Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-04 / 286. szám

A brit külügyminiszter decern bér 2-án a Kremlben talál­kozott Koszigin szovjet miniszterelnökkel. A képen — bal­ról jobbra — Michael Stewart. Kosslgin és Gromiko. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Moszkva, (MTI): Csütörtökön délelőtt Gro­miko szovjet és Stewart an­gol külügyminiszter aláírta a moszkvai szovjet—angol tárgyalásokról szóló közös közleményt. A közlemény megállapítja, hogy Ste­wart moszkvai tárgyalásai hasznosak voltak. Mindkét fél megerősítette azt a szándékát, hogy tovább munkálkodik a Szovjetunió és Anglia kapcsolatainak fejlesztésén, a nemzetközi helyzet normalizálásán és a béke megszilárdításán. A két fél különösen nagy figyelmet fordított a lesze­relés problémájára, beleért­ve az atomfegyverek elter­jedésének megakadályozásá­ról kötendő nemzetközi egyezmény kérdését. Hang­súlyozták, hogy ezen a te­rülten feltétlenül előrehala­dást kell elérni és leszögez­ték, tovább keresik a lehe­tőséget a megfelelő egyez­mény megkötésére. A Szov­jetunió és Anglia hangsú­lyozta, hogy nagy jelentő­séget tulajdonít a leszere­lési világértekezlet sikeres megtartásának. Mind a Szovjetunió, mind Anglia további erőfeszítése­ket tesz az európai bizton­ság időszerű kérdéseinek megoldása, a kelet- és a nyugat-európai országok vi­szonyának további normali­zálása érdekében. Mindkét fél kifejtette álláspontját a vietnami kérdésben és ki­emelte, hogy a vietnami események veszélyeztetik a békét. A Szovjetunió és Nagy- Britannia viszonyát érintve a két fél hangoztatja, hogy tovább kell fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat, Megállapították továbbá, hogy a két ország kormá­nyai nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a megfelelően magas színtű kölcsönös ke­reskedelemnek. A Szovjetunió és Anglia konzuli egyezményt írt alá. Mint a közös közlemény rámutat, ez a megegyezés további lépés á szovjet— angol viszony fejlesztésé­ben. London: Stewart külügy­miniszter és Lord Chalfont leszerelésügyi államminisz­ter pénteken este hazaér- kezeit Londonba ötnapos moszkvai látogatásáról. Rhodesiái helyzetkép Lusaka, Salisbury,( MTI): A csütörtök esti bejelen­téshez híven pénteken Zambiában Lusaka repülőte­rére megérkeztek az első angol légi egységek. Noha Zambia elfogadta az angol katonai támoga­tást, nem járult hozzá azokhoz az angol kikötések­hez, amelyeknek értelmé­ben Zambia nem kaphat katonai segítséget az afri­kai államoktól. Hivatalos zambiai körök­ben bejelentették, fenntart­ják maguknak azt a jogot, hogy más afrikai országok­tól szükség esetén csapato­kat kérjenek Rhodesiával szemben. Az angol belpolitikai élet­ben közben ismét fellángol­tak a harcok. A tory ellen­zék szenvedélyesen támadta a Rhodesia elleni újabb gazdasági megtorlásokat, annak világos jeléül, hogy hatásosabbaknak tarja azo­kat az eddigi intézkedések­nél. Ezt aláhúzza az a tény, hogy Rhodesia szerény va­lutatartaléka november utolsó hetében 1,5 millió font értékű aranyat és ke­ménydevizát vesztett, s ez­zel a 22 millió font alá zu­hant. Ennek több mint fele Angliában van beruházva és ott bármikor befagyaszt­ható. A rhodesiai állampa­pírok árfolyama a londoni értéktőzsdén két-három fonttal zuhant. London és Lusaka között továbbra is nézeteltérések áll­nak fenn a Kariba vízi erő­mű védelmére kért brit szárazföldi egységek igény­be vételének feltételeiről. Londonban „engedmény­ként” tüntetik fel azt, hogy a lusakai tárgyalásokon Bottomley megígérte: a brit szárazföldi erők igény­be vételük esetén — a Ka- riba-gát térségében fog­nak állomásozni, de a Zam­bezi folyó északi partján, a zambiai oldalon. Kaunda el­nök ezt nem fogadta el. Továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a brit csapatok szálljak meg a rhodesiai oldalon levő vízi erőművet, amelytől Zambia áramellá­tása és egész gazdasági élete függ. PHNOM PENH: A kambodzsai kormány az országhatárok sorozatos megsértése miatt erélyesen tiltakozott a dél-vietnami hatóságoknál; követelte a határsértő provokációs tá­madások beszüntetését és az okozott károk megtérí­tését. MOSZKVA: A KGST közgazdasági ál­landó bizottsága Moszkvá­ban befejezte ülésszakát, amelyen Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Ma- gyarország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztár­saság, Románia és a Szov­jetunió küldöttsége vett részt. Az ülésszakon meg­tárgyalták a ICGST-orszá­gok gazdasági együttmű­ködésének közgazdasági kérdéseit. BONN: Martin Bormann, Hitler kancelláriájának hajdani ve­zetője minden valószínűség szerint él — jelentette ki a Frankfurter Rundschaunak adott nyilatkozatában Fritz Bauer hesseni főállam- ügyész. Bauer szerint az államügyészségnek olyan adatok vannak birtokában, amelyek ellentmondanak annak a feltételezésnek, hogy Martin Bormann má­jus 2-án Berlinben meg­halt. KAIRO: Kairóban Favzi tábomók, az EAK fegyveres erőinek vezérkari főnöke fogadta a szovjet katonai küldöttsé- get, amely Grecsko mar­sall, szovjet honvédelmi miniszterhelyettes vezetésé­vel A mer marsall, az EAK első elnökhelyettese meghí- vására érkezett Egyiptom­ba, A szovjet katonai kül­döttség pénteken Alexand­riába látogatott el. ATHÉN: Az EDA képviselői vá­laszt kértek a görög kor­mánytól arra a kérdésre, miért engedi, hogy az Egyesült Államok a Görög­országban tartott nukleáris robbanófejek és a kréta-, szigeti NATO-rakétató­maszpont révén fokozza el­lenőrzését a belpolitikai helyzet felett és korlátozza Görögország független kül­politikáját. «* Ősi küzdelem Földfoglaló parasztok Olaszországban „Drága feleségem! Leve­ledből értesültem, hogy oda­haza a parasztok megkezd­ték a földfoglalást. Ennek őszintén örülök! Mondd meg nekik, hogy mi, emigránsok is akarunk földet kapni. Ha nekünk is adnak, összes itt élő olasz bajtársaimmal együtt haladéktalanul haza­indulok. Vissza akarunk tér­ni az asszonyhoz és a gyerekekhez; családunkkal együtt akarunk élni. Támo­gasd a parasztokat az én ne­vemben is”. Ezt a levelet Calogero Scribanonak küldte a Paler­mo tartományban lévő Val- ledolmóba férje, aki Nyu- gat-Németországban dolgo­zik. A Calegorohoz hasonló­kat „fehér özvegyeknek” hívják Dél-Olaszországban. Százezerszámra vannak ilye­nek. Idén ősszel új lendületet kapott az olasz parasztok mozgalma a földért, az élet jogáért. A „fehér özvegyek” számára ez a mozgalom nemcsak a földért vívott harcot jelenti, hanem azt is, hogy férjeik hazatérjenek a családi tűzhely mellé. „Idén ősszel a parasztok harcának egyik sajátos vo­nása az asszonyok széles kö­rű részvétele, — írja az Unita. — Számukra a föld sok esetben azt jelenti, hogy teljes lesz a család, amely­nek tagjait az otthonmara­dottaktól könyörtelenül elvá­lasztotta a kapitalista emig­ráció”. Ennek következménye, hogy az asszonyok, sőt a gyerekek is állandó részve­vői az olasz felesbérlők és napszámosok küzdelmének Az elmúlt időben híre jő Palemróból, Ennából, Agri­ißUSZ-üton a Kárpátokban Az angol külügyminiszter befejezte moszkvai tárgyalásait Aláírták a közös közleményt EL PASO: Csütörtökön este az Egye­sült Államok és Mexikó határán lévő elektromos centrálénál bekövetkezett üzemzavar következtében teljes sötétség borult a texasi El Paso, a New Mexicó-i Las Crueces, Ala­mogordo és Deming városá­ra és környékükre. Ugyan­csak megszűnt az áramszol­gáltatás az El Pasóval szemben, a határ Mexikó oldalán fekvő Ciudad Juá- rez városában és környé­kén, amely szintén az El Pasó-i villamos művelttől kapja az energiát. Uzsgorod, szabolcsi tájtól, s nagy Iz­galom előzte meg Kárpát­UkrajTiával való találkozá­sunkat. A szokásos vám­vizsgálatokat, Puhlik Iván, az Inturiszt idegenvezető­jével való ismerkedést, utunk gyors folytatása kö­vette. A jó hangulat nótá­zásba csapott át. Az ebéd Uzsgorodon: vodka, előétel, húsleves májgombóccal, rántott ser­tésszelet, savanyú, süte­mény, bor, sör, —• csak je- lezte, hogy itt-tartózkodá- sunk alatt igazi vendégsze­retetben lesz részünk. Az ebédet városnézés követte. Ki-ki partnerével, szoba­társával indult útnak, kezd­te ismerkedését a nagy tör­ténelmi múltra visszatekin­tő szép várossal, Uzsgorod- dal. Márkus Mihály, Kegye László, Tóth Zoltán a Le­nin tér gyönyörű parkját éppúgy dicsérte, mint a a Kalinyin sugárutat, vagy a Korjatovics tér fegyelme­zett forgalmát. Lenin tér. nőtt. Amikor vacsora után a csoport többi tagjaival ta­lálkoztunk, mindenki szinte egyszerre szerette volna el­mondani élményeit: talál­kozását az itt élő magya­rokkal, ismerkedését az üz­letek forgalmával, az áruk­kal, a történelmi város fa­laival. Reggel indultunk város­néző kőrútunkra. Megtud­tuk többek között, hogy a 450 ezer lakosú Lvovna k számos jelentős ipari üzeme van. így például autóbusz- gyára, villanykörte gyara, televízió- és televízióalkat­rész gyára, mezőgazdasági gépgyára, vagongyára. A város kulturáVs központ is: 11 főiskolája. egyetem«, négy kőszínháza és számos kulturális intézménye vart. Saját televízió adóállomás­sal rendelkezik. Ennek ég­be törő központi adóépüle­tét és antennáját a város alapításának helyén, a Ma­gas-váron találtuk. 700 év­vel ezelőtt itt rakták le az óváros alapját. Megismerkedtünk azokkal a hősökkel is, akik a máso­dik világháború idején a város felszabadításában részt vettek. Jártunk Alexandrov. Marcsenkó sír­jánál, aki mint a szovjet hadsereg tankosa elsőnek jött be a városba és tűzte Munkács, a Győzelem Filmsz ínház. Itt néztük meg a cso­port egyes tagjaival a Nürnb ergi per című kétrészes ame­rikai filmet, amelynek főszerepeit a világhírű Marlene Dietrich, Burt Lancester, Ju dy Garland, Spencer Tracy és Maximilian Schell alakították. gentóból és Cataniából, hogy a parasztcsaládok megszáll­ják a nagybirtokosok föld­jeit. Catania tartományban például a napszámosok, fe­lesbérlők és asszonyok sok­ezer főből álló menetoszlo­pai elfoglalták Mario márki, Gravin gróf és Marineo nagybirtokos földjeit. A la­pok megemlítették, hogy haj­danában, 1920-ban, éppen Marineo birtokán bontako­zott ki a parasztok harca, akik az olasz parasztmozga­lom történetében először megszállták a földesurak birtokait. Az olasz parasztok ősi küzdelmének új vonása napjainkban az egyre erő­södő akcióegység. A parasz­tok és felesbérlők harcát több tartományban a CGIL vezeti, s a szociáldemokrata szakszervezetek is támogat­ják. Másnap korán reggel in­dultunk Lvovba. 277 kilo­méteres út állt előttünk. Enhek jelentős részét a Vereckei hágón kellett meg­tennünk. Utunk során érin­tettük többek között Mun­kácsot, Csinagyerót, míg Lvovba eljutottunk. Merész szerpentinek, csodálatos fenyvesek társaságában le­vettük az alattunk cikázó Latorcát, búcsút véve an­nak forrásától. A Vereckei hágón meg­tett minden kilométer meg­lepetéseket tartogatott: a Kárpátok aljában a festői völgykatlanban sétautakkal behálózott fenyves, a kis települések, a táj romanti­káját adták. A hágón talál­koztunk a Barátság kőolaj- vezetékkel, s azzal a magas feszültségű vezetékkel is, amely Csehszlovákiának szállít áramot. Találkoztunk favágókkal, itt lakó egysze­rű emberekkel, akiknek ra­jongó szeretetét a Kárpátok ki a vörös hadsereg zász­laját a városi tanács épüle­tének ormára. Ä Dicsőség dombján — szovjet hősök fekszenek itt — nyugszik Nyikolájev Kuznyecov, akit az „Ordasok között” című könyvből jól ismerünk. Hosszú oldalakat lehetne teleim! Lvov város múltjá­ról, jelenéről, amellyel itt- tartózkodásunk során meg­ismerkedtünk. A két nap hosszúnak tűnt, mégis gyor­san elrepült a nagy város forgatagában. Hazafelé Munkácson t» megálltunk. Város és vár­nézés, este a csoport bú­csúztatása volt a program; öt napot töltöttünk Kár- pát-Ukrajnában, a Kárpá­tokban. Megismerkedtünk e táj szépségével, gazdagsá­gával és kultúrájával. Él­ményekben gazdagodva tér­tünk az IBUSZ utazásról haza. Dragos Gyula — Szeretettel köszöntjük kedves vendégeinket, — kezdte beszédét Veres Menyhért, a nyíregyházi IBUSZ-iroda vezetője, majd azzal folytatta, hogy ez lesz az első ötnapos csoport, amely autóbusszal a Verec- ki hágón Lvovba (Lemberg) eljut. Az autóbusz 37 utasa között volt villanyszerelő, gépkezelő, gépkocsivezető, háziasszony, orvos, görög katolikus lelkész, munka­ügyi előadó. Kit, mint vál­lalatának kiváló dolgozóját jutalomban részesítették, ki pedig az IBUSZ révén vál­totta valóra utazási terveit. Autóbuszunk, a GA 60— 49-es rendszámú Ikarusz, Ré- pási András gépkocsiveze­tőnek engedelmeskedve szinte nyelte a kilométere­szépsége, igazi énje adta. A fehér köntösbe öltözött hegység ünnepi hangulata fogadott bennünket a csú­csőn. s kísért el berniünkét utunk céljóhoz, Lvov vá­rosához. A vacsorát az Inturiszt szállóban fogyasztottuk el, majd a város esti fényeivel ismerkedtünk. Végigsétáltunk az Ung folyó partján, a Leningrádl rakparton, felkerestük az uzsgorodi várat és vármú- zeumot. A város már az el­ső percekben a szívünkhöz Szanatórium a Kárpátokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom