor­csolyázó nő ruhatárában. A XVIII. században Ang­liában is felkarolták ezt a téli sportot, és Londonban megalapították az első kor­csolyaklubot. Britanniában nem a komoly festők, ha­nem a karikaturisták „ka­rolták fel” a korcsolyázókat, és mint seprűnyélen tova­csúszkáló „jéglovagokat” ábrázolták őket. Franciaor­szágban az előkelő körök mulatságának számított a korcsolya, és a mozdulatok báját a rokokó mesterek, — Watteau és Boucher — örö­kítették meg. Közép-Európában a kor­csolyázás egyik legbuzgóbb népszerűsítője Goethe volt. Nemcsak versben dicsérte az effajta téli szórakozást, de kedvvel csinálta is. Az acé’korcsolya amerikai találmány. 1850-ben készí­tettek először, és 1862-ben hozták át Európába. Ezzel hatalmas lendületet adtak a korcsolyázás elterjedésének. Apróhirdetések Villanysütő és két­lyuku villanyrezsó el­adó. Dózsa György U. 4«. (106) Vizsgázott kazánfű­tő elhelyezkedne. Cím a Kiadóban. (105) Ebédlőszekrény, tá­laló, 24 személyes asztallal olcsón eladó. Széchenyi út 15. Sza­bados. (19475) Nyugdíjas magányos asszony üres szobátj keres. ,.Megegyezés-! sei’» jeligén címet a Hirdetőbe. j (19474) | Nem lesz gondja • hajára, ha hideg-meleg dauerét hajfestését Marika hölgyfodráss garanciával megcsi­nálja. Kiss Ernő utca 19. sz. Telefon: 35—08. <9} ERIKA háló üj álla­potban eladó. Megte­kinthető de. 8—10-jg. Árpád u. 39. TI. 9. (100) Apróhirdetések díjszabása : hétköznap 10 szóig 10 Ft, minden további szó 1 Fi. vasárnap 10 szóig 20 Ft minden tov ibhi szó 2 Ft. Az első szó két szónak számít. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy j Ö7.V. BACHRACH ISTVANNE i édesanya, nagymama, drága j jő testvérünk váratlanul el­\ hunyt. Temetése folyó hó | 2o-ár. 14 órakor lesz az Esza­j ki temető ravatalozójából. I A gyászoló család m. Középületépítő Vállalat azonnali belépésre, bu­dapesti munkaterületre felvesz _____kőműves szakmunkásokat és kubikusokat. Munkásszállás térítés el­lenében biztosítva van. Tanácsi igazolás szük­séges. Jelentkezés a vál­lalat munkaügyi osztá­lyán, Budapest, VI., Szív u. 60. sz. Vízvezetékszerelőket, gázvezeték-szerelőket, központifűtés-szerelőket és e szakmákban jártas SEGÍTŐKET azonnal felvesz az ÉM. Szabolcs megyei All. Építőipari Vállalat Szerelőipar Főépítésvezetősége Nyíregyháza, Széchenyi út 43. Az ÉM. 44. sz. Áll. Épí­tőipari Vállalat azonnal fel­vesz — budapesti munka­helyekre — burkoló szak­munkásokat, könnyűgépkeze­lőket (ÉM. vizsgával), kubi­kosokat és férfi segédmun­kásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — té­rítés ellenében — biztosí­tunk. Tanácsi igazolás és munkaruha szükséges. Je­lentkezés: Budapest, V. Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. (4) TÖBB ÉVES GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ villa nij» szerelőt FELVESZ A NYÍREGYHÁZI GUMIGYÁR Derkovits utca 107. A KPM Autóközlekedési Tanintézet nyíregyházi ki- rendeltsége felsőfokú garázs­mesteri középfokú és alap­fokú gépkocsivezetői tanfo­lyamokat indít. Jelentkezés személyesen Nyíregyháza* Rákóczi u. 4. X. emeleten. (26) Értesítjük ügyfeleinket, hogy a KPM Autóközleke­dési Tanintézet — Lenin tér 1. szám alól Rákóczi u. 4. I. emeletre költözött. (25) Iparvállalat keres felvételre Járműipari tervezőmérnököt, vegyigépész tervezómér- nököt, szerkesztői gyakorlattal rendelkező gépészmér- nőköt és egy fő gépipari technikumot végzett techni­kust, művezetői munkakörbe. A felvételhez legalább 5 éves szakmai gyakorlat igazolása szükséges. Továbbá: vas-műszaki gyakorlattal rendelkező anyagbeszerzés­ben jártas anyaggazdálkodási előadót. _________ Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés önéletrajz megkül­désével „Pontos munkaerő” jeligén a nyíregyházi hirdető­ben. (19457) Vegyen Szerencse sorsjegyet ! • • -Jp On is nyerhet 1966. január 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom