Kelet-Magyarország, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-17 / 297. szám

A talaj földrajz néhány problémája a Nyírségben A talajföldrajz, a talajtan­tól különálló fiatal, fejlődő tudomány, amely a szá­munkra oly nélkülözhetet­len tényezővel foglalkozik, mint a talaj. Foglalkozik a talaj kialakulásával, fejlődé­sével; területi rendezésben jellemzi a talajtípusokat, talaj tájakat állapít meg, vizsgálja a talaj hatását a gazdasági életre, egy adott földrajzi tájra. A talajt úgy értékeli, mint a földrajzi burok egyik tényezőjét. Magyarország területén Stefanovits Pál talajtérképe alapján homok, öntés, erdő jellegű mezőségi, réti, me­zőségi, szikes és láptalajok fordulnak elő. Európában a legier• kább A talajviszonyok tarkasá­gával, amely ehhez hasonlí­tana alig lehet találkozni egész Európában. Hazánk legnagyobb természeti kin­cse a változatosan és gaz­dagon termő talaja. Az Alföld változatos talajtaka­róját a mezőségi, réti, szi­kes talajok, továbbá a fu­tóhomok váltakozása alkot­sz éghajlati adottságok és a belvízrendezés mellett a talajvízszint csökkenése következtében még többféle átmeneti típus is megtalál­ható. A talaj nem változat­lan, hanem szakadatlan fej­lődésben van. A talajtulaj­donságok megváltozásával a talaj termékenysége fokoz­ható. Ezek a megváltoztat­ható tulajdonságok: a talaj összetétele, szerkezete, kém­hatása, rétegezettsége, viz levegő, hő és tápanyaggaz­dálkodása. Hazánkban eredetileg a futóhomok legnagyobb el­terjedési területe a Duna— Tisza közén és a Nyírség délkeleti részén volt. A fu­tóhomok a nyírségi homok­talajok anyakőzete. Ma már jórészt megkötötték erdők­kel, gyümölccsel stb-vel. A Nyírségben levő humuszos, jó termőképességű, savanyú kémhatású homok a burgo­nyának, rozsnak, dohány­nak, almának stb. jó ter­mőterülete, A Nyírségben a talajföldrajz ismeri a ho­mokbuckák közötti mély­fekvésű láptalajokat, de ezek jelentős részét az őszi, téli, tavaszi csapadékvíz elborít­ja. így csak késő tavasszal hasznosíthatók a mezőgaz­daság számára. Találunk ipég az északi részen és a Rétköz környékén mezőségi és réti talajokat is, Meg­említhetjük ezzel kapcsolat­ban Rakamaz, Vencsellő, Dombrád vidékét. Ezenkívül az északi, de főleg a nyu­gati részen a rozsdabarna mezőségi talajok dominál­nak. A nyírségi homoktala­jok ásványi szemcséi között igen kevés a leiszapolhatő rész. Az ilyen talajok rossz víztartó képességűek, de jó vízvezetők. Légcseréjük jó. Tápanyagban szegények, könnven művelhetők. Ha homoktalajaink humusztar­talmát növeljük, akkor emelkedik a termőképessé­ge. Az aszály és a többiek A Nyírségben az időjárás szeszélyes alakulása, a tala­jon keresztül előre nem várt nehézség elé állíthat­ja a mezőgazdaságot, köz­vetve az egész gazdasági életet. Felmerül a kérdés, vajon melyik a legveszedel­mesebb természeti tényező? A Nyírségben gazdálkodó — biztosra vehetjük — azt válaszolná, hogy az aszály. A kérdésre adott válasz földrajzi tájanként más és más lenne. A kérdésre nem lehet egyöntetű választ adni. A Nyírségben nem csak a szárazság a probléma, ha­nem itt is jelenthet veszélyt a talajpusztulás, vagy akár a jégeső is. A szárazság megöli a növényt, a megké­sett lezúduló eső elsodorja a termőtalajt. Igaz a Nyír­ségben nem sivatagban élünk, de a csapadék Időbe­li eloszlása elég szeszélyes. Időnként több hónapos szá­razságot, hirtelen zúduló záporeső követ, aminek ta­lajromboló hatása, különösen a lejtősebb részeken és a szántóföldek barázdáin, elég nagy mértékű lehet. A ta­vaszi hóolvadásnak, árvi­zeknek is lehet hasonló pusztító hatása. Ezekkel az erőkkel szemben nem va­gyunk egészen tehetetlenek. A szárazság és a talajpusz­tulás ellen párhuzamosan harcolhatunk, ha megjavít­juk a talajnak a vízzel való gazdálkodását. A korszerűen alkalmazott agrotechnikai el­járás a két feladatot együt­tesen meg tudja oldani, vagyis megőrzi a vizet a ta­lajban. További védekezés, hogy lejtős területen a lej­tőre kereszt irányban kell a barázdákat meghúzni, mert így a víz a termőföldet nem viszi magával. A még meredekebb lejtőket fásíta­ni kell. A víz megőrzésére jó módszer a sáncoiás. A szántóföldet kis víztartó me- dencécskék moziakjává ala­kítjuk át. Amikor nem bo­rítja a növényzet a homo­kos talajt, főleg ősszel, ak­kor a szél pusztító hatásától is védeni kell. A könnyen mozgó talajrészecskéket szárnyára veszi a szél és ezzel alaposan elronthatja a talaj minőségét. Ez ellen védelmet nyújt a mezővédő erdősáv, vagy a jól alkal­mazott vetésforgóval egy úgynevezett „örökzöld üzem” működtetése. Nemzetközi összefogással A Nyírség területén a ta­laj vízbefogadó képességé­nek növelésével az árvíz, az időnkénti víztöbbletek hasznosításának műszaki megoldásával, a pusztító természeti tényezők hatásá­val szemben jelentős védel­met nyújthatunk a talaj­nak. Az árvíz hasznosítását csak a Szovjetunióval és Romániával karöltve lehet eredményesen megoldani. Ezenkívül egy fontos földrajzi tényt kell meg­említeni: minden tájon a megfelelő növényt és úgy termesszük, amint az adott táj, talaj, egyéb természeti és gazdasági lehetőségei biz­tosítják. Ennek az elvnek a gyakorlatban való helyes alkalmazása a több forint- ban mutatkozik meg. A talaj tájak ismerete elő­segíti a helyes talajműve­lési, trágyázási és termesz­tési rendszerek kialakítását. Például a nyírségi homok a téli almából a 60—80 má­zsa holdankénti termés he­lyett a megfelelő időben adott háromszori öntözéssel 160 mázsa termést is ad­hat. Mint talajtájnak Ígé­retesek e lehetőségei. Ha­zánk területén összesen 35 tájegységet tart nyilván a talajföldrajz tudománya. Eb­ben képez egy tájat a Nyír­ség is. A homoktalajok sok hozzáértést és áldozatos munkát követelnek a mező- gazdaság munkásaitól. A régebben terméktelen homoktáj, így zöldségfélé­ket és gyümölcsöket termő „aranyhomokká” alakulhat a Nyírség minden egyes kis részén. Dr. Vargha László adjunktus Nyíregyházi étlap a berliniek asztalán NDK-beli szakemberek taoulmányútja megyénkben A berlini MITROPA (utasellátó) négy szakembere, Erika Lindenblatt a ros­tocki, Kurt Moritz, Richärd Beyer, Tietz Hejnz berlini­ek — több napos tapasz­talatcserére érkeztek a Nyíregyházi Utasellátóhoz. A vendégeket Tóth Zoltán üzletvezető és kollégái fo­gadták. Már az első napon nagy érdeklődést tanúsítottak a vendégek a magyar kony­ha- és speciális készítmé­nyei iránt. Különösen Kurt Moritz főszakács leste a magyar szakácsok főzési titkait. — Néhány ízletes magyar étel receptjét már felírtam — mondja a főszakács. — Nagyon ízlet a gulyásleves, a tepertős túrós csusza, a halászlé, meg a lángos. Re­mélem, magyar kollégáim nem haragusznak meg, hogy „elloptam” a fenti ételek receptjét — tette hozzá ne­vetve. — Ezek szerint magyar étel is felkerül a berliniek étlapjára? tj magyar film Néhány hete Cegléden vette filmszalagra Hegyi Barnabás bperatőr a „Kulcs­kérdés” címmel készülő új szatirikus játékfilm első jeleneteit. A forgatócsoport most a külső felvételek hely­színéről, Ceglédről vissza­költözött a fővárosba. A filmet Múyássy Félix ren­dezi. A főszerepeket fiatal, többnyire a közönség előtt még alig ismert, vidéki színházakban játszó színé­szekre osztották. Az újságíró szerepét a Dfbreceni Cso­konai Színház tagja, Sinkó László alakítja. Jelentős szerepet kapott a szegedi társulatban játszó Kovács János és a veszprémi szín­ház két művésze, Baraesi Ferenc és Végvári Tamás. A filmen ismét találkozhat majd a közönség Halász Jutkával, a főszerkesztő lá­nyának szerepében. Az IK V és a tanács figyelmébe Ismétlődő izeiiRi^fíxbetöréi az Árpád nteán Fertőzéses góccá válhat egy bérház pincéje Panaszos levelet kaptunk a minap a Nyíregyháza, Árpád u. 40. számú házból. Szilágyi Miklósné írta, s vele együtt több házbeli la­kó írta alá. Arról tudósíta­nak, hogy a húszlakásos ház pincéjét évek óta rendszere­sen elönti a szennyvíz, s az esetenként kiszivattyú­zott, megtisztított, fertőtlení­tett pince nem sokáig ma­rad tiszta, hosszabb-rövi- debb idő után megismétlő­dik a kellemetlen eset, s az átmeneti intézkedések után kezdődik minden élőiről, ki tudja, hányadszor. Legutóbb tíz nappal ez­előtt történt a szennyvízbe­törés. Most is elképesztő állapotok uralkodnak a pincében: legfeljebb a seb­tiben odarakott imbolygó téglákon lehet a lakók pin- cerekeszeit megközelíteni, de lassan a piszkos lé azokat is ellepj. Ázik a téli tüze­4 játék szárak az fai és neve! ! NDK babák 10,— 130 — 175,— 240,— és 260,— Ft-ért Otthontól az iskoláig „KRESZ” társasjáték 30,— Ft Műanyag modellépítő 85,— és 145,— Ft-ért Jáwa építő 39,50 és 72,— Ft-ért „tlgyeske” összerakó játék 25,— Ft „Elektra” csengő összerakó 45,— 55,— és 65,— Ft-ért Külföldi faautók 140,— 160,— 180,— és 190,— Ft-ért az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat JÁTÉKBOLTJAI ajánlják Nyíregyházán, Kisvárdán és Mátészalkán 3 (19241) lő, vízben állnak a pincé­ben elhelyezett alkalmatos­ságok. Időnként már a szom­szédos lépcsőházban lakók pincéit is fenyegeti a szennyvíz. A lakók ron­gyokkal, zsákdarabokkal teregették le a feljárót, az előteret, hogy némiképp csökkentsék egy-egy „pin­cei expedíció” «tán lábuk- ra rakódott piszok, szenny lakásokba kerülő részét. A kellemetlen helyzetet — amely éyek óta fennáll — az okozza, hogy az Ár­pád utca 40. számú ház az elsők között épült a déli alközpontban —, szennyvíz- csövei vékonyak. Ennek el­lenére újabb lakásokat kö­töttek ebbe a csőrendszer­be vastagabb csövekkel és az azokból még lefolyó szennyyíz a vékonyabb csö­vet már eltömi, s ekkor a pincében lévő lefolyónyílá- sok nem tudják, a külső rendszerbe a húsz lakás szennyvizét továbbítani, he­lyette elöntik a pincét. Egy-két hetes ázás után jönnek a szerelők, kitisztít­ják az aknát, s a következő eldugulásig rend van. De meddig tarthat itt ez az egészségtelen állapot? Ha hibás volt a tervezés, azt kell kijavítani, s nem pe­dig átmeneti megoldások­kal ideig-óráig eltusscV.ni a keletkezett r/oblémát. Mindezeket az Ingatlan- kezelő Vállalat, a városi ta­nács vb építési és egészség­ügyi osztálya figyelmébe ajánljuk. Marik Sándor — Természetesen. Ezt odahaza is meglepetésnek szánom. Nemcsak a berli­nieknek, hanem a magyar vendégeknek is. Kiderül, hogy már har­minc éve van a szakmában. Sokfelé járt már, de Ma­gyarországon most van elő­ször. Csak azt sajnálja: miért nem nyáron. Mert így is szép az ország, ked­vesek, vendégszeretők az emberek. De nyáron azért más... Amikor a magyar utasel­látó munkájáról, az eddigi tapasztalatokról érdeklő­dünk, Richárd Beyer így válaszol kérdésünkre: — Érdekes, sokrétű, csak egy kicsit komplikált a ki­szolgálás. Túl sok felszol­gáló foglalkozik egy ven­dégigei. Például más készí­ti a szervírozást, más szol­gálja fel az ételeket és megint más az italokat. Ná­lunk mindezt egy pincér végzi, így nagyobb egy fel­szolgáló „termelékenysége”. Viszont nagyon tetszik a pincérek figyelmessége, étel- és Ital ajánlatuk. Úgy tűnik, mintha mindenkit ismernének. Ezt a módszert szeretnénk Berlinben is hasznosítani. No meg né­hány ételkülönleti sséget... — Nagyon ízletesek a magyar cukrászkészítmé­nyek — mondja elismerő­leg Erika Llndenblatt. — Néhány készítmény recept­jét már felírtam. Talán egy pár hét múlva mór a rostocki tengerészek is megízlelhetik a magyar re­cept szerint készített cuk­rászsüteményeket. De elles­tük néhány titkát a ma­gyar presszónak is. Tovább folyik a szakmai tapasztalatok kicserélése. Az őszinte véleménycserét aztán megszakítja a mun­ka. Az egyik pincérnek sze­gődik, a másik a kalkulá­cióssal beszélget, mig a fő­szakács már büszkélkedni szeretne az utasellátó étte­remben várakozó vendégek­nek. — Csak munkában lehet igazán tanulni egyöntetűen. vallják (b. L) Kétszázezer résztvevő a szabolcsi kereskedelmi heteken Közel kéthónapos keres­kedelmi eseménysorozatot jelentett megyénkben a szabolcsi kereskedelmi he­tek, amely ilyen formában országosan is elsők között lévő kezdeményezés. Ennek során Szabolcs-Szatmár csaknem valamennyi közsé­gében rendeztek árubemu­tatókat, kiállításokat, ta­nácsadásokat, mintegy 2Q0 ezer résztvevővel. Az első felmérések sze­rint a nyírbátori fmsz a kereskedelmi hetek során csaknem félmillióval for­galmazott többet, mint az elmúlt óv hasonló időszaká­ban. Alig marad el a túl­teljesítésben a nagykállói és a fehérgyarmati fmsz: minikét helyen mintegy 400 ezer forinttal adtak el több árut. A kisebbek kö­zül a dombrádi és a tisza- löki szövetkezetek forgal­ma élénkült meg: 200—250 ezer forinttal árusítottak többet, mint a tervük volt. Az iparcikk szakmában négy helyen rendeztek bú­tor és lakberendezési kiál­lítást, nyolc helyen volt jár­mű és híradástechnikai ter­mékek bemutatója. Kedvel­tek voltak a háztartási kis- gépkiéllítások, a műsoros ruházati divatbemutatók. Á kereskedelmi heteken meg­látszott a nagykereskedelmi vállalatok bekapcsolódása: bővebb árukészlettel, szak­emberekkel segítették a földművesszövetkezeteket. A szabolcsi vendéglátó­ipari egységekben most vol­tak először kereskedelmi jellegű rendezvények: di­vatbemutatókat, kozrpetikai tanácsadásokat, péksüte­mény és gyümölcslé bemu­tatókat, kóstolókat szervez­tek sok helyen. A nagy kö­zönségsikerű cukrász-, a szakácsversenyek, a népi és tánczenekarok vetélkedői a földművesszövetkezeti dol­gozók utóbbi években elért fejlődéséről tettek tanúsá­got. A bemutatók, verse­nyek mellett 136 esetben műsorokkal egybekötött va­csorákat, gálaesteket szer­veztek. A több, mint száz­hatvan vendéglátóipari ren­dezvény nyomán jelentő­sen megélénküt a forgalom is: csak októberben hat­millió forinttal forgal­maztak többet a tervezett­nél. Jól sikerült a szervezés a fehérgyarmati tmsz-nél, ahol több, mint 2500-an lá­togatták meg a kereskedel­mi hetek vendéglátóipari rendezvényeit. Hasonló si­kerekről számoltak be Csengerben és Vásárosna- ményban is. A pozitív eredmények mellett azonban több ta­nulsággal is szolgál ez * kezdeményezés. Elsősorban azzal, hogy a kéthónapos, egybefüggő, egy egész me­gyét átfogó eseménysoro­zat előzetes megszervezése rendkívül nagy apparátust igényel. A második hónap végére jutó rendezvényeket már nem tudták a szerve­zők olyan figyelemmel kí­sérni, mint az elsőket. Pél­da erre a november végi rakamazi bútor és lakbe­rendezési kiállítás meghir­detése és elmaradása. Az ilyen hiányosságok nagyon sokat árthatnak a kereske­delmi napok hitelének. Ha­tékonyabb lenne a több al­kalommal és a megye más-más területén megren­dezésre kerülő — csak 2—4 járást átfogó — rövidebb, egyhónapos Szatmár vidéki, beregi, bátori, stb. hetek­nek a megtartása. Ezekre a helyekre alkalmanként a megyei szervek is jobban tudnák összpontosítani a rendelkezésre álló erőket a propaganda, az árukészlet és a lebonyolítás területép egyarán t. (m. *.) ELŐNYŐS HASZNOS Libára, kacsára, pulykára kiüssön szerződési a földművesszövetkezettel! Liba után darabonként 15 kg pulyka után darabonként 5 kg takarmányjuttatás, ei&eg tmfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom